Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-12-24 / 51. szám

■rg Tornya Erika MILYENNEK KÉPZELED EL AZ IDEÁLIS ISKOLÁT? nünk és dolgozatot írnunk! Borzalmas még a sok hátrányos megkülönbözte­tés, igazságtalanság. Egy elvesztett mérkőzés után nekünk is be kell menni tanulni, pedig lelkileg teljesen össze vagyunk még törve, ezt fokozza még osztálytársaink csúfolódása. Hát csoda, ha ezek után rossz jegyeket szerzünk? Az átlagos:- Elég jó a suli, csak egy kicsit magas az óraszám, sokat várnak el tölünk. Nagyon jó lenne, ha lennének szabadon választott óráink is, és csak néhány, alapvető óra lenne a kötelező. Szakkör keretében tanulhatnánk zenét, táncot, illemet is! Jó lenne, ha az osztályter­münk felszereltsége jobb lenne, és ha Képzeletbeli közvéleménykutatást végeztem az egyik iskolában. A kérdés az volt, milyennek képzeled el az ideális iskolát? íme a válaszok: Az eminens:- Nem nyilatkozom! A stréber:- A tanárok is elolvassák a nyilatko­zatot?- Valószínűleg, igen.- Szerintem maga a kérdés is rossz! Hogy lehet olyat kérdezni, hogy milyen­nek képzelem el az ideális iskolát, ami­kor itt vagyunk az ideális iskolában! A tanárok nagyon kedvesek, aranyosak. A magas óraszám nem probléma, az később úgyis hasznunkra válik. Hogy túl vagyunk strapáivá? Á, ez nincs így, átnúltkor is mondta a matektanámó, hogy ráférne az osztályra még néhány külön­óra. Az igényes:- Az a baj, hogy túl messze van tőlünk a suli, túl nehéz a táska. Túl hosszú sor áll a büfé előtt, túl langyos a tej, túl száraz a kifli. Az iskolában télen túl hideg van, máskor túl meleg. A torna­termi öltöző túlzsúfolt, a suli sportmeze túl egyszerű. Túl kevés a hely az osz­tályban, túl sokan vagyunk. Túl kevés a szakkör, oda is túl sokan járnak. Véleményem szerint, ha az itt felsorolt dolgok nem lennének „eltúlozva“, tűr­hető lenne az itteni élet. A sportoló:- Jobb lenne, ha több testi óra lenne, minden nap lenne edzése a sulicsapat­nak. Jó lenne az is, ha a tanárok velünk, sportolókkal elnézőbbek lennének, és az edzés utáni napon nem kellene felel­Ú jévi szokások Julika és Sanyika mostanában gyakran üldögélnek a csillogó-vil- logó karácsonyfa alatt. És csöndesen, mert unszolásukra nagy­mama mesét mond nekik. Tegnap én is hallhattam az egyiket, igaz, hogy nem mese volt. Néhány dolgot megjegyeztem, tovább is adom iziben. Az óév búcsúztatásáról folyt a szó, meg arról, hogyan köszöntik az egyes országokban az emberek az újévet. Burmában mindig meleg van. Újév táján legnagyobb a hőség, így ott az a szokás, hogy az embert az év utolsó vagy az újév első napjainak bármely pillanatában nyakon önthetik egy vödör vízzel. A friss zuhanytól nem sértődik meg senki. Ellenkezőleg, csak nevetnek, kacagnak. Tehetnek mást? Ez a szokás. Japánban harangzúgás fogadja az újévet. Amikor pedig elnémul­nak a harangok, mindenkinek azonnal ágyba kell bújnia és szépet kell álmodnia. Az álom nagyon fontos, mert attól függ az ember egész évi szerencséje. Ha madárral álmodik, az jót jelent. De még jobb, ha hatalmas hegyet lát álmában. Akkor az új esztendőben igen nagy szerencse éri. A japánok újév reggelén már napkelte előtt Gondolkodom, tehát,.. kevesebb gyereknek kellene egy osz­tályba járni, így többet foglalkozhatná­nak velünk tanáraink. De azért, mint látod, kibírjuk itt az életet. Az iskolakerülö:-Mi, hogy iskola? Mi az az iskola? Ja, ahová minden reggel elindulok, de nem érkezem meg! Szerintem nem kel­lene az ideális iskolában családlátoga­tás, és igazolás a hiányzásról. A család- látogatás engem személy szerint mindig rosszul érint, mert mindig kikapok utána, és legalább egy hétig járok iskolába. Szinte vérfagyasztó! Az igazolás is ciki dolog, mert hiába tudom jól utánozni az öregem írását, minden hiányzás után felhívja az OFÖ az őseimet, a betegsé­gem felöl érdeklődik, így hát ennek is verés a vége... Az iskola réme:- Szerintem egyáltalán nem kellene az iskola, mint intézmény! A suliban az egész napot léhaságokkal kell tölteni, még csúzlizni sem tanítják meg az em­bert! Az iskola épületét viszont nagyon jól fel lehet használni! Sok-sok ablak, ami mind betörésre vár, sok szék is van, aminek a lábát nagyon jól el lehet törni, a gondnok néni macskája is itt van, amit be lehet kormozni, el lehet csalni, meg lehet vadítani... (0 :o '5 •<o I 3 T3 C cu £ c <0 c N V) >. N OT fölébrednek, hogy köszönthessék az első napsugarat, aztán terített asztalhoz ülnek. Közép-Amerikában az indiánok, régi hagyományaikhoz híven, még ma is az erdőben údvözlik az újévet. Erdei tisztásokon hatal­mas tüzet raknak. Szines madártollakkal ékesített botot fognak a kezükbe, úgy táncolnak a lobogó tűz korúi. Az újévben annak lesz legnagyobb szerencséje, akinek a díszes botja először fog tüzet. Olaszországban az óév utolsó napján legjobb, ha ki sem lép az ember az utcára. Az ablakból mindenféle kacatot: bútordarabokat, csorba bögréket és tányérokat, lyukas fazekakat, kibelezett faliórá­kat stb. dobálnak az úttestre, járdára. Az olaszok bizonyára úgy gondolják, még az év utolsó napján meg kell szabadulni a lim-lom- tól. Az új esztendőt felújított környezetben, új elhatározásokkal, tervekkel, fogadalmakkal kell kezdeni. Skóciában alig úti el az óra az éjfélt, kitárják a kapukat, a házak ajtóit. Ismerős és ismeretlen vendégeket fogadnak. Az első órában illik a barátokat, rokonokat, szomszédokat meglátogatni, és családi tűzhelyük parázsára legalább egy darabka szenet vetni. Vietnamban sem ismerik a zimankós telet. Nem takarja hópaplan a földet, a gyerekek nem korcsolyázhatnak a befagyott tavak, folyók jégén. Virágzó őszibarackfa-ágakkal indulnak sétára az emberek. Virággal díszítik házaikat és virágot ajándékoznak rokonaiknak, barátaiknak, ismerőseiknek, akiket az új év első óráiban üdvözölnek.-yb­Szókeresö Fejtsd meg ezt a rejtvényt úgy, hogy a lerajzolt dolgok nevét beírod az ábra függőleges oszlopaiba - segítségül megadtunk néhány betűt -, így a leghosszabb vízszintes sorban egy, mikuláskor gyakran látott és ízlelt tárgy neve alakul ki, melyből talán még a karácsonyfákon is látható egy-egy darab. FÉL TUCATBÓL SZÁZ Ha az lenne a feladatod, hogy hat lövéssel száz találatot érjél el, milyen karikát vennél célba és melyiket hányszor? MEGFEJTÉS A december 18-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 0-6; Ady Endre, Csokonai Vitéz Mihály. Nyertesek. Horváth Erika, Kisgyarmat (Sikeniöka); ifj. Stubendek Gábor, Rima- szécs (Rimavská Sec); Marczell Klaudia, Dióspatony (Ore- chová Potön); Hütter Gyöngyi, Hárskút (Lipovnik); Fekete Gertrúd, Dunaszerdahely (Dunajská Streda). KESZELI FERENC Untató altató Ki látott már medvén mentét, sötét éjjel naplementét? És ki látott eben gubát, krumpli bokrán levendulát? Láttál-e rohanó rákot, denevéren anorákot? Látsz-e olykor tökön födőt- és ha látsz, köszöntőd őt? Gyárkéményen látsz-e fület, jár-e a cipőd nélküled? Játsztál-e hegedűtökön, s vajon nem vették-e zokon? Láttál-e zongorán zoknit, kecske szakállábán loknit? Madárijesztőnél csokrot, borospince alján bokrot? Láttál-e spanyolt, ki tálján, kéményt - krumpliverem alján? Nyakkendőt a palack nyakán, fakalapot öregapán? Korcsolyázó ebihalat? Szoba falán zsebablakot, muslicát, mely jégben lakott? Láttál-e már liftet tanyán, miniszoknyát öreg banyán? Bányarémet a padláson, saját bajuszodat máson? Láttál-e már csepűt rágni színészt, kupát kupán vágni? Kiskertajtón ostromzárat, várót, ki magára várat? Csokoládét gépen szőve, s csigát, mikor nő a szőre? Töretlenül zabtöreket, zabot hegyező gyerekeket? Láttál-e már pöttyös kockát, íróasztalon lapockát? Madárijesztőket frakkban, éhes disznót lakni makkban? Félig üres teliholdat s gatyát, mit a Feri toldat? Borsószemen szemöldököt, jégszekrényben sütni tököt? Láttál-e már sárga hollót, spárga-rágta metszőollót? Autóbuszt két keréken, lila pecsétet egy léken? Tintahalat tolltartóban, radírt fürödni a tóban? Bicikliző margarétát, cilinderben marharépát? Nagy ablakot alagúton, gyalogost a kisvasúton? Kisvasúton nagy vonatot, manót, aki kútban lakott? Erdőszélen sötét vadont, kéményt, melyben túr a vakond? Gyalog a vizen jártál-e, rolleren szarvast láttál-e? Vártál-e a sietöre? Ültél e már forró kőre? Sütötte-e feneked? Ha sütötte, úgy kell neked! Fürödtél-e tejben-vajban, s nevetsz-e, amikor baj van? Láttál-e már sánta tevét, ki homokba dugja fejét? Púpos struccot rövid nyakkal, fagylaltgombócot salakkal? Rajzoltál-e falra házat, mértél-e már mérleggel lázat? Voltál-e már, az, ki leszel, alszol-e, ha almát eszel? S ébren eszel-e spenótot, fűzöl-e a tűbe drótot? Láttál-e már barométert, s hívtad-e már Pálnak Pétert? Zsuzsát láttad-e Katónak, repült-e már, veled csónak? Itt áll-e már, aki ott áll, űrladikról már hallottál? Szagoltál már kölnivizet, s adósod-e, aki fizet? Tartozol-e számadással? Velem játszol, avagy mással? Jártál-e már Csallóközben, voltál-e már Győrben közben? Láttál-e már ernyős Ernőt, egyenes úton tekergőt? Dobost, aki simít dobot, lovast, aki nyergei bobot? Sízőt, aki korcsolyázik, száraz embert, aki ázik? Gerelyvetőt - ki vet árpát s Bélát, kinek neve Árpád? Díjbirkózót, aki evez, aki nem az, hanem emez. Mert ha sosem látsz ily jókat,- aludj s álmodj hasonlókat! ma am ma ...J ÚJ! 18 1987. XII.

Next

/
Oldalképek
Tartalom