Új Szó, 1988. január (41. évfolyam, 1-24. szám)
1988-01-19 / 14. szám, kedd
ki SILKP* Központi Bizottsága ülésének vitája (Folytatás az 5. oldalról) san két év alatt gazdaságunk rentabilitása egy ponttal, az iparügyi reszortban pedig két ponttal nőtt, miközben az országos növekedés két év alatt 0,6 pontos volt. Számos vállalatnál ezek a mutatók még kedvezőbben alakultak, egyes helyeken csökkent, sót teljesen megszűnt a veszteségesség. Annak ellenére, hogy az említett eredmények az ötéves terv feladatainak teljesítése szempontjából is kedvezőbbek az országos átlagnál és az előző ötéves tervidőszak első két évéhez képest, hiba volna, ha túlbecsülnénk őket. Mondottam, hogy ezek összesített eredmények, amelyek mögött sok az olyan szervezet, amely sem tavalyelőtt, sem pedig tavaly nem teljesítette a nyereség, a rentabilitás és a költségek mutatóját. Gazdaságunk összesített eredményei sincsenek összhangban az ötéves terv igényes céljaival. Az 1988-as évet az ötéves terv feladataihoz képest két év után a nyereségképzés terén több mint egymilliárd korona lemaradással kezdjük. Tovább tart egyes gazdasági ágazatok indokolatlan lemaradása az országos szint mögött. A jelenlegi időszakban például Szlovákia egész fafeldolgozó, cellulóz- és papíripara - tehát az az iparág, amelybe az elmúlt években sok beruházási eszközt fektettünk - csak 2,3 százalékos rentabilitást mutat fel, ami négy ponttal kevesebb az országos átlagszintnél (a csehországi szintnél pedig hat ponttal). A különbség a könnyűiparban is három pont (Csehországhoz képest 4 pont). Amint az előterjesztett beszámolóból is következik, még mindig aránytalanul nagy a veszteségek összege és a ráfizetéses vállalatok száma a szlovákiai gazdaságban. Tudatosítanunk kell, hogy számos további szlovákiai vállalat, amely ma átlagon aluli rentabilitással gazdálkodik, súlyos problémákba ütközött a rentabilitás növelését célzó intézkedések végrehajtásának elmulasztása miatt az önelszámolásos önellátás megteremtése kapcsán. A szlovák kormány kritikusan és teljes komolysággal ítéli meg a hatékonyság növelése terén kitűzött programcélok megvalósításának elmulasztását és azt a tényt, hogy a programokban nem mindenütt tűztek ki olyan célokat, amelyek szavatolnák a kedvezőtlen helyzet megváltozását. A múlt év végén a Szlovák Nemzeti Tanács jóváhagyta Szlovákia idei állami költségvetését. Ebben az egész gazdasági szféra elé kitűzött feladatok teljes mértékben kifejezik azt a követelményt, hogy meg kell gyorsítani a hatékonyság növelését és a pénzügyi erőforrások képzését a vállalatoknál, valamint az állami költségvetési erőforrásokét. Arra törekszünk, hogy intenzívebben befolyásoljuk a gazdasági fejlesztés meggyorsítására és a vállalatok jövedelmi helyzetének javítására alkalmas megoldások megteremtését. Ezért a jóváhagyott költségvetés a nyereség képzés csaknem 15 százalékos évközi növelését irányozza elő, miközben a teljesítményeknek 2 százalékkal kell növekedniük. Ez azt jelenti, hogy a nyereségnövekedés csaknem 90 százalékát a termelés, főként az anyagszükséglet gazdaságosabbá tételével kell elérni. Az értékesítési folyamat, a termelésszervezés s a felhasználási normák ésszerűsítése és javítása, a hatékonyabb belépő és kilépő minőségellenőrzés, valamint az ellátási folyamatok rendjének megteremtese nélkül azonban nem jutunk előbbre e probléma megoldása terén. Mint ismeretes, ettől az évtől kezdve fokozatosan és intenzívebben kezdjük el végrehajtani azokat az intézkedéseket, amelyek célja az új gazdasági mechanizmusra való teljes áttérés. Ezért a következő időszakot arra is fel kell használni, hogy lényegében minden vállalatnál a teljes önelszámolás követelményeinek megfelelő rentabilitást érjenek el. Tudjuk, hogy ez számos vállalatnál nem lesz könnyű. De az erőknek - és ahol a helyzet megköveteli, a szükséges eszközöknek - az összpontosításával s főként a vállalati érdekeket következetesen szem előtt tartva e célt el lehet érni. Ez azonban megköveteli a terv és a többi értékeszkóz ilyen orientálását. Egyúttal határozottan megköveteli a munkahelyi közösségek megnyerését. Ezeket a célokat és összefüggéseket nemcsak megfelelően meg kell magyarázni nekik, hanem az irányítás és a javadalmazás belső rendszerében, vagyis a vállalaton belüli önelszámolásban is megfelelően ki is kell fejezni. Ha ugyanis a vállalatok nem törekszenek eléggé e problémák megoldására, akkor a hatékonyság és a rentabilitás növelése követelményének kizárólag külső nyomással, például a terv vagy más eszközök útján történő érvényesítése hatását veszti. Amint ezt az SZLKP legutóbbi kongresszusának határozata kifejezi, jó lesz, ha továbbra is ragaszkodunk a programszerű eljárás követelményéhez az összes olyan probléma megoldása során, amely gátolja a hatékonyság és a rentabilitás gyorsabb növelését, továbbá az e téren mutatkozó indokolatlan különbségek és - főleg - a veszteségesség megszüntetését. Ez azt jelenti, hogy tovább kell csiszolni a teljesítőképesség és a hatékonyság növelését célzó programot, kiegészíteni, időszerüsí- teni és főleg hatékony végrehajtására törekedni. Pénzügyileg is támogatni akarjuk azokat, akik az ilyen eljárás elsajátításával szavatolni fogják a saját erőforrások képzésének növelését. Most meghatározónak tekintjük, hogy minden gazdálkodó szervezetnél elsősorban az ötéves terv feladatait teljesítsék, és megszüntessék a terveknek már több éve tartó jelentős kiegyensúlyozatlanságát. Olyan helyzet ez, amelybe a jövőben nem törődhetünk bele. Máskülönben nem sikerül elérnünk, hogy az ötéves tervidőszak végén lényegében ne legyenek elmaradó vállalatok. Ez azonban azt jelenti, hogy idejében hatékony intézkedéseket kell tenni ott, ahol nem érik el a kitűzött célokat. A visz- szakozás vagy a feladatoknak a helyzethez való indokolatlan módosítása, aminek mindeddig nemegyszer tanúi lehettünk, csak árthat azoknak, akiknek meg kell szüntetniük lemaradásukat. Ehelyett inkább arra volna szükség, hogy keressék az ötéves terv feladatai túlteljesítésének lehetőségeit. Annál egyszerűbb lenne a belépés a gazdálkodás olyan lényegesen igényesebb feltételei közé, amelyeket az átalakítás magával hoz. Amikor azt mondjuk, hogy az átalakítás hosz- szabb távú folyamat, és valóban forradalmi változásokkal jár, tudatában vagyunk, hogy bonyolult lesz, s közben szükség lesz az esetleges hibák vagy tévedések helyrehozására. Olyan helyzetben is, amikor jelentős lehetőségeink vannak a szovjet elvtársak tapasztalataira való támaszkodásra, mivel náluk az átalakítás már a gyakorlatban folyik, és szintén nem nehézségektől mentesen. Gorbacsov elvtárs ezzel kapcsolatban újévi üzenetében kiemelte: ,.Természetes, hogy az átalakítás nem halad előre könnyen és fájdalommentesen. Nem minden és nem mindig sikerül azonnal úgy, ahogyan elképzeljük.“ Ez az állítás számunkra is sok tekintetben tanulságos. Abban mindenesetre, hogy belőle induljunk ki mechanizmusunk és főleg közös elemei gyakorlati végleges kialakítása során. A CSKP KB 7. ülésén a XVII. pártkongresszus irányvonalának megvalósításával, az átalakítással és a kádermunkával kapcsolatban elfogadott dokumentumok és azok a határozatok, amelyeket az SZLKP KB mostani ülése hagy jóvá, minden munkahelyi közösség és egyén számára kötelező útmutatást adnak a következő időszakban kifejtendő tevékenységükhöz. Mindenütt belőlük kell kiindulnunk, egyidejűleg fel kell használnunk minden tapasztalatot mindazzal kapcsolatban, ami az előző években jó volt, és pozitív eredményekkel járt, a többin pedig fokozatosan változtatni kell. Tanulnunk kell az elmúlt időszakok hibáiból is, és - főként - már most érvényesítenünk kell az átalakításnak nemcsak a céljait, hanem azokat a konkrét elemeit is, amelyek már a jelenlegi rendszerben - és nemcsak a komplex kísérletet végrehajtó szervezeteknél - felhasználhatók. Azoknak a mélyreható változásoknak a volta, amelyekre az átalakítás irányul, egyenesen kikényszerítik azt, hogy ne halasszunk el semmit, amit már ma megtehetünk e folyamat sikere érdekében. Az amerikai konzervatív erők manőverei a rakétamegállapodás meghiúsítására (ČSTK) - Az amerikai konzervatívok mozgósítják erőiket, hogy a szenátusban megakadályozhassák a közepes és rövidebb hatótávolságú rakétákról kötött szovjetamerikai szerződés ratifikálását - írta a New York Times Magazine legutóbbi számában. Azt a tényt, hogy Reagan a békeszerető amerikai és nemzetközi közvélemény nyomására aláírta a Szovjetunióval a megállapodást, a konzervatív republikánusok árulásnak tartják, s mint a lap írja, vissza szeretnék fordítani a történelem kerekét. Arról akarják meggyőzni az amerikaiakat, hogy a szerződés nem számolja fel a nukleáris robbanófejeket, nem eredményezi a katonai kiadások csökkenését, hanem éppen ellenkezőleg, magával vonja a védelemre fordított összegek emelkedését. Szerintük a megállapodott ellenőrzési intézkedések is sok kívánnivalót hagynak maguk után. A Magazin szerint még a szerződés aláírása előtt egy héttel, Virginiában dolgozták ki az okmány elutasításának taktikáját és stratégiáját a jobboldali csoportosulás 25 képviselőjének találkozóján. Döntést hoztak arról, hogy új koalíciót alakítanak az ún. megbékélés elleni szövetséget. A jobboldal eddig mintegy 300 ezer, a szerződés bojkottjára felszólító levelet küldött szét, továbbá 5000 magnókazettát, ezeken Bernard Rogers tábornok, a NATO volt európai főparancsnoka támadja a szerződést és híveit. Ezenkívül egy egész sor jobboldali csoport akarja még ebben a hónapban publikálni nyilatkozatait, amelyekben a szerződést „a Chamberlain és Hitler közötti 1938-as müncheni egyezményhez" hasonlítják. A folyóirat a továbbiakban rámutat, hogy a szenátusban számos konzervatív tudatosítja, nem valószínű, hogy szavazás útján sikerül „felszámolni“ a szerződést. Ezért különböző manőverekkel hátráltatni akarják a megállapodásról szóló vita megkezdését. Ha ez nem sikerül nekik, akkor egy másik eszközhöz, a különböző kiegészítésekhez folyamodnak. Egyes szenátorok már elkészítették az olyan kiegészítéseket, amelyek elfogadása lényegében aláásná a szerződést vagy pedig rákényszerítené Moszkvát nukleáris engedményekre. A cikk végezetül azt hangsúlyozza, hogy a ratifikálás megakadályozását a konzerArgentin tiszti lázadás Fegyveres összecsapások várhatók (ČSTK) - Az argentin szárazföldi erők vezérkara közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozza, a hadsereg vezetése akár erő alkalmazásával is kész elnyomni a tisztek egy csoportjának lázadását, melynek élére Aldo Rico volt alezredes állt. A Buenos Aires-i rádió jelentései szerint Aldo Rico vasárnap délután elhagyta a 4. ezred laktanyáját és emberei elhelyezkedtek a Monte Caseros városhoz vezető utakon. A városhoz közeledik a második hadtest egy nagyszámú alakulata, melynek feladata a lázadás leverése A tegnapi hírek szerint Monte Caseros térségében várhatóak a fegyveres összecsapások a fellázadt egységek és a kormányhű csapatok között. Hétfőre virradó éjszaka a kormánycsapatok kb. 2000 tagja Dante Caridi tábornoknak, a vezérkari főnöknek, egyben á szárazföldi erők főparancsnokának vezetésével elfoglalta állásait a laktanya körül, amelyben Aldo Rico és hívei bariká- dozták el magukat. A laktanya környékéről evakuálták a polgári lakosságot. Raul Alfonsín államfő tegnap délelőttre összehívta a kormány rendkívüli ülését, hogy megvitassák a válságos helyzetet. Alfonsín, aki a fegyveres erők főparancsnoka, hétfőre virradó éjszaka parancsot adott ki a szárazföldi erőknek és a légierőnek, hogy készüljön fel a lázadók elleni fegyveres fellépésre. Újabb hírek szerint a lázadáshoz csatlakoztak San Luis és Tucuman tartományok két támaszpontján állomásozó egységek is. A déli Santa Cruz tartományban sikerült leverni egy további katonai lázadást. Vasárnap gyakorlatilag valamennyi argentin politikai párt elítélte Aldo Rico lázadását és követelte a kormánytól a rend helyreállítását a hadseregben. Baloldali pártok csoportja, köztük az Argentin Kommunista Párt, felszólította a népet, rendezzen tüntetéseket tiltakozásul a lázadók reakciós manőverei ellen. Lapzártakor érkezett jelentések szerint Alfonsín elnök a kormány délelőtti ülése után elrendelte a rendkívüli állapotot. A lázadók egyébként a levegőbe röpítettek egy hidat s a hatalmukba kerítették az ország fő belföldi légikikötőjét. vatívok csak a legközelebbi feladatnak tartják. A fő céljuk, nem megengedni, hogy előrelépés történjen a szovjet-amerikai viszonyban, ennek érdekében többek között meg akarják akadályozni a hadászati támadófegyverek korlátozásáról szóló szerződés (ez évre tervezett) aláírását is. Iráni offenzíva az északi fronton Az ÍRNA iráni hírügynökség tegnap bejelentette, a front északi szakaszán pénteken indított offenzíva eredményeként az iráni egységek elfoglaltak kb. 110 négyzetkilométernyi iraki területet és néhány stratégiai jelentőségű magaslatot. Harc- képtelenné tettek vagy 1500 iraki katonát és további 550-et foglyul ejtettek. Az iraki főparancsnokság bejelentette, az iráni offenzívát megállították, de a harcok folytatódnak. A közlemény szerint az iraki csapatok teljes mértékben ellenőrzik a helyzetet. A többi frontszakaszon helyi jelentőségű harcok folynak. Noboru pihen (ČSTK) - Takesita Noboru japán miniszterelnök vasárnap befejezte kanadai hivatalos látogatását és a Hawai-szigetekre utazott, hogy kipihenje a múlt heti tárgyalások fáradalmait. Washingtonban és Torontóban a japán kormányfő Kanada és az Egyesült Államok legfelsőbb vezetőivel folytatott megbeszéléseket. Haitiban rendkívüli biztonsági intézkedések kísérték a vasárnapi választásokat (Telefoto - ČSTK) A haiti lakosság nagy része bojkottálta a választásokat (ČSTK) - Haitiban a 3 millió szavazásra jogosult csaknem 90 százaléka, eleget téve az ellenzéki pártok felhívásának, bojkottálta a Namphy tábornok vezette katonai-polgári junta által vasárnapra kiírt választásokat. A sajtóügynökségek véleménye megegyezik abban, hogy a választásokat nagymértékben meghamisították. A választóhelyiségeket bérelt „szavazók“ járták végig, akik a junta jelöltjeire adták le voksaikat. A tömeges távolmaradásban a november 29-i tömegmészárlás megismétlődésétől való félelem is szerepet játszott. Ekkor került volna sor a független választási tanács által eredetileg előkészített választásokra, amit azonban a volt diktátor terrorista kommandói véres közbelépéNicaraguai értékelés a csúcsról (ČSTK) - A közép-amerikai államfők San Jóséban megtartott konferenciájának eredményei súlyos csapást jelentenek az USA közép-amerikai intervenciós politikájára - írta kommentárjában a Barrica- da. Nicaragua központi napilapja. A Costa Rica-i fővárosban sikerült nagy lépést tenni a közép-amerikai béke és biztonság helyreállítása felé annak ellenére, hogy a Fehér Ház már hosszabb ideje erős nyomást gyakorolt a közép-amerikai kormányokra, igyekszik megakadályozni a békés rendezésre irányuló erőfeszítéseket. A csúcstalálkozón elfogadott nyilatkozat támogatja a politikai eszközökkel való rendezés esélyeit. Ezzel szöges ellentétben áll Washington állásfoglalása, a Fehér Ház változatlanul a közép-amerikai konfliktusok katonai megoldására helyezi a hangsúlyt, mindenekelőtt a Nicaragua elleni hadüzenet nélküli háború folytatására. A csúcstalálkozó résztvevői ezzel szemben ismételten úgy vélekedtek, a zsoldos bandák további támogatása összeegyeztethetetlen a béketörekvésekkel. Mindezeket figyelmen kívül hagyva a Fehér Ház vasárnap bejelentette, Reagan elnök január 26-án kérni fogja a Kongresszust, folyósítson 270 milliódollárt az ellenforradalmi szervezetek elsősorban katonai támogatására. David Benior, az amerikai képviselóház demokrata tagja, aki San Jóséban a csúcstalálkozón megfigyelőként volt jelen, úgy vélekedett, a Kongresszusnak a közép-amerikai béke elérése érdekében el kellene utasítania az elnök kérését. seikkel megakadályoztak. Az érvénytelennek nyilvánított tavalyi választásokat követően pedig a hét végén került sor az új választási színjátékra, melyen gyakorlatilag csak a Duvalier rendszer hívei indultak. A „legesélyesebbek" közül való Leslie Manigat, Duvalier egyik közeli munkatársa, a megbuktatott kormány egyik minisztere is. Michael Hooper, az emberi jogokért küzdő amerikai szervezet egyik aktivistája, aki a haiti fővárosban kísérte figyelemmel a vasárnapi választásokat, nyílt csalásnak minősítette azokat. A haiti városok utcáin vasárnap rendőri alakulatokkal megerősített katonai járőrök cirkáltak, s a választóközpontokat is a hadsereg vette körül. A Namphy tábornok által kijelölt választási tanács ez idáig visz- szautasította, hogy bármilyen adatokat közöljön a választási eredményekről, melyek előreláthatólag a hét végén kerülnek nyilvánosságra. Barre esélyes (ČSTK) - Raymond Barre, a kormányzó francia jobboldal egyik vezető személyisége február 8-án közli, indul-e a három hónap múlva esedékes elnökválasztásokon. A legutóbbi közvéleménykutatások szerint Barre-nak van a legnagyobb esélye arra, hogy a szavazás második fordulójában sikerrel vegye fel a versenyt a szocialisták jelöltjével. Jacques Chirac kormányfő már szombaton bejelentette, hogy jelölteti magát. ÚJSZ 6 1988. I. 1
