Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-06 / 30. szám, szombat

I L A R O L E T A R J A I, EGYESÜLJETEK f :V'r" « • '• t 1 SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA 1988. február 6. XLJ, évfolyam szám Ára 50 fillér Az objektív feltételekhez igazodva A gazdasági mechanizmus átalakítása gazdasági és szociális fejlődésünk gyorsításának, illetve népgazdaságunk intenzív növe­kedésének alapvető feltétele. Hosszantartó folyamat ez, s bár még csak az elején tartunk, egyre inkább nyilvánvalóvá válik, hogy a vállalat lesz a gazdaságirányítási rendszer alapeleme. Természete­sen ez a vállalat nem azonos azzal a gazdálkodó szervezettel, amelyet a jelenlegi gazdasági mechanizmus keretében vállalatnak nevezünk. A CSKP KB 7. ülése is határozatba foglalta, hogy át kell fogalmazni a központi és vállalati szféra feladatait, jogkörét és felelősségét, s az új körülmények között elengedhetetlen az önel­számolás elvei szerint gazdálkodó vállalati szféra felelősségének növelése, a nagyobb önállóság, a hatékonyabb központi irányítás és tervezés, valamint a dolgozók aktívabb részvétele az irányításban. Az említett alapelvek megvalósítása nagy jelentőséggel bír, min­denkitől felelős, aktív hozzáállást követel. Annál is inkább, mert bár a vállalati szféra előtérbe helyezését, illetve a kétszintű irányítás kialakítását sokan helyeslik, nem elenyésző azonban azoknak a száma sem, akik a mostani háromszintű irányítás megszilárdítá­sára szavaznának. Jelenlegi irányítási rendszerünk gyökerei az ötvenes évek végére nyúlnak vissza. Akkor a gazdasági mechanizmust főként szakága­zati alapelvek alakították, elsősorban azzal a céllal, hogy az újrater­melési folyamatot a tervfeladatok aprólékos lebontásával és teljesí­tésük ellenőrzésével irányítsák. Az egységes központi irányítás, amely az extenzív gazdasági fejlődés időszakában elengedhetetlen volt, a későbbiek folyamán már nem tudott maradéktalanul eleget tenni feladatainak. A megváltozott körülmények között egyre inkább szükségszerűvé vált a gazdaságirányítási rendszer tökéletesítése. A CSKP XV. kongresszusa például célul tűzte a termelési-műszaki alap szervezeti felépítésének tökéletesítését. Ez a célkitűzés a nép­gazdaság tervszerű irányítását tökéletesítő komplex intézkedések kidolgozásához vezetett. A komplex intézkedések szerint a gazda­sági szféra irányításának alapeleme a termelési-gazdasági egység, amely egyben az adott szakágazat fejlődéséért is felelős. Ezzel egyidejűleg olyan szándékok is megfogalmazódtak, amelyek a köz­ponti irányítás hatékonyságának növelését, a demokratikus centra­lizmus megszilárdítását és a gazdasági szféra hatáskörének bővíté­sét célozták. A célkitűzéseket azonban nem sikerült maradéktalanul megvaló­sítani. A központ és a vállalat között nem oszlott meg a kívánt arányokban a hatáskör és a felelősség, s a szervezeti felépítések sem igazodtak teljes mértékben az intenzív fejlődés követelményei­hez. A termelési-gazdasági egységek nem váltak az irányítás alape­lemeivé. Ennek többek között az volt az oka, hogy esetenként különböző termelési irányzatú vállalatokat tömörítettek, illetve gyakran csupán a szervezési, tervezési, irányítási funkciók koncent­rációjával jöttek létre, nem pedig mint műszakilag, technológiailag és a termelés szempontjából egynemű közösség. Nem ritkaság, hogy a termelési-gazdasági egység vállalatait egy kívülálló szerve­zethez szorosabb kapcsolat fűzi, mint bármelyik vállalathoz az egységen belül. így tehát egyes termelési-gazdasági egységek gyakran csak adminisztratív jellegűek, s valamennyi hozzájuk tartozó gazdálkodó szervezet együttes irányítása helyett az egyes vállalatok irányítása van túlsúlyban. Arról nem is szólva, hogy nem mindig támogatják a kezdeményezésüket és a problémák megol­dása során rendszerint nem rugalmasak. Természetesen a kevésbé jó példák mellett olyan termelési-gazdasági egységekkel is találkoz­hatunk, amelyek vállalatait szoros gazdasági, technológiai és műszaki kapcsolatok fűzik össze. Az elmondottakból arra következtethetünk, hogy gazdasági fejlő­désünk a megváltozott körülmények között csak akkor lehet sikeres, ha az irányításban jelentős változásokra kerül sor. Azonban az eddigi tapasztalatokból kiindulva nagyon körültekintően és megfon­toltan kell előkészíteni, megvalósítani az erre vonatkozó intézkedé­seket. Fontos szempont, hogy a kétfokozatú irányítás bevezetésével lehetőség nyíljon különféle típusu vállalatok létrehozására. Gondo­lunk itt a nagyságukban, tevékenységükben és belső elrendezésük­ben különböző gazdálkodó szervezetekre, amelyek rugalmasan tudnak reagálni a gazdasági körülmények változásaira. A kétfoko­zatú irányítási rendszer kialakítása tehát nem jelenti azt, hogy valamennyi nagy termelési-gazdasági egység feloszlik. Gondoljunk csak azokra, amelyek vállalatait szoros kapcsolatok fűzik össze, tehát létezésük gazdaságilag indokolt és társadalmilag is rendkívül hasznos. Ezek felbontása bizonyára nem lenne célszerű. Néhány kevésbé jól funkcionáló termelési-gazdasági egység, amely nem minden vonatkozásban felel meg küldetésének, a CSKP KB 7. ülésén elfogadott határozat szerint a közeljövőben megszűnik. Ezzel kapcsolatban fel kell készülni arra, hogy a fejlődés új irányai­ban, az új módszerekben nem minden felel majd meg feltételezése­inknek, várakozásainknak. Minden változás bizonyos kockázattal jár, s ez a kétfokozatú irányítási rendszer kialakítására is érvényes. Ebben az esetben is rendkívül fontos, hogy kizárjuk a formális változások lehetőségét. Ehhez pedig arra van szükség, hogy az objektív körülményekből kiindulva és a komplex kísérletben részt­vevő vállalatok eredményeit, tapasztalatait is figyelembe véve fog­junk hozzá a kitűzött célok megvalósításához. Nagy munka vár mindannyiunkra, s a legnagyobb kockázat az lenne -, amint ezt a CSKP KB 7. ülésén Miloš Jakeš, a CSKP KB főtitkára is hangsú­lyozta - ha meghátrálnánk és nem tennénk semmit. KOVÁCS EDIT Közlemény a CSIP Ki Elnökségének üléséről (ČSTK) - A CSKP KB Elnöksége tegnapi ülésén megvitatta a gazdasági mechanizmus komplex átala­kításának végrehajtásával összefüggő problémákat. Ezzel kapcsolatban az elnökség megvitatta a szö­vetségi kormány irányelvét, amely részletesen kitűzi az 1988-1990. évi előkészítő időszak feladatait. Eb­ben az időszakban fokozatosan vezetik be a gazda­sági mechanizmus új elemeit, és kiterjesztik kísérleti kipróbálásukat. Az irányelv megfelel annak a törek­vésnek, hogy minőségileg elmélyüljön a központi irányítás, tágabb teret biztosítsanak a döntéshoza­talnak, valamint a gazdálkodó szervezetek és a kol­lektívák felelősségének, fejlesszék kezdeményezé­süket és vállalkozó szellemüket. Célül tűzi ki közvet­len tudományos kutatási, termelési, kooperációs és a belőlük eredő kereskedelmi kapcsolatok létrehozá­sát a szocialista országok szervezeteivel. A továbbiakban az elnökség a csehszlovák külpo­litika 1988. évi céljaival foglalkozott. Külpolitikánk következetesen a CSKP XVII. kongresszusának irányvonalából fog kiindulni, s igyekszik kedvező külső feltételeket teremteni a gazdasági és a szociá­lis fejlesztés meggyorsítását célzó stratégia megva­lósításához. Csehszlovákia aktívan elő fogja segíteni az új gondolkodásmód érvényesítését a nemzetközi kapcsolatokban, e kapcsolatok demokratizálását, konkrét kezdeményezések előterjesztését és érvé­nyesítését. Nagy súlyt helyez a Varsói Szerződés Politikai Tanácskozó Testületének berlini ülésén el­fogadott határozatok teljesítésére. Igyekszik fejlesz­teni azokat a pozitív irányzatokat a nemzetközi kap­csolatokban, amelyeket a közepes és a rövidebb Megkezdődtek a zárszámadó közgyűlések Nyereségesen gazdálkodtak Példát mutatnak a haladó módszerek alkalmazásában (Tudósítónktól) - Tegnap a légi (Lehnice) Csehszlovák-NDK Barát­ság Efsz tagjainak tanácskozásával a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járásban is kezdetét vette a zárszámadó közgyűlések időszaka. A helyi hagyományokhoz híven, a szövetkezet elnökének, Andrássy Sándor mérnöknek megnyitó szavai után az ágazatvezetök egymást váltva számoltak be a múlt évi termelési eredményekről és tapasztala­tokról, ismertetve egyúttal az új év legfontosabb feladatait. A szövetkezet 626 állandó dolgo­zója 3387 hektár szántóterületen gazdálkodik. Múlt évi munkasikereit a tervezettnél nagyobb, összesen több mint 22 millió korona nyereség fémjelzi. A növénytermesztési ága­zatban elsősorban a gabonater­mesztésben születtek kiváló ered­mények. Veszprémi Imre mérnök, az ágazat vezetője elmondta, hogy a búza és a kukorica nyolc tonnát meghaladó hektárhozamának kö­szönhetően egy hektár átlagában 7,9 tonna gabonát csépelhettek. Két év alatt 5259 tonna gabonát termel­tek terven felül, így bizakodva tekint­hetnek a jövőbe. Cukorrépából 36 tonnás hektárhozamot értek el, s lencséből, valamint őszi repcéből is többet termeltek a tervezettnél. Takarmánygondjaik nincsenek. Például szilázsból 15 százalékos tartalékkal rendelkeznek, és a labo­ratóriumi vizsgálat szerint a tárolt takarmány minősége is kifogástalan. Ez a tény egyebek között a kettős termelés és az öntözőgazdálkodás lehetőségeinek tökéletes kihaszná­lását dicséri. Ismételt öntözéssel ta­valy összesen 14 800 hektáron pó­tolták a természetes csapadékot, és hatmillió köbméter vizet juttattak a növényeknek. Ezzel a járásban ők (Folytatás a 2. oldalon) hatótávolságú atomrakéták megsemmisítéséről alá­írt szovjet-amerikai szerződés globális méretek kö­zött lényegesen megszilárdított. A Szovjetunióval és a Varsói Szerződés többi államával szorosan együtt­működve arra fogunk törekedni, hogy a megkezdett párbeszéd a leszerelés más szféráiban, a biztonság megszilárdulásában és az együttműködés bővülésé­ben is kedvezően tükröződjön vissza. Ezután a CSKP KB Elnöksége megvitatta Cseh­szlovákiának a Nemzetközi Munkaügyi Szervezetben kifejtett tevékenységét és az e szervezetben 1988 és 1992 között követendő eljárásokat. Az elnökség jelentést vitatott meg a Helmut Kohl, az NSZK kancellárja által 1988. január 26-án és 27-én Csehszlovákiában lett hivatalos látogatás lezajlásá­ról és eredményeiről. Megállapította, hogy a látoga­tás megteremtette a kétoldalú kapcsolatok fejleszté­sének, a jószomszédságnak és a számos területen kifejtett együttműködésnek további feltételeit. Ezt követően az elnökség jelentést tárgyalt meg a Vasil Biľak elvtárs, a CSKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára által január 24-e és 29-e között a Szíriái Arab Köztársaságban és a Görög Köztársa­ságban tett baráti munkalátogatás lezajlásáról és eredményeiről. Az elnökség nagyra értékelte e meg­beszélések eredményeit, amelyek kifejezték, hogy mindkét fél érdeke a CSKP és ezen országok kor­mányzó pártjai kapcsolatainak további kiszélesítése és elmélyítése, s rámutattak a sokoldalú együttmű­ködés új lehetőségeire, a főleg gazdasági téren meglevő további tartalékokra. A gazdasági együttműködésről (ČSTK) - Ľubomír Štrougal szö­vetségi miniszterelnök tegnap Prá­gában fogadta Viktor Lomakint, a Szovjetunió csehszlovákiai nagy­követét. Áttekintették a két ország együttműködése továbbfejlesztésé­nek és elmélyítésének néhány konk­rét kérdését, főleg gazdasági vonat­kozásban. Ľudovít Pezlár a központi állami levéltárban (ČSTK) - Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB titkára tegnap látogatást tett a Szlovák Szocialista Köztársa­ság Központi Állami Levéltárában, amely egyúttal a nemzeti levéltár szerepét is betölti. Megtekintette a levéltári anyag egy részét, a labo­ratóriumot, az olvasótermet és a könyvtárat. Nagyra értékelte azo­kat az eredményeket, amelyeket e fontos intézmény kollektívája, fő­leg a legújabb történelem fontos eseményeivel kapcsolatos informá­ciók továbbadása terén ért el. Ezzel kapcsolatban kiemelte: szükséges, hogy az intézmény egész tevékeny­ségében az állami és más doku­mentumok értékelése, feldolgozása és közzététele terén következetesen tudományos marxista-leninista eljá­rást kövessenek a nyílt tájékoztatás elvének teljes mértékű tiszteletben tartása alapján Új-Zéland nemzeti ünnepén (ČSTK) - Gustáv Husák köztár­sasági elnök táviratban fejezte ki jókívánságait Paul Reevesnek, Új- Zéland főkormányzójának az ország nemzeti ünnepe alkalmából. Ugyan­ebből az alkalomból Ľubomír štrou­gal szövetségi miniszterelnök üd­vözlő táviratot küldött David Lange- nak, Új-Zéland miniszterelnökének. Bohuslav Chňoupek külügyminisz­ter a nemzeti ünnep alkalmából Russel Marshallnak, Új-Zéland kül­ügyminiszterének küldött táviratot. \ A krompachyi Szlovák Energiaipari Vállalat az idén három és fél millió innovált védőrelé gyártását tervezi. Ez másfél millióval több, mint a tavalyi termelés. A növekedést az erre a célra használt két gépsor jobb felhasználásával akarják elérni. Az egy- és a hárompólusos védőreléket összeszerelő gépsort a Nové Mesto nad Váhom-i Gépesítési és Automatizálási Kutatóintézet munkatársai fejlesztették ki, s a vállalatnál 1986-ban helyezték üzembe. Az egypólusos védőreléket összeszerelő második gépsor a vállalat dolgozói munkájának ered­ménye. A felvételen Jana Štefaňáková a védőrelé egyik alkatrészét készítő gépet kezeli. (Jozef Veselý felvétele - ČSTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom