Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-02 / 26. szám, kedd

V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA Határozottabb lépésekkel A Szövetségi Statisztikai Hivatal jelentése a népgazdaság 1987. évi fejlődéséről és a CSSZSZK állami tervének teljesítéséről nyíltan és részletesen összefoglalta mindazt, amire az elmúlt év folyamán az egyes jelentésekből és kimutatásokból előre is következtethet­tünk. A jelentés számos pozitív adatot tartalmaz közös gazdálkodá­sunkról, de még ezek fölött is el kell gondolkoznunk a jövőben követendő utak szempontjából. Elégedetten állapíthatjuk meg, hogy növekedett a lakosság nomi- náljövedelme, emelkedett a reálbérek színvonala, miközben a kiske­reskedelmi árindex növekedése csak minimális mértékű volt. A lakosság többet fordíthatott áruk vásárlására, többet is vásárolt, több szolgáltatást vett igénybe, emellett azonban a takarékpénztári betétek összege is növekedett. Ez arra figyelmeztet, hogy az áruk és a szolgáltatások kínálata nem elég voznó, nincs összhangban a kereslettel. Aligha lehetne ezt azzal magyarázni, hogy az elmúlt évben egyes termékekből kevesebbet gyártottunk, mint egy évvel korábban. A személygépkocsikból, motorkerékpárokból, pamutanyagokból, fehérneműből, ruhafélékből és cipőkből valóban kevesebb került a piacra, de ugyanakkor egyes keresett árucikkek termelése, például a fagyasztógépeké és a színes tévékészülékeké jelentős mértékben növekedett, habár ezekből többet is el lehetne adni. De ha egyes árufélékből több is kerülne a piacra, például ha a keresett típusú személyautókból nyolcezerrel többet lehetne vásárolni, ez a kiske­reskedelmi forgalmat csak félmilliárd koronával növelné, ami az állampolgárok rendelkezésére álló készpénzből csak egy százalék­nyi részt jelentene. A szabad vásárlóerő okait tehát nem elég csupán a gyártott termékek mennyiségében keresni, hanem a minőségi színvonal, a használati érték szempontjait is figyelembe kell venni. Már évek óta hangsúlyozzuk, hogy a terv teljesítésében elsősor­ban a minőségi mutatókat kell előtérbe helyeznünk. Az elért eredmé­nyek azonban azt bizonyítják, hogy ezeknek a mutatóknak még mindig nem szentelünk kellő figyelmet, hanem inkább a mennyiség­gel törődünk. A népgazdaság intenzifikálásában csak lassú ütem­ben haladunk előre. A gyártás technológiai folyamatai nagyon költségesek, nehezen sikerül csökkenteni főleg az anyagráforditás mértékét. Ebből logikusan következik, hogy a nagy anyagráfordítási költségek és a többnyire kötelezően megszabott értékesítési árak mellett nem lehet elérni kielégítő mértékű nyereséget, s így a költ­ségvetési befizetésekre is kevesebb jut. Az elért nyereségből le kell vonni a készletgazdálkodási költségeket is, s a készletek az elmúlt évben a csökkenés helyett inkább tovább növekedtek. Az így befagyasztott eszközök nem egy vállalatnál fizetésképtelenséget is okoznak. De miért van az, hogy ilyen aránytalanul nagy készletállomány mellett a gazdasági szervezetek rendszerint a szállítói-megrendelői kapcsolatok fogyatékosságaira hivatkoznak. Hiszen nagyon leegy­szerűsítve azt mondhatnánk, hogy a felhalmozódott készletekből akár egy fél éves termelést is el lehetne látni. Csakhogy a gyakorlat­ban ez nincs így, ami azt jelenti, hogy a készletek összetétele nem felel meg a szervezetek szükségleteinek. Jogosan tehetjük fel a kérdést, miért halmozódtak fel ilyen nagy készletek egyes vállala­toknál? Elfogadható az a magyarázat, hogy a készleteket eredetileg más célokra gyártották, s a gazdaság szükségletei közben megváltoz­tak? Ez nem fogadható el, már csak azért sem, mert a termelés szerkezeti átalakítása nagyon lassú ütemben valósul meg. A tudo­mányos-műszaki fejlesztés eredményei sem nyilvánultak meg nagyobb mértékben a gazdaság teljesítményének és hatékonyságá­nak növekedésében, a termékek minőségi színvonalának és hasz­nálati értékének javulásában. A termelésben többnyire a hagyomá­nyos gyártási eljárások érvényesülnek. A készletek tehát azért növekednek, mert a termelés nem veszi eléggé figyelembe a fogyasztói szükségletek változásait, s így nehezen vagy nagyon előnytelenül értékesíthető termékek kerülnek a piacra. Ilyen értelémben tovább is folytathatnánk az elmúlt évi nem teljesen kielégítő eredmények okainak feltárását. Mindez egyre nyomatékosabban sürgeti a gazdasági mechanizmus átalakítását. Ha a vállalatok áttérnek majd az önfinanszírozásra, s teljes mérték­ben függőkké válnak saját munkájuk eredményeitől, ez majd rákényszeríti őket, hogy egészen más szemmel nézzenek a terme­lési programokra, hogy messzemenően figyelembe vegyék a meg­rendelők szükségleteit, s csak olyan termékeket gyártsanak, ame­lyekre valóban szükség van, s azokat a lehető legjobb minőségben állítsák elő. Az új feltételek alapvetően megváltoztatják a viszonyu­lásukat a készletek kérdéséhez, a nyers- és az alapanyagok, vala­mint az energia fogyasztásához, a gépek és berendezések kihaszná­lásához. Amennyiben egyes vállalati vezetők továbbra is halogatni fogják az új feltételekhez való igazodast, majd a dolgozók kényszerí­tik őket a szükséges lépések megtételére, akik számára nem lesz közömbös, hogy vállalatuknál hogyan alakul majd a kereseti lehe­tőség. Bizonyára további változások is sorra kerülnek. A beruházások területén például jelentősen megnövekszik a korszerűsítések és a rekonstrukciók részaránya, s a beruházásoknál tapasztalat fogya­tékosságok is csökkenni fognak. A mezőgazdasági termelés a ked­vezőtlen időjárási feltételek ellenére aránylag jól zárta az évet, így a lakosság élelmiszer-ellátása is folyamatos lehetett. A statisztikai jelentés egyik része fölött azonban szintén el kell gondolkozni. Arról van szó, hogy miközben mintegy 13 milliárd koronát fordítunk környezetvédelmi beruházásokra, ugyanakkor aránytalanul sok esetben fordul elő olyan környezetszennyezés, amely nem műszaki okokra, hanem figyelmetlenségre és felelőtlen­ségre utal. Ez is arra figyelmeztet, hogy nagyobb lelkiismeretes­ségre, nagyobb rendre és fegyelmezettségre van szükség a munká­ban. RUDÉ PRÁVO Az Interkozmosz program a szocia­lista országok sokoldalú együtt­működésének ke­retében öt fő tu­dományos és ku­tatási területre irá­nyul, s a feladatok teljesítéséhez ha­zánk is jelentős mértékben hozzá­járul. A Magion el­ső csehszlovák műhold által szer­zett ismeretek alapján jött létre az Apex- és az In- terbolterv. A hazai és a szovjet tudó­sok jelenleg az olyan műholdak tervén dolgoznak, amelyek a Nap és a Föld közötti tér­séget és ennek az ionoszférára és a mágneses szfé­rára való hatását vizsgálják. A felvételen Jaroslav Vojta mérnök (jobboldalt) és Vojtéch Velický mérnök a műhold tudományos kutatásokra szolgáló berendezését szereli. (Jan Vrabec felvétele - ČTK) Nehéz feltételek között is eredményesen Nőttek a bányászok feladatai • Újabb rekordokkal köszöntik a februári győzelem 40. évfordulóját (Tudósítónktól) - Az erőmüvek, valamint a háztartá­sok egyre növekvő tüzelőanyag-igényléseinek teljesí­tésé idén már 7 millió 800 ezer tonnás jövesztést követel meg a prievidzai Szén- és Lignitbányák Kon­szern dolgozóitól. A tavalyinál 200 ezer tonnával na­gyobb feladat elvégzéséhez - főleg a huzamosabb ideje fokozatosan rosszabbodó bányageológiai felté­telek miatt - minden eddiginél több igyekezetei kell kifejteniük a konszern helyi, handlovái, hodoníni, nagykürtösi (Veľký Krtíš) és novákyi bányaüzemeinek.- A teljesítményeinkre vonatkozó további fontos elvárás a túlórákra vagy a hétvégi és ünnepi különmű- szakokra beütemezhető munka ará­nyának csökkentése - tájékoztatott a konszern vezérigazgatósági ügye­letén Vladimír Jusko termelési elő­adó. - Idén a tavalyinál csaknem 100 ezer tonnával több szenet a hét­köznapi fal- és frontfejtésekből kell felhozniuk a csilléknek. Januárban viszont e követelmény ellenére egyetlen hét végén sem maradtak üresek a tárnák és a hajtásra kije­lölt új vágatok, mert mind az öt termelővállalatunk jelentős tervtúl­teljesítésekkel akarja köszönteni a februári győzelem jubileumát.- Mekkora a többletmunkát válla­ló bányászok hét végi teljesít­ménye?- Egy-egy szombaton és vasár­nap átlagosan több mint 20 ezer tonna a konszern tüzelőanyagkiter­melése. Két héttel ezelőtt azonban 32 600 tonnáról szóló jelentés került a fejtési naplóba. A hét végi jövesz- tésekből rendszeresen 9-10 ezer tonna a dél-morvaországi lignitbá­nyák dolgozóinak teljesítménye, 5500-6000 tonna barnaszenet a prievidzai Cigeľ Bánya és a handlo­vái medence vájárainak, a többit pe­dig a nagykürtösi, valamint a novákyi kollektíváknak a termelése adja. (Folytatás a 2. oldalon) KEDD 1988. február 2. XLI. évfolyam 26. szám Ára 50 fillér Három hét múlva Moszkvában találkozik Sevardnadze és Shultz (ČSTK) - Az előzetes megállapo­dás értelmében február 21-23-án Moszkvában találkozik Eduard Se­vardnadze, az SZKP KB Politikai Bizottságának tagja, a Szovjetunió külügyminisztere és George Shultz amerikai külügyminiszter - közölték hivatalosan a szovjet fővárosban Amint azt Gennagyij Geraszi­mov, a külügyminisztérium szóvivő­je a TASZSZ diplomáciai tudósítójá­nak elmondta, a küszöbönálló talál­kozó a közepes és rövidebb hatótá­volságú rakéták felszámolásáról szóló szovjet-amerikai megállapo­dás aláírását követő kölcsönös külügyminiszteri látogatások sorá­ban az első lesz. Célja, hogy hozzá­járuljon a washingtoni szovjet-ame­rikai közös nyilatkozatban foglalt elvi megállapodások megvalósításához, a hadászati támadófegyverek 50 százalékos csökkentéséről szóló szerződés tervezetének előkészíté­séhez és Ronald Reagan moszkvai látogatásának eredményes megtar­tásához. A két külügyminiszter ezen kívül megvitatja majd az egyéb idő­szerű kérdéseket is. Kovács Béla búcsúlátogatásai (ČSTK) - Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára tegnap Bratislavában fogadta Ko­vács Bélát, a Magyar Népköztársaság rendkívüli és meghatalmazott csehszlo­vákiai nagykövetét diplomáciai megbíza­tásának letelte alkalmából. Az elvtársi légkörben lezajlott találko­zón Jozef Lenárt nagyra értékelte Kovács Bélának a két ország együttműködésének fejlesztéséhez való személyes hozzájáru­lását. A fogadáson részt vett Tóth József bratislavai magyar főkonzul. A diplomata tegnap Peter Colotkánál, a CSKP KB Elnökségének tagjánál, az SZSZK miniszterelnökénél és Viliam Šalgovičnál, az SZLKP KB Elnökségé­nek tagjánál, az SZNT elnökénél is bú­csúlátogatást tett. OLVASÓINK FIGYELMÉBE! Mai számunkban közöljük a Szlovák Statisztikai Hivatal jelentését az SZSZK gazdaságának fejlődéséről és az 1987. évi állami terv teljesítéséről. Fokozni kell a tempót Lakásépítési mérleg Kelet-Szlovákiában (Tudósítónktól) - A Kelet-szlovákiai kerület építőiparát az utóbbi években aránylag sok bírálat érte, nyilván nem ts alaptalanul, hiszen nem teljesítették a tervfeladatokat. Amint arra az elemzések rámutattak, ennek okai elsősorban a rugalmatlan munkaszer­vezésből, az anyagellátási hiányosságokból, de nem utolsósorban a dolgozók ingadozó munkateljesítményéből adódtak. A kerület építőiparában folyamatban van a rendteremtés. Egyes vállalatoknál ennek már a pozitív eredményei is mutat­koznak, jóllehet még mindig nem lehetünk elégedettek az építőipar teljesítőképessé­gével. Nem, mert a javulás még a múlt évben sem volt olyan jelentős, hogy for­dulatról beszélhetnénk. Ezt különben az 1987-es lakásépítési mérleg is bizonyítja. A Kelet-szlovákiai kerületben a múlt évben a terv 10166 lakás átadását irá­nyozta elő, továbbá 11 690 építésének pedig a megkezdését. Hogy teljesítet­ték-e ezeket a feladatokat az építők? 1987 első negyedévében az építkezéseknek a 8 százalékával készültek el, a második­ban 50 százalékával, a harmadikban pe­dig a kivitelezési munkáknak mindössze a 16 százalékát végezték el. Szeptember végéig az éves tervben meghatározott lakásmennyiségnek még a felét sem építették fel. November végé­ig a tervezett lakások 62 százaléka ké­szült el, s nyilvánvalóvá vált, hogy decem­berben képtelenek lesznek pótolni a le­maradást. így is lett, bár ebben a hónap­ban 2922 lakást adtak át (1013-mal töb­bet, mint a múlt év decemberében). A szövetkezeti lakásépítési formában 4316 lakás épült, 31^-el kevesebb a ter­vezettnél. Az állami lakásépítés kereté­ben 1987-ben 6460 új lakást (539-el töb­bet, mint tavaly) adtak át, de 300-zal adósak maradtak. Az állami lakásépítés ütemével Kassán (Košice), a Kassa-vidé- kí, a Humennéi, a Poprádi, a Michalovcei s a Spišská Nová Ves-i járásban nem lehetünk elégedettek. Kelet-Szlovákiában tavaly az önerős építkezések tervét sem sikerült teljesíteni, s az utóbbi két évben az egyéni lakásépítésben is mintegy 22 százalékos visszaesés tapasztalható, csak a Humennéi, a Kassa-vidéki, a Tő- keterebesi (Trebišov), Svidníki és a Vra- novi járásban kielégítő a helyzet. A kerület építőipara 1986-ban és 1987-ben átlagosan 9166 lakást adott át. A teljesítményt mindenesetre fokozni kell, évente legalább 12 266 lakást kell átadni ahhoz, hogy a 8. ötéves tervidőszak la­kásépítési tervét Kelet-Szlovákiában ma­radéktalanul teljesíteni tudják. (-szák)

Next

/
Oldalképek
Tartalom