Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-17 / 28. szám

* IJSZÚ 21 37. VII. 17. A LOMBTRÁGYA ÉRTÉKE Jó tapasztalatok a növényi kivonatokkal A levél feladata elsősorban a fo­toszintézis, a légzés és a transzspi- ráció lebonyolítása. Ezek mellett al­kalmas arra is, hogy ásványi táp­anyagot vegyen fel. Kismértékű táp- elemfelvétel lehetséges a gyümölcs, a vessző héjszövetein és rügyeken át is. Az elsődleges ásványianyag- felvevö szerv a földfeletti részek nagy felülete ellenére is a gyökérzet, különösen az úgynevezett makró- elemek (N, P, K, Ca, Mg) tekinteté­ben. Ezért a növények makroelem- igényét alapvetően a talajon keresz­tüli trágyázással kell kielégíteni. FINOM PORLASZTÁSBAN A kisebb mennyiségben szüksé­ges mikroelemek pótlására már csak a kijuttatás egyenletessége és gazdaságossága miatt is legtöbb­ször a lombon keresztüli adagolás a legmegfelelőbb. A tápelemhiány gyors megszüntetésekor is hatásos a permettrágyázás. A hiánytünetek ilyen orvoslása nem jelenthet végle­ges javulást, kivéve, ha évente rend­szeresen lombtrágyázunk. Például a levegötlenség okozta zavarok vagy az erős tápelemhiány kiküszö­bölése érdekében végzett lombtrá­gyázás csak a kijuttatás évében le­het eredményes, esetleg még egy évig van némi utóhatása. A tartós siker a talaj összetételének, szerke­zetének javításával,a talajbeli táp- elem-aránytalanságok megszünte­tésével és a tápelem-szolgáltatás feltételeinek javításával érhető el. A permettrágyázással kijuttatott tápanyag hatékonyságát több té­nyező befolyásolja. Ezek között sze­repel a növényre és a földre jutó permetlé aránya, a növény fejlődési állapota, a cseppméret és a tömény­ség. A permetezéskori hőmérséklet­nek és légnedvességnek, valamint a tápelem növényen belüli mozgá­sának szintén szerepe van. Permettrágyázáskor nagyon ritka, hogy a permetlé 60 százalékánál több kerüljön a fára. Ez az arány a kis fák esetében, valamint a tava­szi lombtrágyázásoknál még kisebb. A fiatalabb levelek és gyümölcsök könnyebben és gyorsabban vesz­nek fel tápelemeket, mint az időseb­bek. Sokkal jobb a tápelemfelvétel, ha finom porlasztással, apró csep- pekben, megfolyás nélkül juttatjuk a növényre a permetlevet. lyenkor a perzselés veszélye is kisebb, és nagyobb töménység is megenged­hető. A 15-20 C-fok közötti hőmérsék­let a legkedvezőbb a permettrágyá- zásra. Alacsonyabb hőmérsékleten lassabb a felvétel. Ez érvényes a 25 C-foknál magasabb hőmérsékleten is, de akkor még perzselési veszély is van. Legcélszerűbb a permettrá- gyázást a kora esti órákra hagyni, amikor a fű harmatosodni kezd. Ilyenkor a tápelemek hosszú ideig oldott, felvehető állapotban a nö­vény felületén maradnak. Hasonló okok miatt kedvező a kora reggel is. A szél nemcsak elsodorja a perme- tet, hanem a cseppek gyors beszá- radását is okozza. A FONÁKON KEDVEZŐBB A lombtrágya érvényesülése táp­elemenként is eltérő. A nitrogén, a kálium, a foszfor növényen belüli szállítása gyors és könnyen szétter­jed a permekével közvetlenül nem érintkező növényi részekbe is. A há­rom elem közül a nitrogén a legmoz­gékonyabb. A kalcium ellenben a legnehezebben mozdul el a felvé­tel helyéről (noha a levélre juttatott Ca a következő évi hajtásokban is megjelent). A levélre került kalciumnak nincs, vagy nagyon kicsi az esélye arra, hogy eljut a gyümölcsbe is. Ugyanis az ásványi elemek és az asszimilá- ták is a háncs szállítónyalábjain tá­voznak a levélből. Itt viszont a kalci­um a jelenlévő oxálsavval oldhatat­lan Ca-oxalát kristályok formájában kiválik. Ezért nagyon fontos, hogy a kalcium-permettrágyázásnál a permetlé közvetlenül a gyümölcs­re kerüljön. A magnéziumra és a borra a lassú, míg a többi elemre a közepes növényen belüli mozgás jellemző. A levél felépítéséből adódóan a tápelemfelvétel lehetőségei a foná­kon kedvezőbbek mint a színén. Ezért a házi-kerti permetezéskor ta­nácsos úgy tartani a szórófejet, hogy a permetlé a levelek fonákjára irá­nyuljon. így a visszahulló permetből még elegendő kerül a levelek színé­re is. A gyümölcsfák lombtrágyázásá­ra általában a 0,5 százalékos per- mettrágya töménység a megfelelő. Egyes készítmények ennél tömé­nyebben is kijuttathatok. Jobb ered­ményre számíthatunk, ha az egy­szeri 2 százalékos oldat helyett 3-4 alkalommal a hígabbat használjuk, így az új növedékre is kerül permet- trágya. A többszöri permetezéssel jobb fedettséget érhetünk el. Nitro­génból ősszel 2-3 százalékos olda­tot is elviselnek a levelek. Az önálló bór-permettrágyázásra 0,1-0,2 szá­zalékos, a réz- és cinkszulfát kijutta­tására pedig 0,2-0,5 százalékos tö­ménység elegendő. A tápelemeket szerves (kelát) kötésben tartalmazó permettrágyákból 1,2 százalékos tö­ménység sem okoz perzselést. Permedének a szuperfoszfát a sok ballasztanyag miatt nem alkal­mas. Foszfor-permettrágyázáshoz a foszfort tartalmazó összetett ké­szítmények jöhetnek szóba. A gyü­mölcsfélék és különösen a bogyó­sok egyedi kálium-permettrágyázá- sára káliumklorid helyett káliumszul­fátot, vagy - ha nitrogénre is szük­ség van - káliumnitrátot használ­junk. ÜGYELJÜNK A KEVERÉSRE Gyakran fölvetődő kérdés, hogy az egyes tápelemeket mikor hasz­nálhatjuk permettrágyázásra? A gyümölcsfák makroelem-igényét elsősorban a gyökéren keresztül kell kielégíteni, de esetenként a permet­trágyázás is indokolt lehet. Az NPK- tartalmú kombinált szerrel végzett vagy a nitrogénes lombtrágyázás előnyös lehet, ha általánosan hal­ványzöld a lombszín, különösen hű­vös tavaszon, a talajélet lassú indu­lása miatt. A tenyészidök másik felé­ben . nitrogén-permettrágyázással tarthatjuk tápanyagfölvételre kedve­ző állapotban a lombot. így jobbak a kialakulás feltételei, több tartalék szervesanyag és nitrogén raktáro­zódik a következő évekre. Ehhez elegendő egy-egy permetezés július végén, augusztus elején és szep­tember végén. Ez különösen akkor indokolt, ha nagy a fák hozama. A termőegyensúlyban levő fáknál a nagymértékű gyümölcshullás mér­séklésére a virágzás után 1-2 héttel ajánlható a nitrogén- vagy Wuxal- permettrágyázás. A túlzott gyümölcskötődés nem­csak elaprósítja az azévi termést, hanem a következő esztendő hoza­mát is visszavetheti (alternacia). A kimerült fa rosszabbul viseli el a telet is. Az évente egyenletes, de gazdag termés a gyümölcs minősé­gére is kedvező hatású. Ezért szük­ség esetén a gyümölcsritkítástól sem szabad visszariadni. A permettrágyák növényvédő szerrel való keverésének határt szabhat a halmozódó sótöménység, ami a 0,7-1 %-ot nem haladhatja meg. A kalciumtartalmú lombtrágyá­kat önállóan juttassuk ki, mert csök­kenthetik a növényvédő szerek ha­tékonyságát. A vastartalmú lombtrágyákat nem javasoljuk nehézfém-tartalmú nö­vényvédő szerrel (Zinebbel, Dithan- nal, Rézoxikloriddal) keverni. Ha a keverési lehetőség nem ismere­tes, akkor célszerű elvégezni a ke­verési próbát. Csapadék (pehely- szerú lebegő részecskék) kiválása­kor ne keverjük a műtrágyát növény­védő szerrel, mert mindkettőnek romlik a hatékonysága. K. Sz. VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben József Attila: Aratásban című ver­séből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: Á, G, K, A, G). 12. Új- Zéland őslakosságához tartozó. 13. Közösség valamely egyede. 14. Észak-amerikai indián törzs. 15. Előtag. 16. Ezen a helyen. 18. Dísz­növény. 20. Némán húz! 21. Kevert sor! 23. Angola - németül. 25. ...mays, kukorica. 26. T. O. I. 27. Német gépszerkesztő. 29. A lőfegy­verek elsütő szerkezete. 31. Az ég istene a föníciaiaknál. 32. Rendet tesz. 34. Pörk. 35. Hangtalan séta. 37. Szovjet biológus. 38. ölelj! 40. Ilyen szó is van. 42. Hangnem. 44. Talál. 45. Elbeszélő. 47. Letesz. 49. Képző. 50. Figyel. 51. Tó Európá­ban. 53. Darál. 55. Matematika. 56. Jelfogó. 58. L. O. K. 59. Idős. 60. Igeképző. 62. Építészeti stílus. 63. Rag. 64. Magyar művészettörté­nész. 66. A hajó hátsó része. 68. Bőr, ittrium. 69. Női név. 71. ... Arbor, város az USA-ban. 73. Kár­tyajáték. FÜGGŐLEGES: 1. Belga város. 2. Svéd fiúnév. 3. Urakra jellemző. 4. Női név. 5. Azonos betűk. 6. ... Bottyán. 7. Szakág. 8. Cseh női név. 9. Szülő. 10. Súlyarány. 11. Spanyol származású amerikai biokémikus. 12. Az idézet második sora (zárt betűk: K, D. N, A, O). 17. Szemreva- ló. 19. Neon, sulfur. 22. Azon a he­lyen. 24. ...-Kyösti, finn költő. 26. Arat. 28. Vissza: mongoloid nép 30. Árukészlet. 31. A légnyomás mértékegysége. 33. Becézett Kata­lin. 34. Fémet. 36. A disznó sonkája. 38. Az üzlet utcára néző része. 39. A Rajna torkolatága Hollandiában. 41. Kitaszít. 43. A földből előkerült régi tárgy. 46. Ébred. 48. A történe­A kimondottan kedvtelésből - a saját örömükre, és a családi önellátást biztosítandó - kertészke­dő kertbarátok között nagyon sokan vannak, akik őszintén tudnak lelke­sedni a különlegességekért, szíve­sen kísérleteznek és rendszerint minden új hazai vagy külföldi mód­szert, eljárást kipróbálnak, csakhogy friss tapasztalatok birtokába jussa­nak és eredményesebbé tegyék mindennapi munkájukat. Ilyen em­bernek ismertük meg a Komárom­hoz (Komárno) tartozó Órsújfalun (Nová Stráz) élő Kocman József nyugdíjas vasutast is, aki nyúlte- nyésztéssel, gyógynövénygyújtés- sel és kertészkedéssel tölti a megér­demelt pihenés napjait. Nem találomszerűen, hanem egy korábbi levele nyomán kerestük fel, melyben egyebek között arról írt, hogy a biológiai kertművelés hívei­nek nyomdokaiba lépett és túlsúly­ban növényi kivonatok segítségével igyekszik megóvni növényeit a be­tegségektől és a kártevőktől. Már a kertjében látottak sejteni enged­ték, hogy vendéglátónk jó módsze­reket választott. Józsi bácsi bizalmasan elárulta, hogy elsősorban azért kezdett a nö­vényi kivonatokkal kísérletezni, mert néhányszor pórul járt a vegyszerek­kel. Megfelelő mérő-adagoló se­gédeszközök hiányában hol kevés, hol meg túl sok vegyszert adott a ki­mért vízhez, így egyszer hatástalan volt. máskor meg alaposan megper­zselte a permetlé a növények lomb­ját. Amikor a hazai szaklapokban lem valamely időszaka. 51. Irak fő­városa. 52. N. E. J. 54. Textilanyag darabja. 55. Kevert mag! 57. Nö­vény. 59. Sós-tó. 61. Szovjet fizikus. megjelent néhány hir a növényi ki­vonatokkal külföldön elért eredmé­nyekről, Józsi bácsi is kísérletezni kezdett. Amikor a tapasztalatairól kérdez­tük, nevetve mondta, hogy maga sem tudja miért, de ő nem a leg­gyakrabban emlegetett és ajánlott csalánnal, hanem a csattanó masz­laggal kezdte a kísérletezést. A fel­aprított növényeket öt napig áztatta, majd a leszúrt kivonatot öt rész víz­zel hígítva permetezte ki a levéltet- vek által meglepett ószibarackfákra. Másnapra a kártevők elmenekültek a fákról. Később a paprikáról a me­zei zsurló kivonatával sikerült elűz­nie a megtelepedett levéltetveket. Itt is hasonlóképpen járt el, mint a maszlag esetében: 1 kilogramm apróra vágott zsurlót öt napon át áztatott öt liter vízben, majd a kivo­natot 1:5 arányban hígítva használta permetezésre. A csalánkivonattal elsősorban a burgonyabogarak elleni küzdelem­ben szerzett jó tapasztalatokat, de a növényzetet heti rendszeresség­gel újra kellett permeteznie, mert egyébként ismét megtelepedtek vol­na a burgonyán a kártevők. A kö­zönséges kamillával is próbát tett, de ennek a kivonata megfigyelései szerint nincs riasztó hatással sem a szívó, sem pedig a rágó kártevők­re. Viszont a paradicsomszárból, fő­leg a kitört hónaljhajtásokból készült kivonat ugyancsak riasztotta a bur­gonyabogarakat, és Kocmann Jó­zsef megfigyelései szerint az ubor­kát is hosszabb ideig megóvta a pe- ronoszpórától. A kísérletező kedvű kertbarát ar­ról is beszámolt, hogy a babot évek óta a növényzet közelébe ültetett büdöskék segítségével óvja meg a zsizsikektől. A káposztaféléket pe­dig rendszerint hipermangánoldattal fertőtlenített gödröcskékbe palán- tázza, mert így távol tudja tartani a növényektől az egyébként tetemes károkat okozó drótférgeket. Józsi bácsitól megtudtuk még, hogy az említetteken kívül csak réz- gálicot és Bi 58 EC készítményt használ a kertjében, de az utóbbia­kat már csak akkor, ha a növényi kivonatok segítségével nem tudja fékentartani a növényeit fenyegető kártevőket, illetve betegségeket. 64. Alma .... város. 65. Folyó Auszt­riában. 67. Görög betű. 70. Indulat­szó. 72. Kettős betű. 74. Azonos betűk. 75. Ó. A. A kolárovói Telekes házaspár az idén salátauborka hajtatására vállalkozott. A kiválasztott Saladin F, hibrid beváltotta a reményeiket, hiszen már április elején piacképes termést adott. A felvételen Telekes Mária látható uborkaszedés köz­ben. Kádek Gábor felvétele A július 3-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: A jó beszéd legyen rövid, a rossz még rövidebb. Könyvjutalomban részesülnek: Lady Júlia, Érsekújvár (Nővé Zámky), Katona Géza, Nagysalló (Tekovské Luzany), Kürti Jenöné, Királyrév (Král'ov Brod), Mester Béláné, Rozsnyó (Roznava), Horváth József, Kolárovo. A mágneses tér sietteti az érést A szélsőséges időjárás nem kedvezett a szamócának, így a gyümölcsök sokáig zöldek, éretlenek maradtak. Gondoltam, kísérletet teszek a mágneses térrel, hátha korábban ehetünk érett gyümölcsöt. Szedtem egy kis kosár szamócát, ebből hat gyümölcsöt a mágnes északi, hatot pedig a déli pólusához helyeztem, a többi volt a kontroli-csoport. A kísérlethez egy régi tévékészülékből kiszerelt toroid mágnest használtam, s a gyümölcsöket az ablak közelében helyeztem el, hogy elég szórt fényt kapjanak. A gyümölcsök szinte a szemem láttára értek be, elsősorban a déli pólus körüliek. Másnap már szép pirosak, fogyaszthatok voltak, miközben az északi pólus közelében elhelyezett és a kontroli-csoportba sorolt gyümölcsök még mindig éretlenek voltak. Később őszibarackkal kísérleteztem. A kemény, ízetlen gyümölcsök 24 óra alatt megpuhultak és fogyaszthatóvá váltak. Cseresznyével hasonló eredményt értem el. Tudom, hogy a módszer tulajdonképpen csak házi alkalmazásra jó, hiszen nagyobb mennyiségű gyümölcs gyorsított érleléséhez rengeteg mágnesre lenne szükség. Mégis közre adom a tapasztalatomat, hátha valaki hasznát veszi. Feltételezem, hogy a cserépbe helyezett mágnes a dísznövények fejlődését is kedvezően befolyásolná. (Z) (dek) Keresztrejtvény a ■¥

Next

/
Oldalképek
Tartalom