Új Szó, 1988. március (41. évfolyam, 50-76. szám)

1988-03-25 / 71. szám, péntek

, V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA PÉNTEK 1988. március 25. XLI. évfolyam 71. szám Ára 50 fillér A jogok és kötelességek törvénykönyve Gazdasági mechanizmusunk egyre intenzívebb átalakítása több területen megy végbe. Nagyon fontos az új jogszabályok kidolgo­zása, illetve az eddigiek módosítása. Lapunk szerdai számából az olvasók megismerkedhettek a Munka Törvénykönyve módosításá­nak alapelveivel. A CSKP KB Elnöksége, a CSSZSZK kormánya, a CSSZSZK Nemzeti Frontjának Központi Bizottsága, a Szakszerve­zetek Központi Tanácsa, a Szövetkezetek Központi Tanácsa és a Szövetkezeti Földművesek Szövetségének Központi Bizottsága széles körű vitára bocsájtotta a dokumentumot. Amint már közöltük, lapunkban is teret adunk a nyilvános vitának, a javaslatoknak és észrevételeknek. A Munka Törvénykönyve módosításának szükségessége már a hetvenes és nyolcvanas évek fordulóján nyilvánvalóvá vált. Ezért már néhány éve politikai és jogi szempontból elemzik az eddig érvényes munkajogi szabályokat. A gazdasági és politikai szempon­ton kívül figyelembe vették a szociális vonatkozásokat is, valamint a KGST-országok gazdasági integrációja elmélyítésének követel­ményét. Az elemzés tanulsága szerint a Munka Törvénykönyvét módosí­tani kell, hogy ezzel megteremtsük a feltételeket a munkaerő célszerűbb elhelyezéséhez, hatékonyabb kihasználásához a terme­lés és a szolgáltatások intenzifikálásának céljaival összhangban, növeljük a vezetők tekintélyét és felelősségét. Már 1986-ban a CSSZSZK kormánya elnökségének és a Szakszer­vezetek Központi Tanácsa Titkárságának együttes ülésén, valamint 1987-ben a CSSZSZK kormányának ülésén és a CSKP KB Elnöksé­gének tanácskozásán foglalkoztak az elemzés eredményeivel. Az elfogadott határozatokkal összhangban feladatul adták, hogy a Munka Törvénykönyve módosításának kidolgozása során vegyék figyelembe azokat a törvényjavaslatokat, amelyek a gazdasági mechanizmus átalakításának jogi alapját képezik, főleg az állami vállalatról, a mezőgazdasági szövetkezetekről, a lakás-, a fogyasz­tási és ipari szövetkezetekről szóló törvények javaslatát, valamint a Gazdasági Törvénykönyv előkészített módosítását. A gazdasági reform eredményességének feltétele, hogy követke­zetesen olyan politikát valósítsunk meg, amely a gazdasági és szociális fejlődés meggyorsítását összekapcsolja a fejlődés minő­ségének megváltoztatásával és a figyelmet a végeredményekre összpontosítja. Ez azt jelenti, hogy a munkajogi viszonyok területén javítani kell a munkához való hozzáállást, szigorúbban kell megbír­ságolni azokat, akik rossz munkát végeznek és akik megsértik a munkafegyelmet. A Munka Törvénykönyve módosításának alapelveit úgy fogal­mazták meg, hogy közérthetőek legyenek. Ennek ellenére bizonyára sok kérdés merül fel. Éppen ezért a pártsajtó kezdeményezöen vállalta, hogy tolmácsolja ezeket a kérdéseket az illetékes szakem­bereknek, illetve a kérdésekre kapott válaszokat az olvasóknak. Mi a lényege a javasolt módosításoknak? Mindenekelőtt hangsú­lyozni kell, hogy a dolgozók és a munkáltatók közti viszonyban elmélyül a jogok és a kötelességek egyensúlya, a munkaeredmé­nyek szerinti javadalmazás alapelvei, tökéletesebbek lesznek a munka- és szociális feltételek normái, a termelésben megszilárdul a munkafegyelem és a rend. Mindez a módosításban rögzített többi céllal együtt elképzelhetetlen a Forradalmi Szakszervezeti Mozga­lom szerepének növelése nélkül. A dolgozóknak és a szervezeteknek a termelési és munkafolya­matban betöltött szerepe jogi meghatározásának alapvető társa­dalmi jelentősége van, mivel csaknem 8,5 millió állampolgárt érint. A javasolt módosítás számos esetben egyszerűbbé, pontosabbá és szigorúbbá teszi a dolgozók és a munkáltatók viszonyát, hogy kiküszöbölhessük a hanyagságot, az élösködést, a szociális vívmá­nyokkal való visszaélést. Ez logikus és természetes, mivel nem adhatunk több jogot anélkül, hogy ennek megfelelően ne növelnénk a felelősséget a kötelességek teljesítéséért. A Munka Törvénykönyvének módosítása mindjárt az első fejezet­ben reagál a szervezetek irányításában és helyzetében előkészített változásokra. Bővül a dolgozók részvétele a szervezet fejlesztésé­ben, irányításában és ellenőrzésében, ami a már megvitatott új törvényjavaslatokkal - az állami vállalatról, a mezőgazdasági szö­vetkezetekről, a lakás-, fogyasztási és ipari szövetkezetekről szóló törvényekkel együtt - olyan kölcsönösen összefüggő rendszert képez, amelyet fokozatosan további törvénymódosítások, így pél­dául a Gazdasági Törvénykönyv Novellája egészít ki. Ezt a logikus összefüggést tartalmazzák a munka javadalmazásá­ról és a munkaakadályokról, a dolgozók társadalmilag szükséges mobilitásának elősegítéséről, a munkafegyelem szilárdításáról, a munka minőségének és a szocialista tulajdonban lévő vagyon védelmének javításáról, a szakképzettség elmélyítéséről, a munka­időről és a pihenés idejéről, valamint a dolgozók munkajogi és szociális biztonságának szilárdításáról szóló fejezetek a törvény- könyv javasolt módosításában. A Munka Törvénykönyvének Novellája számos gazdasági követ­kezménnyel jár. így például az étkezési és pihenési szünet 15 percről 30 percre való meghosszabbítása évente a munkaidőalap szempontjából 170 000 dolgozót és 6 milliárd korona bérköltséget jelent. A javasolt szociális intézkedések végrehajtását nem szabad azonban az egyes tárcáknak összekapcsolni további pénzforrások és munkaerő követelésével. Népgazdaságunkban sok tartalékunk van, amelyek kiaknázásával fedezni tudjuk az új szükségleteket. A megoldásnak az a módja teljes mértékben megfelel a gazdasági mechanizmus átalakítása szellemének és értelmének. Feltételezzük, hogy a Munka Törvénykönyve módosításának alapelvei hasonlóan nagy érdeklődést keltenek, mint a tavaly megvi­tatott három törvényjavaslat. Állampolgáraink remélhetőleg megra­gadják az alkalmat, hogy javaslataikkal és észrevételeikkel részt vegyenek e jogszabály kidolgozásában. Új munkamódszereket kell alkalmazni Pártkonferencia Léván (Levice) és Gabčíkovóban f Jozef Lenárt és Peter Colotka is részt vett a tanácskozásokon (CSTK) - Pártkonferenciát tartottak tegnap Léván a mohi (Mohovce) atomerőmű építésében részt vevő vállalatok pártszervezeteinek képviselői. A tanácskozáson jelen volt Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára. Az Elektromont vállalat a bratislavai Szlovák Műszaki Főiskola Elektro­technikai Karán Deris-900 jelű auto­matizált vezérlőrendszert szerelt fel. Segítségével próbálják ki a mohi (Mochovce) atomerőmű szekunder körének vezérlési módját. A beren­dezés jelentős mértékben hozzájá­rul a szakemberkepzés javításához. A képen Roman Revúcky mérnök, az Elektromont munkatársa látha­tó. (Ivan Rýchlo felvétele - ČSTK) A résztvevők megállapították: az erőmű, amelynek négy blokkját fo­lyamatosan 1989 és 1992 között kell átadni, nemcsak szlovákiai, hanem országos viszonylatban is a logfon- tosabb beruházások közé tartozik. Az építési feladatokat tavaly nehéz feltételek között teljesítették. Problé­mákat okozott a kedvezőtlen időjá­rás és a munkaerőhiány, valamint a géphiány. Ennek ellenére több helyen sikerült a munkákat meg­gyorsítani. Például a határidő előtt felszerelték az első blokk reaktorá­nak nyomásedényét, s jó ütemben haladt az elosztóberendezés építé­se. Az építkezés pártbizottsága 1986-ban a politikai szervező és az ellenőrző-tevékenység új formáit kezdte alkalmazni. A tanácskozás vitájában a küldöt­tek hozzászóltak az irányítás és a döntéshozatal módjaihoz, amelyek jelentős befolyást gyakorolnak a be­ruházás kivitelezésének ütemére. Állásfoglalásunk a szovjet - amerikai rakétaszerződés ratifikálásáról Václav Štáfek beszéde a szovjet parlament albizottságában (ČSTK) - Csehszlovákia és az NDK legfelsőbb törvényhozó testületeinek képviselői tegnap Moszkvában ismertették országaiknak a közepes és a rövidebb hatótávolságú rakéták felszámolásáról szóló szovjet-amerikai szerződéssel kapcsolatos álláspontját. A Szövetségi Gyűlés és az NDK Népi Gyűlésének tisztségviselői részt vettek a szovjet parlament két kamarája külügyi bizottságai közös albizottságának ülésén, amely a washingtoni szerződés politikai és katonai szempontjait vitatja meg. Václav Štáfek, a Nemzetek Kamará­jának alelnöke, a kamara külügyi bizottsá­gának elnöke leszögezte, hazánk párt- és állami vezetői, a CSKP KB, a parlamenti képviselők, a kormány, s minden állam­polgár nagy figyelemmel kíséri a rakéta­szerződés ratifikálási folyamatát. A CSKP KB Elnöksége és a szövetségi kormány december 10-i nyilatkozatában már kifej­tette álláspontját. A kormány ugyanakkor megerősítette, hogy hajlandó hozzájárulni a szerződés megvalósításához. Belee­gyezett abba, hogy az USA szakértői helyszíni ellenőrzést tartsanak a cseh­szlovák területen levő szovjet katonai ob­Sevardnadze Lisszabonban tárgyalt (ČSTK) - Eduard Sevardnadze szov­jet külügyminiszter az Egyesült Államok­ból való elutazása után, tegnap rövid látogatásra megállt Portugáliában. Lisz- szabonban fogadta ót Mário Soares ál­lamfő, Anibal Cavaco Silva miniszterel­nök, majd pedig Joao de Deus Pinheiro külügyminiszterrel folytatott eszmecserét. Tolmácsolta vendéglátóinak Mihail Gor­bacsov üzenetét, majd áttekintették a nemzetközi helyzet időszerű kérdéseit és a kétoldalú kapcsolatok alakulását. A felek nagyra értékelték a tavaly decem­beri szovjet-amerikai csúcstalálkozót és az ott aláírt rakétaszerződést. A regionális konfliktusok áttekintése során megkülön­böztetett figyelmet szenteltek a dél-afrikai helyzetnek. Sevardnadze washingtoni tárgyalásainak eredményeiről is tájékoz­tatta a portugál vezetőket. A szovjet külügyminiszter találko­zott Alvaro Cunhallal, a PKP főtit­kárával is. Jókívánságok (ČSTK) - Bohuslav Chňoupek külügyminiszter táviratban gratulált Ali Alatasznak, az Indonéz Köztár­saság külügyminiszterének kineve­zése alkalmából. jektumokban. Ezt a kötelezettséget a ha­zánk, a Szovjetunió és az NDK külügymi­nisztere által tavaly Berlinben aláírt három­oldalú megállapodás, valamint Cseh­szlovákia és az USA közötti egyezmény rögzíti. Az érvényben lévő törvények sze­rint ezeket az okmányokat először a Szö­vetségi Gyűlés hagyja jóvá, majd április elején a köztársasági elnök elé terjesztik ratifikálásra. Ezek a szovjet-amerikai szerződéssel párhuzamosan lépnek ha­tályba. A továbbiakban rámutatott: parlamenti képviselőink nagy felelősségtudattal vi­szonyulnak a ratifikálási folyamattal összefüggő feladatukhoz. Emellett az egyes választókörzetekben az állampol­gárok által felvetett kérdésekre is rea­gálnak. A csehszlovák és a szovjet kormány közötti megállapodás után, február 25-én megkezdődött a hazánk területén lévő (Folytatás a 2. oldalon) Felszólalásában Jozef Lenárt kife­jezte azt a meggyőződését, hogy sikerül megtartani az erőművi blok­kok beindításának határidejét. Erre föl koll használni az irányítás nőm hagyományos formáit, s a pártmun­kában is új módszereket kell alkal­mazni. Leszögezte, hogy meg kell oldani a nyitott szociális kérdéseket, például az erőmű leendő dolgozói (Folytatás a 2. oldalon) Jubiláns köszöntése (ČSTK) - Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára levélben fejezte ki jókí­vánságait Zdenék Košler nemzeti művésznek 60. születésnapja alkal­mából. Nagyra értékelte a jubilánsnak színházaink operaegyütteseiben és szimfonikus zenekarokban kifejtett eddigi karmesteri tevékenységét, amellyel hozzájárult a csehszlovák művészet hírnevének terjesztésé­hez. - Művészeti tevékenységének eredményei jelentős mértékben elő­mozdítják zeneművészetünk és operakultúránk további fejlődését - állapítja meg a levél. A levelet tegnap Milan Klusák, a Cseh Szocialista Köztársaság kul­turális minisztere adta át a jubiláns­nak. Egyúttal átnyújtotta Gustáv Husák köztársasági elnök üdvözlő levelét. Zdenék Košler nemzeti művészt jubileuma alkalmából Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök és Alois Indra, a Szövetségi Gyűlés elnöke is levélben köszöntötte. Nemzeti ünnep alkalmából (ČSTK) Gustáv Husák köztársa­sági elnök táviratban fejezte ki jókí­vánságait Hrisztosz Szartzetakisz- nak, a Görög Köztársaság elnöké­nek az ország nemzeti ünnepe al­kalmából. Ugyanebből az alkalomból Ľubo­mír Štrougal szövetségi miniszterel­nök táviratban gratulált Andreasz Papandreu görög kormányfőnek. A görög nemzeti ünnep alkalmá­ból Bohuslav Chňoupek külügymi­niszter üdvözlő táviratot küldött Kar- losz Papuliasznak, Görögország külügyminiszterének. Nicaragua Tűzszüneti megállapodás a kormány és a kontrák tárgyalásain (ČSTK) - Sapoa nicaraguai határmen­ti településen szerdán befejeződtek a sandinista kormány és az elfenforradal- mi csoportok közti háromnapos közvetlen tárgyalások. Megállapodás született a két fél közti ideiglenes, 60 napos tűzszünet­ről. Az aláírt tíznapos megállapodást a ni­caraguai televízió kamerái slőtt Joao Baena Soarez, az Amerikai Államok Szervezetének főtitkára olvasta fel, aki Sapoában független megfigyelőként volt jelen a tárgyalásokon. Hatvan nap alatt történnek meg az előkészületek a végleges tűzszünetre és a nemzeti megbékélésre Nicaraguában. Feltételezik, hogy a végleges fegyver­nyugvásra vonatkozó megállapodást már április 6-án, a következő tárgyalási fordu­lón alá lehetne írni. A tíznapos sapoai egyezmény ponto­sítja a közép-amerikai konfliktusok békés rendezésére vonatkozó terv alkalmazá­sát, például konkretizálja a nicaraguai amnesztia feltételeit, biztosítja a teljes szólásszabadságot és lehetővé teszi min­den politikai emigráns visszatérését Nica­raguába. A megállapodás a nicaraguai kormány rugalmas és konstruktív hozzáállásának eredménye. A sandinisták javasolták a magas szintű közvetlen tárgyalásokat, hogy meggyorsítsák a békefolyamatot. A találkozó eredménye viszont nagy csa­lódás az egyesült államokbeli reakciós körök számára, melyek remélték, hogy az amerikai csapatok Hondurasba való irá­nyításával olyan légkört tudnak létrehoz­ni, amelyben nem kerül sor a közvetlen tárgyalásokra.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom