Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-01 / 25. szám, hétfő

A Szlovák Tudományos Akadémia intézetei a tudományos kutatás eredményei gyakorlati felhasználá­sának jelentős mértékű meggyor­sítása céljából realizációs közpon­tokat hoztak létre. Az Akadémia Gazdasági Állatok Fiziológiájával Foglalkozó Kassai (Košice) Intéze­tében már három éve működik ilyen központ. Az intézetben kifej­lesztett korszerű berendezésnek köszönhetően a központ 916 ezer koronás nyereséget ért el, ami 116 ezer koronával több a terve­zettnél. A felvételen dr. Oto Sova kandidátus, az intézet molekuláris genetikai osztályának vezetője és Mária Boldižárová kísérletezés közben. (Svätopluk Písecký felvétele - ČSTK) Várható-e javulás a biológiai szolgáltatások színvonalában? Beszélgetés Németh Jenő mérnökkel, a Slovosivo tudományos-termelési társulás vezérigazgatójával A növénytermesztés tervszerű fejlesztésében rendkívül fontos sze­repe van a vetőmag és ültetőanyag nemesítésével és szaporításával megbízott Slovosivo tudományos-termelési társulásnak. A múlt évi eredményekről, a fejlesztési elképzelésekről és gondokról, valamint a társulásra váró igényes feladatokról Németh Jenő mérnökkel, a ter­melési-gazdasági egység vezérigazgatójával beszélgettünk. • Igazgató elvtárs, miként teljesí­tette a Slovosivo a 8. ötéves tervidő­szak második évére meghatározott feladatait?- Előirányzott feladatainkat csak­nem maradéktalanul teljesítettük. Például az előző évhez viszonyítva lényegesen nőtt a termelőknek kí­nált első minőségi osztályú vetőmag és ültetőanyag részaránya. Tavaly kétszer annyi első minőségű vető­magot termeltünk, mint a 7. ötéves tervidőszak éveiben. A múlt évben 5, az ötéves tervidőszak első két évében pedig összesen 12 új bőter­mő fajtával gyarapítottuk a hazai választékot. Nemesítőink a tervidő­szak kezdetén kollektív szocialista kötelezettséget vállaltak, hogy 1990-ig 14 új fajtát adnak a terme­lőknek terven felül. Nos, az említett 12 új fajtából 6 a kötelezettségválla­lás teljesítésének köszönhető. A múlt évben külföldön is tovább nőtt a tudományos dolgozóink által kinemesített növényfajták hírneve. Magyarországon a Viginta őszi búza és az Orbít tavaszi árpa, Olaszor­szágban pedig a Butin (BU-17) őszi búza termesztését engedélyezték. Gabonatermesztési tervünket 7,3 százalékkal túlteljesítettük. Egy hek­tár átlagában 5,22 tonnás termésho­zamot értünk el, ami a Slovosivo fennállása óta a második legjobb eredmény. Az építkezési beruházá­sok kivitelezésében problémákkal küszködtünk, de két év alatt még így is 358,5 millió korona beruházást sikerült megvalósítanunk. Például elkészült a hroboiíovói vetőmagtisz­tító állomás, ahol a kukorica betaka­rítás utáni kezelését és tisztítását végezzük. Kosúton (Košúty) korsze­rű kukoricaszárító központot, Ru- žomberokban pedig a burgonya utó­kezelésére, osztályozására és táro­lására szakosított központot építet­tünk. Valamennyi új létesítményünk a vetőmag és az ültetőanyag minő­ségének javulását szolgálja. A ter­melésben és a fejlesztésben elért eredmények lehetővé tették a terve­zett összteljesítmény és jövedelem mérsékelt túlteljesítését. • Az idén mire összpontosítják a figyelmüket?- Legfontosabb feladatunknak a tervezett nyereség elérését tartjuk. A múlt évi valósághoz viszonyítva, 2,3 százalékos növekedést szeret­nénk elérni, mert csak így tudjuk megteremteni a bővített újraterme­lés feltételeit. A jövedelemképzés tervezett színvonalát elsősorban a termelés 3,3 százalékos növelésé­vel akarjuk elérni, de a siker érdeké­ben az anyagköltségeket is csök- kentenünk kell legalább 20 millió koronával. © Milyen gondjaik vannak a tudo­mányos-kutató és növénynemesítő munka javításához és fejlesztésé­hez szükséges anyagi-műszaki fel­tételek megteremtésében?- A legfőbb gondot az okozza, hogy szűkös anyagi hejyzetünk mi­att a szükségesnél lényegesen ke­vesebbet költhetünk a technikai fel- készültség javítására. Valamilyen megoldást feltétlenül kell találnunk. A szükségesnél kevesebbel szá­molhatunk az új nemesítésekkel járó költségek fedezéséhez is. Kutatóin­tézeteink egyelőre képtelenek hiánytalanul megteremteni eredmé­nyes működésük anyagi feltéte­leit. Gazdálkodásunk hatékonyságát azáltal kívánjuk fokozni, hogy növel­jük intézeteinknek az új technológiák kidolgozására, illetve új fajták kine­mesítésére irányuló, szerződéses együttműködésen alapuló tevékeny­ségből származó bevételeit. Ugyanis itt még jelentős tartalékaink vannak, hiszen az ilyen jellegű tevékenység­ből származó bevételek tavaly alig haladták túl a 2 millió koronát. Gond­jaink ellenére komoly beruházások­kal számolunk. A kutató és nemesítő munka fejlesztése céljából meg­kezdjük a Piešfany-i Növénytermesz­tési Kutatóintézet genetikai pavilon­jának építését, és folytatjuk az úszo- ri (Kvetoslavov), a špačincei, vala­mint a Veľká Lomnica-i nemesítő állomás fejlesztését. • Az idei gabonatermést részben a múlt év őszén kellet megalapozni­uk a termelőknek. Ki tudták elégíteni a mezőgazdasági vállalatok vető­magigényét?- Az ősziek vetőmagjának forgal­mazását véleményem szerint, sike­resen megoldottuk. A szállítási ter­vet 105,5 százalékra teljesítettük, miközben a tervezettnél 11 száza­lékkal több elsőosztályú vetőmagot adtunk a termelőknek. A termelési feltételekhez igazodva a termelők a Viginta, Danubia, Agra, Roxana, Iris, Košútka és Hana őszi búzákból kértek és vetettek legtöbbet. A terü­let 5 százalékára - minőségellenőr­zés céljából - hét új nemesítésú őszi búzát, mintegy 300 hektárra pedig durum búzát adtunk az érdeklődő gazdaságoknak. Őszi feladataink sikeres teljesíté­séhez nagyban hozzájárult az a tény, hogy mindenütt kellő figyel­met szenteltek a vetőmag előkészí­tésének és a tisztítóállomásaink megszakítás nélkül üzemeltek. Elő­fordultak azonban bosszantó esetek is. Például a gyártó késett az Agro- nal csávázószer szállításával Hogy ez ne késleltesse a vetőmag forgal­mazását, a vegyszert saját jármű­veinkkel szállítottuk a gyártó válla­lattól tisztítóállomásainkra. Gondot okozott továbbá, hogy a Lengyel Népköztársaságból későn kaptuk meg a rozsot. Ennek ellenére agro­technikai határidőben befejezhették a vetést a termelők, mert több gaz­daságba a saját járműveinkkel jut­tattuk el a vetőmagot. • Közeleg a tavasziak vetésének időszaka. A vetőmagellátás bizo­nyára ezúttal is nagy és felelősség- teljes munkával jár. Hogyan készül­tek fel a feladat teljesítésére?- A vetőmagtermesztési eredmé­nyeink kellő biztosítékot nyújtanak arra, hogy a keresett fajták többsé­géből kielégítsük a gazdaságok igé­nyeit. Tavaszi árpát és borsót még külföldre is szállíthatunk. Hazai vi­szonylatban a termelők az Orbit, Bonus, Kristál és Rubin fajtákból kértek legtöbbet. Némi problémát okozott a múlt évi kedvezőtlen időjá­rás a fűfélék és az évelő takarmá­nyok vetőmagkészletének megte­remtésében. Ennek ellenére úgy tű­nik, hogy a termelők igényét a tarta­lékainkból ki tudjuk elégíteni. Ültető­burgonyából nincs hiány, viszont ki­fogásolható, hogy a gumók egyenet­lenek, és a korai fajtákból kicsi a vá­laszték, amit behozatallal igyek­szünk bővíteni. A cukorrépa és a kukorica vető­magkészletének előkészítésében az előző évekhez viszonyítva lényeges javulás tapasztalható. A kukorica szaporítása a múlt évben olyan mé­reteket öltött, hogy az idén a Köz­ponti Mezőgazdasági Ellenőrző és Minőségvizsgáló Intézet által java­solt valamennyi hibrid vetőmagját szállítani tudjuk. A felmérések sze­rint, babból valamennyit importál­nunk kell, viszont étkezési és takar­mányborsóból kellő mennyiségű ve­tőmaggal rendelkezünk. A kertésze­tek vetőmag- és ültetőanyag-igé­nyét az időtervek szerint kielégítjük. Őszi- és kajszibarackból, vala­mint cseresznyéből és szilvából erre a telepítési idényre sem tudtunk kel­lő mennyiségű facsemetét nevelni. összesen 90 ezer facsemete be­hozatalával számoltunk, ebből 65 ezer darabot a múlt év őszén megkaptunk és a hazai piac rendel­kezésére bocsájtottunk. • A vetőmagtermesztés, az elő­készítés és a forgalmazás színvona­lának további emelése érdekében nyilván akad még tennivaló. A ve­zérigazgató elvtárs megítélése sze­rint, melyek azok a teendők, ame­lyeket nem tanácsos elodázni?- Egy pillanatra sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy szük­ségszerű követelmény a vetőmag és az ültetóanyag biológiai értékének állandó növelése. Arra kell töreked­nünk, hogy az általunk szállított bio­lógiai anyag hatékonyan hozzájárul­jon a mezőgazdasági termelés fej­lesztéséhez. Ezért elodázhatatlan követelménynek tartjuk, hogy a tu­dományos-kutató bázis minél haté­konyabban vegyen részt a vetőmag és az ültetőanyag termelésében, va­lamint a betakarítást követő kezelési munkafolyamatokban. Tapasztala­taink arra utalnak, hogy a biológiai anyag minőségének alakulása nagy mértékben a vetőmagtermesztő gazdaságok munkájától függ. Ezért ezentúl csak azokat a mezőgazda- sági üzemeket fogadjuk el partner­gazdaságként, amelyek a vetőmag- termesztésben felelősségteljes ma­gatartást tanúsítottak és kimagasló eredményeket értek el. A vetőmag biológiai értékének növelésében jelentős szerepe van a csávázásnak. Nem titok, hogy munkánkban eddig éppen ezen a té­ren voltak a legnagyobb fogyatékos­ságok. Egyrészt azért, mert kevés volt a csávázó berendezésünk, másrészt pedig azért, mert a szük­ségesnél jóval kevesebb csávázó­szer állt rendelkezésünkre. Bízunk abban, hogy a helyzet rövidesen lényegesen megváltozik. A csávázó berendezések gyártását a Slovosivo keretein belül, a műszaki fejlesztés­re szakosított holiči MOVIS vállalat­ban igyekszünk megoldani. A hely­zet javulása szempontjából biztató a Szlovák Tudományos Akadémiá­val, valamint a bratislavai Műszaki Főiskola vegyészeti-technológiai karával folytatott együttmüködés is, amely új csávázószerek kifejleszté­sét eredményezte. Persze, a helyzet gyors és lényeges javulására csak akkor lehet számítani, ha a vegy­ipartól az eddigieknél nagyobb se­gítséget kapunk. PATHÓ KÁROLY Levelek közt tallózva Szerkesztőségünkbe az utóbbi hetekben is igen szép számban érkeztek levelek. Ezek egy részét közöltük, illetve közlésre feldolgoztuk, más részüket felsőbb szerveknek, illetékeseknek továbbítottuk. A jogi tanácsokra a lapban vagy levélben válaszoltunk. Néhány levéllel az alábbiakban foglalkozunk. Zsigmond Pál - lllésházáról (Elia- šovce) - azon morfondíroz levelé­ben, hogy egy zöldségüzletben a déligyümölcsöt vásárolók kényte­lenek voltak sorba állni, de egy vala­kit, aki mást vett, soron kívül been­gedték, s természetesen déli gyü­mölcsöt is kapott. Sőt, azt amiért eredetileg ment, a végén meg sem vette Sípos Eszter Galántáról (Galanta) örömmel számol be arról, hogy a vá­ros mezőgazdasági gépjavító üze­mében nyugdíjastalálkozót rendez­tek. Tájékoztatták az idős embere­ket az üzem eredményeiről és gond­jairól. A meghívottak az üzemben járva rácsodálkoztak a sok újra, ami az ő idejükben még nem volt. Vidám hangulatukat a tanácsteremben megszólaló zene még inkább fo­kozta. Zagyi József - Sőreg (Šurice) - köszönetét mond egy autóbuszve­zetőnek és egy autósnak. Az egyik­nek azért, mert megjavította az úton „lerobbant“ kocsiját, a másiknak pedig azért, mert elvontatta jármű­vét. örvendetes az ilyen segítő­készség, de a neveket mi mégsem közöljük. Attól tartunk, hogy renge­teg hasonló témájú levelet kapnánk, hiszen szinte minden kocsitulajdo­nos be tudna számolni ilyen segít­ségről, jóllehet - mint Zagyi József is írja - sajnos, az ellenkezője is elő­fordul. ,,Ha nem veszik hasznát, dobják el, de én mindenesetre jót mulattam rajta“ - írja levele végén a sajógö- möri (Gemer) Göröngyi Sarolta. Ar­ról számol be, hogy magyarországi barátnőjének vett ajándékba egy só­tartót, becsomagolta, majd húgának adta (aki éppen Budapestre utazott), hogy ott feladja a Fótra címzett cso­magot. Ez meg is történt, s nagy meglepetésére egy idő múlva a cso­magot a feladó kapta meg, aki így sóhajtott fel: ,,Már a sótartó is visz- szaüt, nemcsak a bumeráng?“ A füleki (Fiľakovo) Zólyomi Dénes arról ír levelében, milyen felemelő és megható élmény volt számára, ami­kor új munkahelyén egy vietnami munkatársának segített, hogy az na­pi normáját teljesíteni tudja. Részle­tesen ismerteti, hogyan készítették az egyes munkadarabokat, míg vé­gül erőfeszítésük meghozta gyümöl­csét. A szlovák nyelvet ugyancsak törő vietnami munkatársa a sikeres ,,hajrá“ után boldogan szorított vele kezet, s köszönetét mondott. „Eb­ben a pillanatban éreztem először, hogy nem vagyok fölösleges ember a gyárban“ - írja levelezőnk. Egy, az unokája jövője miatt ag­gódó nagyapa azzal a kérdéssel fordult szerkesztőségünkhöz, hogy igaz-e (ő így értesült róla): azok a fiúk, akiket nem vesznek fel a főis­kolára, katonának mennek, azaz nem tanulhatnak szakosító tagoza­ton. S ha igen, miért? Nos, azért, mert mindenki csak egy iskolán foly­tathatja tanulmányait. Ezért csak egyetlen iskolára jelentkezhet. Ha felvételi vizsgája netán nem sikerül, s éppen katonaköteles, rendszerint be is rukkol. Szakma tanulására (mint levélírónk említi is) a katonai szolgálat letöltése után is van lehe­tőség. Érdekes kérdéssel fordult hoz­zánk az a levélíró, aki azt kéri, hogy „Fürdő“ jeligével válaszoljunk neki. Azt írja ugyanis, hogy amíg ő gyógy­kezelésen volt, valaki levelet írt a férjének, melyben öt megrágal­mazták. A levél kézírása szerinte azonos egy másik, az ó birtokában levő kézírással. Azt kérdi, van-e le­hetősége grafológushoz fordulni, aki megállapítaná, hogy valóban azo- nos-e a két írás. Nos, mint megtud­tuk, a bíróságok írásszakértők véle­ményét is kikérik olykor. Ha tehát bírósághoz fordul, választ kaphat kérdésére. Szerintünk azonban a házastársi hűség és a kölcsönös bizalom többet ér, mint a grafológus bizonyítéka. Ha pedig féltékenység miatt kell írásszakértőhöz fordulni, valószínűleg az ő véleménye se or­vosolja a bajt. Nem írta alá levelét az az olva­sónk sem, aki a dohányzás ártalmai­ról fejtette ki véleményét. Kiváltkép­pen az bosszantja, ha autóbuszve­zetők füstölnek munkájuk végzése közben. Olyan rossz véleménnyel van a cigarettáról, hogy ha rajta múlna, betiltaná a gyártását és áru­sítását. Elszomorítja, hogy milyen sok nő is hódol ennek a káros szen­vedélynek. Szerinte helytelen, hogy a kórházakban, ahol az embereket gyógyítják, is létezik külön helyiség, melyben szabad dohányozni. A levél végén az aláírás helyén ez olvasha­tó: Betegek Karlovy Varyból. FÜLÖP IMRE A hazai egészségügy mintegy 1600 fajta gyógyszert alkalmaz. Minőségük és hatékonyságuk ellenőrzését a gyógyszerellenőrző intézet végzi Prágában és Bratislavában. A bratislavai intézet 35 éves fennállása során 135 ezer komplex gyógyszeranalízist végzett. Részt vett valamennyi csehszlovák gyógyszerjegyzék összeállításában. Az itt dolgozók érdeme is, hogy hazánk az ENSZ 160 tagállama közt azon 35 között foglal helyet, amely nemzeti gyógyszerjegyzékkel rendelkezik. Felvételünk a Bratislavai Állami Gyógyszérellenórző Intézetben készült: dr. Juraj Karovič és Oľga Ciranová kandidátus a disszolúciós tesztelőberendezést kezeli. (Vladimír Benko felvétele - ČSTK)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom