Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-26 / 20. szám, kedd

Levelezőink írják Nagyobb aktivitást várunk A Csemadok naszvadi (Nesvady) szervezetének ezer tagja van, a Ko­máromi (Komárno) járás legna­gyobb alapszervezeteinek egyike. A lelkes tagság Dibusz János fiatal pedagógus irányításával az elmúlt évben sok sikeres akciót szervezett. Lelkesedésük, tenniakarásuk eredménye, hogy a Tavaszi szél... népdalverseny kerületi döntőjében a női éneklőcsoport ezüst fokozatot, a vegyes éneklöcsoport pedig bronz fokozatot kapott, valamint a citera- zenekar a verseny járási fordulóján ért el ezüst fokozatot. A folklórcso­port felújította a naszvadi lakodal­mast, melyet itthon, Imelyen (Imeľ), Martoson (Martovce), Káván, Anya- Ián (Aňala), és a magyarországi Bácsbokodon is bemutatták. Az Is­merd meg hazádat mozgalom kere­tében honismereti kirándulásokat szerveztek. Grendel Lajost és Soóky Lászlót író-olvasó találkozón látták vendégül. Kolozsnémán (Kližská Nemá) a járási dal- és táncünnepé­lyen az énekesek és a citerások sikeresen szerepeltek. Az év folya­mán megemlékeztek Steiner Gábor és Kassák Lajos születésének 100., valamint Fábry Zoltán születésének 90. évfordulójáról. Sikeres volt a Ko- pócs Tibor rajzaiból rendezett kiállí­tás is. Az eredmények mellett persze akad gond is. Legnagyobb fogyaté­kosság az aktivitás hiánya, ugyanis a valóban tevékeny tagok száma a taglétszámnak csak kis százalékát teszi ki. Sajnos kevés fiatal kapcso­lódik be a szervezet munkájába, pedig az idősebbek tapasztalata és a fiatalok lelkes munkája együtt szép eredményt hozna. TÓTH JÁNOSNÉ A Karlovy Vary-Tuhnice-i alapiskola tornatermében hetente egyszer 58 3-6 éves kisgyerek tornászik hat csoportra osztva. Az egyórás foglalko­záson különféle tornagyakorlatok, versenyfutás, kötélmászás, sőt, dzsesszgimnasztika is szerepel. A felvételen Anna Kotrčová foglalkozik a gyerekekkel. Kovács Árpád felvétele Tervteljesítés - anyagellátási gondokkal A partizánskéi augusztus 29. Ci­pőgyár nemesócsai (Zemianska Ol- ča) üzemében megkülönböztetett fi­gyelmet szentelnek a tervteljesítés­nek, s a korábbinál jobb munkát várnak a dolgozóktól. Laky László, az üzem helyettes vezetője elmond­ta, hogy az egyenletes tervteljesítést a szállítói-megrendelői kapcsolatok rugalmatlansága, az anyagellátás zavarai gátolják és gyakran az alap­anyag minősége sem felel meg az elvárásoknak, ahhoz, hogy kiváló minőségű terméket adhassanak pi­acra. Csak lelkiismeretes, jól végzett munkával tudnak megfelelni a bél­és külföldi piac követelményeinek. Ez nem kis feladattal jár az irányí­tásban és szervezésben, mivel anyagbeszerzési gondok miatt Didergő óvodások és lakók Tavaly márciusban nyílt meg Somor- ján (Šamorín) a Duna utcai lakótelep új bölcsődéje és óvodája. A mai igényeknek megfelelő, korszerű gyermekintézmény­be örömmel járnak a gyerekek, s minden feltétel adva van ahhoz, hogy az óvónők sikeres pedagógiai munkát végezzenek. Csakhogy a tél közeledtével a Duna utcai lakótelepi szülök félelme - az elmúlt télre gondolva - beigazolódott. A hidegebb napokon a szép, tágas óvoda helyiségei­ben csupán 15 Celsius-fok volt. Regge­lente az óvónő tanácstalanul gyűjtötte össze a gyerekeket egy kisebb teremben, ahol némileg melegebb volt, s a szülők estefelé ugyanitt találták őket, vacogva, fáradtan. A nap nagy részét kötelezően ugrándozva töltötték más foglalkozások rovására, s így is napról napra emelkedett a beteg gyerekek száma. Az otthoni felmelegedés is csak hiú ábránd maradt, hisz az óvodát és a lakó­telepet ugyanaz a kazán fűti. Takarékos­kodnak-e azzal, ha nem fűtenek? Azt hiszem ez helytelen megoldás. Mennyibe kerül egy betegség? Gyógyszerek, orvosi ellátás, betegállomány? BUM Ha az illetékesek ezeket az érveket komolyan mérlegelnék, talán tehetnének annak érdekében, hogy a Duna utcai lakótelep lakosai és óvodásai ne fázza­nak. Csémy Olga egyenetlen a munkatempó, s gyak­ran szabad szombatokon is kényte­lenek dolgozni. A késve érkezett cipőtalpak, bőrfélék termeléskiesést okoznak. Az üzem dolgozói azt várják az új vállalati törvénytől, hogy az eddigi­nél jóval hatékonyabban lépjenek fel az irányítás és a munkaszervezés fogyatékosságaival szemben, na­gyobb súlyt helyezzenek az ellenőr­zésre, az újratermelési folyamatok gyorsítására, a szállítói-megrendelői kapcsolatok normalizálására. A nem végleges könyvelés alap­ján a 112 millió koronás bruttó ter­melési tervnek megfelelően egymil­lió pár cipő gyártásával számolnak és a partizánskéi 03-as üzemnek 1,6 millió pár felsőrészt gyártottak. Az exportfeladataiknak szintén ele­get tettek. Teljesítették üzemi köte­lezettségvállalásukat is. Külön di­cséret illeti Bugár Margit és Póda Margit munkabrigádját, november hetedike tiszteletére egy-egy rend­kívüli műszakban több mint három­ezer pár cipőt gyártottak. Krascsenics Géza Emléktábla az első turistaházon Hetvenöt éve annak, hogy a Kassa (Košice)-vidéki járásban Kysak község határában a Vozárska mezőn felépült a szakszervezetben szervezett munkások első turistaháza. A régebbi időkben a szervezett mun­kásmozgalomnak elválaszthatatlan része volt a turisztika, valamint a természetvé­delem. Szlovákia területén az első mun­kás turistacsoportok között volt a kassai természetbarátok csoportja, amely 1911- ben alakult. Egy évvel később már két­száz tagja volt, s az akkori monarchia legtevékenyebb munkás-turistacsoportjai közé tartozott. Tagjai tevékenyen részt vettek a Természet Barátja, első termé­szetvédelmi folyóirat megszervezésében. Közülük néhányan jelen voltak a munkás­turisták nemzetközi szövetségének 1913- ban tartott európai kongresszusán. A szervezett munkások turistaházát a Vozárska mezőn saját erőből és esz­közből építették. Megnyitása alkalmából itt rendezték meg a munkásturisták orszá­gos összejövetelét, mely nemcsak sport­ünnepség, hanem jelentős politikai mani- fesztáció is volt. Tavaly a turistaházon emléktáblát he­lyeztek el, hogy felidézze és emlékeztes­se a mai turistákat és természetbarátokat az akkori időkre. Iván Sándor A nyitrai (Nitra) Interhotelban megtartott ünnepélyes szakszervezeti konferencián több kollektíva tagjai vehették át a brigádmozgalom ezüst- és bronzjelvényeit. Ugyancsak kitüntették azokat a dolgozókat, akik megszakítás nélkül öt, tíz, illetve tizenöt éve dolgoznak ennél a vendéglátóipari üzemegységnél. A felvételen a vállalatnál 15 éve dolgozó Josef Poláčik pincért (balra) köszönti Jana Blahová, a szakszervezet üzemi bizottságának elnöke és Emil Baraník, a vállalat igazgatója. Pavol Matis felvétele Fő a közvetlenség Egész napos tanfolyamon vettem részt, s este siettem haza két iskolás lányomhoz. Duna- szerdahelyre (Dun. Streda) ép­pen beért az autóbuszom, ro­hantam a másikra. A fiatal sofőr­től illedelmesem megkérdeztem, megáll-e a falunkban is. Válasza igen volt, s ekkor kezdődött a közvetlen ,,csevegésünk“. Mivel futottam, a kezemben szorongattam a pénzt Az ötko­ronás félig kilátszott a mar­komból.- Add ide azt az ötöst! - szólt a sofőr. A hirtelen felszólításra meg­akadt még a szó is bennem.- Mennyi pénzed van? Erre már csak a kezem nyitot­tam ki, mint egy marionettbábu, s mutattam egy kettest.-Adsz még egy koronát és megvan a nyolc! Jeggyel a kezemben, ámuló arccal ültem le. Még életemben jegyet így nem vettem. Nem hit­tem, hogy ilyen fiatalnak nézek ki. Pedig nem is voltam ,,túl fiata­losan“ öltözve. Az arcomon ott bujkált a nevetés és a csodálat jele. S hogy az idill teljes legyen, egész úton beatzenét szolgálta­tott az ifjú sofőr. Igen kellemes utazás volt, csak... Csémi Ilona (Ekecs - Okoő) Jogalap nélküli gazdagodás D. L.: A férjem örökölt egy családi házat, melyet el akartunk adni. A ve­vőktől húszezer korona előleget vet­tunk át. Ez két évvel ezelőtt történt. Az adásvételi szerződés intézése elhúzódott, mivel az ingatlan-nyil­vántartásban a földet érintő jogvi­szonyok rendezetlenek voltak. A családi házat a vevők használták attól kezdve, hogy az előleget kifi­zették, lakbért azonban nem fizet­tek. Mire elintéztük az ingatlan-nyil­vántartás adatainak kiigazítását, meggondolták magukat, lemondtak a ház megvételéről. Ekkor derült ki, hogy a lakást átépítették, természe­tesen a tudtunk és beleegyezésünk nélkül. A 20 ezer koronát visszakö­vetelik, bár lakbért nem fizettek két évig. Azt mondják, vegyük lakbérnek azt, amit ők a lakás átépítésére költöttek, merthogy most már drá­gábban adhatjuk el a házat. Szeret­nénk tudni, levonhatjuk-e a lakbért az előlegből, esetleg, milyen más, igazságos megoldása lenne ennek az ügynek? A Polgári Törvénykönyv 452. §-a szerint jogalap nélküli gazdagodás­nak kell tekinteni a jogi indok nélküli teljesítésből szerzett vagyoni előnyt (hasznot), az érvénytelen jogügylet alapján nyújtott teljesítésből szerzett hasznot, valamint a tisztességtelen forrásokból szerzett hasznot. A jogi indok nélküli teljesítésből keletkezett jogalap nélküli gazdago­dás leggyakoribb esetei közé éppen a tervezett adásvételi szerződések­re nyújtott előlegek tartoznak, ha nem kerül sor a szerződés megköté­sére. A „teljesítés“ jogi fogalma alatt a 20 ezer korona kifizetését kell érteni, s mivel önöknek ebből 20 ezer korona vagyoni előnyük származott, ezt az összeget kell visszafizetniük. „Teljesítésnek“ lehet tekinteni azonban azt is, hogy önök lehetővé tették a vevőjelölteknek, hogy a csa­ládi házban lakjanak. Kétségtelen az is, hogy az ingyenes lakásból nekik is vagyoni előnyük származott (va­gyoni haszonnak minősül a jogrend szerint az is, ha valakinek a vagyona nem csökken, holott normális körül­mények közt csökkent volna). Azt azonban, hogy a vagyoni előnyük jogalap nélkül keletkezett-e, csupán a levelében említett körülmények alapján megítélni nem lehet. A vevőjelöltek jogi indok nélkül „teljesítettek“ akkor is, amikor ide­gen tulajdonra költöttek - átalakítot­ták a lakást a saját költségükön. A jogalap nélkül szerzett anyagi előnyt azonban itt nem az az összeg képezi, melyet az átalakításra fordí­tottak, hanem az ingatlan korábbi és az átalakítás utáni értéke közötti különbség (amely persze lehet az átalakítás költségeinél több, de ke­vesebb is). Az igazságos tehát az lenne, ha önök visszafizetnék az előleget, va­lamint azt az összeget, mellyel a ház értéke növekedett az átalakítás kö­vetkeztében, a vevőjelöltek pedig azt az anyagi előnyt, melyet jogalap (jogi indok) nélkül szereztek. Igaz, a törvényes és igazságos megoldást valószínűleg több pénzük bánná, mint az, ha vita nélkül visszafizetnék a húszezer koronát. Munkaviszony és lakáshasználati jog Sz. K.: Mindketten ugyanannál a vállalatnál dolgozunk. A férjem most 11 évvei a munkaszerződés megkötése után szeretné felmonda­ni a munkaviszonyát. A kérdésem az, hogy kötelezhet-e minket a mun­káltatónk a lakás kiürítésére, ha én továbbra is a vállalatnál maradnék? Mivel a lakáshasználati jog meg­szüntetésének szabályozása nem egységes, ajánlatos lett volna meg­írnia, milyen lakásban laknak (szol­gálati, vállalati, szövetkezeti stb. la­kásban). Kérdésére így csak általá­nosságban válaszolhatunk. A munkáltató vállalatokat a tör­vény nem ruházta fel azzal a joggal, hogy megszüntessék dolgozóik la­káshasználati jogát, ha azok fel­mondják a munkaviszonyukat. A la­káshasználati jogviszony nem alko­tóeleme a munkajogi viszonynak, s így a munkaviszony megszünteté­sével nem szűnik meg a lakáshasz­nálat joga még az ún. szolgálati és a vállalati lakásokban sem. Ellentét­ben állna a Polgári Törvénykönyv rendelkezéseivel - s így érvénytelen lenne - az olyan szerződés is, amely csupán a munkaviszony fennállásá­nak idejére korlátozná a lakáshasz­nálati jogot. Lakáshasználati jogukat akaratuk ellenére lényegében csak a nemzeti bizottság, s főként a bíróság szün­tetheti meg. A leveléből sajnos nem derül ki az sem, hogy közös lakás- használati joguk keletkezett-e (ez a gyakoribb eset), vagy csupán a férjének keletkezett-e lakáshasz­nálati joga (ez inkább kivételnek számít, mivel a házastársaknak kö­zös lakáshasználati joguk rendsze­rint csak akkor nem keletkezik, ha valamelyiküknek olyan lakást utal­nak ki, amely egy szervezet dolgo­zóinak lakhatását szolgálja - tehát szolgálati vagy vállalati lakást, eset­leg a vállalat saját szabad eszközei­ből a vállalati lakásépítés keretében épített lakást). Ha olyan lakásban élnek, amely a munkáltatójuk dolgozóinak lakha­tását szolgálja (lásd fentebb), és a lakást a férjének utalták ki, a mun­káltató szervezet a férje munkavi­szonyának megszűnése után indít­ványozhatja az illetékes járásbírósá­gon, hogy az szüntesse meg a férje lakáshasználati jogát és kötelezze önöket a lakásból való kiköltözködés­re. A vállalatnak azonban igazolnia kell, hogy a lakásra szüksége van, hogy egy másik dolgozójának juttathassa. Ugyanakkor pedig ha a bíróság meg is szünteti a lakáshasználati jogát, a lakásból csak akkor kötelesek ki­költözködni, ha a hnb megfelelő pót­lakást utal ki az önök számára. Fontosnak tartjuk még megje­gyezni, hogy az ún. stabilizációs szövetkezeti lakások esetében a munkáltató szervezetek nem indít­ványozhatják volt dolgozóik lakás- használati jogának bíróság általi megszüntetését. Az örökös jogai S. P.: Négyen vagyunk testvérek. A szüléink egy évvel ezelőtt meghal­tak. Egy családi házat és egy kertet örököltünk. A legkisebb húgom ugyan már nagykorú, de még iskolá­ba jár, árvasági segélyt kap, a gyámja (a nővérem) pedig családi pótlékot és adókedvezményt is azért, hogy gondoskodik róla. Sze­retném, ha a családi házból kifizet­nének engem, de a nővérem erről hallani sem akar. A testvéreim a há­zat nem akarják eladni, s ezért azt szeretném tudni, hogyan kaphatom meg az örökségemet a testvéreim­től, milyen jogaim vannak? Kérdésének pontos megválaszo­lásához ismernünk kellene a szülei halálát követő közjegyzői eljárásban hozott hagyatéki végzést. Ez a ha­gyatéki végzés állapítja meg ugyan­is az örökösök egymás iránti vagyo­ni jogait és kötelességeit, az öröklési jogviszonyokat. A levele tartalma alapján sajnos csupán feltételezni tudjuk azt, hogy a családi ház és a kert az ön és testvére közöstulajdo- nában van (elképzelhető persze olyan hagyatéki végzés is, amely az említett ingatlanokat egy vagy több testvér tulajdonába adta azzal, hogy kötelesek a hagyatéki végzésben megjelölt határidőben kifizetni a töb­bi testvért). Ha az ingatlanok a kö­zös tulajdonukban vannak, az illeté­kes járásbíróságon indítványozhatja a közös tulajdon megszüntetését, illetve megosztását. Mivel a közös tulajdon tárgyainak természetbeni megosztása ebben az esetben való­színűleg nem lehetséges, a bíróság megfelelő ellenérték fejében ezeket egy vagy több tulajdonostárs tulaj­donába adhatja. Ha a közös tulajdon tárgyait a társtulajdonosok közül egyik sem akarja, a bíróság elren­delheti a közös tulajdon tárgyainak értékesítését, s a vételárat a tulajdo­nostársak között tulajdoni hányadaik arányában felosztja. Figyelmeztetjük azonban arra, hogy a bíróság el is utasíthatja az indítványát különleges méltánylást érdemlő indokokból, például, ha az indítványát a joggal való visszaélés­nek tekinti (senki sem élhet vissza jogaival a társadalom vagy mások érdekei sérelmére). (m-n.)

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom