Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-06 / 4. szám, szerda

Új évtől automati­kus vezérlőrend­szer segíti a szlo­vák főváros autó­busz-forgalmát. Tizenhárom vo­nalon közlekedő 82 járművet irá­nyit. A rendszert fokozatosan kiter­jesztik Bratislava egész tömegköz­lekedési hálóza­tára. Felvételün­kön Ján Šváral diszpécser, az egyes járatok mozgását követi (Ivan Rýchlo felvétele - ČSTK) Az öröm mellett gond is akad A településen végighaladva, a háztömbök, az új üzletek láttán azt gondolná az ember, hogy városban jár. A több mint nyolcezer lakosú Stupava az ország legnagyobb köz­ségeinek egyike. Két éve lett csak központi község, ezzel azonban nem sok változott. A korábbi évek­ben a fejlődés rohamos volt, de az utóbbi években lelassult, főleg a la­kásépítés terén. ♦- A település fejlődését két jelen­tős tényező gátolja - mondja Štefan Gróf, a hnb titkára. - Az egyik az ivóvíz hiánya, a másik, hogy nincs szennyvíztisztító állomásunk. Ez utóbbi építését 1987 végén meg­kezdtük. A harminchétmilliós beru­házás Z akcióban épül s a tervek szerint 1991-ben kellene átadni ren­deltetésének, de szeretnénk egy év­vel korábban üzembe helyezni. Eh­hez szükségünk van a lakosok, az itt lévő üzemek és vállalatok segítsé­gére. A költségekhez csaknem négy­millió koronával járulnak hozzá a he­lyi üzemek. Az ivóvíz-ellátás terén is lépniük kell, jelenleg is szigorúan takarékos­kodniuk kell a vízzel. Igaz, a múlt megbízatási időszakban három ku­tat fúrtak, de ezzel a helyzet nem nagyon javult. Amint mondják, nem is a víz kevés, hanem a derítőállo­más teljesítménye kicsi. Erről az elmúlt évek során már sokszor esett szó, de a megoldáséit vajmi kevés történt. Igaz, a konzervgyár meg­ígérte, hogy saját vízforrásából má­sodpercenként nyolc liter vizet juttat a hálózatba, de ez csak csepp a ten­gerben. Stupavában ugyanis a laká­sok kilencven százalékában vezeté­kes ivóvíz van, a toronyházak felső szintjeire azonban gyakran nem jut el a víz. Megoldásra azonban csak a következő tervidőszakban számít­hatnak, amikor új derítőállomást építhetnek.- Elkészült a település fejleszté­sének koncepciója, amely szerint az ezredfordulóig tizenegy ezer lako­sunk lesz - jegyzi meg Dušan Pau- lik, a hnb alelnöke. - Tudjuk, mit tehetünk, mit kell tennünk. A gázve­zeték kiépített, de a szennyvízcsa­torna csak az új lakótelepeken ké­szült el. Az elmúlt évek során a nemzeti bizottságok versenyében voltak szlovákiai, kerületi és járási elsők, többször elnyerték a példás határőr­község címet. Mindez tanúsítja, hogy a stupavaiak nem ültek ölbe tett kézzel. A múlt tervidőszakban a Z akció nem beruházási részében mintegy negyvenmillió korona érté­ket hoztak letre. Rendbe tették a te­lepülés központját, növelték a zöld­területet, virágsávokat létesítettek- A múlt megbízatási időszakban úgy kiépítettük a gyermekintézmé­nyek hálózatát, hogy minden gyere­ket el tudjunk bölcsődében vagy óvodában helyezni - mondja a titkár.- Egyébként kilenc Z-akciós építke­zést fejeztünk be, ezek értéke meg­közelíti a kilencmillió koronát. A be­fejezett építkezések között van két bölcsőde, egy sportlétesítmény, amelynek vendéglői részlege és nyolcvanágyas szálláshelye is van. Elkészült a hulladékfelvásárló, bőví­tettük a nemzeti bizottságot. Utakat tettünk rendbe, járdák készültek, bő­vítettük víz- és a gázvezetékhálóza­tot. Új háztartási cikkeket árusító bolt és cipőüzlet épült. A legtöbb bírálat a kereskedelmet és a szolgáltatásokat éri. Az idén megtartott két nyilvános gyűlésen elhangzott 226 észrevételből 122 ezekkel foglalkozott, nagy részük jo­gosnak mondható. A szolgáltató lé­tesítmények nem megfelelő körül­mények között üzemelnek, az élel­miszerüzletek nem felelnek meg a megnövekedett igényeknek. Ezért a Jednota egy új üzletet épít.- A kereskedelem terén tapasz­talható feszültségekhez az is hozzá­járul, hogy nálunk ezer lakosra fele annyi eladótér jut, mint a járási átlag. Az utóbbi időben ritkább az áruszál­lítás s mivel a kereskedelmi egysé­gek nem rendelkeznek kellő raktá­rakkal előfordul, hogy egyes árufé­lék hiánycikkeknek számítanak. Nem járt eredménnyel az a próbál­kozásunk. hogy a Zdrojjal közös be­ruházással új üzletet építsünk- mondja a titkár. A lakosság megnövekedett igé­nye nagymértékben összefügg az­zal, hogy közel a szlovák főváros, reggelenként csaknem háromezren indulnak - nemegyszer túlzsúfolt autóbuszokon - munkába, iskolába. Úgy látják, hogy a városban jobb az ellátás, s azért kérik számon a tele­pülés elöljáróitól a tapasztalt fogya­tékosságok kiküszöbölését. A település fejlesztéséhez a lako­sokon kívül csak az itt székelő üze­mek, üzemegységek - amelyekből huszonnyolc van - járulnak hozzá, főleg az igazgatók tanácsának ösz­tönzésére.- A nehézségekkel szembe kell Két évvel ezelőtt kezdték meg a Prágát Hradec Krá- lovéval összekötő D-11-es autópálya részét képező, az Elbát Podébradynál át­ívelő függőhíd építését. A KGST-tagországok közül elsőként nálunk alkalma­zott technológia a fő építő­anyagok 30 százalékos megtakarítását eredmé­nyezi. Ez a módszer nem­csak a leggazdaságosabb, hanem a leggyorsabb is. Az új hid építését idén feje­zik be, és a forgalom a Tre- bestovícét összekötő autó­pálya-szakasz átadásával indul meg rajta. A felvéte­len Jih Chytil látható. (ČSTK-felvétel) nézni és keresni az optimális megol­dásokat-- önti szavakba véleményét az alelnök. - Tudjuk, hogy minden fogyatékosságot egyszerre nem tu­dunk felszámolni, fontossági sorren­det kell felállítani. Ebben a nyilvános gyűléseken kívül nagy segítségünk­re van, hogy évente kétszer a helyi pártszervezet bizottsága, a Nemzeti Front, a képviselők közös ülésen vitatják meg a legszükségesebb ten­nivalókat. Mindenre Így sem találunk megoldást. így például a férfi kézi­labdacsapatunk valószínűleg bejut az első ligába, de nincs sportcsarno­kunk. A mérkőzéseiket másutt kell majd lejátszaniuk, amit a lakosok már most a szemünkre vetnek. Az idén több feladatot akarnak megvalósítani. Már a télen megkez­dik a huszonöt hektáros park felújí­tását, az erdőgazdaság és a környe­zetvédők támogatásával. Több köz­épületet felújítanak, hozzáépítéssel bővítik a művészeti alapiskolát, a kertbarátok hét alapszervezetével együttműködve gyümölcsfeldolgozó központot építenek. S mivel egyre növekszik azok száma, akik családi házat szeretnének építeni, erre a célra 160 parcellát készítenek elő. Igaz, hogy Stupavában jelenleg töb­bet beszélnek a fogyatékosságokról, a tennivalókról, mint az eredmé­nyekről, de nem rossz szándékkal teszik. Lokálpatrioták, azt szeretnék, hogy lakó- és életkörnyezetük egyre jobb legyen. NEMETH JANOS A káderpolitika kulcskérdés Azóta, hogy a CSKP XVII. kongresszusa jóváhagyta társadal­munk gazdasági-szociális fejlesztése meggyorsításának prog­ramját, amely egész sor dokumentummal, konkrét gazdaságpoli­tikai célkitűzésekkel és politikai irányelvekkel kiteljesítve pár­tunk gyorsítási stratégiájaként terjedt el a köztudatban, szüksé­gessé vált már társadalmunk megismertetése azokkal a nem gazdasági eszközökkel és módszerekkel is, amelyek révén köny- nyebben teljesíthetők a gazdasági és szociális fejlesztes meg­gyorsításának stratégiájából eredő feladatok. Erre a kérdés­komplexumra köztudottan a CSKP KB 7. ülése fordított nagy figyelmet, amikor a hatékony pártmunka követelményrendszeré­nek megtárgyalása mellett a káderpolitika minőségének javításá­ról is tanácskozott és hozott nagy jelentőségű határozatot. Bizonyára szükségtelen most hangsúlyozni, hogy az említett ülés a minőségileg új, forradalmi követelmények alapján ele­mezte a káderpolitikát is, mivelhogy a sajtó az úlés egész anyagát, tehát a CSKP KB Elnökségének beszámolóját, az azt követő vitát és a kádermunka minőségének javításáról hozott határozatot teljes terjedelmükben közölte. Azt azonban ezúttal is nyomósitani szeretnénk, hogy a káderpolitika továbbra is a párt vezető szerepe érvényesítésének egyik fő eszköze, s ugyanak­kor, miként az említett határozat is leszögezi: „...a káderpolitiká­nak a társadalmi élet minden terúletén biztosítania kell a feltétlen folyamatosságot és a káderek céltudatos cseréjét, fokozatosan olyan feltételeket kell biztosítania, amelyben lehetővé válik új erők áramlása az irányítási szervekbe.“ Másképpen fogalmazva ez azt jelenti egyszersmind, hogy minden korábbi értelmezésen túlmenően a káderpolitika társa­dalmi előrehaladásunk kulcskérdésévé vált, tehát minőségi javí­tása. tulajdonképp az említett határozatban pontosított követel­ményeinek teljesítése nélkül úgyszólván elképzelhetetlen a gaz­dasági-szociális fejlesztés meggyorsításából eredő feladatok maradéktalan végrehajtása is. S mivelhogy a gyorsítás stratégiájának véghezvitele sokrétú folyamat, azonképpen komplex módon kell értelmezni és megva­lósítani a káderpolitika minőségi javítására hozott központi bizottsági határozatot is - mégpedig mind a pártéletben, mind a társadalomban. Mert túl azon, hogy a párt vezető szerepének egyik fő eszközeként mindenekelőtt a pártszervekben és -szer­vezetekben szükséges végrehajtani a káderpolitika minőségi javítására hozott központi bizottsági határozatot - amihez gya­korlatilag a legkedvezőbb alkalmakat a februárban kezdődő pártalapszervezeti évzáró taggyűlések, majd plenáris ülések és, pártkonferenciák nyújtják ugyanúgy fontos és kikerülhetetlen feladat a politikai, gazdasági és társadalmi élet különféle terüle­tein is gondoskodni mielőbbi realizálásáról. Annál inkább is szükséges minderről már most gondolkodni, mert a szóban forgó határozat kilátásba helyezi, hogy az uj feltételek és követelmények elkerülhetetlenné teszik a pártszer­vek káderszabályzatainak megújítását a CSKP Alapszabályzata értelmében. Az pedig minden bizonnyal olyan alaposan kidolgo­zott elaborátum lesz, amely aztán megfelelő kiindulási alapot képez egész politikai intézményrendszerünk, valamint a gazda­sági és társadalmi irányítási szféra számára is. Persze ahhoz, hogy káderpolitikánk átfogó megújításáról beszélhessünk, egyi­dejűleg az egységes felkészítési rendszert is meg kell teremteni, amelyben felmérhetők a káderek s főleg a munkáskáderek és a műszaki területeken kulcsfontosságú beosztásokban dolgozó káderek képességei abból a célból, hogy fokozatosan magasabb tisztségeket láthassanak el. MIKUS SÁNDOR Levelek közt tallózva Számos észrevétel, javaslat érke­zett szerkesztőségünkbe a legutóbbi levélszemle óta. Az elmúlt év utolsó heteiben sokan az ünnepek előtti bevásárlás, avagy egy bratislavai olvasónk kifejezését használva - a külön idegrendszert kívánó haj­sza - tapasztalatairól számoltak be. ,,Az üzletek, áruházak zsúfoltak, so­kat kell a bevásárló kosárra várni, az orrunk előtt viszik el a keresett áru­cikket, amit az elárusító nem a leg­udvariasabban közöl...“ A kép bi­zony nem ismeretlen, de kaptunk olyan leveleket is, amelyek a he­lyenként előforduló súlyosabb hiá­nyosságokról, mulasztásokról szól­nak. Például a pult alatti áruról, a hozzáférhetetlen panaszkönyv­ről... Konkrét eseteket most nem említünk, mert a kivizsgálás céljából továbbított levelekre még nem érke­zett válasz. Nemcsak bíráló leveleket kapunk a kereskedelemmel, szolgáltatások­kal és a vendéglátó üzemekkel kap­csolatban. Rudolf Stražovan például egy hangulatos, mintának is beillő cukrászdára hívja fel figyelmünket. Mint írja, foglalkozása révén - sze­mélyvonat vezető - szinte állandóan az országot járja, s bőven van lehe­tősége az összehasonlításra. Sehogy hol található az a példás cukrászda, ahol a polcok árubőség­től rogyadoznak, a sütemények fris­sek, a felszolgálás gyors és az el­adók udvariasak? „Nem jegyeztem meg az utca nevét, az üzlet számát sem írtam fel. Csak azt tudom, hogy Dunaszerdahelyen (Dunajská Stre­da) az Aranykalász vendéglővel szemben. Említést érdemelnek azok a segí­tőkész szerelők is, akikkel Sípos Eszter galántai (Galanta) olvasónk panasza kivizsgálásakor találkoz­tunk. Olvasónk nyugdíjas, egyedüli szórakozása a tévé. Az interszerviz- ből vett készülék örömébe azonban üröm vegyült. „Mert, a kép homá­lyos, állandóan hullámzik, a szemé­lyeket felismerni lehetetlen. A tévé­szerelők azt mondják, hogy a közös antennában van a hiba. Az „anten- nások“ viszont többszöri telefonos hibajelentés ellenére sem jöttek ki...“ Hogy volt-e valójában hibabe­jelentés, vagy a bejelentés felvétele­kor történt-e mulasztás a lakásszö­vetkezet részéről, azt már utólag nem lehet kideríteni. Tény viszont, hogy az illetékeseknél a „nagy­könyvben“, se panaszosunk, se a lakótelepi ház többi lakójának ne­ve alatt antenna meghibásodást be­jegyezve nem találtunk. A szerelők ennek ellenére azonnal kimentek a megadott címre. Mint kiderült, a hi­ba nem a háztetőn lévő antennában volt, hanem a falba épített antenna és a tévékészüléket összekötő ve­zetékben. Reméljük, különösebb gond nélkül sikerült koaxiális kábelt szereznie és panaszosunk már az ünnepek alatt tévézhetett. Országh Margit füleki (Fiľakovo) olvasónk a vöröskereszt helyi szer­vezetének kultúrfelelőse. Mint írja, beosztása alatt faliújságfelelőst kell érteni. Munkája értelméről nemegy­szer megbizonyosodott. Ugyanis az általa készített faliújság előtt nem haladnak el észrevétlenül az em­berek. Az orvosi tanácskérésekre, mivel nem vagyunk szakemberek, csak azt válaszolhatjuk, hogy akit érint, forduljon orvoshoz. Ezt üzenjük pl. Tóth Rudolfnénak, aki egy Új Szó­ban megjelent orvosi írásra hivatko­zik. De Pósa Erika csákányházi (Ča- kanovce) olvasónknak is csak a bőr­orvost, illetve a gyógykozmetikust tudjuk ajánlani. Egy megnevezni magát nem aka­ró szenei (Senec) olvasónk afelől érdeklődik, hogy lapunkban miért nem jelennek meg olyan hirdetések, - és itt a szenei munkavállalási lehe­tőségekre gondol mint más hazai napilapokban. Válaszként meg kell említeni, hogy a hirdetés fizetett szolgáltatás, ezért a hirdetni kívánó személy vagy szervezet választja meg az újságot, amelyben hirdet. Az Új Szó vasárnapi kiadásával kapcsolatban két észrevétel, illetve javaslat érkezett. Az elsőt Kocsis Zoltán Gemerská Ves-i olvasónktól kaptuk, aki az elbeszéléseket, ver­seket stb. tartalmazó dupla oldal tördelését kifogásolta. Mint írja, az oldal közepét csak akkor lehet vé­gigolvasni, ha mindkét lapot kinyitja. Bevallom, az említett oldalbeosztás engem ezidáig nem foglalkoztatott különösképpen. Talán mert más ha­zai és külföldi lapokban is találkoz­tam ilyen elhelyezéssel. A másik észrevétel Torna Veroni­ka besenyői (Bešenovce) olvasónk tollából származik. „A keresztrejtvé­nyekbe lehetőleg olyan kérdéseket adjanak fel, amelyekre egy átlagos műveltségű ember is képes meg­felelni. Ha szótárazok, akkor termé­szetesen olyanokra is tudok vála­szolni, mint francia filmszínész, finn építész, magyar szobrász... Az már egy kicsit sok, hogy minden ötödik kérdés ilyen. Vagy talán az én tudá­som elégtelen?“ Olvasónk vélemé­nyét természetesen tolmácsoljuk a keresztrejtvény készítőjének. Meg kell viszont jegyezni, hogy sokan éppen az Ilyen igényes rejtvényeket kedvelik. Sőt, egyesek csak azt tart­ják igazán szórakoztatónak és agy­csiszolónak, ha szótárazni, lexiko- nozni kell. Végezetül essék szó azokról a „levelezőinkről“ is, akik szerint nagyobb nyomatékú az a vélemény, amit nyomdafestéket nem tűrő hangnemben fejtenek ki. A nevét, címét természetesen nem írta meg az az olvasó sem, aki egy sajnálatos nyomdahibára reagál - ide nem illő kifejezésekkel. Levélben szerettünk volna neki válaszolni, de így nem tehettük. GÁGYOR ALÍZ ÚJ SZÚ 4 1988. I. 6.

Next

/
Oldalképek
Tartalom