Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-15 / 11. szám, péntek

Az SZLKP KB Elnökségének beszámolója (Folytatás a 4. oldalról) kell tájékoztatni a közvéleményt Az, hogy kevés az információ, például az ökológiai építkezésekről, vagy más környezetvé­delmi és műemlékvédelmi akcióról, olyan látszatot kelthet, hogy a kérdéseket nem oldjuk meg, és ez helytelen! Ne felejtsük, hogy a környezetvédelmi kérdéseknek politikai vonatkozása is van, hogy az antikommunista propaganda megpróbál „ökológiai érveket" felsorakoztatni a szo­cializmussal szemben. Az ilyen kísérletek szele hozzánk is eljut, örülünk, hogy az emberek érdeklődnek a környezetvéde­lem kérdései iránt, de ellenezzük az olyan egyének aktivitását, akik félrevezetik az állampolgárokat az „ökológiai pesszimiz­mus" terjesztésével és bizalmatlanságot keltenek rendszerünk és a pártpolitika erejét s lehetőségeit illetően. A lakosság valamennyi kor- és társa­dalmi csoportjának, de főleg a fiatalok nevelésével befolyásolnunk kell az embe­rek gondolkodását, érzelmeit és cseleke­deteit. arra kell vezetni őket, hogy aktívan reszt vegyenek környezetünk alakításá­ban és védelmében. Mindenekelőtt arról van szó, hogy meg kell tartani a munka- és technológiai fegyelmet, tisztaságot és rendet kell tartani a munkahelyeken és környékükön, a lakóhelyeken, a pihenést szolgáló létesítményekben, részt kell ven­ni a hulladék gyűjtésében és osztályozá­sában, a környezet rendezésében, az öko­lógiai berendezések építésében a Z akci­óban. Környezetünk olyan lesz, amilyen­né alakítjuk, ahogyan karbantartjuk. Az átalakítás kifejezi politikánk forradalmi fontosságát Tisztelt elvtársak! A CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa által kitűzött felada­tok teljesítésével kapcsolatos eddigi ta­pasztalataink és az eredmények azt mu­tatják, hogy új hozzáállásokra van szük­ségünk az irányításban. Az élet tanúsítja, hogy a népgazdaság intenzifikálásában az alapvető fordulat eléréséhez, a gazdasági fejlődés minősé­gi tényezőinek jobb kihasználásához el kell érnünk céljainkat a gazdasági mecha­nizmus átalakításában. A CSKP KB 7. ülése határozatot foga­dott el ezekkel a kérdésekkel kapcsolat­ban. Ez a határozat kitűzte további eljárá­sunk irányát. A pártszerveknek és -szervezeteknek, a kommunistáknak tudatosítaniuk kell, hogy az átalakítás folyamata rendkívüli igényeket támaszt azzal szemben, hogy hogyan viszonyulunk a döntéshozatalhoz és a cselekedetekhez. Felelősségünket az határozza meg, hogy a párt áll ennek a folyamatnak az élén. Ez szavatolja egyúttal, hogy az átalakítást megfontoltan, következetesen, felelősségteljesen hajtjuk végre, úgy, hogy teljes mértékben érvényesüljenek a szocializmus előnyei. Ezzel összefüggésben a CSKP KB 7. ülésén Miloš Jakeš elvtárs, a KB főtitkára hangsúlyozta: Az előttünk álló mélyreható változások kifejezik pártunk politikájának forradalmi folytonosságát. Céljuk az, hogy az emberek alkotó erejének kibontakozta­tása alapján minőségileg magasabb szín­vonalra emeljük szocialista társadalmun­kat, megteremtsük a feltételeket a gazda­ság dinamikus fejlesztéséhez, a nép anyagi és kulturális színvonalának továb­bi emeléséhez, szociális biztonságának megszilárdításához, a szocialista demok­rácia elmélyítéséhez. Egyúttal meg akar­juk szilárdítani Csehszlovákia szerepét a szocialista közösségben, hozzájárulá­sát a béke megőrzéséért folytatott törté­nelmi küzdelemhez. Ez arra kötelez bennünket, hogy nagy felelősségtudattal, határozottan viszo­nyuljunk az átalakítás feladataihoz, az előkészítés egész időszakát teljes mér­tékben kihasználjuk arra, hogy megismer­jük és magunkévá tegyük a szükséges változásokat. Rendkívül nagy fontosságot tulajdoní­tunk a szervezetek önállósága növelésé­nek, a hatékony fejlesztésért való felelős­ségük fokozására vonatkozó átfogó kísér­let megvalósításának, valamint az új gaz­dasági mechanizmusnak a mezőgazda­ságban és az élelmiszeriparban való kö­vetkezetes érvényesítése előkészítésé­nek A kísérletben részt vevő szerveze­teknek tudatosítaniuk kell, hogy a gazda­sági mechanizmus elemeinek kipróbálása során gyakorlati tapasztalatokat kell gyűj­tenünk a jövőbeli tevékenységünkhöz, mindenütt keresnünk kell a optimális megoldásokat, de különösen azokban az esetekben, amikor az új gazdasági sza­bályozók hatására bonyolult gazdasági helyzet alakulhat ki az önálló elszámolás és az önfinanszírozás érvényesítése szempontjából. Ez megköveteli az érde­keltektől, hogy következetesen és rend­szeresen értékeljék és ellenőrizzék a kí­sérlet eredményeit, konkrét intézkedése­ket hozzanak főleg a termelés rentabilitá­sának növelése érdekében, a korszerűsí­tés és rekonstrukció irányainak meghatá­rozása révén. Ebből a szempontból a közszükségleti iparban a termelés fej­lesztését a komplex korszerűsítésre kell alapozni és nem arra, hogy további mun­kaerőt, nyersanyagot és energiát vonjunk be a termelésbe. Amikor , a gyors és hatékony korszerűsítésről beszélünk, összefüggésbe kell hoznunk a beruházási politikában érvényesülő új megközelíté­sekkel. Mindenekelőtt előtérbe kerül a mi­nőség és az idő tényezője. Ez azt jelenti, hogy az előkészített dokumentumoknak rögzíteniük kell a kulcsrakész építkezé­sek átadásának követelményét, a beru­házókat, a tervezőket és a kivitelezőket érdekeltté kell tenni a beruházás határi­dőn belüli, illetve határidő előtti átadásá­ban a meghatározott költségek megtartá­sa mellett. A kísérlet megvalósítása megköveteli, hogy a tudományos-kutatási alap is kö­vetkezetesen felkészüljön az' önálló el­számolás elveinek érvényesítésére. Ezál­tal az alkalmazott kutatást is érdekeltté lehet tenni abban, hogy a tudomány és technika hozzájáruljon a nemzeti jövede­lem képzéséhez. Ez azt jelenti, véget kell vetni annak, hogy a kutatási eredmények a fiókokba kerüljenek, ezeknek a termelés és a gyakorlat fejlesztését kell szolgál­niuk. Az előkészületi időszakban meg kell oldani a mezőgazdasági szervezetek gazdasági eredményességének problé­máját. Ez elsősorban azokra vonatkozik, amelyek kedvezőtlenebb talaj- és éghaj­lati viszonyok között dolgoznak. Az új mechanizmusból kiindulva az a feladat áll a központi szervek és az említett szerve­zetek előtt, hogy megtalálják a vállalkozói tevékenység legoptimálisabb struktúráját, amely szavatolja az önfinanszírozásnak megfelelő eredményeket. Ezen a téren lehetőségek nyílnak arra is, hogy vállal­kozzanak a lakossági szolgáltatások fej­lesztése érdekében, főleg vidéken. Amennyiben a rosszabb feltételek között gazdálkodó szövetkezetek eredménye­sek akarnak lenni, ezen a téren is lépniük kell. Ami a szolgáltatásokat illeti, hangsú­lyozzuk, az új gazdasági feltételek meg­követelik a versengés és a vállalkozói szellem fejlesztését úgy, hogy javuljon a szolgáltatások minősége és hozzáfér­hetősége El kell gondolkodni az egysze­rű szervezési formák bevezetése fölött. Nagyobb teret kellene biztosítani a kisebb szolgáltató vállalatoknak, a bérbeadás­nak és a lakosság magántevékenységé­nek. Ez megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok leleményesebben, kezdemé­nyezőbben és bátrabban oldják meg az említett problémákat. Nem járhatnak el dogmatikusan, maradian, de ugyanakkor respektálniuk kell a szocialista törvényes­séget. Az illetékes szerveknek azonban meg kell teremteniük a megfelelő anyagi- műszaki feltételeket a szolgáltatások di­namikus fejlesztéséhez. Az előkészítő időszak jelentős feladata a kísérleti ellenőrzések biztosítása a kivá­lasztott kereskedelmi szervezeteknél, és az egész közétkeztetési ágazat folyama­tos átmenete az irányítás új szabályaira. E tekintetben valamennyi szervezetnél az alkotó hozzáállásnak kell megmutatkoz­nia a lakosság szükségleteinek kielégíté­sét szolgáló legjobb feltételek keresésé­hez. Ez nem megy a kereskedelem és a termelés közötti együttmüködés aktív útjainak keresése nélkül, amely együtt­müködés az elengedhetetlen gazdasági ösztönzők olyan érvényesítésén alapul, hogy a termelés a valóban igényelt cikke­ket állítsa elő és a kereskedelem használ­ja ki valamennyi hozzáférhető eszközét és lehetőségeit a hazai piacon tapasztal­ható helyzet alakulásának pozitív irányű befolyásolására. Az SZSZK Kereskedelmi Minisztériu­mától, az állami vállalatoktól, a Fogyasz­tási és Termelési Szövetkezetek Szlováki­ai Szövetségétől és a nemzeti bizottsá­goktól ezért megköveteljük, hogy saját irányító munkájuk elmélyítésével, e mun­ka rugalmasabbá tételével, s mindeneke­lőtt a vezetőkkel szembeni igényesebb elvárásokkal hozzák létre e feladatok megoldásának feltételeit. Rugalmas irányítást! Elvtársak, az eddigi tapasztalatok alapján el­mondható, hogy a közvélemény nagy ér­deklődést mutat az átalakítás iránt. Ezt megerősítik az állami vállalatról és a szö­vetkezetekről szóló törvénytervezetekkel kapcsolatos össznépi vita eredményei is. Az SZLKP Központi Bizottsága számos értékes ösztönzést kapott nemcsak az említett törvények tökéletesítésére, ha­nem általában az átalakításra vonatkozó­an. Ezeket a tapasztalatokat a további munkában kamatoztatni kell. A figyelmet mind a vállalati, mind a központi irányítás célszerű és megfon­tolt elrendezésére kell összpontosítani. Az a véleményünk, hogy ami a vállalati szférát illeti, - végül is a világban ez szokásos és a mi tapasztalataink ugyan­csak ezt erősítik meg -, a nagy termelési szervezetek mellett létezniük kell a jövő­ben kisebb szervezeteknek is, főleg a könnyűiparban, s a fogyasztók igényei­hez való rugalmasabb alkalmazkodás ér­dekében. A legfőbb kritériumnak minde­nekelőtt a célszerűségnek kellene lennie, amelynek a rugalmas irányításban, a ter­melés nagyobb hatékonyságában és ren­tabilitásában kell megmutatkoznia. Ehhez az elképzeléshez kell igazítani a belső vállalati irányítás rendszerét is. Ezen a területen a múltban számos bevált módszert érvényesítettünk. Az állami vál­lalatról szóló törvény tervezetével össz­hangban vissza kell térni ezekhez a ta­pasztalatokhoz, akárcsak azokhoz az ér­tékes ismeretekhez, amelyeket a szovjet elvtársak szereztek az önelszámolás, a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás érvényesítése során. A központi irányítási szféra elrendezé­se során államunk föderatív voltából kell kiindulnunk, ami fennállásának csaknem 20 éve alatt életképesnek bizonyult és teljes mértékben bevált. Ezzel összhang­ban a nemzeti kormányok működését úgy kell alakítani, hogy optimálisan járuljanak hozzá az egységes csehszlovák gazda­ság erősítéséhez. Ez azt jelenti, tovább kell szilárdítani a már bevált formákat, és a változásokkal a gazdasági és szociális területen való gyorsabb előrehaladást kell elősegíteni. Az a véleményünk, hogy az adott terület átfogó fejlesztésének biztosí­tásában, az ágazatok irányítási koncepci­ójának kidolgozásában, teljesebben kell érvényesíteni a nemzeti kormányok funk­cióit, figyelembe véve a sajátosságokat és tiszteletben tartva a csehszlovák gaz­daság egységét. E feladatok meghatáro­zásával tovább kell erősíteni a két köztár­saság integrációs összefonódását. Ezért szükséges, hogy az állami és gazdasági szervek idejében előkészítsék a megfelelő javaslatokat és terjesszék azt megvitatásra a legfelsőbb pártszervek elé. E téren nagyobb aktivitást várunk mindenekelőtt az SZSZK tervszerű irányí­tással foglalkozó kormánybizottságától. Más köztársasági szerveknek is aktívab­ban kell bekapcsolódnuk a szövetségi bizottságokban folyó munkákba, az egyes dokumentumok kidolgozásába. A munkálatok időrendi tervének meg­valósítása során figyelembe kell venni, hogy az átalakításnak azon feladatok le­hető leghatékonyabb megoldásához kell vezetnie, amelyek az SZSZK gazdasága hosszú távú fejlődési tervének, valamint a 9. ötéves tervnek az előkészítésével függnek össze. Ez megköveteli, hogy a tervező szervek, a minisztériumok, az akadémiai munkahelyek és más kutatási központok, de a vállalati-gazdasági szfé­ra is ezekre a feladatokra összpontosítsa tartós figyelmét. Erőfeszítéseik eredmé­nyeként el kell érni egyrészt az 1990 utáni fejlődés minőségi változásainak végre­hajtását, másrészt a folyamatban levő ötéves terv céljainak következetes bizto­sítását. A hosszú távra és a 9. ötéves tervidő-. szakra vonatkozó munkálatokat illetően alaposabb koncepciókat kell kidolgozni, világos elképzeléseket kell megfogalmaz­ni és ki kell jelölni elérésük útjait is. Alapvető fordulatot kell elérni abban, hogy a végső népgazdasági eredmény na­gyobb használati értékek által jöjjön létre. Ebbe az irányba kell terelni a kezdemé­nyező tervezést, amelynek a vállalati­gazdasági szférában ösztönöznie kellene a gazdasági vezetést, a dolgozókollekti- vák, a pártszervezetek és a szakszerve­zet vállalkozószellemét és elkötelezett­ségét. A tervezési és az irányítási rendszer sikere az új feltételek között az informati­ka szerveinek hatékony, gyors és meg­bízható működésétől fog függni. Az elő­készítés időszakában új szerepüket nem­csak kipróbálni, hanem átértékelni és a várható gyakorlati követelményekkel összhangba is kell hozni. Az ellenőrzés kötelessége az előké­szítés időszakában azon igényes kritériu­mok megtartására összpontosítani, ame­lyek a mechanizmus új elemeinek az érvényesítéséből erednek és így kell elő­segítenie minden szinten az új minőség térnyerését. Az átalakítást mindenekelőtt az irányí­tó káderek fogják megvalósítani, ezért időben kell elkezdeni kiválasztásukat és felkészítésüket. Politikai rendszerünk demokratizálása fontos feladat Tisztelt elvtársak, a CSKP KB 7. ülése az átalakítás egyik döntő feltételének jelölte meg egész politikai rendszerünk demokratizálását és aktivizálását, a szocialista önigazgatás fejlesztését, az emberek alkotó erőinek a szocialista építés során történő telje­sebb érvényesítését, társadalmi aktivitá­suk és kezdeményezőkészségük fokozá­sát. Hangsúlyozta a politika nagyobb nyíltságának, az emberek szélesebb körű tájékoztatásának szükségességét, s azt, hogy nagyobb mértékben kell részt venni­ük a társadalmi ügyek igazgatásában és irányításában, valamint a nyilvános ellen­őrzésben. A szocialista demokrácia további fejlő­dése és a társadalmi viszonyok átalakítá­sa új igényeket támaszt a Nemzeti Front, a társadalmi és tömegszervezetek mun­kájával szemben. A Nemzeti Front tevé­kenysége során eddig szerzett tapaszta­latok azt mutatják, hogy jelentős mérték­ben járul hozzá a társadalmi, gazdasági és szociális fejlesztésből eredő feladatok teljesítéséhez. Mozgósítja a dolgozókat a társadalom irányításában és igazgatá­sában való részvételre, segíti a jogos igények megoldását, a lakosság szükség­leteinek kielégítését. A pozitív eredmények ellenére a Nem­zeti Front szerveinek munkájában még nagyok a tartalékok, ami az aktivitás foko­zását és a munka minőségének javítását illeti. Mindenekelőtt meg kell említeni, hogy nincs megfelelően kihasználva a Nemzeti Front széles bázisa az embe­rek alkotó elkötelezettségének fejleszté­sére, még nem sikerült teljes mértékben bevonni a társadalmi szervezetek tagjait a fontos döntések megalkotásába. A Nemzeti Front szerveinek és főleg ap­parátusának munkájában egyes akciók szervezése során sok még a formaliz­mus, a bürokratizmus, túl sok jelentést, információt és statisztikát követelnek meg, ami gyakran az emberekkel fenntar­tott élő kapcsolatokat helyettesíti. Az ilyen és hasonló hiányosságokat következetesen fel kell számolni és mind szélesebb teret kell létrehozni ahhoz, hogy a lakosság részt vegyen a közügyek irányításában, saját érdekei, jogai és kö­telességei érvényesítésében. Ehhez az állami és gazdasági szerveknek, a válla­latoknak és szervezeteknek is meg kell teremteniük a megfelelő feltételeket. A CSKP KB 7. ülése egyben hangsú­lyozta, hogy a Nemzeti Front nyitott rend­szer, amely lehetővé teszi további szerve­zetek felvételét. Az állampolgárok joga a kezdeményezés, alternatív javaslatok előterjesztése, a kritika és az ellenvéle­mény. A Nemzeti Front azonban nem adhat és nem is ad helyet a politikai ellenzéknek. A szocialista társadalom ér­dekeinek pluralizmusát fejezi ki és lénye­gét tekintve alapvetően különbözik a bur- zsoá pluralizmustól, amely nálunk a tár­sadalom fejlődésének túlhaladott idősza­kához tartozik. Az átalakítás során egyre jelentősebb szerepet fog betölteni a Forradalmi Szak- szervezeti Mozgalom. A szocialista öni­gazgatás fejlődése fokozza a szakszerve­zetek felelősségét. A szakszervezetek bi­zonyára megtalálják politikai tevékenysé­gük hatékony útjait az új feltételek között. Ez megköveteli a 'Szakszervezetek neve­lő, szervező és irányító munkájának ma­gasabb szintre emelését. Az irányítás és a gazdálkodás iskoláját jelentő szakszer­vezetek jelenleg egyre nagyobb mérték­ben válnak az önigazgatás iskolájává. Törődniük kell azzal, hogy az önigazgatá­si szervekben a dolgozók akarata és az össztársadalmi érdekek érvényesüljenek. Az átalakítás tág teret nyit a fiatal nemzedék, a Szocialista Ifjúsági Szövet­ség tagjainak önmegvalósítása előtt. A fi­atalok teljes mértékben támogatják a gyorsítás stratégiáját. Nem elég azon­ban csak felsorakozni a jelenlegi változá­sok mögé. A Szocialista Ifjúsági Szövet­ségen belül is a jelenlegi forradalmi folya­matoknak megfelelően kell megváltoztat­ni a munka tartalmát, formáját és mód­szereit. A mai kor a fiataloktól megkövete­li, hogy határozottabban harcoljanak a formalizmus, a külsőségek, az átlagos­ság, a közöny és az élethez és annak értékeihez való élvezethajszoló és élős­ködő hozzáállás ellen. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a SZISZ-szervezetek, azok tisztségviselői és a fiatalok őszinte igyekezete, lelkese­dése és kezdeményezései gyakran a fe­lelős gazdasági és irányító dolgozók meg nem értésébe, helyenként durva elutasí­tásába ütköznek. Ezzel összefüggésben hangsúlyozzuk, hogy a vállalatoknál, a szövetkezetekben, a kutató- és tervező­intézetekben és a főiskolákon az ifjúság számára egyre nagyobb teret kell kialakí­tani alkotóerőik és kezdeményezőkész­ségük érvényesítéséhez, főleg a tudo­mány és a technika területén. Az ifjúság intenzív nevelése, megnyerése és felelős tisztségekkel való megbízása a jelenlegi forradalmi feladatok teljesítése során el­sőrendű politikai és pártfeladat. A Nemzeti Front többi társadalmi és tömegszervezetének is meg kell találnia helyét az új feltételek és a minőségileg új viszonyok között. Nagyra értékeljük a Szlovák Megújho­dás Pártjának és a Szabadságpártnak a hozzájárulását a gazdasági és politikai feladatok teljesítéséhez és meggyőződé­sünk, hogy teljes erővel bekapcsolódnak az átalakítás folyamatába. A területi egységek átfogó szociális­gazdasági fejlesztésének biztosítása, az emberek alapvető szükségleteinek és jo­gos érdekeinek kielégítése során pótolha­tatlan szerepet játszanak a nemzeti bi­zottságok. Az átalakítás megköveteli, hogy nyomatékosan erősítsük szerepüket a gazdasági fejlesztésben és a társadalmi viszonyok demokratizálásának folyama­tában. A nemzeti bizottságok nem eléggé élnek jogkörükkel és nem használják ki szere­püket, ami negatívan mutatkozik meg a kerületek, járások, városok és községek fejlődésében. Az átalakítással összefonó­dó szociális politika határozott fordulatot tesz szükségessé a lakossági szolgálta­tások méreteit és minőségét illetően. Elvárjuk, hogy elsősorban a kerületi és járási nemzeti bizottságok - az illetékes reszortok támogatásával - növeljék a te­rületi egységek átfogó szociális-gazdasá­gi fejlesztése hosszú és középtávú tervei kidolgozásának színvonalát, és hogy nyo­matékosabban hassanak ezek megvaló­sítására. Nagyobb pénzügyi és gazdasági önállóságra kellene törekedniük, mégpe­dig a hatékony és jó minőségű saját termelésükből, a szolgáltatásokból, a vál­lalati átutalásokból eredő kiegészítő jöve­delmük növelésével, ami önigazgatási jel­legüket is erősíti. Rendkívül fontos, hogy a nemzeti bi­zottságok szüntelenül fokozzák befolyá­sukat a környezet alakítására és védel­mére, és következetesen követeljék meg minden szervezettől és állampolgártól sa­ját kötelességeik teljesítését. Az átalakítással összefonódó demok­ratizálási folyamat megköveteli, hogy a nemzeti bizottságok tevékenységében lényegesen elmélyüljenek a demokratikus elvek. Jóval nagyobb mértékben kellene kamatoztatniuk a lakosság, a dolgozókol­lektívák és a társadalmi szervezetek ja­vaslatait. Ugyancsak fontos határozott harcot folytatni a nemzeti bizottságok ap­parátusainak önkénye ellen, az elfogadott döntések végrehajtásának nyilvános ellenőrzését kell érvényesíteni és töre­kedni kell a lakossággal való szélesebb kapcsolatokra. Nem szabad megfeled­kezni arról, hogy épp a nemzeti bizottsá­gok tevékenységében érlelődnek meg a szocialista önigazgatás és a közvetlen demokrácia módszerei. Helyesnek tart­juk, hogy a nem megfelelő és törvényelle­nes döntések folytán kárt szenvedő ál­lampolgárnak lehetősége legyen bírósági úton követelni a dolgok rendezését. A mi­nőségileg új feladatok feltétlenül megkö­vetelik a nemzeti bizottságok irányítási szintjének lényeges emelését. Az SZSZK kormányától, az illetékes reszortoktól és főleg a belügyminisztériumtól megköve­teljük a gyakran felesleges jogi és reszort- előírások mennyiségének csökkentését, a nemzeti bizottságok gazdálkodásának finanszírozását szabályozó módszerek egyszerűsítését. A következő időszak rendkívül igényes lesz a Szlovák Nemzeti Tanács törvényal­kotó és ellenőrző tevékenységével szem­ben. Az előkészítést és az ellenőrzést egyaránt a szakmai és a többi közvéle­mény nagyobb bevonásával kell megva­lósítani. Az SZSZK kormánya és a központi szervek munkájában előtérbe kerül a gaz­dasági mechanizmus átalakításából ere­dő feladatok felelősségteljes megoldása, az SZSZK keretében megvalósuló hosz- szú távú és átfogó programok előkészíté­se. Gyorsabban kell áttérni az irányítás gazdasági formáira. Aktívan kell részt venni a termelési-műszaki bázis szerve­zeti struktúráját átalakító változások meg­valósításában és a központi állami szer­vek ésszerű átalakításában. A kor. meg­követeli eddigi tevékenységük stílusának és tartalmának lényeges módosítását, a munka módszereinek és szervezésé­nek megváltoztatását azzal a céllal, hogy javuljon a döntéshozatali folyamat minő­sége, beleértve az elfogadott döntések következetes megvalósítását és ellenőr­zését is. (Folytatás a 6. oldalon) ÚJ SZÚ 5 I988. I. 15.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom