Új Szó, 1988. február (41. évfolyam, 25-49. szám)

1988-02-20 / 42. szám, szombat

A Bratislavai Villamos­ipari Művek állítja ki a legtöbb terméket az idei brnói nemzetközi hegesztéstechnikai vá­sáron. A Prágai Erősá­ramú Elektrotechnikai Vállalat a közelgő kiál­lításon egyebek között. 14 hegesztőgépet és egy APR-20-as típusú robottal felszerelt he­gesztőrendszert mutat be. Ezenkívül az érdek­lődők számos ívhe­gesztésre szolgáló fél­automata berendezést is lathatnak. A felvéte­len Vladimir Hruban mérnök az APR-20-as típusú robotot progra­mozza. (Vlastimír Andor felvétele - ČSTK) VÁLSÁGBAN EGY IPARÁG Kendergyár - kender nélkül ÚJ SZÚ 1988. II. 20. Alig egy évvel ezelőtt, amikor ezeken a hasábokon a len* és ken­derfeldolgozás - akkori - időszerű kérdéseivel foglalkoztunk, csak futó­lag emlitettük a Holíči Len- és Ken­derfeldolgozó Vállalat tanyi (Tôň) üzemét, melynek igazgatója Susik Imre jó eredményekről és olyan újí­tásról is beszámolt, amivel jelentős mértékben csökkentették a kender­feldolgozás kezdeti folyamatainak munkaigényét. Az akkori rövid be­szélgetésünk volt az indítéka, hogy az üzembe látogassak, ahol azon­ban egy merőben más helyzetet ta­láltam. Mindezt röviden így foglalta össze az igazgató:-Tulajdonképpen ennek az ősi iparágnak - mármint a len- és ken­derfeldolgozásnak - a válsága nem mai keletű, azonban egy évvel ez­előtt még azon gondolkoztunk, hogy miként lendítsük föl újra. Akkoriban kértük a termelőket, hogy kenderter­mesztéssel is foglalkozzanak, hi­szen - mint ahogy azt a Csicsói (Cičov) Egységes Földműves-szö- vetkezet példája is bizonyította- hektáronként akár 15 ezer korona tiszta hasznot is elérhettek. Aztán az illetékes külkereskedők szovjet ken­der behozatalára is szerződést kö­töttek. A Szovjetunióból új kendera­rató és -kötöző gépeket is kaptunk. Ráadásul a kenderbetakarítás mun­kaigényességének csökkentésére a csicsói szövetkezettel közösen be­vezettünk egy újítást, ami szintén lényegesen növelte a hasznot. • Mikor változott meg a helyzet?- Az elmúlt óv november 30-án a Slovakotex vezérigazgatósága fel­hívta az érdekelt üzemek figyelmét, hogy az idei évre szóló kenderter­melési szerződéseket bontsuk fel, és utasítást adott arra, hogy a ko­rábban bevezetett - a termesztők részére esedékes - juttatásokat ab­ban az esetben se fizessük ki, ha a szerződéseket mégsem bontanák fel. Úgy szólt az indoklás, hogy a kenderfeldolgozó ipart fokozato­san leépítjük. Közben - ez bennün­ket közvetlenül ugyan nem érint- bonyolította a helyzetet, hogy az elmúlt esztendőre 3 ezer tonna ken­der szállításáról szóló szerződést kötöttünk a Centrotexen keresztül Magyarországgal. Az illetékesek szerették volna ezt a szerződést is felbontani - esetleg a kenderszállí­tást kenderrost behozatalával he­lyettesíteni, azonban a magyaror­szági fél az eredeti szerződéshez ragaszkodott. • Ez ugyan elsősorban a vállalat, illetve a vezérigazgatóság ügye, de a következmények önöket mennyi­ben érintik?- A mi üzemünket nem túlságo­san, hiszen a mintegy 280 dolgo­zónkból a közvetlen kenderfeldolgo­zásban alig 60 személy dolgozik. Az ebből származó árutermelésünk összértéke az elmúlt évben is csak körülbelül 13 millió korona volt. • Ha már itt tartunk, mennyi az üzem évi árutermelésének az ér­téke?- Az elmúlt esztendőben 90 és fél millió koronát tett ki, habár a terv számunkra 110 millió koronát irány­zott elő. Ez azonban teljesen meg­alapozatlan volt, mint ahogy az is, hogy az idei évre is 110 milliót írt elő a vállalattervezés, és ráadásul- mint az elején már szóltam is róla- leépítjük a kenderfeldolgozást... • Ez még a kívülálló számára is eléggé furcsának tűnik!-"Nem csodálom, de a vállalatter­vezés eléggé mostohán bánik ve­lünk. Először is azt állították, hogy elegendő nyersanyagot kapunk, ami véleményem szerint nem helytálló, mert két műszakra is alig volt meg­felelő mennyiségű nyersanyagunk, és az előirányzott árutermelési volu­ment legfeljebb három műszakban lehetett volna teljesíteni. Csakhogy dolgozóink túlnyomó többsége nő, így ez már eleve lehetetlen. így az elmúlt évben is az általunk javasolt 90 és fél milliós árutermelési terv volt a megalapozott, miközben ezt telje­sítettük és egyúttal még 15,5 millió koronás nyereségre is szert tettünk. Ugyanis - tekintve, hogy a komáro­mi (Komárno) járási pártbizottság elnöksége egy emberként kiállt mel­lettünk - az óv végére a számunkra előirányzott 110 millió koronás áru- termelési tervet módosították. Azon­ban az eredetileg előírt 19 millió koronás nyereségi tervet, akárcsak a saját termelési érték tervét, meg­hagyták az eredeti szinten, ami nemcsak hogy nem logikus, hanem a többi mutatót is úgy módosította, hogy végső fokon azok között kezd­tek bennünket emlegetni, akik nem teljesítették a tervüket... • Ezek szerint olyan következte­tést is le lehet vonni, hogy a vállalat tervének lebontásakor azt a 100 mil­liót egyszerűen valakinek, ponto­sabban valamelyik üzemnek a ,,számlájára" kellett írni, hogy a vállalat terve „fedve“ legyen?!- Erre a következtetésre másutt is jutottak... Ami azonban bennün­ket nagyon érzékenyen érintett, az az elmaradt nyereség miatti pré- miumkiesós volt, ami a műszaki kö­zépkáderek esetében 15 és fél ezer koronát tett ki. A reális nyereségi terv 14 és fél millió korona lett volna, hiszen ennyihez volt csak elég a nyersanyagunk is. Az itt mutatkozó négy és fél millió különbség viszont akkora, amit már nem lehet a mun­kaversenyre, a dolgozók kezdemé­nyezésére „bízni“. Ha pedig nem vezetünk be közben egy további újítást - ami körülbelül egymillió ko­ronát hozott a konyhára -, akkor a kiesés még nagyobb lett volna. • Viszont az idei esztendő terve is ugyanannyi, mint tavaly, sokmillió koronával magasabb az önök által reálisnak tartott mértéknél. így mi most a teendő?- A mi teendőnk világos, és ugyanaz, mint eddig: becsülettel el­végezni és tőlünk telhetően teljesíte­ni a bizonyítottan reális feladatokat. Persze, a vállalatvezetés meghagy­hatja a reálisnál 15-20 millióval ma­gasabb tervet, de ebben az esetben az a veszély fenyeget, hogy a stabil szakembergárdából rövidesen min­denki elmegy, ha talál megfelelőbb munkahelyet. Pedig elsősorban ne­kik lehet köszönni az eddigi eredmé­nyeket. • ... amelyekből számos elisme­résre is alapot szolgáltathatna!- Először is: olyan termékeket gyártunk, amelyekből tulajdonkép­pen a vállalat „él“, hiszen az álta­lunk kimutatott 15 és fél millió korona nyereség ellenére a tavalyi év végén a „végelszámolásnál“ így is 6 millió korona volt a vállalat vesztesége... Hét évvel ezelőtt például a lipcsei vásáron aranyérmet kaptunk a Lu- xana bútorhuzatért. Meggyőződé­sem, hogy ehhez hasonló technoló­giával ilyen minőségű bútortextilt se­hol sem gyártanak. • Hogyan szól annak az indok­lása. hogy a terv ismét magasabb a reálisnál?- Állítólag megvannak hozzá a feltételeink... Először is: mint mondottam, a nyersanyag és a munkaidőalap szempontjából ez nem helytálló, ami pedig a feltételek másik oldalát illeti, azokat mi ma­gunk teremtettük meg! Valamennyi körülmény ismeretében aprólékosan kidolgoztuk és indokoltuk az idei esztendő tervét. Mi 95 millió koroná- nyi árutermelést tartunk reálisnak, miközben a nyereség 13-14 millió koronás szinten mozogna. A jelenle­gi ütemben november végéig ele­gendő kendermennyiséggel rendel­kezünk. Három bútorszövetet készí­tő gépet is kaptunk, amelyekkel a kenderfeldolgozás kiesését pótol­juk. Szakemberproblémát ez nem jelent, hiszen a vállalatban nálunk a legmegfelelőbb a szakembergárda összetétele. Négy textilmérnök, egy közgazdász és öt textilipari szakkö­zépiskolát végzett technikus dolgo­zik nálunk. • A közelmúltban megépített víz­tisztító - amelyre a kenderfeldolgo­zás miatt volt szükség - két és fél millió koronába került. Ennek mi lesz a sorsa?-Jelenleg még nincs elképzelé­sünk, esetleg a falu a későbbiekben hasznát veheti... A beszélgetést követően gyár­szemlére indultunk. Előbb a kender­feldolgozó részlegen haladtunk ke­resztül, majd sorra vettük a bútortex- tilgyártó gépsorokat. Közben az igazgató elmondta, hogy a nyers­anyag belépő ellenőrzése száz szá­zalékos, azaz a bútortextilhez szük­séges műszálak valamennyi csévé- jét ellenőrzik. Többek között ennek is köszönhető a termékek kiváló mi­nősége, és ezzel függ össze a több mint egymillió koronát hozó újítási javaslat megvalósítása is. Ugyanis a csévéken maradó szál nem kerül hulladékba, mint korábban, hanem felhasználják és értékesítik. Üzemlátogatás közben az udva­ron felhalmozott, áztatás után meg- száritott kender mellett visz el az utunk. Nem állom meg, hogy meg ne kérdezzem Susik Imrét, nem érez-e nosztalgiát ilyenkor, hiszen - immár belátható időn belül - megszűnik a kenderfeldolgozás.- Ez nemcsak nosztalgia kérdé­se, mi szívesen foglalkoznánk ezzel továbbra is, pedig nem könnyű mun­ka, és nehéz körülmények között kell végezni, még a jelenlegi, kor­szerűnek mondható technológiával is. De nemcsak ezért az a vélemé­nyem, hogy más elbánást érdemel­tünk volna a vállalat részéről. MÉSZÁROS JÁNOS A februári események nemzetközi visszhangja - V. A béke és a népi demokrácia minden barátjának győzelme reakció ismét súlyos kudarcot szen­vedett. Bulgária és Románia közvélemé­nye szintén rokonszenvvel figyelte a februári eseményeket. Az új kor­mány megalakításában annak a ga­ranciáját látta, hogy - amint azt a Rabotnicseszko Delo február 28-i számaban írta - „Csehszlovákia még határozottabb lépésekkel és még nagyobb erőfeszítésekkel ha­lad tovább a népi demokrácia és a szocializmus útján“. A román ve­zetők a csehszlovák vezetőkhöz in­tézett hivatalos távirataikban azt húzták alá, hogy a februári győze­lem „nemcsak a csehszlovák mun­kásmozgalmat, hanem a proletariá­tus nemzetközi szolidaritását is erő­síti“. A februári események nagy fi­gyelmet keltettek Csehszlovákia déli szomszédjánál. A magyar politiká­nak abban az időben már a baloldali erők voltak a meghatározó elemei, bár az országban továbbra is elég jelentős volt az ellenzék. A magyar politikai baloldal nagyon is jól tuda­tosította, miről van szó Csehszlová­kiában Figyelmét nem kerülte el az sem, hogy a prágai hatalmi harc kimenetele nyilvánvalóan lényege­sen kihat majd a csehszlovák-ma­gyar kapcsolatok további alakulásá­ra. Ezek a kapcsolatok ugyanis elő­zőleg csorbát szenvedtek a cseh­szlovák burzsoá jobboldal szélsősé­gesen nacionalista álláspontja és a kisparasztok politikai áramlatából és koncepciójából kiinduló egyes akciók által. A két állam viszonyában kulcskérdés volt a Csehszlovákiá­ban élő magyar kisebbség helyzeté­nek az elvi, ugyanakkor mindkét fél számára elfogadható megoldása. E probléma elvi rendezése a formá­lódó szocialista világrendszer kere­tein belüli kapcsolatok fejlesztése szempontjából is jelentős volt. A februári győzelem megterem­tette a feltételeket ahhoz, hogy rövid időn belül megoldódjanak a cseh­szlovák-magyar kapcsolatok leg­sürgetőbb kérdései és a két ország a kölcsönös megértés és a szüntele­nül fejlődő együttműködés útjára lé­pett. Február ezzel is bebizonyította történelmi nagyságát, valóban nem­zetek feletti, internacionalista jelen­tőségét. A februári győzelemnek ezt a vonatkozását plasztikusan fejezte ki az Új Magyarország című lap, amely közvetlenül a prágai kor­mányválság megoldása után azt ír­ta, hogy „a magyar, de általában véve az egész európai béke szem­pontjából is örömmel üdvözölhetjük a csehszlovákiai kormányválság megoldását... Az új Gottwald-kor- mánytól egyrészt a csehszlovák né­pi demokrácia megszilárdítását, másrészt a Duna-táj és Kelet-Euró- pa békéjének megerősítését lehet várni“. Az idézetben kifejezett re­mény valósággá vált. Akárcsak az Új Magyarország, az Új Szó és a Haladás című lapok is 1948. már­cius 4-i számukban a februári győ­zelmet a csehszlovák-magyar vi­szony valamennyi égető kérdése végérvényes megoldásának garan­ciájaként értékelte. 1948 februárjában a kormányvál­ság alkotmányos megoldásával pár­huzamosan forradalmi módon került megoldásra a társadalomban kiala­kult politikai válság, s a burzsoázia elvesztette hatalmát. Ezzel befeje­ződött az a szakasz, amelyet úgy jellemezhetünk, mint a nemzeti és demokratikus forradalomtól a szo­cialista forradalomba való átmene­tet. A proletárdiktatúra bevezetése a munkásosztály és a többi dolgozó számára lehetővé tette, hogy Cseh­szlovákia Kommunista Pártjának ve­zetése alatt hozzálássanak a társa­dalom szocialista alapokon történő átépítéséhez. 1948 februárja így Csehszlovákia fejlődésében új sza­kasz kezdete volt. Február történel­mi súlyát nemcsak azon lehet lemér­ni, hogy milyen hatással volt Cseh­szlovákia további fejlődésére, ha­nem azon is, hogy milyen széles körű - s mindmáig tartó - nemzetkö­zi visszhangot váltott ki. PAVOL PETRUF A kialakulóban levő szocialista rendszer európai részének országa­iban, tehát azokban a közép- és délkelet-európai államokban, ame­lyeket a Szovjetunió szabadított fel és amelyekben a fasizmus felett aratott győzelem után mélyreható politikai, gazdasági és szociális vál­tozások mentek végbe, a hatalom kérdése már 1948 februárja előtt a forradalmi erők javára dőlt el. Csehszlovákia ebből a szempontból az utolsó kelet-európai állam volt. A dolgozók februári győzelme ezért Európában a szocialista rendszer megalakulása folyamatában bizo­nyos csúcspontot jelentett, eldöntöt­te, hogy Csehszlovákia végérvénye­sen e közösség szilárd láncszemé­vé, szerves részévé vált. Az NDK megalakulása és a kínai forradalom győzelme 1949-ben a háború utáni első szakaszban befejezte a szocia­lizmus győzelmes előrenyomulását. A februári győzelem, mint e folyamat elválaszthatatlan része így nem csu­pán a Csehszlovákiában vívott éles hatalmi harc után tett pontot, hanem fontos startot is jelentett a szocialista építés új szakaszába, a formálódó szocialista világrendszer államai kö­zötti, minőségileg új együttmüködés felé. Közép- és Délkelet-Európa álla­mainak közvéleménye és politikai vezetése rendkívüli nagy érdeklő­déssel figyelte, mi történik a háború utáni Csehszlovákiában, konkrétab­ban a februári küzdelem időszaká­ban. Hiszen ennek a küzdelemnek a kimenetele jelentős mértékben be­folyásolhatta a népi demokratikus országok és a Szovjetunió egységét és összeforrottságát. Ennek tudatá­ban volt a CSKP vezetése és a többi népi demokratikus állam forradalmi pártjának vezetése is. Klement Gott­wald ezt úgy fogalmazta meg, hogy Csehszlovákia előtt csak a Szovjet­unióval és a népi demokratikus álla­mokkal való szoros szövetség nyitja meg az utat a nemzeti szabadság és az állami -függetlenség megszilárdí­tása, a szocializmus felé. A Csehszlovákiában zajló februá­ri eseményeket figyelemmel követte a lengyel nép. A lengyelországi sajtó részletesen elemezte az események alakulását és a demokratikus erőket biztosította támogatásáról. Tudato­sította, hogy a csehszlovákiai hatal­mi harc eredménye nagymértékben meghatározhatja a közép-európai demokrácia további sorsát. A Glos ludu című lap 1948. március 10-i számában például hangsúlyozta, hogy a kormányválság megoldásá­val összefüggésben Csehszlovákiá­ban végbement változások „rendkí­vül jelentősek Lengyelország szá­mára“, mivel a lengyel és a cseh­szlovák nép közötti együttműködés és barátság csak a mindkét ország­ban végbemenő demokratikus áta­lakulásra támaszkodhat. Ebben a fejlődésben a lengyel közvéle­mény helyesen látta a korábbi cseh­szlovák-lengyel elléntétek felszá­molásának, s a tartós együttműkö­désnek az előfeltételeit. A csehszlo­vák dolgozó nép februári győzelmét Gomulka, a Lengyel Munkáspárt fő­titkára a következő szavakkal üdvö­zölte: „Gratulálok önöknek ahhoz, hogy a párt és a megújhódott Nem­zeti Front kiemelkedő győzelmet aratott a reakció erői fölött. Az önök győzelme egyben a béke és a népi demokrácia minden barátjának a győzelme is.“ A februári eseményeknek nagy figyelmet szentelt a jugoszláv köz­vélemény is. A forradalmi erők és a reakció harcát mindenekelőtt ab­ból a szemszögből figyelte, hogy Jugoszlávia szerint Csehszlovákia Közép-Európa jelentős politikai és gazdasági tényezője, olyan állam, amellyel barátsági, kölcsönös segít­ségnyújtási és együttműködési megállapodás köti össze. A Politika című lap február 27-én azt írta, hogy a győzelem nemcsak a csehszlovák nép sikere, hanem nemzetközi je­lentőségű esemény is, amely öröm­mel tölti el Csehszlovákia barátait, a béke és a demokrácia valamennyi hívét. És ezért a nemzetközi reakció támadásai - hangsúlyozta a lap - a legjobb bizonyítékot szolgáltat­ják arra, hogy a csehszlovák nép a helyes útra tért rá, s a népellenes

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom