Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-23 / 44. szám, kedd

Levelezőink írják Az Ivánka pri Nitre-i Virágzás Efsz kertészetében megkezdték a fejes saláta tápkockázását. A márciusban ki ültetésre kerülő saláta április végén már a fogyasztókhoz kerülhet. A tervezett mennyiség több mint 60 ezer darab. (Pavel Matis felvétele) Vállalások a győzelmes február tiszteletére A Nemzeti Front választási prog­ramjában kitűzött feladatok teljesíté­se érdekében kibontakozó szocialis­ta munkaverseny az elmúlt években Komárom (Komárno) dolgozóinak, lakosainak, ifjúságának, a polgári bizottságoknak és a tömegszerve­zeteknek ügyévé vált. A gazdasági mechanizmus átalakításának idő­szakában is hatékonyan kell to­vábbfejleszteni a szocialista munka­versenyt és még inkább hangsú­lyozni kell a dolgozók és a lakosság felelősségét munka- és életkörnye­zetükért, valamint városuk fejleszté­séért. Aktív szocialista munkaver­sennyel, a szocialista kötelezettség­vállalások különféle formáival váro­sunkban is fokozzuk a kezdeménye­zést a 8. ötéves tervidőszak és a Nemzeti Front választási program­ja feladatainak minél jobb teljesíté­sére. Az elmúlt hetekben a Komáro­mi Vnb vezető tisztségviselői, dolgo­zói és képviselői, a polgári bizottsá­gok és a tómegszervezetek aktivis­tái személyes agitációval, megfelelő érveléssel ösztönözték a dolgozó­kollektívákat és a lakosságot kötele­zettségek vállalására a győzelmes február 40. évfordulója tiszteletére. E hatékony tömegpolitikai munkát siker koronázta, hiszen a jubileumi évforduló tiszteletére, valamint a 8. ötéves terv és a Nemzeti Front választási programja feladatainak teljesítésére összegyűlt kötelezett­ségvállalások értéke meghaladja a 29 millió koronát és a felajánlott társadalmi munka az egymillió órát. A felajánlások elsősorban a munka- környezet szebbé tételére irányul­nak, valamint az önsegéllyel épülő létesítmények megsegítésére. A számos értékes felajánlás közül példaként említhető az Agrozet helyi üzemének dolgozóié, akik segítenek a fémkonstrukciók szerelésénél, szállító- és emelőgépeket kölcsö­nöznek a Z akciókhoz, játékokat ké­szítenek a játszóterekre és elvégzik a védnökségük alatt álló Pohraničná utcai alapiskolában a javító és kar­bantartó munkálatokat, valamint se­gítenek az új tornaterem építésénél. Természetesen számos ehhez ha­sonló értékes példát lehetne még felsorolni. Járási székhelyünk fejlesztése 1988-ban is igényes és merész fel­adatok elé állít bennünket. Céljain­kat csak úgy valósíthatjuk meg, ha a lakosság és a dolgozók továbbra is sokrétűen részt vesznek a város- fejlesztésben, hiszen tavaly csupán a Z akcióban épülő létesítményeken 17 millió korona értékű munkát vé­geztek el, és szívesen segítenek, ha városunk további fejlődéséről van szó. Dr. Bende István, a Komáromi Vnb alelnöke Mérlegvonás Értékelte munkáját a Csemadok 514 tagú szepsi (Moldava nad Bodvou) helyi szervezete. Nagy Ildikó, a szervezet elnö­ke beszámolójában elismeréssel szólt a Magvető énekkar tevékenységéről, a tíz éve működő menyecskekórus sikereiről, a művelődési klub és a honismereti kör munkájáról, főleg a Szepsi Csombor Már­ton Napokról. Továbbá a régi táncegyüt­tesről, a Bódváról, mely az elmúlt évben felújította tevékenységét és Pribék Gábor vezetésével új műsort gyakorol. Kiemelte a Bódvácska és a Fehér Liliomszál gyer­mekcsoportok munkáját és sikereit. Is­mertette a táncházmozgalom kibontako­zásának elsó lépéseit. Ecsetelte azokat a feladatokat, melyek elvégzése a tagok­ra vár. A felszólalók vitájában felmerült, hely­ben megoldható problémákra Zabó Gizel­la vnb-titkár, a járási méretben megoldha­tó kérdésekre Buda Ferenc, a Csemadok jb titkára, a központilag megoldható kér­désekre pedig dr. Lukács Tibor, a Csema­dok KB vezető titkára válaszolt. Az évzáró gyűlés műsorral fejeződött be, melyben fellépett a Stefan Istvánná vezette Magvető énekkar, a Nagyné Sar­lós Ildikó vezette menyecskekórus, a Fe­hér Liliomszál, Mikó Bálint citerás, vala­mint Vályi Nagy Valéria és Molnár László szavalok. Köteles Gábor Megérdemelt elismerés A nagymagyari (Zlaté Klasy) Ag- roprogres Közös Mezőgazdasági Vállalat közel 400 fős kollektívája tavaly jelentősen túlteljesítette a ki­tűzött termelési feladatokat. Az eredményekben a szocialista mun­kaverseny ösztönző hatása is szere­pet játszott. A dolgozók munkakez­deményezése kihatott az anyag- és energiatakarékosságra, a termékek minőségének növelésére, a haté­kony gazdálkodás előmozdítására. A noszf 70. évfordulójának tisztele­tére tett több mint egymillió korona értékű szocialista kötelezettségvál­lalásukat 2 millió 806 ezer koronára teljesítették. A vállalat igazgatójának vándor­zászlajáért folyó szocialista munka­verseny első helyezettje a Szekfú Lajos vezette nyílászárókat gyártó 25 fős kollektíva lett. A kitűzött ter­melési feladataikat, a minőségi kö­vetelményeknek eleget téve, jelen­tős értékű anyag- és energiamegta­karítással teljesítették. Tiszta telje­sítményüket 1,725 millió koronával, nyereségüket pedig 1,607 millió ko­ronával teljesítették túl. Méri István A hiánycikkbeszerző A minap egyik ismerősömmel találkoztam. Tavaly nyáron lát­tam utoljára. Akkor nagyon szo­morú volt, mert nem került be a főiskolára, s éppen belépni készült elsó munkahelyére.- Hogy tetszik a munkahe­lyed? - kérdeztem.- Nagyon! - válaszolta boldo­gan. - Egy vállalatnál vagyok tit­kárnő. Pontosabban az igazgató titkárságán, ahol rajtam kívül még egy titkárnő dolgozik. Min­den reggel szétosztom a postát, utána - mivel én vagyok a fiata­labb -, ha valamit el kell intézni az épületen kívül, engem külde­nek. Eleinte idegesített, hogy szakérettségivel kifutóként alkal­maznak, de aztán rájöttem: sok­kal jobb a várost járni, mint az írógépet verni. Ha kell venni va­lamit a főnöknek, vagy a másik titkárnőnek, én szívesen kime­gyek. Így legalább elintézem a magánügyeimet is. Épp a múlt­kor mondta a főnököm, hogy én vagyok a vállalatnál a hiánycikk- beszerző. Bármit kér\ - ha egy kicsit sokáig tart is - mindig be- szerzem. Tavaly még bánkód­tam a főiskola miatt. De így sok­kal kényelmesebb. Hát nem? De igen. Legalábbis pillanat­nyilag. Kamoncza Márta Bratislava Naponta több száz palack A vágsellyei (Šaľa) Duslo vál­lalat 01 -es üzeme műszaki gázokat gyártó részlegén fontos és keresett termékeket - pa­lackolt oxigént, acetilént, szén-di- oxid alapú szá­razjeget - állíta­nak elő. Bár tavaly a ja­nuári hosszabb kiesés miatt lema­radás volt a terv­teljesítésben, az év végi értékelés­nél már eredményekről adhattak számot. Az elért siker természete­sen a jó és becsületes munkának köszönhető, hisz a hatvannyolc tagú kollektíva szükség esetén szomba­ton és vasárnap is vállalta a munkát. A felvételen Bajza Ilona - aki naponta műszakonként több száz 70-90 kilogrammos gázpalackot tölt meg és készíti el a megrendelőknek - a palack súlyát ellenőrzi. Celeng Ferenc Matusek János felvétele Fák helyett beton? A füleki (Fiľakovo) Kovosmalt üzemi klubja előtt öt hatalmas kivá­gott fára lettem figyelmes. A látvány megdöbbentett, mivel a fák „kivég­zőinek“ semmiféle szemmel látható okuk nem volt tettük végrehajtására. Érdeklődtem az illetékes szervek­nél. Válaszuk: a városfejlesztési terv szerint a fák helyén egy betonozott tér lesz, szökőkúttal és padokkal. Már csak az a kérdés, hogy öt egészséges fa „halála“ megér-e egy betonozott teret, ami újabb be­tonszigetet jelentene a betonrenge­tegben. Gyetvai Zoltán Ügyeskedő kötelezett I. L.: A lányom három éve váltéi. A bontóperes ítélet jogerőre emelke­dése után kérte az osztatlan közös tulajdonuk bíróság általi megosztá­sát. A bíróság döntése értelmében a volt vömnek az ítélet jogerőre emelkedését követő három napon belül ki kellett volna fizetnie 18 ezer koronát a lányomnak, s további két­ezer koronát nekem. Mivel az ítélet­ben megállapított kötelességét nem teljesítette időben, végrehajtást kér­tünk a munkabérére. A bíróság megküldte neki a végrehajtás elren­delését. A postás viszont nem találta otthon, s mivel a döntést csak a saját kezébe adhatja át, visszavitte a pos­tára és üzenetet hagyott neki arról, hogy levele van. A volt vöm azonban nem hajlandó a döntést átvenni, nem akar tudomást venni róla, mert nem akar fizetni. Megteheti, hogy egyszerűen csak nem veszi át a bí­rósági döntést, hogy ezzel megaka­dályozza a tartozásának levonását munkabéréből? Elvben megteheti, hogy nem ve­szi át a bírósági döntést, de ezzel nem akadályozhatja meg az ítélet végrehajtását, vagyis tartozásának levonását a munkabéréből. A Polgá­ri perrendtartás 47. § (2) bekezdése egy sajátos jogintézményt, az ún. pótkézbesítést szabályozza. ,,Ha a kézbesítő nem érte el annak az irománynak címzettjét, melyet a címzett saját kezébe kell kézbesí­tenie, holott a címzett a kézbesítés helyén tartózkodik, a kézbesítő megfelelő módon értesíti őt arról, mely napon és órában jön újból kézbesíteni a küldeményt. Ha az újabb kézbesítési kísérlet is ered­ménytelen marad, a kézbesítő az irományt a postahivatalban vagy a helyi nemzeti bizottságon helyezi el és megfelelő módon értesíti erről a címzettet. Ha a címzett a külde­ményt az elhelyezéstől számított há­rom napon belül nem veszi át, ennek a határidőnek utolsó napját kell a kézbesítés napjának tekinteni még akkor is, ha a címzett a küldemény elhelyezéséről nem szerzett tudo­mást“. A bíróság a fenti rendelkezés alapján fogja eldönteni, kézbesített­nek tekinti-e a munkabérre vezetett végrehajtás elrendelését. Ami azon­ban legalább ennyire fontos a köve­telésük kielégítése szempontjából: a bíróság a munkabérre vezetett végrehajtás elrendelését nyilván kézbesítette annak a szervezetnek is, mely a kötelezett munkabérét folyósítja (vagyis a kötelezett mun­káltatójának). A végrehajtás elren­delése kézbesítésének napjától a munkáltató köteles levonni a köte­lezett munkabéréből a bíróság által meghatározott összeget, a kötele­zett pedig ettől a naptól veszti el jogát a munkabérének megfelelő ré­szére, még akkor is, ha ő maga nem vette át a bírósági határozatot. A kö­telezett tehát az átvétel megtagadá­sával, a kézbesítés megakadályozá­sával nem tudja megakadályozni tartozásának levonását munkabéré­ből. Tény viszont az is, hogy a mun­káltató a levont összegeket nem fizetheti ki a jogosultnak mindaddig, amíg a bíróság nem értesíti arról, hogy a végrehajtás elrendelése jog­erőre emelkedett. A szabályozás te­hát a jogosult követelésének mi­előbbi kielégítését szolgálja azzal, hogy a munkáltató a végrehajtás elrendelésének napjától köteles le­vonni a bíróság által elrendelt összeget. Ezzel kapcsolatban fontos tudni még azt is, hogy amennyiben a kötelezett munkáltatója a levoná­sokat nem végzi el időben és rende­sen, vagy ha a kötelezettnek nem fizeti ki a levont összeget haladékta­lanul azután, hogy a bíróság értesí­tette a végrehajtás elrendelésének jogerőre emelkedéséről stb., a jogo­sult a bíróságon a munkáltatóval (bérfizetővel) szemben érvényesít­heti a jogát azokra az összegekre, melyeket a kötelezett munkabéréből le kellett volna vonni. Óvatos ajándékozók N. N.: A lányom két éve ment * férjhez. Akkor sajnos nem tudtunk adni neki semmit. Most egy teljes szobaberendezést akarunk venni számára. A kérdésem az, hogy ha véletlenül válásra kerülne sor, köte­les-e a lányom ezen az ajándékon is osztozkodni, tekintettel arra, hogy csak a házasságkötés után került sor az ajándékozásra? Mit tehetünk annak érdekében, hogy ez a jelen­tős értékű bútor csak az ő tulajdona maradjon? A Polgári Törvénykönyv 143. §-a szerint a házastársak osztatlan kö­zös tulajdonában van mindaz, ami személyi tulajdon tárgya lehet és amit a házastársak valamelyike a házasság fennállása alatt szerzett. Kivételt képeznek egyebek közt az ajándékozás és öröklés útján szer­zett vagyontárgyak is. Az ajándék­bútor tehát a leánya különvagyoná­ba tartozik majd. Az esetleges válás, illetve az azt követő vagyonmegosz­tási perben természetesen a lányát terhelné annak bizonyítása, hogy a bútort csak ő kapta ajándékba. Ez bizonyítható tanúvallomásokkal, de írásbeli bizonyítékkal, szerződéssel is (bár az ingó dolgok, vagyontár­gyak ajándékozásának hatályossá­gához a törvény csak kivételesen írja elő az ajándékozási szerződés írásbeliségét). Amennyiben időben biztosítani akar egy ilyen bizonyíté­kot, forduljon a járási székhelyen levő ügyvédi irodához. Az ügyvéd által megfogalmazott és keltezett ajándékozási szerződés nyilván kel­lő erejű bizonyítási eszközként szol­gálhat egy esetleges vagyonmeg­osztási perben. A teljesség kedvéért jegyezzük csupán meg, hogy amennyiben az ajándék értéke meg­haladná az 50 ezer koronát, illeték- köteles. Táppénz nyugdíjasnak M. L.: Nyugdíjas vagyok. 1987. október 1-től fűtőként dolgozom. Decemberben megbetegedtem. Hiába adtam le azonban a munka- képtelenségemet tanúsító orvosi igazolást, táppénzt nem kaptam. Jo­gosan járt el a munkáltatóm? Kérdésére sajnos nem tudunk egyértelmű választ adni, mivel a le­veléből számos jogi jelentőséggel bíró körülmény hiányzik. Nem tudjuk például, milyen munkajogi viszony keretében végzi munkáját. A beteg­ségi biztosítás szempontjából kü­lönbség van a munkaszerződés alapján létrejött munkaviszony és a munkatevékenységről szóló szer­ződés (lásd Munka Törvénykönyve 232. § (2) bek.) alapján létrejött munkajogi viszony között. Elképzel­hető, sőt valószínű, hogy ön sem tudná megmondani, milyen munka­jogi viszony keretében végzi munká­ját, ám a szerződéséből ez feltehe­tően megállapítható. A Szakszervezetek Központi Ta­nácsa 165/1979. sz. rendeletének 68. §-a szerint a munkatevékeny­ségről szóló megállapodás alapján foglalkoztatott dolgozóknak csak ak­kor keletkezik jogigényük a betegsé­gi biztosítás juttatásaira (például táppénzre), ha a munkatevékeny­ségnek legalább hat napig kellett tartania, az elért keresetnek leg­alább 400 koronának kellett lennie (vagy valóban elérte ezt az össze­get), a dolgozó nem volt már más tevékenységből kifolyólag biztosítva és végül ha nem folyósítanak szá­mára sem öregségi, sem pedig rok­kantsági nyugdíjat. Ezért például, ha az öregségi nyugdíja folyósítása mellett vállalta a munkatevékeny­ségről szóló megállapodás kereté­ben a fűtést, nem volt betegségi biztosítása, s nem keletkezhetett jogigénye táppénzre. A teljes öregségi nyugdíj folyósí­tása mellett munkaszerződés alap­ján foglalkoztatott dolgozók beteg­ségi biztosítását az 54/1956. sz. törvény 21. §-a szabályozza. Az em­lített rendelkezés szerint a nyugdí­jasnak akkor keletkezik jogigénye táppénzre, ha munkaképtelensége létrejöttét megelőzően már legalább három hónapja foglalkoztatták meg­szakítás nélkül ugyanannál a szer­vezetnél. A háromhavi folyamatos foglalkoztatás feltételét december­ben még nem teljesítette, s így táp­pénzre sem keletkezhetett jogigé­nye. (m-n.) ÚJ SZÚ 6 1988. II. 2

Next

/
Oldalképek
Tartalom