Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-22 / 17. szám, péntek

VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! SZLOVÁKIA KOMMUNISTA PÁRTJA KOZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA FENTEK 1988. január 22. XLI. évfolyam 17. szám Ara 50 fillér A Bratislavai Kábel- és Szigetelés- technikai Kutatóintézet komplex racionalizálási brigádjának tagjai a Szlovák Tudományos Akadémia haszonállatok fiziológiájával fog­lalkozó kassai (Košice) intézetének és az Ivanka pri Dunaji-ban levő munkahelyének dolgozóival együtt kidolgozták a nagyon vékony, ár­nyékolt huzalok gyártásának eljá­rását. A kutatómunkákat az Inter- kozmosz nemzetközi program kere­tében végzik, s ezzel megoldották a külföldről behozott huzalok ha­zaiakkal való helyettesítésének kérdését. A képen: Peter Job mér­nök kutatómunkát végez. (Ivan Rýchlo felvétele - ČSTK) SZLOVÁKIAI PÁRTAKTÍVA-ÉRTEKEZLET Minőségi javulást a szakmunkásképzésben Vitazárót Jozef Lenárt elvtárs mondott (ČSTK) - Szlovákiai pártaktíva-értekezletet tartottak tegnap Bratislavába az SZLKP KB székházában. A résztvevők a szakmunkásképzésnek és az ezzel kapcsolatos politikai nevelésnek a CSKP XVII és az SZLKP legutóbbi kongresszusán, valamint a CSKP KB 7 és az SZLKP KB azt követő ülésén hozott határozatok értelmében való további javításáról tanácskoztak. Jelen voltak: Jozef Lenárt, a CSKP KB Elnökségének tagja, az SZLKP KB első titkára, Miloslav Hruškovič, a CSKP KB Elnökségé­nek póttagja, az SZLKP KB titkára, Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB El­nökségének tagja, a KB titkára és Jozef Ďurica, az SZLKP KB Titkár­ságának tagja, a SZISZ Szlovákiai Központi Bizottságának elnöke, va­lamint az SZLKP KB osztályvezetői, a szlovák kormány miniszterelnök­helyettesei és miniszterei, a kerületi és a járási nemzeti bizottságok tiszt­ségviselői, a szakmunkásképző in­tézetek képviselői és a szakmun­kásképzésben részt vevő további intézmények tisztségviselői. A tanácskozást Ľudovít Pezlár nyitotta meg és vezette. Jozef Ševc, az SZLKP KB okta­tási és tudományügyi osztályának vezetője figyelmeztetett arra, hogy javítani kell a szakképzést: ennek szoros kapcsolatban kell lennie a társadalmi átalakítás jelenlegi idő­szakának követelményeivel és igé­nyeivel, a gyorsan változó feltételek­kel és szükségletekkel. Kiemelte, hogy az elméleti felkészítés mellett nagyobb súlyt kell helyezni a leendő szakmunkások gyakorlati jártassá­gának fokozására. Hangsúlyozta, a szakmunkásképzésben megnyil­vánuló középszerűség, a fiatalok nem megfelelő világnézeti, erkölcsi és politikai profilja kifejezésre jut életében, s kedvezőtlenül befolyá­solja azt. A szakmunkásképző intézetek munkáját, amely iskolákban az ifjú­ság 60 százaléka készül jövőbeni hivatására, Ľudovít Kilár, az SZSZK oktatási minisztere elemez­te. A tanulmányi szakok módosított új tartalma lehetővé teszi, hogy a szakmunkásokat jobban felkészít­sük a gyártási programok változása­ira, a korszerű berendezések és technológiák bevezetésére és arra, hogy képesek legyenek alkalmaz­kodni a gazdaság intenzív fejlesz­tésre való áttörésére. Kiemelte, hogy fokozott igényieket kell támasz­tani a nevelés és az oktatás felada­tainak megvalósításával szemben, s külön figyelmet kell fordítani arra a gyakran vita tárgyává váló kérdé­sekre, amelyek az elméleti és gya­korlati felkészítés arányával, a pe­dagógusok munkájának minőségé­vel, a szakmunkásképző intézetek anyagi-tárgyi feltételeivel és a szak­munkásképzés irányításával kap- (Folytatás a 2. oldalon) Sevardnadzét fogadta a spanyol király További leszerelési lépéseket (ČSTK) - Eduard Sevardnadze szovjet külügyminisztert, aki szerdán kezdte meg háromnapos hivatalos spanyolországi látogatását, tegnap fogadta I. János Károly király. A 40 perces megbeszélésen a nemzetközi helyzet és a kétoldalú kapcsolatok alakulásával összefüggő kérdéseket tekintették át. Tegnapi programja keretében Sevardnadze látogatást tett a világhírű Prado múzeumban. A szovjet külügyminiszter madridi látogatásának első napján, szerdán - mint már közöltük - részletekbe menő tárgyalásokat folytatott ven­déglátójával, Francisco Fernandez Ordonez spanyol külügyminiszter­rel. Az eszmecserén mindkét fél egyetértett abban, hogy további lé­péseket kell tenni a szovjet-amerikai rakétamegállapodás által elindított leszerelési folyamat keretében. Ugyancsak sürgették a bécsi utóta­lálkozó eredményes befejezését, ami minden területen dinamikusab- bá tenné az összeurópai együttmű­ködést. Sevardnadze szerdán találkozott Felipe González spanyol kormány­fővel, akinek átadta Mihail Gorba­csov személyes üzenetét. A nyílt és konstruktív véleménycsere során bebizonyosodott, hogy a Szovjet­unió és Spanyolország álláspontja a leglényegesebb nemzetközi kér­désekben közeli, néha azonos. Mindkét fél véleménye szerint a ha­dászati támadófegyverek radikális csökkentése a legsürgetőbb teendő. A spanyol kormányfő támogatta azokat az erőfeszítéseket, amelyek arra irányulnak, hogy az ide vonat­kozó megállapodást az év első felé­ben, a moszkvai szovjet-amerikai csúcstalálkozó alkalmával írják alá. A szovjet külügyminiszter Madrid­ban találkozott Felix Ponssal, a spanyol parlament képviselőházá­nak elnökével. Szerdán este Se­vardnadze tiszteletére vacsorát adott a spanyol külügyminiszter, s ezen mindketten beszédet mondtak. Rácz Olivér köszöntése Hetvenedik születésnapját ün­nepli Rácz Olivér, a kiváló író, költő, műfordító és művelődéspolitikus, a csehszlovákiai magyar irodalom egyik legjelesebb személyisége. írt novellát, regényt, ifjúsági regényt, közreadott három verses kötetet, fordított cseh, szlovák, angol, német és francia nyelvből, és sokat tett a szlovák-magyar kulturális kapcso­latok elmélyítéséért. írói rangját Ma- dách-díjak, sokrétű közéleti tevé­kenységét magas állami kitünteté­sek jelzik. A jubileum alkalmából Ľudovít Pezlár, az SZLKP KB Elnökségének tagja, a KB titkára tegnap Bratislavá- ■ ban Jozef Lenárt, a CSKP KB El­nökségének tagja, az SZLKP KB első titkára és Josef Havlín, a CSKP KB titkára üdvözlő levelét adta át az érdemes művésznek. A levél nagyra értékeli Rácz Olivér munkásságát, amelyet a csehszlo­vákiai magyar irodalom terén fejtett ki, s méltatja sokéves elkötelezett politikai tevékenységét is. Rácz Olivér évek óta szoros kap­csolatban áll lapunkkal, írásaira min­dig számíthatunk. Születésnapja al­kalmából nyugodt, egészséges éle­tet kívánunk neki, hogy életműve még teljesebb, kultúránk pedig még gazdagabb lehessen. -sz­A Rudé právo és a Pravda interjúja Mikuláš Benő elvtárssal, a CSKP KB titkárával A pártmunkát a mai feladatok szintjére kell emelni Rövidesen megkezdődnek a pártalapszervezetek évzáró taggyűlései. Amint a CSKP KB 7. ülése hangsúlyozta: az előttünk álló fontos feladatokat csak akkor teljesíthetjük, ha minden eseménynek, valamennyi változás végrehajtásának élén kommunista pártunk áll. Ebből magára a pártra, egységére és cselekvőképessé­gére nézve is adódnak elvárások. Az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák előkészületeivel kapcsolatban végzett pártmunka időszerű kérdéseiről Mikuláš Beňo elvtárssal, a CSKP KB titkárával beszélgettünk. • Titkár elvtárs, már több mint két hónapja folynak az alapszervezetek évzáró taggyűléseinek előkészületei. Mi jellemzi őket?- A párt tevékenysége a CSKP Köz­ponti Bizottságától kezdve egészen az alapszervezetekig a CSKP XVII. kong­resszusa határozatai, a gyorsítás, az áta­lakítás, a gazdasági reform és a szocialis­ta demokrácia elmélyítésére irányuló stratégia lebontásának és megvalósításá­nak folyamata jegyében zajlik. A pártszer­vek- és -szervezetek fokozatosan elsajá­títják az igényes feladatokat. A CSKP KB 7. ülése tovább konkretizálta a kongresz- szusi irányvonalat a társadalmi élet és a párttevékenység minden meghatározó területén. Ezzel kapcsolatban lényegesen előtérbe kerülnek az évzáró taggyűlések és a pártkonferenciák tartalmi, káder- és szervezési előkészületeivel szemben tá­masztott minőségileg új, sokkal nagyobb követelmények. Ezek a jelenlegi időszak­ban az egész párt figyelmének közép­pontjába kerültek. Az alapszervezetek, valamint a járási és a kerületi pártbizott­ságok igyekeznek alaposabban megis­merni azokat az égető helyi problémákat és meghatározott feladatokat, amelyeket a központi bizottság 7. ülésén a Miloš Jakeš elvtárs által előterjesztett beszá­moló és a jóváhagyott dokumentumok domborítottak ki. Tapasztalataink egyúttal azt mutatják: mindeddig jelentős különbségek vannak elsősorban abban, ahogyan a pártszerve­zetek lebontják saját konkrét feltételeikre a 7. ülés határozatait és ahogyan hozzá­látnak gyakorlati megvalósításukhoz. Nem kevés a pozitív példa és tapaszta­lat. Éppen a kerületi pártbizottságok, köz­tük az észak-morvaországi és a prágai városi bizottság, valamint számos járási pártbizottság, már bizottságaikban nagy súlyt helyeztek a kulcsproblémák, vala­mint azon gyenge pontok és fogyatékos­ságok megvilágítására, amelyekkel fog­lalkozni kell a gyorsítás stratégiájának határozott megvalósítása és a kommunis­ták aktivizálása érdekében, amelyekről tanácskozni kell az élenjáró kollektívák­kal, munkásokkal, földműves-szövetke- zeti tagokkal, a szakemberekkel, minda­zokkal, akik közvetlenül érzik a problémák súlyát. Az ilyen eljárás megfelel a kor követelményeinek, megalapozza a nyílt­ságot, a tárgyszerűséget, a kritikus jelle­get és a hatékony megoldások meglelé- sét az évzáró taggyűlések tanácskozá­sain. Azonban azt is tapasztalhatjuk, hogy az új feladatokhoz a régi módszerekkel viszonyulnak, az erőket csak jelentések írására összpontosítják. Az előkészületek gyakran az üzemi vagy a járási pártbizott­ságokban zajlanak le, ahelyett, hogy en­nek során a valóság elemzéséből, az élő párbeszédből, a kommunisták tapasztala­taiból, kritikus állásfoglalásaiból és aján­lásaiból indulnának ki. Határozottan azt valljuk, hogy az évzáró párttanácskozá­sok nem válhatnak rutinszerű kampány- nyá. Az új feladatokhoz új módon kell viszonyulni. Nem segíti elő a kívánt fordu­latot az intézkedések tömkelegének me­chanikus kiterjesztése, vagy a felvetett, nemritkán mellékes kérdések számának növelése, amelyek közőtt'aztán elveszik a legnagyobb problémák lényege. Továb­bi akadályt jelent az a mindeddig meg nem szüntetett gyakorlat, hogy az évzáró tanácskozások előkészítésével csak né­hány egyén foglalkozik, anélkül, hogy eb­be bekapcsolódna az egész bizottság, valamint a kommunisták és a pártonkívü- liek nagy száma. Az évzáró párttanácskozások eddigi előkészületei alapján ezt a következtetést vonhatjuk le: jellemző, hogy egyrészt nö­vekszik a pártszervek arra irányuló aktivi­tása és igyekezete, hogy magasabb szin­ten készítsék őket elő, másrészt azonban bonyolult küzdelem folyik a régi szokások ellen, miközben új, a jelenlegi feladatok igényességének megfelelő módszereket keresnek. Ezekből az ismeretekből következik: az évzáró taggyűlések és a pártkonferen­ciák előkészületeit úgy kell megszervezni, hogy lényegesen hozzájáruljanak a párt- munkának mai feladatok színvonalára va­ló emeléséhez, hogy az évzáró tanácsko­zások nyílt és alkotó légkörben folyjanak le, aktívan állást foglaljanak minden fon­tos kérdésről, hogy valamennyi kommu­nista hozzájáruljon a jóváhagyandó hatá­rozatok kidolgozásához, s felelősséget vállaljon a konkrét feladatok megoldá­sáért. • A CSKP KB 7. ülése a pártot és a társadalmat a gazdasági és a szociá­lis fejlesztés meggyorsítására, a komplex átalakításra és a szocialista demokrácia elmélyítésére orientálja. Mit jelent ez elsősorban az alapszerve­zetek és a járási pártbizottságok szá­mára?- Az évzáró párttanácskozásoknak a CSKP KB legutóbbi ülésén hozott hatá­rozatok szellemében történő előkészítése és lebonyolítása nem könnyű, próbára teszi a politikai érettséget, azt a képessé­get, hogy gyorsabban megszabaduljanak a gátló tényezőktől, s aktívan reagáljanak az új feladatokra és szükségletekre. Az alapszervezetek - mivel közvetlenül a munkahelyi közösségekben tevékeny­kednek - azok a kulcsfontosságú helyek, ahol megalapozzák az intenzifikálás fő tényezőinek konkrét érvényesítését, a gazdasági mechanizmus átalakítását, a dolgozók irányításban és gazdálkodás­ban való részvételének kiszélesítését cél­zó gyakorlati lépéseket. A gazdaság terü­letén a pártszervezetek előtt az a fontos feladat áll, hogy mindent megtegyenek az 1988. évi ten/ teljesítéséért, a figyelmet a modern technika sokoldalú felhasználá­sára és a nagyfokú gazdaságosságra fordítsák, s a brigádrendszerú munka- szervezés és javadalmazás bevezetésé­vel elősegítsék a vállalaton belüli önel­számolást, valamint önfinanszírozást. Er­re kell következetesen ösztönözni a gaz­dasági szerveknél, nemzeti bizottságok­nál és társadalmi szervezeteknél dolgozó kommunistákat. Az alapszervezetek szerepét és a párt minden szervezeti szintjén levő szervek, főleg a járási pártbizottságok ebből eredő feladatait ma teljesen új módon és lénye­gesen határozzák meg az átalakításnak s a társadalmi élet demokratizálásának új feltételei. Az alapszervezetek irányításá­nak és megsegítésének elsősorban a munkahelyi közösségek politikai mag­vaként elfoglalt helyükből kell kiindulnia, mivel a jövőben sokkal önállóbban kell döntenünk számos gazdasági, szociális és káderkérdésben. Ez rendkívül sürgető követelmény, mert számos pártszervezet mindeddig csak nehezen sajátítja el az irányítás politikai módszereit, és a felada­tokhoz gyakran nem eléggé kezdemé- nyezóen viszonyul. • Milyen formában kell segítséget nyújtani a párt alapvető láncszeme­inek?- A központi bizottság rendkívüli súlyt helyez az alacsonyabb szintű pártszer­veknek és elsősorban az alapszerveze­teknek nyújtott konkrét hatékony segít­ségre, s megteszi a szükséges intézkedé­seket. Minden kerületbe kiküldte a CSKP KB politikai munkatársaiból alakított mun­kacsoportokat. Eddig összesen 1800 elv­társat delegált. Ezzel az intézkedéssel létrehozza a központ az élő kapcsolatok szilárd rendszerét azon helyekkel, ame­lyeken segít erősíteni a pártszervezetek önállóságát, a problémák szakavatott megoldását. A pártmunkában nem lehet helye a formalizmusnak, a körlevelekkel történő adminisztratív irányításnak, a felülről való (Folytatás a 2. oldalon)

Next

/
Oldalképek
Tartalom