Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-11 / 49. szám
s ? Jevgenyij Kuznyec Misi és a szél- Nem tudok elaludni... - panaszkodott Misi az édesanyjának. - Játszani szeretnék...- De hiszen késő van, kisfiam. A pajtásaid is mind alusznak már. Az udvaron sötét van, fúj a szél. Hallod... ?- Akkor a széllel fogok játszani! Bujócskázni fogunk... - ma- kacskodott Misi. Kiment a verandára, és megszeppent egy kicsit, mert sötét volt, a Hold felhőkbe bújt, és fújt a szél, hajladoztak a fák, mint haragos óriások. Misi hirtelen hangot hallott, valami suttogásfélét.- Hol vagy, Misi kém?- Ki van ott? - kérdezte Misi félénken.- Én vagyok, a szél... - hallatszott a válasz. - Velem akartál játszani...- Igen... - válaszolta bizonytalanul Misi. - Bújócskázni akartam veled.- Akkor keress meg. - súgta a szél. Misi keresni kezdte, mindenfelé az udvaron, benézett a farakás mögé is, de sehol sem találta a szelet.- Nem jól keresel - nevetett a szél, és megsimogatta Misi arcát. - Most te bújj el! Misi a verandán bújt el.- Itt nem fogsz megtalálni mondta, de a szél mégis azonnal megtalálta és ismét megsimogatta az arcát. Misi ezután az udvaron bújt el, a fa mögé, a szél ott is azonnal rátalált. Ekkor Misi beszaladt a szobába, gyorsan levetkőzött és bebújt a takaró alá. A nyitott ablakon beosont a szél a szobába, megcirógatta Misi arcát.- Itt is megtaláltalak... - nevetett, de Misi akkor már összegömbölyödve aludt, mint a bunda. Antalfy István fordítása Frantisek Navara Az ostoba farkas Az erdőszéli réten legelészett egyszer az öreg birka. A fú zsenge volt, ízlett neki, így észre sem vette, hogy az erdőből elósom- fordált egy farkas. Nagyon éhes volt, már kora reggeltől korgott a gyomra. Kis ideig csak nézelődött, végül rászánta magát és megszólította a birkát:- Báránykám, báránykám, mit szólnál hozzá, ha én téged megennélek? A birka nem ijedt meg. Mindjárt felismerte, hogy ez az a farkas, amelyikről széltében-hosz- szában azt beszélik, hogy ostobább nincs nála, még ötig sem tud számolni.- Semmit! - bégette. - Igazán semmit.- Ennek örülök - szólt a farkas. - Már azt hittem, kérdezősködni fogsz, hogyan és miért, a végén pedig elmenekülsz.- Ugyan már! Csak éppen eszembe jutott, hogy... A birka nem mondta végig, elgondolkozva csóválta a fejét.- No mi az? Mit akarsz mondani? A farkas szemébe szikrázott a kíváncsiság.- Ahogy elnézem, nem valami jók a fogaid.-Azok bizony nem - hagyta rá a farkas és elszontyolodott, mivel a megjegyzés nyomán alaposan megfájdult egyik foga.- Sajnállak, farkas komám! Besózva még úgy-ahogy ehető lennék, de így... Tudod mit? Oltsd ki jól a nyelved, hunyd be a szemed és tátsd ki szépen a szád, amennyira csak tudod, én meg beleugrom.- Micsoda nagyszerű ötlet!- dicsérte a farkas. Buta birka és mennyi esze van. Behunyta hát a szemét és... A birka ekkor nekiment a farkasnak, szarvaira kapta, majd jól a földhöz vágta. Mire a farkas felocsúdott, a birka már régen árkon-bokron túl volt.- Nem tudom mi történt- morfondírozott a farkas, amikor már nem zúgott a feje.- Megettem, vagy nem ettem? Bizonyára igen, mert sehol sem látom. Elégedetten leheveredett a fűbe, amely épp úgy illatozott, mint azelőtt, és elaludt, hiszen teli bendövel jólesik az alvás. Orel Éva fordítása FEJTSÜNK SZÓT! A néma német, a britek meg a bretonok Ha valami nagyon érthetetlen a számunkra, manapság azt mondjuk: ez nekem kínaiul van. Az érthetetlen idegen nyelvre meg ilyesmiket mondunk- nem éppen udvariasan „Mit karattyolez itt? Mit habatol, hebeg összevisz- sza?“ Az ókorban a görögök is ilyesféleképp tettek: a számukra érthetetlen idegen nyelveket megpróbálták gúnyosan hadarva utánozni: az ,idegen‘-t, .faragatlan'-t jelentő barbár voltaképp hangutánzó szó: bár a görög barbarosz előtt az óind nyelv is hasonlóan használta a barbara szót az idegenekre „dadogó' jelentésben. (Különben Barbara, illetve Borbála nevünk is az .idegen' jelentésű görög-latin barbara származéka, azt jelenti, szó szerint: „idegen nő'.) De a magyar dadog ige is hangutánzó, éppúgy, mint a szláv eredetű néma, amely a beszélni nem tudókat, vagy nehezen beszélőket, értelmetlen hangokat hallatókat próbálta nyelvileg utánozni. A németek magukat deutsch-nak mondják: nálunk használt nevük szláv eredetű (az oroszban nyemeckij), s voltaképp azonos forrású a szintén szláv néma szó tövével. Hogy hogyan történhetett ez? Úgy, hogy a szlávok számára a más nyelvű germánok „beszélni nem tudók" „némák" voltak. így a „néma német“ jelzős kifejezésben voltaképp ugyanaz a hangutánzó szó fordul elő- két külön jelentésben. S a népneveknél maradva: a román nép neve a múlt századig általában oláh alakban fordult elő nyelvünkben (minden bántó vagy lekicsinylő mellékzönge* nélkül); Ady Endre még ezt írta a Magyar jakobinusok dalában: Hiszen magyar, oláh, szláv bánat Mindegyre egy bánat marad... A népnév a hegyi pásztorokat jelentő szláv vlach szó származéka (a románok latin neve is vaiach volt). Ebből a vlachbóf lett egyrészt - a szóeleji mássalhangzó-torlódás feloldásával - az oláh, míg a vlach többes számú vlasi (ejtsd: vlaszi) alakjából a másik újlatin nyelvet beszélő nép neve, az olasz. Hasonló eset nem egy akad a nyelvek életében. A franciaországi Bretagne- félszigeten letelepült kelta eredetű bretonok (1938-ban még egymillióan beszélték a nyelvet), s az angliai britek neve azonos eredetű (a franciaországi bretonok az i. sz. V-VI. században hajóztak át Angliából mai hazájukba). A híres vikingek, a normannok neve (Normandia francia tartomány volt a Szajna torkolatvidékén) germán eredetű, s szó szerint azt jelenti „északi ember" Némileg rokon vele a norvég népnév: Norvégia neve szintén ónémet eredetű (a Nord jelentése ,észak', Weg-é ,út‘; vagyis Norvégia ezt jelentette: „északi út', .északi irány'), s ebből az országnévból alkotta meg nyelvünk a norvéget. ahogy újabban Ausztráliából az ausztrált, Argentínából az argentint (bár régebben csak az ausztráliai, az aregentinai járta). Szilágyi Ferenc VÁLASSZATOK PÁLYÁT! JÖN az osztályfőnöki... Add tovább! Oké! Röppályát, autópályát vagy focipályát? Add tovább! Lökött ökör. Életpályát! De legalábbis egy iskolát... Add tovább! Te szelídített hiéna! Akkor is a focipályán maradok! Azon is meg lehet élni. Add tovább! Színésznő leszek, eldöntött tény. Bárcsak ide is jönne már egy filmrendező... Add tovább! No és ha jönne? Gondolod, hogy éppen negyvenes lábú, hórihor- gas tiniket keres majd? Add tovább! Ne taposs ily kegyetlenül a lelkivilágába! A tehetség a fontos, no meg - most olvastam valahol - a beleérzőképesség. Add tovább! Akkor én táncdalénekes akarok lerVii! Úgy beleérzem magam, mikor hallom a rádióban, hogy: „Az vagy nekem, mint télnek a hó“. Add tovább! Inkább abba érezd bele magad, hogy: „hülye voltam, -mikor szóltam Add tovább! A fellegek fölé vágyom. Stewardess leszek, bejárom a világot! Add tovább! Az a gyanúm, hogy „földi kisasszony“ maradsz. Túlsúllyal nem lehet gépre szállni... Ennyi nagyképú macát! Add tovább! Autóversenyző leszek, a Lauda! Tudjátok, milyen az: száguldani?! Add tovább! Te honnan tudod? Csak nem a Trabanttal volt részed benne? Bár azzal is fejre lehet állni. Ám óva intelek, nem mindenki ússza meg a „halál árnyékát“. Add tovább! Rendőrnek megyek, nyomozó leszek, mint Linda. Kár, hogy érettségizni kell előbb... Add tovább! Akkor kezdheted is! Nyomozd ki, hogy ki véste a padomra: Ludwig, szeretlek. Ezt mégis jó lenne tudni. Add tovább! Elárulom nektek egy titkomat: minden vágyam, hogy költő legyek. Itt a legutolsó mivem: „A lányok szépek, szivem csupa remény, habár jól tudom: az élet nem leányregény.“ Add tovább! Zökkenjetek már vissza! Én otthon, a fürdőkádban szoktam álmodozni. Igaz, ott mindig arra lyukadok ki, hogy űrhajós leszek. De mi a csudát Írjak erre a fránya jelentkezési lapra? Add tovább! Én már döntöttem: „Szakács leszek, nem titok, rímet én is faragok, és éhen sem maradok.“ Brrrrrrrrrr iij\ Száz éve, hogy kigyúlt Csoltó, benne égett hat tűzoltó, túztól mentették a falut, a gyertyájuk meg kialudt. Ha Hosszúszón dalba kapnak, végét elnyújtják a dalnak. Ha túl hosszú lesz az ének, valamicskét lemetélnek. Szádvárborsa hegyes-völgyes, körös-körül zúg a tölgyes, a legelőn liba gágog, tornyon kakas, de csak bádog. Van-e még kun Kuntapolcán? Kun ragyogás a kun orcán? Gondolnak-e Kun Lászlóra, a megcsüggedt kun zászlóra? Elkerültem Tornaijára, ízlett ott a tonhal mája, nem is ültem lógó orral, megöntöztem hordós borral. Emlegetik Gömörhorkát, hogy a bolhát megpatkolták, a szöcskére gatyát húztak, három egeret megnyúztak. > ü DC D > (D (/) UJ z-UJ Q Hegyen-volgyon Pö ttömnyi falucska Szalóc, él benne vagy négyszáz palóc, íze van itt minden szónak, mint a méznek vagy a sónak. A naprágyi dűlők felett megsarkantyúzták a szelet. Tör-zúz a szél, mint a bolond, pedig nincs is nála dorong. Oldalt fekszik Oldalfala, oldalt dől a templom fala, ferde ott a domboldal is, oldalról süt még a nap is. A pelsöci hegyek alján zabot hegyez három tálján. Három palóc körülállja, libaszivarral kínálja. Híres-neves Gombaszögön aszalt gomba csüng a szögön, ott, ahol a Sajó csereg, tele gombával a berek. Erdők alatt fekszik Bacska, minden utcácskája kacska, az ólban mekeg a kecske, a tetőn nyávog a macska. Gondolkodom, tehát... CSIGAVONAL Induljatok el az ábra mértani középpontjából, és csigavonalban haladva olvassátok össze a betűket! Ha helyes útvonalon haladtok végig, Tompa Mihály: A gólyához című verséből kaptok idézetet. Hogy szól ez az idézet?------------------------------------------------------------------► LY A M A D / A R / 0 AT á R S T G H • • ü L T A E ó A H M E L ú J L NY E G > E J Y U D 1 V G R G A V T T 1 A KERESD A PÁRJÁT Minden tárgynak, jelnek - öt kivételével - megtalálhatod a párját. Vajon melyik az az öt páratlan tárgy vagy jel? <-----------------------------------MEGFEJTÉS A november 27-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 0, 96; az A. Nyertesek: Soltész Beáta, Ágcsernó (Cierna nad Ti- sou); Szabó Beáta, Alsópéter (Dolny Peter); Hanko Péter, Losonc (Luőenec); Márk Erika, Nagyabony (Vel'ké Blahovo); Fe- renczi Tibor, Ipolyság (Sahy).
