Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)
1988-03-30 / 75. szám, szerda
Csehszlovák-NDK gazdasági együttműködés (ČSTK) - Svätopluk Potáč, a szövetségi kormány alelnöke, az Állami Tervbizottság elnöke tegnap kétnapos munkalátogatásra Berlinbe érkezett, ahol részt vesz a gazdasági és tudományos-műszaki együttműködési vegyesbizottság két társelnökének találkozóján. Horst Sölle, az NDK miniszterelnök-helyettesével, a vegyesbizottság NDK- tagozatának elnökével elsősorban azoknak a határozatoknak a teljesítéséről folytat tárgyalásokat, amelyek március 10-én, a legfelsőbb szintű berlini találkozón születtek. Áttekintik a 2000-ig terjedő időszakra vonatkozó gazdasági és tu- dományos-műszaki együttműködési programból adódó feladatokat, megbeszélést folytatnak a két ország közötti árucsere-forgalomról szóló jegyzőkönyv teljesítéséről, valamint a vegyesbizottság júniusra tervezett prágai ülésének előkészületeiről. Svätopluk Potáč ma találkozik Gerhard Schürerrel, az NDK Állami Tervbizottságának elnökével is. Megszállt területek Izrael „megelőző intézkedései“ (ČSTK) - Az izraeli hatóságok tegnapra virradó éjjel zárt körzetté nyilvánították a megszállt területeket, högy így vegyék elejét a várható tömeges palesztin megmozdulásoknak, s lehetetlenné tegyék az újságírók munkáját. Mint már beszámoltunk róla, a palesztinok ma emlékeznek meg a „föld napjáról“, tiltakozásul a megszállt területek kisajátítása ellen. A „megelőző intézkedések“ érvénybe lépésével a csakném 1,5 millió palesztin gyakorlatilag nem hagyhatja el lakhelyét, míg az izraeli telepesek mozgását nem korlátozták. Ciszjordánia és Gáza több mint húszéves megszállása alatt az izraeli vezetés első ízben hozott ilyen intézkedést. A Jordán folyó hídjait lezárták, s a megszállt területeket a külvilággal összekötő utakat az izraeli hadsereg ellenőrzi. Az említett területek áruellátása teljesen megbénult. A menekülttáborokban kijárási tilalmat rendeltek el, s Ciszjordánia fal- vait körülzárták. A rendkívüli intézkedések három napig vannak érvényben, az izraeli rádió jelentése szerint azonban „szükség esetén“ meghosszabbíthatják azokat. A megszállt területeken tartózkodó katonai alakulatokat teljes készültségbe helyezték, s megerősítésükre további egységeket vezényeltek a térségbe. Békemeneteket szegeztek a hét végén Ausztráliában, a résztvevők száma meghaladta a 300 ezret. A tüntetők az atomfegyverek felszámolását, a Csendesóceán déli részének atomfegyverektől mentes övezetté nyilvánítását és az őslakosság jogainak elismerését követelték. Felvételünk Sydneyben készült. (Telefoto: ČSTK) Nadzsibullah felhívása a lakossághoz Kabul hajlandó tárgyalni a koalíciós kormány létrehozására tett javaslatokról (ČSTK) - Nadzsibullah afgán államfő a közelgő nemzetgyűlési választások alkalmából felhívást intézett az ország lakosságához. Afganisztán jelentős politikai esemény előtt áll, az afgán nép a történelem során először vehet részt valóban demokratikus törvényhozási választásokon - hangoztatja a felhívás, majd a továbbiakban rámutat: míg a Nyugat fegyvereket szállít az ellenforradalmároknak, addig az igazi hazafiak áldozatos munkát végeznek a békéért és a koalíciós hatalmi szervek létrehozásáért. Az ország új alkotmánya értelmében a választások titkosak lesznek, a képviselőket közvetlenül választják meg. Ez a nemzeti megbékélés politikájának eredménye és annak bizonyítéka, hogy kezd érvényesülni az új politikai rendszer legfontosabb elve - a több párt létezése, az olyan rendszer,, amelyben minden osztály, réteg és csoport érdekei érvényesülnek. Nadzsibullah felhívással fordult az ellenzéki vezetőkhöz is. Emlékeztetett rá, hogy a kabuli vezetés már korábban miniszteri posztokat és katonai tisztségeket ajánlott fel az ellenzéknek. Az afgán államfő leszögezte: a közelgő választásokkal összefüggésben kész megvitatni a koalíciós kormány létrehozására vonatkozó javaslatokat. Nadzsibullah végezetül felszólította az ellenzéket, ne álljon azok oldalára, akik aljas terveket szőnek Afganisztán ellen. Az afgán nemzeti front és a miniszter- tanács a külföldön élő afgánokhoz intézett felhívást, s arra ösztönzi a menekülteket, hogy térjenek vissza hazájukba, s aktívan vegyenek részt a békés élet építésében, az ország társadalmi életében. Nicaragua A kormány és a kontrák szakértői megbeszélései Megkezdték az amerikai egységek kivonását Hondurasból (ČSTK) - A dél-nicaraguai Sapoában a kormány és az ellenforradalmárok képviselői megkezdték a tárgyalásokat a két fél között a múlt héten létrejött 60 napos tűzszünet technikai kérdéseiről. Főleg azokat a zónákat jelölik ki, ahová az ellenforradalmárok vonulnak vissza, anélkül, hogy letennék a fegyvert. Az április 1-én érvénybe lépő „ideiglenes“ tűzszünet első két hetében kellene a kontrákat összevonni az említett területeken. A végleges tűzszünetről a felek jövő héten Managuában kezdenek tárgyalásokat, feltéve, ha a mostani párbeszéd eredményes lesz. Hondurasból megkezdték a több mint egy hete odavezényelt amerikai egységek kivonását. Mini emlékezetes, az USA azt követően irányított további 3200 katonát Hondurasba, hogy a nicaraguai hadsereg az ellenforradalmárok egységeit ülCl józaviet j6íü1ijlráL=ÜpÁBfíA^ A brit nukleáris politika ÚJ SZŐ 1988. III. 30. (ČSTK) - A moszkvai Pravda tegnapi számában Nagy-Britannia nukleáris politikájáról közöl cikket, s egyebek között megállapítja: London is felelős azért, hogy a brüsszeli NATO-csúcs a nukleáris leszerelés terén nem hozott semmilyen eredményt. A lap felteszi a kérdést, miért keményebb London álláspontja? Válaszként a Morning Start idézi, mely szerint Margaret Thatcher azért nem akar lemondani az atomfegyverekről, mert nélkülük Nagy- Britannia az alárendelt hatalmak szintjére süllyedne. Emellett az atomfegyverek (nagy részüket az Egyesült Államok szállítja) lehetővé teszik, hogy Washington és London között „különleges viszony“ álljon fenn, s köztudott, hogy Nagy-Britan- niának ez szívügye. Margaret Thatcher azt szeretné, ha Nagy-Britannia „a rugalmas reagálás stratégiájának új központja“ lenne, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy London a NATO-n belül politikai vezető szerepre törekszik, s kész átvenni a kezdeményezést a szovjet-amerikai rakétaszerzódés nyomán lelszámolt atomfegyverek „kompenzálása“ során. A szakemberek arra figyelmeztetnek, hogy pozíciói megszilárdítása érdekében London néhány kérdésben felhagyott korábbi álláspontjával. A brit kormány nemrég például a vegyi fegyverek felszámolásáért szállt síkra, most azonban az amerikai obstrukciós magatartást támogatja, s ezt azzal magyarázza, hogy a vegyi fegyverek felszámolását állítólag nehéz ellenőrizni. Ugyancsak figyelmet kelt az a tény, hogy a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentését támogató londoni nyilatkozatok már nem tesznek említést a rakétaelhárító rendszerek korlátozására vonatkozó szerződés megtartásának szükségességéről. Ez a politika, természetesen, az ellenzéki körök és a széles közvélemény részéről bírálatok tárgya. Londonban még nem értették meg, hogy az, aki akadályokat gördít az európai nukleáris fegyverek felszámolása útjába, Nagy-Britannia lakosságának érdekeivel ellentétben cselekszik, s aláaknázza a közös európai ház építményét - írja végezetül a Pravda. dözve állítólag átlépte a határt. Az amerikai katonák az ország különböző térségeiben - a nicaraguai határ közvetlen közelében is - provokatív hadgyakorlatokat tartottak. Tegucigalpai ellenzéki körök nem tartják kizártnak, hogy az amerikaiak által Hondurasba szállított hadfelszerelést a nicaraguai kontrák kapják meg. Varsó Határozat az áremelések betiltásáról (ČSTK) - Wojciech Jaruzelskinak, a Lengyel Egyesült Parasztpárt X. kongresszusán elhangzott felszólalásában foglaltak alapján hozott határozatokat tekintette át hétfői ülésén a Lengyel Nép- köztársaság Minisztertanácsa. Zbigniew Messner, a minisztertanács elnöke az elfogadott és a tervezett intézkedésekről tájékoztatta a kormányt. Ezeknek az intézkedéseknek az a céljuk, hogy megelőzzék a kedvezőtlen gazdasági jelenségeket. A gazdasági reform második szakaszában bővíteni kell az árukínálatot és a szolgáltatásokat, szigorúan be kell tartani a vállalatoknál az önelszámolás elvét, és meg kell szüntetni a megalapozatlan ár- és béremeléseket. A kormány a szerződéses árak és néhány termék ára emelésének betiltásáról szóló határozatot fogadott el. Ratifikálási vita az USA-ban Ma szavaz a külügyi bizottság (ČSTK) - Az amerikai szenátus hadügyi bizottsága 18 szavazattal 2 ellenében javasolta a törvényhozás felsőházá- nak, hogy ratifikálja a közepes és rövidebb hatótávolságú rakéták megsemmisítéséről szóló szovjet-amerikai szerződést. Sam Nunn, a bizottság elnöke ugyan a dokumentum „gyengeségeiről“ beszéit, de megállapította, hogy azokat kiegyensúlyozzák a szerződés pozitív vonásai. A bizottság a szerződés értelmezésére vonatkozóan néhány kérdést intézett a kormányhoz. A Fehér Ház közölte, hogy a kérdésekre mielőbb választ adnak. A hadügyi bizottság ajánlása a szerződés ratifikálásához vezető úton az első fontos lépés. Szerdán a szenátus külügyi bizottsága fog szavazni a szerződésről. Panama Szűkül a kör Lehet, hogy a tábornok mégis rákényszerül az ország elhagyására? Eddig is világos volt, hogy a panamai kötélhúzásban nem egyenló- ek az erőviszonyok: az ütőkártya Washington kezében van. A közép-amerikai ország eddig képes volt ellenállni az amerikai nyomásnak, a hurok azonban egyre szorul. A kormány a hét végén már a hadseregnek sem tudta kifizetni a zsoldot, nem beszélve az elmaradt bérekről, nyugdíjakról. A magánpénzintézetek pedig, rettegve a csődtől, nem hajlandók együttműködni a központi bankkal. Hasonló a helyzet a vállalkozók, iparosok, de akár a kétkezi munkások egy részének körében is. Tekintve, hogy a gazdaság minden területén sztrájkolnak, a kormány kénytelen volt kemény intézkedéseket foganatosítani, s számos esetben a hadsereg irányítása alá vonni a kulcságazatokat. Az amerikai vezetés pedig egyre elégedettebb, s nyíltan hangoztatja: néhány nap kérdése, hogy leszámoljanak - a számukra oly kellemetlen - Noriega tábornokkal. A múlt héten már úgy látszott, döntő szakaszhoz érkeztek a panamai fejlemények. Manuel Solis Palma újonnan megválasztott államfő múlt hétfői rádióbeszédében bejelentette: a fegyveres erők főparancsnoka, Noriega tábornok kész eleget tenni a washingtoni követelésnek, s távozni tisztségéből, amennyiben megkezdődik a szembenálló panamai erők párbeszéde az ország helyzetéről. A tábornok döntésével bizonyította, személyes karrierjénél előbbre való a független Panama jövője. Washingtonnak épp ezért nem felelt meg az ajánlat, s el is utasította azt, mondván, a tábornok lépése nem ok arra, hogy az amerikai kormány megszüntesse Panama-ellenes szankcióit. A Fehér Ház taktikája világos. Nem hajlandó semmilyen kompromisszumra, most már nem elégszik meg csupán Noriega távozásával. A tábornok személyén túlmenően első számú célja a közép-amerikai ország függetlenségének felszámolása, amihez rendkívül kedvező alapot nyújt az ország Egyesült Államoktól való függősége. Az amerikai kormány elve, hogy ha meghatározhatja a fegyveres erők vezetőjének személyét, akkor döntő szava lehet a panamai kormány politikájában is, s egy Amerika-barát bábállam létrehozásával lehetőség nyílik a csatornaszerződés felülvizsgálatára. Mert a Fehér Háznak az említett csatornaszerződés okoz fejfájást. Az a megállapodás, amelyet még Carter amerikai elnök és Torrijos panamai államfő (aki különben gyanús repülőgép-szerencsétlenség áldozata lett) írt alá 1977-ben. Washington gyakorlatilag már a szerződés aláírásának pillanatában megbánta „felelőtlen lépését“, amelyet Reagan elnök azóta is bírál. Mindez mit sem változtat azon, hogy a szerződés 1990-ig szól. Igaz ugyan, hogy lejártáig még jó tíz év van hátra, az amerikai vezetés azonban biztos akar lenni dolgában - a stratégiai jelentőségű övezet elvesztése túlságosan érzékenyen érintené. Noriega tábornok pedig épp ezen a ponton keresztezi Washington elképzeléseit: a „Panama a panamaiaké“ elv alapján ragaszkodik hozzá, hogy az Egyesült Államok vonuljon ki a térségből. Sőt, követelését nem 1990-re vonatkoztatta, hanem (tekintve, hogy a szerződés megsértésével, s az ország biztonságának veszélyeztetésével vádolta a panamai területeken állomásozó amerikai katonai egységeket), azonnali távozásra szólított fel. Washingtonnak viszont rendkívüli érdeke fűződik a Panama területén kiépített bázisai megtartásához. Egyrészt, mert a panamai terület ugródeszkaként szolgálhatna az Egyesült Államok Nicaragua elleni akcióihoz, s esetleges lerohanásához is, másrészt viszont az amerikai hadseregnek a térségben lévő déli parancsnoksága ideális az egyes „zabolátlan“ latin-amerikai országok kordában tartására. Panama lerohanása elvileg nem okozna gondot. Washington mégis bajban van. Az egyszerűnek látszó képlet valójában mégsem olyan egyszerű. Az amerikai elnökválasztások közeledtével ugyancsak nagy kockázattal járna a katonai beavatkozás. Tekintve, hogy a „vasököl és furkósbot“ politikáját ez esetben nehezen tudja érvényesíteni, láthatóan a „kifinomultabb“ megoldás módjait keresi. A lélektani hadviselés adta lehetőségek most kapóra jöttek számára. Mivel a csatorna-állam olyannyira függ az amerikai pénzügyi köröktől, hogy az ország fizetési eszköze is az amerikai dollár, egyetlen döntéssel, az amerikai bankokban lévő panamai pénzösszegek néhány héttel ezelőtti zárolásával lehetőség nyílt a panamai gazdaság megbénítására. Az ország részleges fizetésképtelensége folytán zilálttá vált a belpolitikai helyzet. Noriega eddig hűségesnek vélt emberei is a tábornok ellen fordultak (bizonyítja ezt a sikertelen puccskísérlet), s a lakosság egy része szintén szembehelyezkedett vele. Az egyre növekvő feszültség következtében, s a súlyos gazdasági helyzetre való tekintettel szükségessé vált a rendkívüli állapot kihirdetése. Washington ezek után úgy ítélte meg, akár ölbe tett kézzel is várhat, míg a tartalékok felemésztésével az ország teljesen a tönk szélére jut. Ennek ellenére nem volt rest katonai erőket csoportosítani az övezetbe. A csatorna körüli manőverek azonban inkább csak taktikai húzásnak tekinthetők, mivel Washington egyre inkább bízik abban, nem lesz szükség a katonai beavatkozásra, s közvetett úton is elérheti célját. Ebben a hitében erősíti őt a panamai belső ellenzék, amely maga mögött tudva Washington támogatását, egyre bátrabban hallatja hangját, s próbálja diktálni az eseményeket. Az általa meghirdetett általános sztrájk válasz a rendkívüli állapotra, egyelőre azonban nem hozott megoldást. Washington hiába nem ismeri el a jelenlegi panamai vezetést, a februárban menesztett Delvalle államfőnek egyelőre még várnia kell. A Fehér Ház most a panamai hadseregtől várja a „csodát“. Erősen bízik abban, hogy az ország kiszolgáltatottsága, s az elmaradt zsoldok végre megbontják a hadsereg egységét. Az amerikai kormány nyíltan hangoztatja, számol egy újabb puccsal, mely meghozza számára a várt sikert. Noriega körül kétségkívül szűkül a kör. A tábornok tisztában van azzal, hogy az egyre szorongatóbb helyzet megoldást követel. S ha elejét akarja venni, hogy a kilátástalan gazdasági helyzet politikai földcsuszamlást idézzen elő, minél hamarabb lépnie kell. A Washingtonból kiszivárogtatott hírek - miszerint a tábornok elküldte különmegbízottját a latin-amerikai és spanyol politikusok Costa Rica-i találkozójára - arra engednek következtetni, hogy Noriega mégiscsak fontolgatja a távozást. A kérdés csupán: mikor, hova, és milyen feltételek mellett. Az ország „erős embere" ugyanis mindent megtesz annak érdekében, hogy megőrizze az esetleges visszatérés lehetőségét. A tét nagy - Panama jövője, függetlensége. FÓNOD MARIANNA SELA-bizottság ülése (ČSTK) - Panamavárosban a rendőrség hétfőn vízágyúk és könnygázgránátok bevetésével oszlatta szét azt a több mint ötezer fős tüntetést, ameiyet a jobboldali Országos Állampolgári Kereszteshadjárat hirdetett meg. Az akció résztvevői Noriega tábornok távozását követelték. A panamai bankbetétek zárolása egyre súlyosabb következményekkel jár. A kormány hétfőn utalványokat adott ki •azon állami alkalmazottak számára, akik havi bére nem haladja meg a 150 dollárt. A megfigyelők álláspontja ennek ellenére szkeptikus, mivel a hadsereg nem kapta meg a zsoldját, s a kormány nem tudja előteremteni a 130 ezer polgári alkalmazott bérének kifizetéséhez szükséges 33 millió dollárt sem. Nem éppen megnyugtató az a washingtoni hír, miszerint a csatornaövezetbe irányították az Okinawa amerikai repü- lógép-anyahajót. Panama kérésére Caracasban hétfőn megkezdődött a Latin-Amerikai Gazdasági Rendszer (SELA) közép-amerikai bizottságának ülése. Mexikó, Venezuela és a további latin-amerikai országok képviselői a találkozón határozottan elítélték a panamai belügyekbe való beavatkozást, s felszólították az Egyesült Államokat, azonnal vonja vissza gazdasági szankcióit.