Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)

1988-01-04 / 2. szám, hétfő

Az emberi jogok szocialista koncepciója

Az emberi jogok, pontosabban az emberi és állampolgári jogok létrejötte a XVII. és a XVIII. század forradalmaihoz, valamint az első polgári alkotmányokhoz kötődik. Vitathatatlan, hogy az emberi és az állampolgári jogoknak ezek az okmányai nagy mértékben hozzájárultak a történelmi haladáshoz, a nép fegyverévé váltak a jobbágyság és a feudális rendszer ellen folytatott harcukban. A további történelmi fejlődés során azonban az emberi jogokat nem lehetett az ember és az állampolgár érdekében következetesen kibontakoztatni, mivel alapjukat a termelőeszközök magántulajdonához való jog alkotta, amely lehetővé tette az ember ember általi kizsákmányolását és ezzel természetszerűen tagadta azokat a kinyilvánított jogokat, amelyek nem voltak összhangban a magántulajdonnal, a tőkések profitjával és érdekeivel. Az emberi jogok polgári intézményének osztály-determináltsága és korlátoltsága nem teszi lehetővé az állampolgár személyiségének szabad kibontakoztatását, az állampolgárok egyenjogúságát a polgári társadalomban, de szociális biztonságukat sem.

Az emberi jogoknak - mint az állampolgárok alkotmányos jogainak, szabadságainak és kötelességeinek - felfogásában történelmi jelentőségű és minőségi változást jelentett a nagy októberi szocialista forradalom s az azt követő szocialista forradalmak Európa, Ázsia, Afrika és Latin-Ameríka országaiban

Az emberi jogok fejlődése szempontjából rendkívüli jelentőségű történelmi dokumentummá vált a dolgozó és kizsákmányolt nép jogairól szóló nyilatkozat (1918), melyet. Lenin személyesen fogalmazott meg. Az emberiség történelmében ez volt az emberi jogok első szocialista nyilatkozata Kinyilvánította a munkás . a katona és a parqsztküldöttek tanácsainak hatalmát, megszüntette a föld magántulajdonát, és a földet a dolgozó nép tulajdonává nyilvánította. Jóváhagyta a munkások ellenőrzését a népgazdaságban, mint az üzemek és valamennyi termelőeszköz szocialista tulajdonba vételének első lépését, kinyilvánította minden állampolgár kötelességét, hogy a saját munkájából éljen, valamint az élősködés megengedhetetlen voltát. A nyilatkozat megalapozta az emberi jogok uj, szocialista felfogását, amely a politikai hatalomnak a proletariátus általi kivívásán, a magántulajdon megszüntetésén, a szocialista tulajdon létrehozásán, valamint a munka érdemek szerinti szocialista díjazásán nyugszik.

Az emberi jogok szocialista koncepciója a nagy októberi szocialista forradalom és a szocialista közösség államaiban megvalósult szocialista forradalmak következményeként jött létre, és jelenleg a szocialista országok alkotmányaiban jut kifejezésre az állampolgárok alkotmányos jogai, szabadságai és kötelességei formáiéban.

Az alkotmányos jogok, szabadságok, és kötelességek a szocialista államokban olyan közös, demokratikus és humanista alapelveken fejlődnek, mint a társadalom és az egyén alapvető érdekei egységének elve, az állampolgárok egyenlőségének, a jogok és kötelességek egységének és megbonthatatlanságá- nak elve, az alkotmányos jogok és szabadságok reális jellegének elve. A szocialista országok állampolgárai alapvető alkotmányos jogainak, szabadságainak és kötelességeinek tartalmát és terjedelmet az adott szocialista állam társadalmi berendezkedése fejlettségének elért szintje határozza meg, amely egyben a legfőbb garanciája is annak, hogy az emberek valójában élhessenek jogaikkal és szabadságaikkal.

Minden szocialista alkotmány, és különösen a Szovjetunió 1977. évi alkotmánya - a burzsoá alkotmányokkal való összehasonlításban - rendkívül széles terjedelemben rögzíti az állampolgárok alapvető alkotmányos jogait, szabadságait és kötelességeit az emberek életének és tevékenységének valamennyi döntő szférájában

A szociális és a gazdasági élet területén rögzítik a munkához és az elvégzett munka mennyisége, minősége és társadalmi jelentősége szerinti díjazáshoz való jogot, a pihenéshez, az egészség védelméhez és a társadalombiztosításhoz, a személyi tulajdonhoz és az örökléshez való jogot, a szocialista tulajdon, a természet és értékei, gazdagsága védelmének kötelességét stb.

A kulturális élet területén rögzítik a művelődéshez, a kulturális vívmányok felhasználásához való jogot, a tudományos, a műszaki és a művészeti alkotó tevékenység szabadságát, a műemlékek és a kulturális értékek megőrzéséről való gondoskodás kötelességét stb..

Az állami és a társadalmi életben rögzítik az állampolgárok azon jogát, hogy részt vegyenek az állami es a társadalmi ügyek intézésében, az állami érdekek védelmének köteles ségét, az állami és a társadalmi szervezetekhez a tevékenységük javítását célzó javaslatok benyújtásának és a munkájukban észlelt fogyatékosságok bírálatának jogát, az alkotmány és a törvények megtartásának kötelességét, a választási jogot, a szocialista haza védelmének kötelességét, a társadalmi és politikai szervezetekben való egyesülés jogát, a szólás- és sajtószabadságot, a gyülekezési szabadságot, az utcai felvonulások szabadságát stb.

Az állampolgárok személyi életének, szabadságának és biztonságának szférájában rögzítik a személyi sérthetetlenség és a magánlakás sérthetetlenségének jogát, a levelezés, a táviratok és telefonbeszélgetések titkának védelmét, a tartózko- dasi, a mozgási és költözködési szabadságot, a törvénysértő eljárásra való panasztétel jogát, a törvénysértő eljárással okozott kár megtérítésének jogát, a becsület, az emberi méltóság, az élet és egészség, a személyi szabadság és a tulajdon bírósági védelméhez való jogot stb.

A szocialista államokban az összes marxista-leninista párt elvi figyelmet szentel az emberi jogok szocialista koncepciója kibontakoztatásának. A szociális és gazdasági fejlődés meggyorsításának stratégiai irányvonala a Szovjetunióban és a többi szocialista államban a szocialista demokrácia, a szocialista népi önigazgatás, és az állampolgárok alapvető alkotmányos jogainak, szabadságainak és kötelességeinek további kibontakoztatásához kötődik. Az átalakítás forradalmi folyamata megköveteli az állam és az állampolgár közti viszonyok magasabb szintre emelését, az alapvető alkotmányos jogok, szabadságok és kötelességek tartalmának és terjedelmének további fejlesztését, hogy teljesíthessék a gazdasági és a társadalmi élet átalakításának igényes feladatait. Ezért szükséges lesz egy olyan politikai légkör kialakítása, amely megakadályozza, hogy egyesek, esetleg egyes társadalmi csoportok a saját önző érdekeiket a társadalmi érdekek fölébe helyezzék, illetve, hogy az állam ne tartsa tiszteletben az állampolgárok jogos érdekeit. Ebből a szempontból elsősorban az állampolgárok alapvető kötelességeinek az állam és a társadalom iránti köv<*fkezetes teljesítéséről lesz szó, mivel itt komoly hiányosságok mutatkoznak.

Ugyanígy szükséges lesz azonban következetesebben megvalósítani az állampolgárok egyenjogúságának, illetve a törvény előtti egyenlőségének elveit, és megteremteni azokat a feltételeket, amelyek megakadályozzák, hogy bárki bármilyen jogosulatlan előnyöket, sőt előjogokat szerezzen társadalmi vagy politikai helyzete alapján. A gazdasági szférában fokozatosan olyan politikai, gazdasági és jogi feltételeket kell kialakítani, hogy megszűnjön a munka bérezésében mutatkozó egyenlősdi, s megvalósuljanak a munka bérezésének szocialista alapelvei.

Az emberi jogok szocialista koncepciójának kibontakoztatása

ugyanígy megköveteli az emberi jogok megtartása politikai, ideológiai, gazdasági és jogi garanciáinak elmélyítését és kiterjesztését, s ebben döntő szerepet kell vállalmaa marxista-leninista pártnak, a szocialista államnak, de minden egyes gazdasági és társadalmi szervezetnek és intézménynek is.

STANISLAV MATOUŠEK egyetemi tanár, a tudományok doktora

Az épület leglátványosabb helyisége a télikert

(Gágyor Aliz felvételei)

Második otthon

Emlékeztető faliújság a kezdetekről. Képek az elhanyagolt épületről, a helyi efsz egykori dohányszárítójáról, a gazzal ellepett udvarról. Leszakadt mennyezet, megrongálódott gerendák, tárt deszkaajtók, betört ablakok. S egy következő felvétel a falakat körülvevő állványzattal a felújítási munkákat mutatja. Ma az idegen, ha nem látná ezeket a képeket, nem hinné, hogy a pusztulás megállításával sikerűit létrehozni ezt a kivül-belül mutatós épületet. Pedig így történt A hnb vezetősége gondolt egy merészet, megvásárolta a megrongálódott épületet az efsz- tői és a jnb szociális osztályának anyagi támogatásaval, körülbelül 2 millió koronáért tatarozta és berendezte. Kivitelező a hnb helyi gazdálkodási üzeme volt.

1987 februárjában került sor az átadásra. Ezáltal megváltozott a környék és az utcakép a nyáron a burjánzó gaz helyett már színes virágok virítottak az udvaron.

A következő faliújságon újságkivágások. Valamennyi a falu hétköznapjait idézi. Mondja is a gondnoknő: - Rosszalják sokan, hogy rólunk még nem írtak. De hát ez ma már nem szenzáció, mondanám. Tudom, hogy tévednék. Mert való igaz, évtizedekkel ezelőtt a nyugdíjasklub még fehér hollónak számított. Aztán felismerve az idős generáció társaság iránti igényét, az egyes településeken sorra nyíltak és nyílnak meg az ilyen létesítmények. De ahol most kerül sor az átadásra, mint minden új. ott ez is szenzáció. Ne csodálkozzunk hát, hogy Naszvadon (Nes- vady) tíz hónap semmit sem koptatott az örömön.

Azért sem, mert az év végi ünnepek olyanok lehettek, mint még soha. Sokan olyan nagy ,,családban" tölthették, amelyben ugyan nincsenek rokoni kapcsolatok (vagy csak elvétve), mégis meghitt, megpróbálja pótolni azt az érzelmi kötődést, amelyet szükebb-tágabb környezetéből kellene, hogy megkapjon az ember. A közösség támasz: a közös

ÚJ S£i&

1988. I. 4.

Panaszosunk, Nagy Vilmos, az idén kitermelt 60 métermázsa sárgarépát, s ezt természetesen a lehető legjobban szerette volna értékesíteni. S itt kezdődött a kálvária: ..Augusztus 18-án szóban megegyeztem Riflik Jánossal, a komáromi (Komárno) Jednota fogyasztási szövetkezet kolárovói felvásárlójával, hogy másnap átveszi tőlem a 60 métermázsa sárgarépát, azl. osztályút 3.50 koronáért, a II. osztályút pedig 2.60 koronáért. A vöm rögtön el is ment hozzá, hogy hozzon 300 üres ládát a zöldségnek. Egyszerre csak 200 darabot tudott elhozni, s mikor visszament a többi ládáért, a felvásárlóközpontban már nem talált senkit Elmentem hát a felvásárló lakására, s megbeszéltük, hogy másnap reggel a kamion elhozza az üres ládákat, s egyben elszállítja az árut. Reggel aztán hiába vártam, ezért újból felkerestem a felvásárlót, aki másnapra biztosan ígérte a szállítást“ - írja kolárovói panaszosunk. Nagy Vilmos. Mivel ismét hiába várt, s nem akarta, hogy tönkremenjen az áru,. megegyezett a Zelenina zöldség- és gyümölcsforgalmazó vállalat helybeli felvásárlójával, hogy az délután elviszi tőle a sárgarépát. Az elszállítás azonban most sem történt meg, ezért visszament a Zelenina felvásárlójához, aki közölte vele, hogy csak reggel tud szállítani, de akkorra már megváltozik a sárgarépa ára. Panaszosunk tétovázott, majd elment újra Riflikékhez. de annak feleségével nem tudott megegyezni, ezért úgy gondolta, mégis a Zeleninának adja el a répát. Éjjel viszont arra a következtetésre jutott, hogy helytelenül cselekedett, s így újra a Jednota felvásárlójával kötött egyezséget. Levélírónknak egyik felvásárlóközponttal sem volt írásbeli szerződése, s a jobb üzlet érdekében még tett további lépéseket mindkét felvásárló felé, míg végül a következő hétfőn Riflik János elszállította az árut. Az átvételről azonban nem adott hivatalos elismervényt, s Nagy Vilmos csak ekkor érdeklődött az árak felől. Mikor megtudta, hogy az I. osztályú sárgarépáért 2 koronát, a II. osztályúért 1,60-at fizetnek, úgy érezte becsapták őt, s hirtelen haragjában feljelentette Riflik Jánost. Az üggyel továbbiakban a Jednota foglalkozott, de panaszosunk nem volt megelégedve a vizsgálat eredményével. Ekkor fordult szerkesztőségünkhöz sérelmével.

Mivel Riflik Jánost többszöri keresés után sem találtam otthon, Kovács Györgytől, a komáromi Jednota ellenőrétől kértem bővebb tájékoztatást: ,, Riflik János két éve a munkatársunk, eddig semmilyen panasz sem érkezett hozzánk vele kapcsolatban. Ebben az ügyben tanácstalanok vagyunk, mert nincsenek írá- * sós bizonyítékaink, csak a szóban elhangzottakhoz igazodhatunk. Az

1. tárgyalás alkalmával szembesítettük a feleket, de ez sem vezetett az ügy megoldásához. Csak egy dolgot tudtunk kivizsgálni: felvásárlónk az áru átvételéről nem adott megfelelő elismervényt Nagy Vilmosnak, ezért munkatársunk fegyelmi büntetést kapott. A többi kettőjük becsületén múlott..

,,A Jednota szerződésen kívüli árut felvásárolhat, de nem köteles átvenni, ha erre nincs igény“ - tájékoztatott Urbán Ernő, a Jednota jogásza. „Ilyenkor abban a percben jön létre a szerződés, amikor a felvásárló átvette az árut. Az árváltozás központilag van meghatározva, s az igényekhez igazodva egyik napról a másikra megváltozhat a felvásárolandó termék ára. Ezek az árváltozások egyes kerületekben

különbözők lehetnek. Mi védjük termelőink érdekeit, de ebben az esetben nem tudunk segíteni a panaszosnak. A termelő három nappal a szállítás előtt köteles bejelenteni a felvásárlónak az áru mennyiségét, csak akkor tudjuk biztosítani a szállítást. Ez azonban ebben az esetben nem történt meg. A felperes azt állítja, hogy nem tudott erről a követelményről; az alperes viszont bizonykodik, hogy erről tájékoztatta a termelőket. írásos bizonyítékok hiányában egyiküknek sem tudunk igazat adni“.

,,Úgy kell élni, hogy az emberben hinni kell. Olyan biztosnak kell lenni a másikban, mint saját magunkban - akkor minden feladatot teljesíteni tudunk“ - vallja Nagy Vilmos. Hinni az emberben, igazat mondani, becsületesnek lenni - be kell ismernünk, ezen a téren még van javítanivalónk. A legtöbb mesének tanuísá- ga van Ez a történet a legkevésbé sem mese, egy tanulságot azonban le lehet vonni belőle: ha nem merjük vállalni a kockázatot, hogy kitermelt árunkat nem tudjuk a legmegfelelőbben értékesíteni, akkor legajánlatosabb még idejében írásbeli szerződést kötni valamelyik felvásárlóközponttal. S ha papíron látjuk a szerződés minden pontját részletesen kidolgozva, nem érhetnek bennünket kellemetlen meglepetések.

M JAKAB GIZELLA

program, játék, beszélgetés, kirándulás értelmessé és tartalmassá teszi az életet A nyugdíjaséletet. Nem csoda hát, hogy a tagok valameny- nyien szívesen látnák az újsághírt a nyugdíjasklub életéről.

Társadalmunk e humánus támogatása természetesen csak akkor igazán értékes, ha a nyugdíjasok megfelelő aktivitásával társul, ha ezzel a segítséggel tudásukat és tapasztalatukat hasznosítani, fejlesztem tudják és akarják. Ha a nyugdíjasokban megvan a nyitottság, nem zárkóznak el a programokban való részvételtől. Ha a drága (27 ezer korona értékű) biliárdasztal ha az oivasósarok könyvekkel és újságokkal, ha a színes tévé és a lemezjátSokan ellátogattak nyugdíjasaink közé - mutatja az emlékkönyvet Nagy Imre

szó, a szép karosszékek, az ízléses berendezés nemcsak a látványt szolgálja, hanem a pihenést, a hasznos összejöveteleket.

Hogy Naszvadon ez utóbbit sikerült elérni, erről Nagy Imrének, az igazgatási szakosztály vezetőjének szavai tanúskodnak:- Szeretnénk, ha nyugdíjasaink otthon éreznék magukat a klubban. Uj még, ismerkedni, barátkozni kell vele. mint minden új otthonnal. Meg kell szokni a berendezést, a környezetet, a lehetőségeket. Tudatosítaniuk kell, az övék, őket szolgálja. Úgy tölthetik itt az idejüket, ahogy jólesik. Mert a mi célunk sem az volt - annak nem sok értelme lenne hogy felépítsük, átadjuk és magukra hagyjuk őket. Ezeknek az embereknek, akik eljárnak a klubba, az életük meghatározója az örökös ténykedés. Ez, hogy a klubot létrehoztuk alkalomadás az elfoglaltságra.

Sokukat összefogja a népművészet. A kézimunkakörben mindenki bemutathatja tudományát, amit an- nekelőtte megtanult. Már kiállítást is szerveztek. Az énekkörben dalokat tanulnak egymástól A férfiak viszont a sakk- és biliárdkörbe tömörültek. Hogy művelődhessenek, különféle előadásokat hallgathattak. Volt már jogi előadás, s most legújabban egy sorozatot kísérhetnek nyomon az űrkutatásról. Ennek részeként Hur- banovóba utaztak a csillagvizsgálóba. De jártak már csoportosan a Duna Menti Múzeumban. És ahová egyedül talán nem mennének, nyáron, a közeli termálfürdőkben tölthettek el egy-egy napot.

Lapozok. A megközelítőleg 200 tag fényképét nézem, olvasom az alájuk írt neveket, életrajzi adatokat a „családi“ albumban. Aztán Nagy Imre felém nyújtja az emlékkönyvet, írjak bele valamit. Akkor alig-alig jutott eszembe egy-két mondat. Most így utólag kívánom, a klub járuljon hozzá, hogy a naszvadi nyugdíjasok teljes értékű, elégedett életet élhessenek. -si-