Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-29 / 23. szám, péntek

\ Közvetlen tárgyalások Managua és a kontrák között Reagan 36 millió dolláros segélyt kér • Ortega Olaszországban (ČSTK) - San Jóséban, Costa Rica fővárosában tegnap megkez­dődtek az első közvetlen tárgyalá­sok a nicaraguai kormány és az ellenforradalmárok küldöttségei kö­zött a tűzszüneti megállapodásról. A nicaraguai delegációt Victor Hu­go Tinoco külügyminiszter-helyet­tes vezeti, az ellenforradalmárok képviselője pedig Alfonso Robelo. A nicaraguai kormány és Daniel Ortega elnök jószándéka tette lehe­tővé a közvetlen tárgyalásokat. Or­tega röviddel a közép-amerikai ál­lamfők Costa Rica-i csúcstalálkozó­ja után jelentette be Managua tár­gyalási hajlandóságát annak ellené­re, hogy a tavaly augusztusban Gua­temalában született békeszerző­dés nem feltételezi a közvetlen tár­gyalásokat a fegyveres ellenzékkel. A sandinista kormány Miguel Oban- do y Bravo érsek közvetítésével a Dominikai Köztársaságban már két fordulóban tárgyalt az ellenforra­dalmárokkal. A mostani közvetlen tárgyaláso­kat megelőző sajtóértekezletén Ti­noco hangsúlyozta, a pozitív ered­mények eléréséhez mindkét fél jóa­karatára szükség van. Elmondta, delegációja több új javaslatot ter­jeszt elő. Figyelmeztetett továbbá arra, hogy az újabb amerikai kontra­segély aláaknázná a közép-ameri­kai béketörekvéseket és Nicaraguát arra kényszerítené, tegyen intézke­déseket védelme biztosítására. Az ellenforradalmárok azzal szá­molnak, hogy álláspontjuk elfogad­A rakétaszerződés ratifikálási vitája Volt külügyminiszterek állásfoglalása (ČSTK) - Lev Tolkunov, a Szov­jetunió Legfelsőbb Tanácsa Szövet­ségi Tanácsának elnöke, a szovjet parlamenti csoport elnöke a TASZSZ tudósítójának nyilatkozott a szovjet-amerikai rakétamegálla­podás ratifikációs vitájáról. Leszö­gezte, a szovjet képviselők arra tö­rekednek, hogy a Szovjetunióban és az USA-ban is ratifikálják a szerző­dést, az törvényerőre emelkedjék és az első gyakorlati lépéssé váljék a nukleáris leszerelés felé. Elmond­ta, az amerikai Kongresszusban fo­lyó vita azt bizonyítja, hogy a szer­ződésnek vannak hívei, de ellenzői is. A hívek közé tartoznak a volt amprikai külügyminiszterek, Cyrus Vance és William Rogers. Szerdán a szenátus külügyi bizottságában mindketten támogatták a megálla­podást. Rogers kijelentette, ez a szerződés lehet az első lépés a két nagyhatalom nukleáris arzenáljai to­vábbi korlátozása felé. Vance hang­Mozambik Terrortámadás (ČSTK) - Az úgynevezett Mo­zambiki Ellenállási Mozgalom ban­dái szerdán megszakították a vasúti összekötettést Mozambik és Dél- Afrika között, majd megtámadták a Maputótól mintegy 40 km-re levő Pessene állomást. A harcokban hét polgári személy életét vesztette, egy gyermek pedig súlyosan megsebe­sült. Az állomás épülete romba dőlt. A banditák brutálisan rátámadtak - nem első ízben - egy vonatra is, és több utast súlyosan megsebesí­tettek. súlyozta, a szerződés ratifikálását a szenátusban nem kellene össze­kapcsolni a kelet-nyugati kapcsola­tok semmilyen más kérdéseivel. Fi­gyelmeztetett arra, hogy a szerző­dés elvetése komoly következmé­nyekkel járna a nemzetközi stabilitás és az Egyesült Államok biztonsága szempontjából egyaránt. Ide vonatkozik az a hír is, misze­rint Frank Carlucci, az USA had­ügyminisztere a közepes és rövi­debb hatótávolságú rakéták felszá­molásáról szóló szovjet-amerikai megállapodás következményeivel foglalkozó jelentésében megállapí­totta, a hagyományos fegyverrend­szerek mellett meg kell őrizni a rövid hatótávolságú nukleáris fegyvereket is. Véleménye szerint a szerződés nem szabad, hogy a biztonság ha­mis érzetét keltse a szövetségesek körében és a NATO kiadásai csök­kentésének igazolásaként szolgál­jon. A megfelelő katonai eszközök kiépítése a NATO egyik legfonto­sabb feladata az elkövetkező évek­ben - mondotta a miniszter. Hasonló szellemben nyilatkozott szerda este a brit parlament alsóhá­zának külügyi bizottságában Geoff­rey Howe külügyminiszter. Kijelen­tette, a brit kormány törekedni fog a NATO nukleáris arzenáljának kor­szerűsítésére. A szovjet-amerikai rakétaszerződés az atomfegyverek egyik fajtájának felszámolásáról rendelkezik. A Nyugat a feltartózta­tás eszközeinek még egész skáláját tartja meg és ezeket az eszközöket tovább kell korszerűsíteni. Felszólí­totta a NATO-tagországokat, „ne engedjenek“ a Szovjetunió továb­bi nukleáris leszerelési lépésekre irányuló törekvéseinek. hatatlan lesz a sandinista kormány számára és így a tárgyalások ku­darcba fúlnak. Ezt a taktikát már korábban kidolgozta az Egyesült Ál­lamok, mivel nem tudta megakadá­lyozni a közép-amerikai béketerv el­fogadását, s ezért most igyekszik a rendezési folyamatot több hosszas tárgyalásra felaprózni. Éppen ezért figyelmet érdemel, hogy az ellenfor­radalmárok küldöttségével együtt San Jóséban tartózkodott Morris Dusby, az amerikai elnök közép­amerikai különmegbízottja. Reagan elnök a tartalékos tisztek szövetségében szerdán mondott beszédében közölte, 36 millió dollá­ros segélyt fog kérni a Kongresszus­tól a nicaraguai ellenforradalmárok számára. Az összeg 10 százalékát fegyverek és lőszer vásárlására for­dítják. Számos kongresszusi képviselő élesen bírálja Reagan tervét, hogy tovább támogatja a kontrákat Úgy vélekednek, az elnök ezzel aláássa a közép-amerikai rendezési folya­matot. Daniel Ortega nicaraguai elnök csütörtökön megkezdte háromna­pos hivatalos látogatását Olaszor­szágban. Francesco Cossiga ál­lamfővel, Giovanni Goria miniszte­relnökkel, továbbá Alessandro Naf­tával, az OKP főtitkárával és más pártok vezetőivel mindenekelőtt a közép-amerikai helyzet rendezé­sének lehetőségeiről folytat megbe­széléseket. Ortegát a Vatikánban fogadja II. János Pál pápa. Hazaárulás gyanújával (ČSTK) - Az NDK illetékes szervei az elmúlt napokban hazaáruló tevékenység gyanúja alapján letartóztattak és eljárást indítottak több személy ellen. Az ADN hírügynökség ezzel kapcsolatos kérdése­ire az NDK államügyészségének képvise­lője válaszolt. Mint mondotta, a vádlottak az NDK alkotmányos rendje ellen cselekedtek és olyan személyekkel tartották fenn a kap­csolatot, akikről ismeretes, hogy nyugati hirszerzőszolgálatoknak dolgoznak. Az államügyészség képviselője továb­bá közölte, hogy a Kar! Liebknecht és Rosa Luxemburg emlékére rendezett ja­nuár 17-i berlini tömegfelvonuláson ellen­séges szándékkal megjelent személyek közül eddig hetet ítélt el a bíróság hat hónapig, illetve egy évig terjedő szabad­ságvesztésre. A megszállt területek helyzetével foglalkozik a BT (Folytatás az 1. oldalról) A világszervezet székhelyén teg­nap tették közzé az egyiptomi kül­ügyminiszternek az ENSZ főtitkár­hoz intézett levelét, amely tartal­mazza Egyiptom javaslatait a közel- keleti helyzet rendezésére. A levél megállapítja, a legutóbbi tragikus események a megszállt területeken azt bizonyítják, haladéktalanul fel kell újítani a békés rendezés folya­matát valamennyi érdekelt fél rész­vételével. A dokumentum egyebek között javasolja, a megszállt terüle­teken szüntessék be hat hónapra az erőszakot és a megtorlásokat. Ammanban felújították Jordánia és a PFSZ képviselőinek tárgyalá­sait a palesztin kérdés megoldásáról és a közel-keleti békés rendezésről. A novemberi csúcstalálkozón álla­podott meg Jasszer Arafat és Husszein király, hogy közel két év után felújítják a politikai párbeszé­det. A PFSZ delegációját Mahmut Abbasz (Abu Mazin), a PFSZ vb tagja, a jordániai küldöttséget Zaid Rifai miniszterelnök vezeti. Az elmúlt napokban másutt is „molesztálták“ amerikai filmeseket. Ramallahban az ABC tévétársaság forgatócsoportját akadályozták a munkában az izraeli katonák (képünkön) (Telefoto - ČSTK) Minden tárgyalási erőfeszítés el­lenére nem javul a helyzet a meg­szállt területeken. Szerdán a gázai övezetben a Dzsabalija és a Saad menekült táborok közti úton az izra­eli katonák kegyetlenül megverték a CBS amerikai televíziós társaság operatőrét és hangmérnökét, meg­semmisítették felszerelésük egy ré­szét. Az újságírók ugyanis felvételt készítettek arról, ahogy a katonák egy csoportja megkínzott egy pa­lesztin fiút. A kiskorú palesztin veré­se ellentétben áll Tel Aviv hivatalos állításaival, miszerint a katonák csak elkerülhetetlen esetekben folyamod­nak az erőszak alkalmazásához. A hivatalos állításokat az izraeli lapok is cáfolják. A névtelenségük­höz ragaszkodó katonák arról nyilat­koznak az újságíróknak, hogy a tisz­tek egyenesen parancsot adnak a fegyvertelen palesztinok fizikai bántalmazására, s nem egyes tisz­tek túlbuzgóságáról van szó, ők is felsőbb parancsot teljesítenek. Szovjet képviselők Washingtonban (ČSTK) - Az amerikai Kongresszus meghívására Washingtonba érkezett a szovjet parlamenti csoport küldöttsége. A delegációt Avguszt Vossz, a Szovjet­unió Legfelsőbb Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke, a parlamenti csoport elnöke vezeti. Szerdán a szovjet képviselők találkoz­tak Claude Pepperrel, az amerikai parla­menti csoport társelnökével, az általa ve­zetett képviselőházi eljárási bizottság tag­jaival, Jim Wrighttal, a képviselőház el­nökével, a szenátorok egy csoportjával. Csehszlovákia - NSZK A -m eltérő társadalmi rend- r\Z. szerű országok együtt- müködése napjainkban elenged­hetetlen feltétele a nemzetközi helyzet stabilizálásának és javítá­sának. S ha ráadásul két szom­szédos országról, ' sőt, Európa „szívében“ fekvő államokról van szó, ez a követelmény még na­gyobb szerepet kap a kétoldalú viszonyban - szélesebb viszony­latokban nem kevésbé. Ennek megértése és elfogadása tette és teszi lehetővé Csehszlovákia és a Német Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak fejlődését, a part­nerséget és az olyan nyílt, őszinte, mindenre kiterjedő párbeszédet, amilyen Helmut Kohl szövetségi kancellár csehszlovákiai hivatalos látogatása alkalmával is folyt. A prágai két nap során többször is szóba jött, hogy nyugatnémet kor­mányfő 15 éve nem járt hazánkban, ami bizony, hosz- szú idő. Persze ez a másfél évti­zed nem telt el „nyomtalanul“, nem üres lap a két ország viszo­nyában. A parlamentek, a gazda­sági és főleg a külügyminiszterek szintjén rendszeres volt az érint­kezés és számos vitás kérdést, problémát sikerült így megoldani. Ez a párbeszéd még a kelet-nyu­gati kapcsolatok „hűvösebb“ idő­szakaiban sem szakadt meg, ami kétségtelenül azt mutatja: viszo­nyunk érettebb lett, s mindkét fél igyekezett a realitások talaján kö­zelebb kerülni egymáshoz. A csehszlovák-nyugatnémet kap­csolatok - ha lassan is, de bizto­san - olyan fokra jutottak el, ami­kor már megértek a továbblépés, a személyes érintkezés maga­sabb szintre emelésének felté­telei. Ennek kedvezett és kedvez az általános nemzetközi légkör, az együttműködés eluralkodó szelle­me, amely különösen a szovjet- amerikai rakétamegállapodás ré­vén kapott nagy ösztönzést. És ha már ezt említjük, lényeges találko­zási pont az NSZK és hazánk között, hogy az a tudat „melegít­het“ bennünket: közösen sikerült elősegítenünk e világpolitikai je­lentőségű dokumentum megszü­letését. Országaink ugyanis vállal­ták a rakétaszerződésből rájuk eső kötelezettségeket, nevezete­sen, hogy lehetővé teszik a köze­pes és rövidebb hatótávolságú ra­kéták felszámolásának helyszíni ellenőrzését. Természetesen abból eredően, hogy más-más katonai-politikai tömörüléshez tartozunk, alapjá­ban véve eltérően ítéljük meg az elmúlt években folytatott lázas fegyverkezés okait, indítékait, és a leszerelés terén teendő további lépéseket. Abban viszont lényegé­ben egyetértünk, hogy tovább kell vinni a fegyverzetek csökkentésé­nek immár elkezdett, de még töré­keny folyamatát, például a vegyi fegyverek területén. S bár az NSZK véleménye szerint e fegy­verek világméretű betiltását nem segítené elő az ilyen eszközöktől mentes övezetek létrehozása (ahogy azt többek között Cseh­szlovákia és az NDK Közép-Euró- pára vonatkozóan javasolja), mégis ígéretes, hogy a genfi le­szerelési konferencia keretében intenzív konzultációk folynak erről (épp szerdán zajlott le hazánk, az NDK és az NSZK nagyköveteinek és szakértőinek újabb háromolda­lú tanácskozása ebben a té­mában). A hagyományos fegyverek kér­désköre még távol van a megol­dástól, de Csehszlovákia és az NSZK együttműködése hozzájá­rulhat ahhoz, hogy a bécsi utóta­lálkozón meghatározzák az egész Európára kiterjedő leszerelési tár­gyalások mandátumát. Végül, de nem utolsósorban a hadászati tá­madófegyverek lényeges csök­kentésének ügyét is előmozdíthat­juk közösen. Helmut Kohl Prágá­ban ígéretet tett arra, hogy három hét múlva esedékes washingtoni látogatása alkalmával ebben az irányba kíván hatni Reagan ameri­kai elnökre. Szóval, a csehszlovák-nyugat­német legfelsőbb szintű tárgyalá­sok egyik lényeges eredménye az a kölcsönösen kifejezett szándék, hogy az egyetemes, és főleg az európai kérdések megoldásáról rendszeres párbeszédet folytas­sunk. De nem kevésbé fontos az az elhatározás, hogy a kétoldalú gaz­dasági, kereskedelmi, környezetvé­delmi, kulturális és humanitárius együttműködést szintén szi­lárdabb alapokra helyezzük. Mind­ez ugyanis erősíti a bizalom légkö­rét, elősegíti az együttműködést zavaró tényezők kiküszöbölését (amire már van jó példa: a tavaly októberben aláírt környezetvédel­mi megállapodás és a most szüle­tett egyezmény a folyami hajózás­ról), a megértés ellenében ható „diszharmonikus elemek“ (az NSZK-beli revansista erők tévé­Új fejezet kenysége okozta károk) felszámo­lását. A gazdasági együttműködés mindig stabilizáló tényezőként ha­tott kapcsolatainkban. Közismert tény, hogy az NSZK legnagyobb tőkés partnerünk, de ez mégsem tölthet el bennünket elégedettség­gel, mert a vállalatok közvetlen kapcsolatai, a kooperáció, a har­madik piacokon való közös megje­lenés terén rengeteg a tartalék. Ezek kihasználása a közeljövő fel­adata, s országaink ipari hagyo­mányai, fejlettsége ehhez megad­nak minden lehetőséget. Itt lehet megemlíteni - s erre Helmut Kohl is felhívta a figyelmet -, hogy az NSZK jelenleg a Közös Piac, Csehszlovákia pedig a KGST el­nöki tisztét tölti be, vagyis a kétol­dalú együttműködésen túl elősegít­hetjük a két gazdasági tömörülés kapcsolatainak normalizálását, bő­vítését is. Mindenképp örvendetes, hogy a bonni kormány támogatja ezeket a törekvéseket, s biztatónak tartja a csehszlovák gazdasági me­chanizmus átalakítását célzó lépé­seinket. A történelemről, a közös történel­mi múltról, annak fényes és árnyé­kos lapjairól is sok szó esett a prágai tárgyalásokon. Különösen mély be­nyomást keltett Helmut Kohl lidicei látogatása, amely során fejet hajtott a fasiszta barbárság áldozatainak emléke előtt. A kancellár ennek kap­csán tartotta szükségesnek kijelen­teni: okulni kell a keserű történelmi tapasztalatokból, hogy a következő nemzedékek békés világban élhes­senek. Kohl számára Lidice az álla­maink közötti teljesen új kapcsolatok jelképe lett. Ezzel, természetesen, mi is messzemenően egyetértünk. Valóban, új kezdetről, áttörésről beszélhetünk a kancellár prágai lá­togatása kapcsán. Most már meg­szokottá, s gyakoribbá válik a nyílt, őszinte, a problémákat nem kerülge­tő magas szintű párbeszéd. Vége­redményben erre kötelez bennünket az a felelősség, amely abból a tény­ből hárul ránk, hogy a két szövetségi rendszer határán vagyunk szomszé­dok. S bár véleményünk számos kérdésben lehet eltérő, ez nem aka­dályozhat meg bennünket abban, hogy tárgyaljunk, megismerjük és megértsük egymás indítékait. Hi­szen egy „házban" lakunk, amely­ben a szomszédok kapcsolata kihat az összes lakó viszonyára. H elmut Kohl is hasonlóan summázta látogatásának tanulságait, amikor hangoztatta: „Fontos, hogy az európai történe­lem oly hosszú szakaszát együtt átélt közvetlen szomszédok a ma­ximumot megtegyék azért, hogy nemzeteink jószomszédságban köszönthessék az évszázad vé­gét.“ Ezzel összecsengett Ľubo­mír Štrougal szövetségi kormány­főnek a keddi pohárköszöntőjében kifejtett gondolata, miszerint: „Igyekezzünk akár részleges lé­pésekkel is elősegíteni, hogy Eu­rópa tartósan békés élete vissza­fordíthatatlan valóság legyen, hogy a költők által Európa szivé­nek nevezett, korábban oly nyug­talan térségbén folytatott együtt­működés és együttélés példa le­gyen a többiek számára...“ PAPUCSEK GERGELY

Next

/
Oldalképek
Tartalom