Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-31 / 76. szám, csütörtök

Nem „mindenesek“... A mozgalmi nevelök és az igazgatóhelyettesek munkájáról ■inni.................. Í Négy évvel ezelőtt határozta el a SZISZ Központi Bizottsága, hogy a 900 diáknál nagyobb létszámú középiskolákban 1985. szeptember 1 -tői ifjúsági tisztségviselőként moz­galmi nevelőket foglalkoztat. Bár ezekben az iskolákban már 1977 óta olyan igazgatóhelyettesek is működ­nek, akiknek napi feladatuk a diákok iskolán kívüli tevékenységének szervezése és irányítása. A 20 osz­tályosnál nagyobb iskolákban függet­lenítve az oktatástól, a 8 osztályos­nál nagyobb iskolákban pedig csök­kentett oktatási kötelezettséggel. Főleg az 1987/88-as tanév első félévének tapasztalatai alapján, mind a mozgalmi nevelők, mind az igazgatóhelyettesek munkáját tanul­mányozva elemző felmérést készí­tett a SZISZ SZKB Titkársága. En­nek fontosabb megállapításairól, in­tézkedésre, cselekvésre ösztönző következtetéseiről Jozef Oklamčák, a SZISZ SZKB sajtótitkára adott tá­jékoztatást. A mozgalmi nevelők kiválasztá­sának, felkészítésének feladata a legtöbb kerületi és járási bizottság számára rendkívüli gondot okozott Bratislava és a Kelet-szlovákiaf ke­rület 9 középiskolájában csak 1986 márciusa óta működik egy-egy moz­galmi nevelő, a Közép-szlovákiai kerület három középiskolájából pe­dig most is hiányzik. Sajnálatos, egyben figyelmeztető tény az is, hogy Szlovákia 19 közép­iskolájában - főleg a Trnavai, az Érsekújvári (Nové Zámky), a Martini és a Rimaszombati (Rimavská So­bota) járásban - évenként cserélőd­nek. Hatan pedig, amíg a felmérés meg nem állapította, a törvényesnél 450 koronával kevesebb havi fize­tést kaptak, mint a többiek. És a kádernevelésért felelősök - akiknek zöme ifjú kommunista - fi­gyelmébe ajánlja a felmérés azt a megállapítást, hogy a legutóbb kinevezett 26 mozgalmi nevelő kö­zül 15 kénytelen volt saját maga bemutatkozni az iskola igazgatójá­nál, s elmondani, mi lesz a feladata, mert a SZISZ kerületi, járási tiszt­ségviselői „ezekről a formaságok­ról“ elfeledkeztek. Ami az igazgatók, a SZISZ járási titkárságai és a mozgalmi nevelök kapcsolatát illeti, különfélék a ta­pasztalatok. Példásan jó feltételeket teremtett a mozgalmi nevelő számá­ra a kassai (Košice) gépipari szak- középiskola igazgatósága. Máshol azonban, mintegy 12 iskolában, af­féle „mindeneseknek“ tekintik őket, akikre rá lehet bízni az épület díszí­tésétől kezdve a folyosók takarításá­ig mindent. Négy iskolában pedig még azt sem tartják fontosnak, hogy a mozgalmi nevelőt meghívják a pe­dagógiai tanács üléseire. Ugyanak­kor a SZISZ járási bizottságainak tanácskozásain is csak egyharma- duk vesz részt. A legnagyobb gond viszont az, hogy tevékenységüket minduntalan fékezi az elburjánzott bürokrácia. Az Új szemlélet, hatékony pártmunka Nyíltság és tárgyilagosság jelle­mezte a Hroboňovói pártalapszerve- zet kommunistáinak évzáró taggyű­lését. A beszámoló, melyet Czucz Kálmán, az alapszervezet elnöke lerjesztett elő, elemezte a pártélet belső kérdéseit, a községfejlesztés­ben és a termelésben elért eredmé­nyeket. A beszámolóban több bírálat hangzott el a pártcsoportok címére. Tevékenységük nem volt rendsze­res, és különösen az elfogadott ha­tározatok teljesítésének ellenőrzése hagy sok kívánnivalót maga után. A fogyatékosságok kiküszöbölése minden bizonnyal hozzájárul majd a pártmunka hatékonyságának nö­veléséhez. Igényesen és felelősség- teljesen készítették elő a pártokta­tást. Az eszmei neveléssel párhuza­mosan nagy gondot fordítottak a gazdasági propagandára és a szemléltető agitációra. Céljuk a ki­tűzött feladatok maradéktalan telje­sítése, a munkafegyelem és a rend megszilárdítása. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évforduló­ja tiszteletére tett szocialista kötele­zettségvállalásukat több mint 500 ezer koronával túlteljesítették. Nem teljesítették viszont a tej- és húster­melés terén vállalt felajánlásaikat. A község egy lakosára átlagosan 323 korona értékű társadalmi munka jut, a Z akcióban pedig 632 korona. 1987-ben a község több mint hatmil­lió korona értékű beruházásos léte­sítménnyel gyarapodott. Jó ütemben folytatódott az egészségügyi köz­pont építése és a községi vízveze­ték-hálózat bővítése. A község terü­letén lévő üzemek 1,1 millió koroná­val járultak hozzá a falufejlesztés­hez, s ezzel elősegítették a kitűzött feladatok valóraváltását. A mezőgazdasági termelésben dolgozó kommunisták figyelme főleg a hatékonyság és a minőség foko­zására irányult. Jó eredményeket értek el a gabona és a kukorica termesztésében. Nem sikerült vi­szont a tervet teljesíteniük a cukor­répából. Az állattenyésztésben egé­szében véve megbirkóztak feladata­ikkal, s a tej 94 százalékát első minőségi osztályban értékesítették. A legjobb eredmények a műszaki szolgáltatások ágazatában szület­tek. Az építkezések szakaszán a tervezett 2,2 millió korona helyett közel 4,2 millió korona értékben vé­geztek építkezéseket. Jól gazdál­kodtak az energiával és a hajtóa­nyagokkal is, hiszen 181 kWó elekt­romos energiát és 118 köbméter gázt takarítottak meg. A szövet­kezet tiszta nyeresége az elmúlt év­ben meghaladta a tízmillió koronát. A vitafelszólalások és az elfoga­dott határozatok egyaránt a gyorsí­tás stratégiájából rájuk háruló fela­datokkal foglalkoztak. Sok szó esett az új gondolkodásmódról, a vezetők és a dolgozók szoros kapcsolatáról. A növénytermesztésben célul tűzték ki a szemesek hozamának növelé­sét, az öntözőkapacitások kihaszná­lását a szövetkezet határának 73 százalékán, a szerves trágya fel­használási arányának 28-30 száza­lékos növelését. A termelés korsze­rűsítését a tudományos-műszaki fej­lesztés gyorsabb ütemű alkalmazá­sával segítik elő. A kitűzött feladatok megvalósítása szükségessé teszi a pártmunka hatékonyságának és minőségének fokozását, a pártszer­vezet ellenőrző tevékenységének javítását. Mindenekelőtt a pártcso­portok munkájának aktivizálását, a párton kívüli dolgozókkal végzen­dő közös munka elmélyítését. SVINGER ISTVÁN iskolai alapszervezet működésével kapcsolatosan havonta 12 féle ki­mutatás és jelentés elkészítése a feladatuk, a saját munkájukról pe­dig négy írásbeli beszámolót, két statisztikai jelentést, három kimuta­tást kell készíteniük a felettes szer­vek számára. A diákok iskolán kívüli tevékeny­ségének szervezésével és irányítá­sával megbízott igazgatóhelyettesek kommunista pedagógusok, vagy leg­alábbis tagjelöltjei a pártnak. Kine­vezésük egyik legfontosabb feltétele a pionírmozgalomban, illetve az ifjú­sági szövetségben szerzett tapasz­talatuk volt. Az első, vagyis az 1977/78-as tanévben Szlovákia 49 középiskolájában működött ilyen megbízatással igazgatóhelyettes. Jelenleg csak 38 középiskolában, mert az utóbbi években, főleg a gim­náziumokban, csökkent az osztá­lyok száma. Újabban, mert a SZISZ SZKB kivételezést kért a minisztériumtól, két sajátos feladatokat teljesítő gim­náziumban (Turč. Teplice, Banská Štiavnica), a prešovi Konstantin Gimnáziumban, és a kassai építői­pari szakközépiskolában is működik ilyen megbízatással igazgatóhe­lyettes. A felmérés szerint általános, hogy ez a tisztség tekintélynek örvend mind a pedagógusok, mind a diákok körében, de a közéletben is. Az igazgatóhelyetteseknek köszönhe­tő, hogy évről évre javul és erőtelje­sen fejlődik a diákok szakköri tevé­kenysége. Ezért javasolta a felmérést készí­tő munkacsoport, hogy az ifjúsági szövetség az oktatásügyi minisztéri­um és más hivatalok illetékeseinél kezdeményezze a csökkentett okta­tási kötelezettséggel működő igaz­gatóhelyettesek helyzetének felül­vizsgálását. Természetesen, a vál­toztatások és ajánlások javaslatát is kidolgozta a munkacsoport. Mégpe­dig olyan értelemben, hogy azok megvalósítása nyomán a jövőben több függetlenített igazgatóhelyettes működjön a középiskolákban, és még hatékonyabb legyen a mun­kájuk. Az ifjúsági szövetségen belüli tennivalókra is kidolgozott néhány ajánlást. Ezek alapján a mozgalmi nevelők irodai munkáját a minimális­ra csökkentették, járásonként ha­vonta egyszer szerveznek a szá­mukra tanulmányi, tájékoztató, mód­szertani napot. És persze, további, más, javító szándékú intézkedések is várhatók. HAJDÚ ANDRÁS Nem a kitaposott utakat járva Még néhány nap és befejeződik az évzáró párttaggyülések, vállalati, üzemi, szövetkezeti és városi pártkonferenciák kéthó- napig tartó sorozata. Tapasztalataink alapján elmondhatjuk, hogy a kommunisták nagyarányú felelősséggel, előremutatóan mérlegeltek és terveztek. Közösen keresték azokat a tartaléko­kat, amelyek segítségével az adott feltételek közepette pártalap- szervezetük hatáskörében céltudatosan érvényesíthetik a gyor­sítás és az átalakítás alapelveit. Az évzáró taggyűlésekkel nem zárult le, hanem folytatódik egy nagyon fontos időszak, amelyben a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött feladatokat teljesítjük. A kommunisták tanácskozásai­kon a megváltozott körülményeknek és feltételeknek megfele­lően e folytatás legcélravezetőbb módozatait határozták meg. Jól vagy kevésbé elfogadhatóan? Hol hogyan, erre az elkövetkező hónapok adják meg a választ. A termelésben elért eredmények, az alapszervezeti pártmunkában alkalmazott új formák haté­konysága, a gazdasági vezetők munkastílusa, felelősségvállalá­sának mértéke, a termelés menete, színvonala, s nem utolsósor­ban a dolgozók kezdeményezőkészsége. Ez a lényeg, ezek a „mutatók“ minősítik majd az évzáró taggyűlést és a pártbizott­ság tagjainak a munkáját. A konkrét eredmények és nem a vitá­ban elhangzott célkitűzések, szavak és javaslatok, vagy a hatá­rozatokban összegezett feladatok sokasága. Félreértés ne essék, a taggyűlések beszámolóit követő vitá­nak és az eszmecsere alapján megfogalmazott határozatoknak nagy jelentőséget tulajdonítunk. A tagok a vita keretében elmondják javaslataikat, felfedik az esetleges hiányosságokat és meghatározzák a tennivalókat. Tárgyilagos, bíráló és önbíráló szellemű felszólalások nélkül a taggyűlés aligha teljesíti küldeté­sét. És ugyanígy az is fontos, hogy a teendőket határozatban rögzítsék. Tény viszont, hogy önmagában a legszebben megfo­galmazott határozat sem old meg semmit. A határozat csak alapja, feltétele a jó munkának. Az eredményeket egyedül a telje­sített feladatok adják. Ezért fontos, hogy most, az évzáró taggyű­lések után mindenütt hozzálássanak a határozatba foglaltak teljesítéséhez. Nem beidegződött, hagyományos módon, a kita­posott utakat járva, hanem a gazdasági mechanizmus átalakítá­sának, valamint a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítá­sának szellemében. Néhány, találomra kiragadott példával érzékeltetni szeretnénk, hogy mire gondolunk. Csak helyeselni lehet, ha az évzárón elhangzott beszámoló és vita alapján az elfogadott határozat egyik pontja a szocialista munkaverseny elmélyítését adja fela­datul. Ugyanakkor kevés, ha a pártbizottság a feladatot egy vagy néhány új, szocialista munkabrigád-címért versenyző kollektíva megalakításával teljesítettnek könyveli el és figyelmen kívül hagyja, hogy a versenyző kollektívák magukévá tették-e az SZKT versenyfelhívásának három pontját. Az érdem szerinti munkabé­rezés elmélyítése is csak üres határozat mindaddig, amíg nem érvényesítik a brigádrendszerü munkaszervezést és javadalma­zást, nem alakulnak meg a brigádtanácsok, élükön a közösség választotta vezetővel. A pártmunka újszerűségéről sem beszélhetnek ott, ahol az alapszervezet pártbizottságának tagjai és a gazdasági vezetők továbbra is az adminisztratív irányítást helyezik előtérbe, ha a véleménycserék semmitmondóak, s hiányzik a bíráló és az önbíráló szellem. A dolgozók irányításban való részvétele is formális, amíg a pártcsoportok nem állnak hivatásuk magasla­tán, és ugyanezt mondhatjuk el a párt vezető szerepéről ott, ahol a beszámoltatott gazdasági vezető jelentését a pártbizottság tagjai is csak a taggyűlésen hallatják első ízben. A példákat természetesen még sorolhatnánk, de a tanulság kimondásához ennyi is elég. Az évzáró párttaggyülés hatékony­sága egyedül a teljesített feladatok számával mérhető, és a mennyiség mellett a minőség a meghatározó. Ennek pedig egyedüli fokmérője a gyakorlat, valamint az átalakítás és a gyor­sítás alapelveinek az összhangja. EGRI FERENC Akarat kérdése Le lehet szokni a dohányzásról Nem tudok meglenni cigaretta nélkül... Nincs semmi panaszom, pedig tíz éve do­hányzom ... Ha nem gyújtanék rá, megőrül­nék... Abba is hagynám, de egyedül nem megy... Ilyeneket és ehhez hasonlókat mondanak a dohányosok, s tovább mérge­zik szervezetüket, de a környezetükben élőket is. Múltkor az egyik ismerősöm azt mondta, hogy aki nem dohányzik, nem is tudja elképzelni milyen nehéz leszokni a ni­kotinról. Ez a kijelentés késztetett arra, hogy szakembertől kérdezzem meg, igaz-e a do­hányosok állítása. Dr. Alice Pátková-Duffková pszichiáter immár 15 esztendeje vezeti a bratislavai dohányzáselleni tanácsadót, melynek fel­adata segíteni azoknak, akik orvosi felügye­let mellett akarnak leszokni szenvedé­lyükről. • Hány ,,beteg“ látogatja a tanácsadót?- Évente hat-hétszázan. Nemcsak fővárosiak, hanem vidékiek is. A tanácsadó egyedülálló léte­sítmény, tudtommal Szlovákiában nincs még egy. S mert számunkra nagyon fontos, hogy csökkenjen a dohányzó emberek száma, elválla­lunk mindenkit, akinek szándéka komoly. • Az idén nagy méretű dohányzás elleni kam­pány indult,,Lehetőség hárommilliónak“ elneve­zéssel, s a Munka Törvénykönyve módosításá­nak most vitára bocsátott alapelvei is foglalkoz­nak a nem dohányzók védelmével. A mozgalom hatására nőtt a leszokni vágyók tábora?-Nagymértékben. S ami örvendetes, egyre több nő szeretné abbahagyni. Elsődleges ok nem saját egészségvédelmük, hanem gyermekeiké.. Meg kell mondani, hogy a nők nemcsak gyorsab­ban szoknak le a cigarettáról, hanem elhatározá­suk tartósabb is. • Mi ennek az oka?- Egyrészt az, hogy a nők többsége eleve kevesebbet dohányzik. Másrészt, és ez nem hanyagolható el, akaratuk erősebb. A sokéves tapasztalat mondatja velem, a nők, ha már egy­szer elhatároznak valamit, azt meg is tartják. • Hány napos és miből áll a gyógykezelés?-A páciens, miután felvilágosítom őt a do­hányzás ártalmairól, kitölt egy kérdőívet, amely­ben vallania kell dohányzási szokásairól. Ezenkí­vül a dohányzásból eredő egyéb bajairól (köhö­gés, szédülés, szívpanaszok, gyomorbántalmak) is. Ezután beszéljük meg a gyógyszeres kezelés legmegfelelőbb módját. A kúra tíznapos, egymás után többször megismételhető, sőt a legtöbb esetben meg is kell ismételni. • Van-e elegendő gyógyszer, s azok hatá­sosak-e?-Számos hazai készítmény áll rendelkezé­sünkre, tabletta, szájöblítő, rágógumi. A dohá­nyos térítés ellenében kapja meg a gyógyszert, ez egy kúra alatt körülbelül 5-6 koronát jelent. Ha összehasonlítjuk, hogy tíz nap alatt mennyit köl- tene cigarettára... Amennyiben a szájöblítés mellett döntünk, nagyon fontos, hogy a páciens betartsa az utasítást és rágyújtás előtt a száját ki is öblítse. Hiszen ennek hatására változik meg a cigaretta íze, ez vezet ahhoz, hogy megundoro­dik a cigitől. A későbbiek során ez a reflex annyira beidegződik, hogy már a cigaretta látvá­nya is ellenérzést vált ki benne. Csodák persze nincsenek - szoktuk mondani mindenkinek -, akinek nincs akarata, nem képes rendszeresen használni a gyógyszert sem. S hatásos-e a keze­lés? A tanácsadót látogatók 40-50 százaléka leszokik a dohányzásról. Igaz, nem máról hol­napra, de nem is ez a célunk. Részeredménynek tartjuk, ha például egy erős dohányos napi 60-80 darabról 10-15-re redukálja a mennyiséget. Ilyenkor megvan a feltétele annak, hogy a további gyógykezelés során teljesen abbahagyja a do­hányzást. • Gondot jelent a fiatalkorúak dohányzása, akik többnyire kivagyiságból gyújtanak rá az első cigarettára. Találkoznak velük a tanácsadóban?-Január óta sok 14-15 éves jelentkezett, lányok és fiúk egyaránt, akik meg akarnak szaba­dulni e káros szenvedélytől. Ök nem egészségi panaszokkal jönnek, hisz a dohányzás egész­ségromboló hatása nem jelentkezik azonnal. Fő oknak a sportolásnál fellépő légzési nehézsége­ket tüntetik fel. Alávetik magukat a kúrának, de van egy kikötésük, szüleik tudta nélkül járhassa­nak a rendelőbe. Kérésüknek eleget teszünk és szívesen fogadjuk őket. Talán szívesebben is, mintha szülői kísérettel jöttek volna, - ilyen is van - mert azokban az esetekben többnyire csak a kényszernek engednek. • Mit csinálnak a visszatérő páciensekkel?- Mindenáron támogatjuk elhatározásukat, s nem tartjuk kudarcnak, hogy több nekifutás ellenére sem járt a kezelés sikerrel. Márciustól viszont újabb gyógymóddal segítjük a leszokni szándékozókat, csoportos pszichoterápiás keze­léssel erősítjük elhatározásukat, s ha kell, injek­ciózással enyhítjük a nikotinéhséget jelző ideges- ségi tüneteiket. De minden esetben az akaraton van a hangsúly. PÉTERFI SZONYA ÚJ SZÚ 4 1988. III. 3

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom