Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-28 / 22. szám, csütörtök

V I L A G PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA CSÜTÖRTÖK 1988. január 28. XLI. évfolyam 22. szám Ara 50 fillér Korszerűbb szakmunkásképzést Lépést tart-e szakmunkásképzésünk a szüntelenül változó terme­léssel, azt nyújtják-e az üzemekbe érkező fiatalok, amit elvár tőlük munkahelyük? Képesek-e megfelelni a technika rohamos fejlődése, a minőség diktálta követelményeknek? Felkészítették-e őket a gaz­dasági és technológiai megújulásra, az ipari korszakváltásra? Egy­szóval, olyan ifjúmunkások kerülnek-e ki az iskolákból, amilyeneket a gyakorlat és a termelés megkíván? A válaszok a kérdés részleteit tekintve talán eltérőek, az illetéke­sek abban azonban egyetértenek, hogy szakképzési rendszerünk az igényeknek ma még nem felel meg, a szakmunkásképzőből kikerülő fiatalokat a tudásuk nem teszi alkalmassá arra, hogy a munkahelyek kívánalma szerint jól dolgozzanak, kellő ismeretekkel, szakmai jártassággal felvértezve képesek legyenek alkalmazkodni a gazda­sági szerkezet változásaihoz, a szakmastruktúra szükségszerü módosulásához, a gyors ütemű műszaki fejlődéshez. Erre a megál­lapításra jutottak a múlt héten Bratislavában megtartott szlovákiai pártaktíva-értekezlet résztvevői, akik a szakmunkásképzés helyze­tével, javításával foglalkozva hangsúlyozták: Társadalmunk gazda­sági átalakításról nem lehet szólni anélkül, hogy figyelmen kívüli hagynánk a szakmunkásképzés színvonalának, a dolgozók általá­nos szakmai műveltségének emelését. A népgazdaságra váró fela­datok nemcsak a technika korszerűsítését követelik meg, hanem a munkások magas színvonalú képzését is. Pártunk XVII. kongresszusa, illetve a központi bizottság 7. ülése határozatainak ismeretében nem kell különösebben indokolni a kér­dés aktualitását. A gazdaság, a társadalom és az oktatás kölcsönö­sen összefüggő rendszerek. Gazdaságunk viszont fordulóponthoz érkezett. Ennek a fordulatnak a kimenetelében pedig döntő szerepet játszik az a korosztály, amely most és a következő években áll munkába. Nem mindegy hát, hogy elsajátítják-e a folyamatosan változó követelményekhez szükséges készségeket és ismereteket, eredményesen fognak-e dolgozni, képesek lesznek-e könnyen és gyorsan alkalmazkodni a változó helyzethez, s kellőképpen felkészí- tik-e őket arra, hogy a felgyorsuló fejlődésbe akadálytalanul bekap­csolódhassanak. Nem véletlen, hogy legfelsőbb párt- és állami szerveink megkü­lönböztetett figyelmet szentelnek ennek a kérdésnek, hiszen a tech­nika rohamos fejlődése, a gazdaság intenzív fejlesztése, a minőség iránt sürgetően jelentkező követelmények jelzik, hogy a szakmunká­sok általános és szakmai műveltségének hovatovább mind nagyobb szerepe lesz gazdaságunk működésében; az iparban, a mezőgazda­ságban, ahol szinte naponta új gépek, berendezések, új technoló­giák honosodnak meg, ahol egyre nagyobb teret követel magának a számítástechnika. Ha tehát korszerűsíteni akarjuk a jövő szak­munkásainak tudását, elsősorban nem többet, hanem mást és másképpen kell tanítanunk. A ma oktatott szakmák kisebb-nagyobb mértékben ugyanis elavultak, a képzésben nem a jelenlegi technoló­giai szint dominál, a műszaki fejlődés már régen tűlhaladta a tan­könyvekben foglaltakat. A tananyagból javarészt hiányoznak a kor­szerű mikroelektronikai, számítástechnikai, biotechnológiai ismere­tek, az új szerkezeti anyagokkal, rugalmas gyártási eljárásokkal kapcsolatos műszaki eredmények. Márpedig várható, hogy a közeli jövőben az iparban teret hódít a robottechnika, számítógépes programmal dolgoznak majd a szakmunkások, ez pedig alapművelt­ség nélkül lehetetlen lesz. Az említett pártaktiva-értekezleten ezekre a kérdésekre is felhívta a figyelmet Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, hangsúlyozva: A gazdasági mechanizmus sikeres átalakítása nagyobb szakképzettséget, széles körű műveltséget igényel. Ahhoz, hogy az ifjúság elsajátítsa az új technikát és a korszerű technológiai módszereket, meg kell teremteni a szüksé­ges anyagi és tárgyi feltételeket. Viszont a szakmunkásképző intézetek egy része még nélkülözi a zökkenőmentes működéséhez szükséges feltételeket és jelentős különbségek mutatkoznak az iskolák anyagi-tárgyi ellátottsága között, annak ellenére, hogy a párt 1976-os oktatáspolitikai határo­zatai óta a szakmunkasképzés fejlesztése terén tettük a legnagyobb erőfeszítéseket. Ezek egyik eredménye, hogy a hagyományos tanoncképzésből kialakított szakmunkásképzőt az oktatáspolitika a középfokú oktatás szerves részének tekinti. S bár a nagy arányú fejlesztés eredményei számottevőek, hiszen sok tanterem, tanmű­hely épül, új tantervek és tankönyvek születtek, egyre jobb az intézetek felszereltsége, növekedett pedagógusaik és szakoktatóik száma, emelkedett képzettségi szintjük, mégis itt van még mindig a legtöbb ellentmondás, feszültség, gond. És behoznivaló is. Mivel a hetedik ötéves tervidőszakban valamennyi intézet közép­fokú iskolává alakult, s ezzel lényegében megoldódott a szakmun­kásképzés átszervezése, új alapokra helyezése, a következő évek legfontosabb feladata a képzés korszerűsítése. Ez megköveteli az elméleti, a szakmai és a gyakorlati képzés tartalmának, arányainak módosítását, a szakmák új rendszerének kidolgozását, hogy a tanu­lók nagyobb elméleti megalapozottsággal, a rokon területeken is hasznosítható tudást szerezhessenek és feltételezi a mikroelektro­nikával és robottechnikával, az automatizált irányító rendszerekkel kapcsolatos ismeretek bevezetését. És szükségessé teszi a tanmű­helyek felszereltségének javítását, hiszen a gépek, berendezések műszaki állapota, a munkahelyek, szerszámok elégtelen szama hátráltatja a tantervi követelmények teljesítését. A vállalatoknál folyó gyakorlati képzés feltételeit tehat tovább kell javítani, s nagyobb gondot kell fordítani arra, hogy a tantervekben előírtak szerint folyjon a szakmai felkészítés. A szakmunkásképzés fejlesztésének kulcskérdése: a minőség, a mindennapi teljesítmény növelése, a kreatív és önálló fejlesztési törekvések érvényesítése. Ha nem akarunk a nemzetközi gazdasági élet perifériájára sodródni, a szakképzést is színvonalasabbá kell tenni. Közös feladat tehát, hogy ehhez megteremtsük a szükséges anyagi és tárgyi feltételeket, egyszóval jobbítsuk a mai helyzetet. TÖLGYESSY MÁRIA Helmut Kohl befejezte hazánkban tett hivatalos látogatását Új ösztönzés a gazdasági és kulturális együttmüködés további bővítéséhez Az NSZK kancellárját fogadta Miloš Jakeš és Gustáv Husák (ČSTK) - Helmut Kohl, az NSZK kancellárja tegnap, hivatalos cseh­szlovákiai látogatásának második napján Lidicébe utazott. Megkoszo­rúzta a lidicei férfiak közös sírját, s kegyelettel adózott emléküknek. Megtekintette a múzeumot is, amely ismerteti a Lidicében 1942-ben tör­tént tragikus eseményeket. A ven­déget a község történetéről, tragikus sorsáról és mai életéről Marié Jaro- šová, a CSNT alelnöke, a Lidicei Hnb elnöke és Libuše Prošková tájékoztatta. Helmut Kohl beírta nevét az em­lékkönyvbe, s kifejezte az áldozatok iránti tiszteletét. A nyugatnémet kan­cellárt elkísérte Bohuslav Chňou- pek külügyminiszter, valamint Du­šan Spáčil és Werner Schatt- mann, a két ország nagykövete. A kancellár tegnap Prágában az NSZK nagykövetségének épületé­ben díszebédet adott Ľubomír Štrougal szövetségi miniszterelnök tiszteletére. Csehszlovák részről je­len voltak még: Rudolf Rohlíček, a szövetségi miniszterelnök első he­lyettese, Ladislav Adamec, Pavel Hrivnák, Jaromír Obzina és Svä­topluk Potáč szövetségi minisz- terelnök-helyettesek, Michal Štefa- ňák, a CSKP K8 osztályvezetője, Bohuslav Kučera és Vladimír Ved­ra, a Szövetségi Gyűlés alelnökei, valamint a szövetségi kormány mi­niszterei és más személyiségek. Beszédében Helmut Kohl nagyra értékelte csehszlovákiai látogatásá­nak lezajlását, a tárgyalások kon­struktív légkörét és a vendégszerető fogadtatást. Kifejezte azt a meggyő­ződését, hogy a jószomszédság ér­dekében a két állam a kapcsolatok új fejezetét nyitotta meg. Hozzáfűz­te, hogy a Lidicében, azokon a he­lyeken tett látogatása, amelyek a múlt borzalmas barbárságát idézik fel, államaink teljesen új kapcsolatát jelképezi. Válaszában Ľubomír Štrougal kö­szönetét mondott Kohl kancellárnak jóakaratáért és azért, hogy új szel­Marie Kabrhelová Moszkvába utazott (ČSTK) - Marie Kabrhelová, a CSKP KB Titkárságának tagja, a Csehszlovák Nőszövetség KB el­nöke tegnap a Szovjet Nők Bizottsá­gának meghívására rövid munkalá­togatásra Moszkvába utazott. Ott- tar^pzkodása során megvitatja az együttmüködés néhány kérdését, és tárgyal a tervezett nemzetközi akci­ók megszervezéséről. A felvétel Miloš Jakeš és Helmut Kohl találkozóján készült. (Képtávirón érkezett - ČSTK) lemben a két ország kapcsolatainak intenzívebbé tételére törekszik. Mél­tatta a kancellár prágai beszédeit, az emberekkel folytatott kötetlen be­szélgetéseit és lidicei látogatását. Hangsúlyozta, hogy az a nyílt és tárgyszerű párbeszéd, amelyet a két ország legfelsőbb szinten folytat, pozitívan tükröződik vissza a kap­csolatokban. Kifejezte meggyőződé­sét, hogy a két állam együttműködé­sének következő szakasza példát mutat Európának. Gustáv Husák köztársasági el­nök tegnap a prágai várban Ľubomír (Folytatás a 2. oldalon) A gazdasági mechanizmus átalakításának feladatairól Josef Havlín beszédet mondott (ČSTK) - Párt-aktívaértekezletet tartottak tegnap Nyitrán (Nitra) az ottani mezőgazdasági és pedagógiai főiskolának, valamint a Szlovák Műszaki Főiskola Trnavai Gépipari Karának tisztségviselői a gazdasági mechanizmus átalakításának feladatairól. Josef Havlín, a CSKP KB titkára beszédében rámutatott a leendő pe­dagógusok, agrár- és gépészmér­nökök, valamint más szakemberek jobb felkészítésének szükségessé­gére. Hangsúlyozta: a szociális és gazdasági átalakítás feladatai nem teljesíthetők a felnövekvő nemzedék műveltségének és szakképzettsé­gének növelése nélkúl. Az oktatás­ban fontos szerep hárul az önálló, alkotó gondolkodásra, valamint munkaszeretetre és a szocializmus értékeinek megbecsülésére való ne­velésre. A felsőoktatási intézmények kivá­lóan képzett tudományos és peda­gógiai dolgozóitól a párt elvárja, hogy nagyobb offenzivitást tanúsít­sanak az átalakítás minden folya­matában. A csehszlovák oktatási­nevelési rendszer elemzésének eredményei azt mutatják, hogy a hallgatók felkészítése nem felel Ülést tartott a prágai városi pártbizottság Az évzáró taggyűlések és pártkonferenciák nagy mozgósító ereje (ČSTK) - Ülésezett tegnap a prá­gai városi pártbizottság Antonín Ka- peknek, a CSKP KB Elnöksége tag­jának, a városi pártbizottság vezető titkárának részvételével. Megtár­gyalta azokat az igényes feladato­kat, amelyek a CSKP XVII. kong­resszusának és a CSKP KB 7. ülé­sének határozataiból adódnak. Az ülésen részt vett Miloslav Dočkal, a CSKP KB osztályvezetője. Václav Kučerának, a városi párt- bizottság titkárának beszéde és az azt követő vita kidomborította: a gazdasági mechanizmus átalakí­tásának, valamint a gazdasági és a szociális fejlesztés meggyorsítását célzó stratégia megvalósításának kulcsát a prágai feltételek között az évzáró taggyűlések és a pártkonfe­renciák adják meg. Tartalmuk és határozataik megfelelő ösztönzést adhat majd a párttagok és a tagjelöl­tek erői további mozgósításának és aktualizálásának. A 8. ötéves tervidőszak első két évének feladatait Prágában sikerült teljesíteni, de 14 termelő szervezet elmaradt a terv teljesítésében. A fő­városban eddig 34 vállalat kezdte meg a komplex kísérlet végrehaj­tását. meg a kitűzött célok igényességé­nek. A fordulat elérése érdekében javítani kell a főiskolai pártszerveze­tek munkáját, fokozni a tanárok fele­lősségét, ki kell terjeszteni a tudo­mányos és a műszaki ismeretek fel- használását, meríteni kell a szovjet főiskolák jó tapasztalataiból, és sok­oldalúan gazdagítani kell a nevelés­oktatás folyamatát - mutatott rá be­szédének végén Josef Havlín. (Folytatás a 2 oldalon) Aktívaértekezlet Bratislavában (ČSTK) - Aktívaértekezletet tar­tottak tegnap Bratislavában az SZLKP Központi Bizottságának poli­tikai munkatársai és intézményeinek dolgozói. A CSKP KB 7. és az SZLKP KB lanuári ülésén elfogadott határoza­tokban kitűzött feladatokról, valamint az évzáró taggyűlések és a pártkon­ferenciák előkészületeiről a tanács­kozáson Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára beszélt. Egyúttal az SZLKP KB apparátusa munkastílu­sának és -módszereinek javításával is foglalkozott. František Pitra a Tábori járásban (ČSTK) - František Pitra, a CSKP KB Elnökségének póttagja, a KB titkára tegnap munkalátogatást tett a Tábori járásban. Részt vett a járási partbizottság ülésén, és fel­szólalt a vitában. Pitra elvtárs a dél­utáni órákban járt a Chýnovi Egysé­ges Földműves-szövetkezetben.

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom