Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-21 / 16. szám, csütörtök
Egy óvoda nyomában Meglódult iparfejlesztés és a mögötte kullogó szolgáltatások jellemzik Zselizt (Želiezovce). Az utóbbi évtizedben több mint háromezerrel gyarapodott a kisváros lakossága, így természetszerűnek tűnik, hogy sok a fiatal, még több a gyerek. Az új munkalehetőségeket kínáló energetikai gépgyár megváltoztatta a városka fejlődésének ütemét, s bizonyos tekintetben az irányát is. Eltűnőben van a falusias jelleg, egyre több a szövetkezeti és állami lakás, s már a közép távú fejlesztési tervekben is helyet kapott egy újabb lakótelep építése. Jó alkalom kínálkozik arra, hogy a város lakói és elöljárói az eltűnő arculat helyett más városképet formáló, ugyanakkor a réginél nem kevésbé otthonos, építészeti megoldásaiban nem a nagyvárosok toronyházait, szabványlakótelepeit utánzó épületeket emeljenek... Amikor Vladimír Ličko, a városi nemzeti bizottság elnöke véletlenül betoppant Magda Šerešová alelnök irodájába, már tudtam, hogy az érdeklődésemet felkeltő „tény" nem is tény. Történt ugyanis, hogy az oktatási minisztérium 1986. szeptember 1 -jén érvényes állapotokat rögzítő jegyzékében nem szerepel, hogy Zselizen van magyar nevelési nyelvű óvodai osztály. Márpedig az alelnök tájékoztatása szerint a városi óvodában nagy létszámú magyar nevelési nyelvű csoportok léteznek. Vladimír Ličko ennél többet is mond:- Hat óvoda tartozik felügyeletünk alá, ebből egy az energetikai üzemek támogatását élvezi, négy pedig a közigazgatásunk alá tartozó közeli falvakban működik. A magyar nevelési nyelvű csoportokban eléggé magas a gyerekszám. Sajnos, óvodai férőhelyekben hiány van, mert nem készült el határidőre az új lakótelepünkön a bölcsőde és az óvoda... Ezután a nemzeti bizottság elnöke arról is informált, hogy melyik építőipari vállalat késik az építéssel. Arra is megkért, hallgassam el a cég nevét, mert esetleg megmakacsolják magukat, és az eddigi jószándékuknak is vége szakad. Nos, az érsekújvári (Nové Zámky) magasépítőknek nincs miért neheztelniük; inkább minél előbb pótolhatnák az elmaradásukat, amelyet munkaerőhiánnyal indokolnak. Tudatosítaniuk kellene, hogy a város vezetői rohammunkában alakíttatnak át egy családi házat, hogy 21 idén már iskolaköteles gyerek legalább félnapos óvodában vegyen részt az iskolai előkészítőn. Zseliz lakosságának több mint az ötven százaléka magyar nemzetiségű. Ennek megfelelően a három magyar nevelési nyelvű óvodai osztály eléggé zsúfolt. A közös igazgatású, nyolcosztályos szlovák és magyar városi óvodába aligha lehetne több gyereket beszorítani. Marta Gulišo- vá igazgató a körülményekhez képest nagy tapintattal próbál enyhíteni a gondokon:- Volt néhány esetünk, amikor a szülők nem tüntették fel a jelentkezési íven, milyen nyelvű osztályba járatnák gyermeküket. Ennek elbírálásakor aztán ezeket automatikusan a szlovák nevelés' nyelvű osztályba soroltuk. Később azonban a szülők beleegyezésével átirányítottuk őket. A leghelyesebb az, ha a kérvényen feltüntetik: kérik a gyerek magyar osztályba való felvételét. Ennek a helyhiányon kívül nincs semmilyen akadálya. Óvodánkban minden szempontból egyenrangú helyzetet élvezhetnek a magyar osztály gyerekei és pedagógusai. Másfél éve vettem át az óvoda vezetését, s bizonyos megrögzött szokásokon, általam helytelennek tartott gyakorlaton igyekeztem változtatni. Azt hiszem, ennek eredménye az a jó hangulat, amely a pedagógus közösségünkben uralkodik. Gondjaink persze vannak. Mindenekelőtt a helyhiány. így a magyar nevelési nyelvű kiscsoportunk a város másik részén kapott megfelelő helyet. Épületünkkel látszólag minden rendben van. Közelebbről szemlélve azonban a dolog korántsem ilyen egyszerű. A farostlemezből készült épületet nehéz megfelelő hőmérsékletre felfüteni. így az idén még szerencsénk is van az enyhe téllel. Borsos Lászlóné 1960-ban kezdte az óvónői pályát. Idén a középső csoportban tanít Dobrovický Erzsébettel együtt.- Az eltelt évek alatt sok változást értünk meg. Most már kéthetes cik tusokban váltjuk egymást, hiszen így a délelőtti és a délutáni foglalkozások tantervben előírt menetét mindegyikünk végig tudja csinálni. Van elegendő segédeszközünk, s az évek során felgyülemlett tapasztalataink alapján magunk is készítünk. Ami leginkább hiányzik, az egy működőképes, a mai műszaki színvonalnak megfelelő magnetofon. A többit már nyugodtan ránk lehet bízni... A szülők mentalitása nem változott sokat, inkább az életkörülményeik, fokozódott a rohanás, a szüntelen feszültség. Sajnos, nem jut idejük a gyerekekre figyelni, az meg már egyenesen ritkaság, hogy meséljenek is nekik. Bár ezt az óvodai tanterv összeállítói is figyelmen kívül hagyták. Nekünk viszont meg kell találni a napirendben azokat a hézagokat, amelyeket meséléssel kitölthetünk. Ilyenek a délutáni pihenés első percei, az étkezések előtti várakozások. Ez csupán az óvónőkön múlik, hogy hol találnak alkalmat a mesére, amely nélkül éppen a ma már felismert hiányként emlegetett érzelmi nevelés elképzelhetetlen. Gunyics Jánosné is a tapasztalt zselizi óvónők közé tartozik. Vele kapcsolatban meséltek egy gyerekszáj történetet. Egy kislány, otthon azt látva, hogy a szülei könyvből olvassák a mesét, elképedve kérdezte tőlük: „Ti könyvből is tudtok mesélni? A tanító néni sohasem veszi elő a könyvet!“- Ez egyéni alkattól függ. Nekem szükségem van arra, hogy lássam a kíváncsi gyerekarcokat, észleljem reagálásukat a mese fordulataira. Ez a mostani nagycsoportomban még inkább fontos, hiszen ők már képesek úgy figyelni a mesére, hogy egyben visszajelzést is kapok lelkivilágukról. Az anyanyelv szókincsbázisát kialakítani éppen a mese segít a legjobban. Kár, hogy tapasztalataim szerint a gyerekek kétharmadának egyáltalán, a többieknek csak ritkán mesélnek. Alig két-három szülő veszi elő a mesekönyvet. Mivel a fiatal családok többsége külön él, már a nagyszülők sem foglalkoznak az unokákkal. így marad a tévé esti meséje, s az még a jobbik eset, ha csak addig maradnak fenn. Már annak a nemzedéknek a gyerekei járnak hozzánk, amelyet mi tanítottunk. Sajnos, igen szélsőséges a gyerekeikkel szembeni viszonyuk. Annak a gyereknek, akivel otthon is foglalkoznak, az érzelmi reagálásai nagyon különböznek a többiétól. Képes kötődni, kialakult a hajlama a nyitottságra, és már az értelmi szintjének megfelelően gondolkodik is a világról. Ez pedig az iskolaérettséghez igencsak szükséges. A magyar tanítási nyelvű alapiskolával jó a kapcsolatunk. Ebben a tanévben már három első osztályt nyitottak. Remélem, idén is elérjük ezt a létszámot. _ DUS2A ISTVÁN Bécsi ünnepi hetek szovjet együttesekkel Művészetileg és politikailag egyaránt érdekesnek ígérkezik az osztrák főváros hagyományos fesztiváljának idei programja. A fesztiválra május 7. és június 12. között kerül sor. A hangversenyeken olyan szerzők művei csendülnek fel elsősorban, akiknek alkotásait a náci megszállás után betiltották. Schönberg, Eisler, Krenek, Schreken és Zem- linsky, s a kevésbé ismertek közül Max Brand, valamint Leopold Spinner.) Ennél is gazdagabbnak ígérkezik a prózai színházak műsora. A legnagyobb érdeklődés kétségtelenül két szovjet társulat vendégszereplését Ma este: ősbemutató a Thália Színpadon Gyüre Lajos második mesejátékát mutatja be a Matesz kassai (Košice) Thália Színpada. Az óvodásoknak és az alapiskolásoknak szánt darab egy bodrogközi népmese motívumaira íródott. A Rózsa és Ibolya című játékot a szerző azzal a szándékkal írta, hogy a mai gyerekek számára is fontos és nélkülözhetetlen erkölcsi értékrendet sugall- jon. Mindaz szerepet és fontos helyet kap benne, ami a népmesék világában is meghatározó. így a szegény ember itt is legyőzi a gazdag embert, a jó diadalt arat a rossz felett, a becsület elóbbrevaló a becstelenségnél. De ugyanúgy megbűnhődik a gonosz mostoha, sikeres lesz a mesebeli hármas próbatétel. Az igen mozgalmas és izgalmas színpadi történetet Csendes László vendégrendezésében láthatják majd a dél-szlovákiai gyerekek. Ez nem túlzás, hiszen a január 21-i bemutató előadás utáni napokban a Thália Színpad társulata a Csallóközbe is ellátogat, és többek között ezt a mesejátékot is műsorára tűzi. így a kelet-szlovákiai alapiskolásokon és óvodásokon kívül tapsolhatnak majd nekik Somorján (Šamorín), Félen (Tomášov), Nagymegyeren (Calo- vo), Keszegfalun (Kameniőná), Komáromban (Komárno), Felsőpa- tonyban (Horná Potôň) és Dióspa- tonyban (Orechová Potóii). Az ismert mesebeli történethez képest Gyüre Lajos müve számos új elemet is tartalmaz. Megszaporodtak a szereplők, s ez a színpadi formát és cselekményt érdekesebbé teszi. Ezt segítik majd Hajnal Mihály díszletei és jelmezei, Harkály Tibor zenéje és Varga Ervin koreográfiája is. Az sem mellékes, hogy a Thália Színpad fiataljai mellett a tapasztaltabb művészek is szerepet kaptak. A főbb mesehősöket Váradi Béla, Kövesdi Szabó Mária, Mics Ildikó, illetve Dósa Zsuzsa, Dudás Péter, Szabó Rózsi, László Géza, Mikula Róbert, Pólós Árpád és Danyi Irén játsszák. Mivel gyermekelőadásról van szó, a bemutató a szokásostól eltérően 18 órakor kezdődik. d-n előzi meg. Először mutatkozik be Bécsben a vilniuszi színház, mégpedig Csehov Ványa bácsi című müvével, a moszkvai Stúdió pedig Jevgenyij Schwarz A sárkány című darabját adja elő. A fesztivál érdekessége, hogy még egy Csehov-mű kerül bemutatásra, a Három nővér, a berlini Schaubühne előadásában. A moszkvai Stúdiószínház egyébként még Pirandello Hat szerep keres egy szerzőt című világsikert aratott színdarabját is előadja. A továbbiakban ugyancsak több, ritkán hallható vagy látható alkotás gazdagítja a műsort. Ilyen például Schubert alig ismert Fierrabras című operája, amely - bármely furcsán is hangzik - először csendül fel Bécsben. E daljátékot Ruth Berghaus rendezi. Wolfgang Engel viszont a drezdai Staatschauspiel közreműködésével Hebbel Nibelungen című trilógiáját viszi színre. (vi) Nagyvilágban, vakvilágban Téli filmszemle a mozikban Már a nevek, a címek is jelzik, hogy a téli filmszemle műsora pompás parádét kínál, hiszen a legjobbak fesztiváldíjas munkáiból ad válogatást, s ha a bemutatásra váró filmek némelyike szerényebb is, ám a néző figyelmére feltétlenül érdemes mind a huszonkét alkotás. Karol Machata, Vlastimil Brodský, Marta Vančurová, Natalja Andrejcsenko, Igor Kosztolevszkij, Esztergályos Cecília, Lukáts Andor, Sean Connery, Meryl Streep, Robert de Niro, Mia Farrow, Jeremy Irons neve csakugyan közönségcsalogató, de nem kevésbé az František Vláčilé, Véra Chytilováé, Tengiz Abuladzeé, Vagyim Abdrasitové, Gyarmathy Líviáé, Agnes Vardáé, a Taviani fivéreké, Woody Allené, Karéi Reiszé, hogy valóban csak a legismertebbeket említsük. De nézzük, milyen érdekesebb filmeket ígér a ma kezdődő és bő egy hónapig tartó rendezvény. Első helyen kell szólnunk a korszakos jelentőségű Vezeklés című grúz filmről, Tengiz Abuladze can- nes-i nagydíjas alkotásáról, hiszen világsikeréről, felsőfokú dicséretéről tavalyi diadala óta sokat hallhattunk. Abuladze filmjének cselekménye szinte elmesélhetetlen - hogyan is lehetne elmesélni egy asszony emlékképeit munkájának mondanivalója csak a gazdag szimbólum- rendszer, a szürrealista stíluselemek, a sejtelmes allegóriák, a többrétegű látomások, a szuggesztív hatáseszközök „megfejtésével“ érthető meg. Egy véres kezű diktátorrá váló és ezért holtában sem nyugható vezérnek s áldozatainak szürrea- lista-groteszk történetében az alkotó a mozivásznon sokszor láthatott diktátor portrétját újabb vonásokkal gazdagítja, alakjában minden nép és kor gazembereinek lényegét juttatja kifejezésre - felejthetetlen képsorokban. Vagyim Abdrasitov, az egyik legismertebb fiatal szovjet rendező Plumbum, avagy a veszélyes játék című filmjének kamaszhösében az elvárt értékrendnek tökéletesen megfelelő szupergyereket mutat be, aki fanatikus módon, minden eszközzel üldözi a bűnt. A főhős tehetséges, eminens tanuló, jómódú szülők féltett egykéje önjelölt nyomozó lesz; az önkéntes rendőrök közé álló kedves fiú azonban fokozatosan kifordul önmagából, jelleme eltorzul, fanatizálódik. Bocsáss meg! a címe Erneszt Jászán filmdrámájának, mely modern korunk feszültségforrásaira, a gépies cselekedetek, a felelőtlen kapcsolatteremtés veszélyeire hívja fel a figyelmet. Mai erkölcsrajz ez a film a házassági kötelékek meglazulásáról, a feleség-férj kapcsolatáról, hűségről, hűtlenségről, megcsalatásról. Mai emberek a hősei a Vakvilágban című magyar filmnek is, de Gyarmathy Lívia alkotása nem attól jó, hogy hősei a mában élnek, hanem mert a rendező most is boron- gós-ironikus, kesernyés humorral, élvezetes stílusban követi munkáshőseinek sorsát, hétköznapian abszurd helyzetekben. A legutóbbi Karlovy Vary-i fesztivál különdíjával jutalmazott film története két, egymástól mindvégig független szálat kapcsol össze az utolsó pillanatban, tragédiába torkollva. A laza szállal felfűzött cselekmény arra figyelmeztet, hogy sebeket ejtünk egymáson, néha akaratlan, néha tévedésből vagy figyelmetlenségből, s ez nemcsak meggondolkoztató, felrázó gondolat is. Érzelemhiányról, értékzavarról, nemzedéki ellentétekről szól a Búcsú című szlovák tragikomédia, Andrej Lettrich munkája, mely egyetlen nap eseményeibe sűríti a cselekményt. Falusi búcsúban találkozik a család apraja-nagyja, helybeliek és városiak. A kezdeti szívélyes hangulat azonban csakhamar acsarkodássá fajul. A szülők, gyermekek, testvérek közötti konfliktus a családi ház miatt éleződik ki, nézetek, vélemények ütköznek meg egymással, szenvedélyek csapnak össze, s a békésen, örömteljesen kezdődő nap tragikus kimenetele felkiáltójelként figyelmeztet arra: jobban becsüljük meg értékeinket, ne hazardírozzunk érzelmeinkkel. Luis Puenzi Oscar-díjjal jutalmazott argentin filmje, A hivatalos változat, egy középiskolai történelemtanárnő életének néhány napjába kíséreli meg belesűríteni mindazt, amin Argentína az utóbbi néhány esztendőben - a katonai kormányzattól a falklandi vereségen át a polgári kormányzáshoz való visszatérésig - keresztülment. A tanárnő a legnagyobb jóhiszeműséggel, naivan magyarázza az iskolában az argentin történelem hivatalos változatát. Ez a jól szituált asszony akkor döbben rá a valóságra, amikor az általa tisztességesnek tartott, de valójában gyilkos rendszer személyes sorsát is veszélyezteti. A gyermektelen nő örökbe fogad egy kislányt, akiről később kiderül, hogy nyomtalanul eltűnt baloldaliak gyermeke, így az örökbefogadás törvénytelen. A felismerés keserű. Akárcsak az, hogy házastársa a hóhérokkal tart... A történet felkavaró, kemény, a tragédia megindító. Hosszabb szünet után ismét láthatunk Agnes Varda-filmet. A Sem fedél, sem törvény a legnyomasztóbb emberi félelmekről, a magányról, a kitaszítottságról, a társadalomkívüliségről beszél - egy fiatal lány súlyos életének súlytalan lezárásán át. Xavier Koller svájci rendező a falusi életforma hagyományait bontja ki A fekete Tanner című filmjében. A Karlovy Vary-i fesztivál különdíjával kitüntetett alkotás cselekménye 1941 -ben játszódik; hőse egy józan észjárású parasztember, aki összeütközésbe kerül a hatóságokkal, mert nem hajlandó alárendelni magát ésszerűtlen intézkedéseiknek. Egy bűnös vallomásai a címe Woj- ciech Jerzy Has lengyel rendező filmjének, mely James Hogg skót író regényének motívumai alapján készült, s a 18. századba vezeti a nézőt. A horrorelemekkel átszőtt cselekmény egy hamvaiból „feltámadt“ ifjú fantasztikus élettörténetét mutatja be. John Fowles híres regénye, A francia hadnagy szeretője, Karéi Reisz rendezésében elevenedik meg a filmvásznon. A romantikus fordulatokban gazdag, társadalom- kritikai indíttatású műben szuggesz- tíven bontakozik ki előttünk Sarah és Charles szerelme - s ezzel párhuzamosan a figurákat a kamera előtt eljátszó Anne és Mike vonzalma is. A harmincas években játszódik a Kairó bíbor rózsája, mely Woody Allen boszorkánykonyhájában született. A sok-sok ötletből, szellemességből, érzelemből összeszött romantikus fantáziajátékban a rendező megidézi-karikírozza a mozi mitológiájához tartozó szerelmi románcokat, a már-már valótlannak tűnő, helyenként bugyuta cselekményfordulatok humoros részleteit. A Taviani fivérek Luigi Pirandello négy elbeszélését ötvözték filmmé. Munkájuk címe: Káosz. František Vláčil színes képekben, romantikus hangvételben idézi meg Karéi Hynek Mácha cseh költő sajátos alakját A mágus című filmben; Jaroslav Balík munkája, a Z. K. rendező születésnapja a film titokzatossejtelmes világába kalauzolja el a nézőt; Véra Chytilová fantasztikus komédiája, A bohóc és a királynő pedig a hatalom és a szolgálat, az alázat és az önérzet viszonyát elem- zi-vizsgálja szellemes, ötletgazdag kepekben. TÖLGYesSY MÁRIA Jelenet Tengiz Abuladze cannes-i nagydíjas filmjéből, a Vezeklésből ÚJ SZÍ 6 1988. I. 2
