Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)
1988-02-26 / 47. szám, péntek
A gyorsításnak és az átalakításnak nincs alternatívája Tisztelt elvtársak, tisztelt bratislavaiak, kedves fiatal barátaim! Nagy forradalmi ünnepünkről, a csehszlovák dolgozóknak a burzsoázia felett aratott győzelme 40. évfordulójáról emlékezünk meg. Több százezer embert személyes emlékek fűzik ehhez a történelmi eseményhez, valamennyien, idősebbek és fiatalabbak is, február korszakalkotó hatása alatt élünk. Annak tudatában térünk vissza az évfordulóhoz, hogy olyan forradalmi tettről volt szó, amely véglegesen döntött nemzeteink és nemzetiségeink új történelmi útjáról. Ezekben a pillanatokban is visz- szagondolunk a jövönkről döntő hat nap drámai eseményeire. Megemlékezünk a munkások határozott fellépéséről, az üzemi tanácsok kongresszusán kinyilvánított forradalmi elszántságáról. Visszaemlékezünk a dolgozó parasztság állásfoglalására, arra, hogy egységes álláspon- ra helyezkedtek a parasztbizottságok konferenciáján. Megemlékezünk a hazafias értelmiségről, amely tettekkel bizonyította a néppel való egységét. Élénken emlékezünk a figyelmeztető általános sztrájkra, amelyben Bratislava, Trnava, Trenčín, Partizánske és más városok gyárainak dolgozói, ugyanúgy mint 1947 őszén, határozott nemet mondtak azoknak, akik ellenforradalmi fordulatra készültek. Élénken Jozef Lenárt elvtárs beszéde emlékezünk a megújhodott Nemzeti Front akcióbizottságainak megalakulására, a Népi Milícia, a népakarat fegyveres védőpajzsa megszületésére. Emlékezünk Szlovákia Kommunista Pártja szervei és szervezetei, a vezető elvtársak, személyesen Husák elvtárs szilárd és határozott eljárására. A burzsoázia képviselői, úgy mint Prágában a lemondással, Bratislavában is demagógiával akarták félrevezetni és becsapni a népet, de póruljártak és a történelem szemétdombjára kerültek. Engedjék meg, kedves barátaim, elvtársak, hogy ezekben az ünnepi pillanatokban köszöntsem önöket Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága, a Nemzeti Front, a Szlovák Nemzeti Tanács és a kormány nevében e dicső évforduló alkalmából. Szívélyesen köszöntőm a munkásokat, földműveseket, értemiségie- ket, a partizánokat, a forradalmár szakszervezeti tagokat, a felkelés katonáit, az antifasiszta harc többi résztvevőjét, a Népi Milícia, a hadsereg, a biztonsági testületek tagjait, minden hazafit, aki hozzájárult a történelmi jelentőségű februári győzelem kivívásához. Tisztelettel adózunk Szlovákia dolgos népének, amely a nemzeti felkelés örökségéhez hűen hozzájárult a csehszlovák dolgozók győzelméhez, megvalósítva és továbbfejlesztve február hagyatékát. Mi volt a tét? Négy évtized elteltével ismét feltesszük a kérdést, mi volt a tétje a februári összecsapásnak, miért harcoltunk? A gyárak munkásai, a falusi szegénység, a néphez hű értelmiség a szovjet hadsereg általi felszabadulás után lelkesedéssel látott hozzá az új köztársaság építéséhez. Őszintén azt kívánták és arra is törekedtek, hogy a köztársaság igazi hazájuk legyen, szociális és nemzetiségi szempontból igazságos társadalom alakuljon ki. Csehszlovákia Kommunista Pártja meggyőzően fejezte ki érdekeiket, ezt tükrözte a Kassai (Košice) Kormányprogram, mint a széles Nemzeti Front programja. A kommunisták, és a többi haladó ember becsületesen a közös célok megvalósítására törekedtek. De nem mindenki cselekedett így. A burzsoázia politikai képviselői a kormányban és a Nemzeti Frontban fékezték a nép erőfeszítéseit, szabotálták a kormányprogram valóra váltását. Egyre szembeötlőbbé vált, mit tesznek azért, hogy megmásítsák a fejlődést és visszatérjünk a kapitalizmusba. Arról volt szó, hogy a bányák, a gyárak, a bankok, a nép kezében maradnak-e, vagy pedig ismét a ki- zsákmányolóké lesznek. Arról kellett dönteni, hogy a föld azoké lesz-e, akik megművelik, vagy pedig a földbirtokosoké. Arról kellett dönteni, hogy a társadalom a gazdasági fejlődés útján halad-e majd, vagy pedig egy helyben topog. Arról kellett dönteni, hogy a művelődés és a kultúra hozzáférhetővé válik-e a nép számára, vagy pedig csak a vagyonos rétegek kiváltsága marad. Az volt a tét, hogy megszilárdul-e a nemzeti bizottságok forradalmi hatalma és a nép demokráciájának útján haladunk-e, vagy pedig ismét a járási főnökök és a jegyzők veszik kezükbe a hatalmat. Dönteni kellett, hogy megszilárdítjuk-e a csehek, a szlovákok és a nemzetiségek testvéri szövetségét, vagy pedig a reakció ismét bizalmatlanságot, ellentéteket szít-e, és gyengíti a közös államot. Végül arról is dönteni kellett, hogy a köztársaság szabadságát és függetlenségét a Szovjetunióval való szövetségünk megszilárdítása sza- vatolja-e, vagy pedig ismét az áruló imperialista körök fondorlatainak tárgyát képezi majd országunk. így tehát kedves barátaim, azokban a napokban valóban mindenről döntenünk kellett! Az igazságnak ezekben a pillanataiban a dolgozók megértették, hogy sorsdöntő történelmi napokról van szó és a Klement Gottwald által vezetett kommunista párt irányításával nyomós választ adtak a reakciónak, amely gáládul kivált a kormányból és megbontotta a Nemzeti Frontot. Elérték, hogy képviselői már nem térhettek vissza a kormányba, és helyüket a megújhodott Nemzeti Front pártjainak és társadalmi szervezeteinek képviselői foglalták el. Arra a kérdésre, hogy miért aratott történelmi győzelmet a munkás- osztály és az összes dolgozó, ezt válaszolhatjuk: azért, mert olyan vezetője volt, mint a harcokban meg- edzett Csehszlovákia Kommunista Pártja. A párt a mi viszonyaink között alkotóan érvényesíteni tudta a szocialista forradalomra vonatkozó lenini tanítást, kidolgozta a nemzeti demokratikus forradalomból a szocialista forradalomba való átmenet stratégiáját. A párt a népet szolgálta és korszerű, vonzó programot dolgozott ki. Nemzeteink és nemzetiségeink döntő többségét megnyerte e program támogatására. Azért győzhettünk, mert a dolgozók egységesek voltak, új úton, a társadalmi igazság útján akartak haladni és ezt csakis a szocializmus szavatolhatta! Azért győzhettünk, mert oldalunkon állt a Szovjetunió, amelynek befolyása és tekintélye meghiúsította, hogy kívülről a reakció érdekében avatkozzanak be az eseményekbe. Ez tette lehetővé, hogy a nép akarata demokratikus úton érvényesüljön. Amikor ma az imperializmus reakciós központjainak szolgálatában álló február előtti burzsoá politikusok elcsépelt érveket hangoztatnak a csehszlovákiai összeesküvésről, kijelenthetjük: igen urak, összeesküdtetek a köztársaság, a nép érdekei ellen, ezért kerültetek elszigeteltségbe és kockázatos játékotok ezért vallott kudarcot! A négy évtized bizonyít ÚJ szú 1988. II. 26. Kedves barátaim! Az életből, a tényekből kiindulvaaz évforduló alkalmából mély meggyőződéssel leszögezhetjük: az elmúlt negyven év a bizonyítéka annak, hogy a nép a felejthetetlen februári napokban helyesen választott, ez a választás nemzeteink és nemzetiségeink javára vált. A nép szabad munkájából és lelkesedéséből született meg az új Csehszlovákia, a dolgozók igazi hazája, amely megoldotta és megoldja alapvető létkérdéseiket, megteremti a feltételeket szükségleteik és vágyaik kielégítéséhez. Népünk az új élet építése során bebizonyította, hogy' jobban tudja irányítani nemzeteink és államunk ügyeit, mint a hajdani burzsoázia. Iparosította az országot, szövetke- zetesítette falvainkat és kulturális forradalmat hajtott végre. Ez lehetővé tette a termelőerők gyors és sokoldalú fejlődését. Ennek egyik bizonyítéka, hogy az évi nemzeti jövedelem az említett időszakban hétszeresére növekedett. A szocialista Csehszlovákia korszerű, gazdasági és kulturális szempontból fejlett országgá válik. Létbiztonságot ad állampolgárainak, szavatolja politikai jogaikat, megteremti a feltételeket a nemzetek és nemzetiségek fejlődéséhez, egyenjogú együttéléséhez az állam szövetségi rendezésének elvei alapján. A szocializmus erejéről és előnyeiről beszélve meg kell állapítanom, hogy ezek különösen szembe- ötlőek Szlovákiában. Szlovákiát a kizsákmányoló rendszerek arra ítélték, hogy Európa perifériáján nyomorogjon. A szocializmus elindította Szlovákiát a haladás útjára. A szocializmus a volt nyomorúságos és elmaradt országban olyan feltételeket teremtett, hogy Szlovákia a Csehszlovák Szocialista Köztársaság dinamikusan fejlődő része lett. Szlovákia egyre nagyobb mértékben járul hozzá egész társadalmunk fejlődéséhez. Természetesen a szocialista építést nem kísérték csupán sikerek. Vereségeket, tévedéseket is átéltünk és sajnos, a szocialista törvényességet is megsértették, aminek tragikus következményei voltak politikai, etikai és egyéni szempontból is. A bonyolult belső és külső feltételek között a fenyegető háború veszélyében kitartóan harcolni kellett minden elavult ellen, utat kellett keresni a felderítetlen terepen, ami rendkívüli igényeket támasztott a kommunista párttal szemben. A párt hozzálátott a hibák kiküszöböléséhez, de mivel engedményeket tett a visszahúzó erőknek, amelyek elérkezettnek látták a pillanatot, hogy megtorolják februárt, az események drámai fordulatot vettek. Ezt a nehéz próbát is kiálltuk, tartós tanulságot merítve ebből. Meggyőződtünk, hogy csakis a lenini örökség érvényesítésével, a forradalmi alkotás útján - ugyanúgy mint februárban - a dolgozók érdekeiért folytatott következetes harccal irányíthatja a párt eredményesen a szocialista építés folyamatát, vezetheti a népet és szavatolhatja a társadalom fejlődését. Tisztelt elvtársak! Amikor büszkén és önbizalommal értékeljük eredményeinket, nem szabad rózsaszín szemüvegen keresztül néznünk. Tudatosítjuk, ha nem is többet, de mindenesetre jobban dolgozhattunk volna. Az élet nem áll meg. A társadalom szükségletei megváltoznak, egyre nagyobbak lesznek, a világ gyorsan halad. Ez megnyilvánul a piacon, ahol nagy a kereslet a jó minőségű áru, a gazdagabb választék iránt. Tudjuk, milyen égető kérdést jelent a komplex lakásépítés lemaradása, a fiatalok lakásproblémája. Határozottan véget kell vetni a felelőtlenségnek a környezetvédelemben, javítani kell az egészségügyet, korszerűsíteni az élelmezést és az oktatást. Valamennyien láthatjuk, milyen sokat kell még tennünk, milyen sok a fogyatékosság, mit kell elvégeznünk azért, hogy jobban, elégedettebben élhessünk. A kommunista párt - mely a népet hűen szolgálja -, a növekvő szükségletek felismeréséből kiindulva kidolgozta a szocialista demokrácia fejlesztésének programját, a társadalom gazdasági szociális fejlesztése meggyorsításának és átalakításának irányvonalát, amelyet a XVII. pártkongresszus hagyott jóvá. Az a legfontosabb, hogy az állampolgárok elkötelezetten támogassák ezeket, leküzdjük a közömbösséget és a dolgozók jó gazdákká, vállalkozókká váljanak, bevonjuk a széles rétegeket és így haladást érjünk el a gazdaság, de a társadalmi élet valamennyi területének intenzifiká- lásában is. Az a célunk, hogy korunknak megfelelő színvonalon elégítsük ki az emberek anyagi és szellemi szükségleteit. Annak érdekében, hogy minden téren átütőbb erejű haladást érjünk el, véget kell vetni az elavult hozzáállásoknak, új módon kell irányítanunk, terveznünk, szerveznünk, színvonalasabban és hatékonyabban kell dolgoznunk. A központi bizottság ezzel összhangban azt javasolta, hogy hajtsuk végre a gazdasági mechanizmus reformját, és gyümölcsözően fejlesszük a szocialista demokráciát. Tisztelt barátaim, ezen a forradalmi úton fejlesztjük tovább elért eredményeinket, valósítjuk meg a nagy február ösztönző örökségét. Mi a legfontosabb erőfeszítéseinkben, mit akarunk közösen elérni? El kell érnünk, hogy az emberek, a gyárakban, az építkezéseken, az intézetekben és a szervezetekben dolgozó kollektívák ne cselekedjenek és gondolkodjanak langyosan, közömbösen, hanem mint az igazi szocialista gazdák, s jó gazdaként dolgozzanak munkahelyeiken. Ezért szorgalmazzuk az önigazgatást a vállalatoknál, a szövetkezetekben és a nemzeti bizottságokon, az önálló elszámolás és az önfinanszírozás érvényesítését a kollektívák felelősségének és önállóságának fokozásával. Meggyőződésünk, hogy ez ösztönzőleg hat a minőségi és a hatékony munkára. Meggyőződésünk, hogy ez felkelti az emberek érdeklődését a termelés, az irányításban és a döntéshozatalban való részvétel iránt. Ebben rejlik a demokrácia, az önigazgatás és az önálló elszámolás fejlesztésének kölcsönös összefüggése. Ezzel együtt a szövetségi és köztársasági központi szervekben figyelmünket a koncepciós kérdések megoldására, a távlatok kidolgozására és programjaink egybehangolására kell irányítanunk. Következetesen érvényesítenünk kell ezeket az alapelveket, mivel ezek jelentik gyorsabb haladásunk, a humanista társadalom eszméi megvalósításának mozgatóerejét. Kommunista pártunk örül, hogy a dolgozók többsége magáévá teszi és támogatja az új utat. Köszönetét mondunk ezért, de ez nem elég. Nem tagadjuk, vannak olyanok, akik várakozó álláspontra helyezkednek, akik csak legyintenek. Azt mondják, hogy fölöslegesen bonyolítjuk életünket. Olyan dolgozók is akadnak, akik szavaikkal támogatják az átalakítást, de régi módon dolgoznak. A CSKP Központi Bizottsága valamennyiünkhöz szólva leszögezte: a gyorsításnak és az átalakításnak nincs alternatívája. A központi bizottság a konkretizálás érdekében arra szólít fel bennünket, egységesítsük lépteinket és az átalakítás szóbeli támogatását változtassuk tettekké! Tisztelt barátaim, ez megköveteli, hogy minden munkahelyen a lehető legjobban teljesítsük az idei tervfeladatokat, különösen a minőségi mutatókat; mindenütt javítsuk a munka, a termékek és a szolgáltatások minőségét és ennek érdekében bátran érvényesítsük az elért eredmények szerinti javadalmazás igazságos szocialista elvét; már most haladéktalanul felkészüljünk az új feltételek között végzett munkára, gazdálkodásra és vállalkozásra. Ebből a szempontból fel kell tárni a hiányosságokat az állóalapok, a munkaidő kihasználtságában, a rentabilitásban, harcolni kell a rend, a fegyelem megszilárdításáért, a szervezettség javításáért. Ezeknek a feladatoknak a megvalósítása kezdeményező, szakképzett munkát, az egész irányítási struktúra részvételét követeli meg. A központi szerveknek, de a nemzeti bizottságoknak és a vállalatoknak is csökkenteniük kell az előírások aránytalanul nagy számát, véget kell vetniük a fölösleges papírmunkáknak, meg kell válniuk az elavult hozzáállásoktól, a bürokráciától, a konzervativizmustól, a rendetlenségtől, új munkaformákat és szabályokat kell magukévá tenniük es elkötelezetten ezek szellemében kell cselekedniük. Ezeknek a céloknak a valóra váltása megköveteli, hogy valamennyien - miniszterek, munkások, tudósok, technikusok, a párt, a szakszervezetek, az egész Nemzeti Front tisztségviselői, a képviselőtestületek képviselői - valóban valamennyien önmagunknál kezdjük a munkát. Igen, tisztelt barátaim, csak ez a hozzáállás lehet hazafias, forradalmi és méltó a dicső februári győzelemhez. Csakis ez felel meg a dinamikus szocializmusnak és annak a nemes célnak, hogy a csehszlovák haza keretében magasabb szintre emeljük Szlovákiát. Megvédjük az építés békés feltételeit Tisztelt barátaim! Hazánkban a szocializmust kezdettől úgy építettük, hogy közben az imperializmus nyomást gyakorolt ránk. Hidegháborút folytatott ellenünk, támogatta a belső diverziót, szervezte a vereséget szenvedett reakció ellenállását. Ez megkövetelte, hogy megerősítsük az ország védelmi erejét és belső biztonságát. A szocializmus többi országával együtt nagy erőfeszítéseket tettünk annak érdekében, hogy megvédjük az építés békés feltételeit. A nukleáris fegyverek nélküli világ programja, a Szovjetunió békekezdeményezései új dinamikus, offenzív vonásokat adnak közös külpolitikánknak. Ennek eredménye a szovjet és amerikai nukleáris fegyverek két csoportjának felszámolásáról kötött megállapodás, ami világjelentőségü eredmény. Arra törekszünk, hogy rövid időn belül megállapodást kössünk a stratégiai nukleáris fegyverek számának 50 százalékos csökkentéséről, ami fordulatot jelentene az atomfegyver-mentes világ felé. Amint Gorbacsov elvtárs ezekben a napokban rámutatott, ezek a sikerek nem adnak okot az elégedettségre. A -normalizálás ellenfelei az Egyesült Államokban és az európai NATO-országokban a militaristák aktivizálódnak, provokációkat hajtanak végre a Szovjetunió határain. Ezért fokoznunk kell a békéért, a háború megakadályozásáért, az emberek millióinak megmentéséért folytatott harcot. Mindez arra ösztönöz és kötelez bennünket, hogy határozottan és eltökélten a gyorsítás és átalakítás útján haladjunk, amely új dinamikát ad a szocializmusnak, megerősíti hazánk szerepét a szocialista közösségen belül, a szocializmus eszméinek győzelméért, az emberek szabadságjogaiért, a humanizmusért, a békéért és az együttműködésért folytatott harcban. Tisztelt bratislavaiak, tisztelt elvtársak! Ezzel a nagygyűlésünkkel, éppen úgy, mint Prága, valamennyi városunk és községünk dolgozói és lakosai, mi is kifejezzük azt az eltökéltségünket, hogy továbbra is határozottan és tántoríthatatlanul azon az úton akarunk haladni, amelyet a győzelmes február nyitott meg előttünk. Lenin tanításával felvértezve, képességeinkbe vetett hitünkkel, a Szovjetunióval és a többi testvéri országgal szilárd szövetségben minden erőnket a XVII. kongresszuson kitűzött program megvalósítására fordítjuk. Erősödjön a párt és a nép egysége! Országaink és a világbéke érdekében erősödjön Csehszlovákia és a Szovjetunió testvéri szövetsége! Ezekben a napokban ünnepli megalakulásának 70. évfordulóját a szovjet hadsereg. Szívélyes, elvtársi üdvözletünket és forró jókívánságainkat küldjük felszabadítónknak, a demokrácia, a haladás és a béke szavatolójának! Éljen a győzelmes február, öröksége ösztönözzön bennünket a munkában és az életben! (Alcímek: Új Szó)
