Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-12-18 / 50. szám

SmSeSSÜ®0H A párt kerületi és járási bizottságai a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresz- szusa által inspirálva intenzíven gondolkod­nak azon, miként tökéletesíthetnék hatásukat, mélyíthetnék el a lenini munkastílust, fokoz­hatnák befolyásukat az elfogadott határoza­tok teljesítésére. Igyekezetük eredménye többnyire ,,A pártszervek, és -szervezetek valamint az -apparátus fő feladatai a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresz- szusa határozatának megvalósításában“ cí­mű dokumentum elfogadása. így történt ez a Kelet-szlovákiai kerületben is. Mivel az említett dokumentum elfogadása óta eltelt egy év, jó alkalom kínálkozik annak értékelé­sére, hogyan teljesítik, és megvalósítása mi­lyen eredményeket hozott. Természetesen az SZLKP kerületi bizott­ságának nem a dokumentum puszta jóváha­gyása volt a célja, hanem a pártmunka haté­konyságának növelését szolgáló tevékeny­ség. Elmondhatjuk, hogy a dokumentum elfo­gadását megfelelő előkészítés előzte meg, tanácskozásokat folytattak a járási bizottsá­gok vezetötitkáraival és a kerületi bizottság tagjaival. Az SZLKP kerületi bizottságának elnökségében és titkárságán az anyagot többször kiegészítették. Elolvasása után óhatatlanul fölmerül a kér­dés: mi ezekben az eljárásokban az új, és hogyan értelmezzük ezt az újat. Újra felfedez­ték a pártszervezeteknek a vállalatokhoz, üzemekbe, szövetkezetekbe és más olyan helyekre való kiszállásával egybekötött ülé­sét, ahol problémák adódnak, hogy ott a való­sággal szemtől szemben, a dolgok alaposabb ismeretében tanácskozhassanak? Vagy va­jon új alapelv-e a párttömegeknek és a fel­sőbb szerveknek a végzett feladatokról adott alapos tájékoztatás? A fölsorolást folytathat­nánk. Túlnyomó többségben olyan munkaformák és -módszerek ezek, amelyeket a párt ilyen vagy olyan formában alkalmazott és ma is alkalmaz. Ezzel kapcsolatban hangsúlyozni kell, hogy az újat nem kizárólag a formában kell keresnünk, hanem elsősorban a tartalom minőségében. Az a meghatározó. Különben az a veszély fenyeget, hogy az egész igye­kezet az új eljárások alkalmazására a formák és módszerek keresésébe fúl, és a fő cél; a párt élcsapatszerepének növelése, a kom­munisták számára elsikkad. Például a kerületi bizottság és a járási bizottságok kiszállásos ülésein beigazolódott, hogy csak akkor hatá­sosak, ha jól elő vannak készítve, ha kellő helyzetelemzés és személyes ismeret előzi meg őket. Mi a haszna tehát ennek az egész doku­mentumnak? Először is az, hogy Kelet-Szlo- vákiában az ipar, a mezőgazdaság, a szolgál­tatások, a tudomány, a kultúra és a társadalmi szervezetek fő feladataival kapcsolatban irányt szab a pártszervek és az alapszerveze­tek munkájának; hangsúlyozza a hatékony eljárások és módszerek alkalmazását, és út­baigazítást ad, konkretizálja a kerületi konfe­rencia határozatát és azokat a feladatokat, amelyeket a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa tűzött ki a munkamód­szer és munkastílus terén a pártszervek és az apparátus számára. Mely módszereket lehet ezek közül előtér­be helyezni? Főleg a helyes eljárás keresésé­re irányuló igyekezetét, hogy erősítsék a párt­szerveket, mint a politikai vezetés és irányítás szerveit. Ez azt jelenti, hogy nem a gazdasá­gi, állami, társadalmi szerveket és szerveze­teket kell helyettesíteni, hanem a káderek képességeit, az alsóbb pártszervek és az alapszervezetek tevékenységét, a tagállo­mány minőségét, a kerület gazdasága és felépítménye fejlesztésének koncepcióját és annak megvalósítását kell előtérbe állítani. E téren kimutathatók bizonyos, a kerületi bizottság elnöksége tanácskozásainak elem­zésében statisztikailag is feltüntetett eredmé­nyek. Például, míg 1987 első félévében a ke­rületi pártbizottság tanácskozására beterjesz­tett anyag háromötöde gazdasági jellegű volt, tehát jelentősen több mint a pártélettel és a párt ideológiai tevékenységével foglalkozó; a második félévben úgy állították össze a ter­vet, hogy az említett munkaterületek kiegyen- súlyozottabban kaptak helyet benne. A célprogram szerinti eljárásra törekvést azoknak az elvi anyagoknak a sora igazolja, amelyeket az elnökségben vitattak meg. Az utóbbi időben ilyen volt Kelet-Szlovákia gép­ipara, vegyipara, robottechnikája 2000-ig ter­jedő fejlesztésének és az eszmei nevelőmun­ka színvonala emelésének tervezete. Eköz­ben gyakran kitűnt, hogy az ágazatoknak és a vezérigazgatóságoknak nincs kellően konk­rét elképzelésük a jövőt illetően. A kerületi pártbizottság ezért a dokumentumok kiegé­szítését követelte. NEM HELYETTESÍTENI, HANEM VEZETNI Az ismeretek és a tapasztalatok arról győz­nek meg, hogy a pártszerv tanácskozása olyan stílusának kialakítása, amely nem je­lenti az állami és gazdasági szervek helyet­tesítését, egyáltalán nem könnyű. E törekvés ellen hatnak olyan erők, mint a beidegződés és a megcsontosodott szokások. De nemcsak az. Sokszor az objektív körülmények teszik szükségessé, hogy a pártszervek bizonyos rendkívüli vagy vészhelyzetekben beavatkoz­zanak a gazdasági és a szállítói-megrendelői kapcsolatokba az anyagi-műszaki ellátás, a lakosság számára hő- és víz-, vagy más létfontosságú szolgáltatás biztosítása érde­kében. A kelet-szlovákiai pártszervezet körülmé­nyei közt bevált munkamódszerek közt kell emliteni a járási pártbizottságok rendszeres elszámoltatását a kerületi pártbizottság el­nökségében. CSKP XVII. kongresszusa óta már 10 járási pártbizottság adott így átfogóan számot arról, hogy miként teljesíti a CSKP XVII. kongresszusának, az SZLKP kongresz- szusának és a kerületi pártkonferenciának a határozatát. Az ilyen előterjesztés megtárgyalása min­denkor alkalmat ad a gazdasági, ideológiai és politikai feladatok teljesítésének széles körű kritikus megítélésére; s annak vizsgálatára, hogy az egyes járási pártbizottságok, párt- és gazdasági aktívái hogyan biztosítják a párt irányvonalának a megvalósítását. A tanács­kozás vitája rendszerint gazdag, számos ész­revételt, kritikus megjegyzést, javaslatot hoz felszínre. Az ilyen előterjesztések megtárgyalása nemcsak a járási pártbizottság, hanem a ke­rületi bizottság apparátusa számára is tanul­ságos. Ez abból adódik, hogy olyan objektív, igaz és szigorú álláspont kidolgozása, amely kimeríti a járás politikai és gazdasági helyze­tének lényegét és jellegét, megmutatja azokat a fő területeket, amelyeken a járási pártbizott­ság munkáját javítani kell, nem könnyű fel­adat. Kényszeríti a kerületi pártbizottság appa­rátusát a helyzet alaposabb ismeretére; az elmélet elsajátítására, tanulmányozására. Nem hanyagolható el az a haszon sem, amelyet az apparátus egységének szilárdítá­sában és az itt is létező reszortkorlátok lerom­bolásával hoz. Nem kevésbé fontos a jó tapasztalatok észrevétele, feltárása, általáno­sítása és alkalmazásuk feltételeinek megte­remtése más járásokban és pártalapszerve- zetekben. Épp e feladat tökéletesítésére és érvényesítésére irányul a kerületi pártbizott­ság igyekezete a hátralévő három járás: a Presovi, a Svidníky és a Spisská Nová Ves-i, beszámoltatásánál is. Az egyes járásokban beváltak a járási és a kerületi pártbizottság titkárainak közös tanácskozásai is. így a kerü­leti nemzeti bizottság vezetősége is rendsze­resen találkozik az egyes járási nemzeti bi­zottságok vezetésével. NEM MINDEN VÁLT BE Tovább sorolhatnánk azokat a hasznos tapasztalatokat, amelyeket a kelet-szlovákiai pártszervezet körülményei közt végzett mun­kában szereztek. Nyíltan meg kell mondani, hogy az említett dokumentumokból nem min­den valósult még meg és nem minden vált be. Például a kerületi pártbizottság elé terjesz­tett írásom anyagok mennyiségének korláto­zására és általában a papírmunka csökkenté­sére irányuló igyekezet nem járt teljes siker­rel. 1987 első félévében ugyanis az elnökség­ben és a kerületi pártbizottság titkárságán megtárgyaltak néhány szóbeli beszámolót, amelyeket általában az illetékes üzemek igazgatói szóban adtak elő és csak a határo­zati javaslatot terjesztették be írásban. A ta-. pasztalatok azt igazolják, hogy ez a munka- módszer nem váltotta be a hozzáfűzött remé­nyeket. Többnyire nem vezetett a tanácsko­zás színvonalának emeléséhez és általában az ülés időtartama is hosszabb volt, mint az írásos beszámolók esetében. Márpedig a be­számolónak rövidnek, világosnak és tárgyila­gosnak kell lennie. NAGY KÖVETELMÉNYEK A PÁRTAPPARÁTUSSAL SZEMBEN Mind ez ideig nem valósult meg az a köve­telmény, hogy a pártszervek apparátusa munkaidejének felét közvetlenül a pártalap- szervezetekben és a munkakollektívákban töltse el. Ennek részaránya az egyes járások­ban különböző. Az említett követelmény kö­vetkezetes teljesítése számos változtatást igényel az apparátus munkastílusában. A pártszervek és bizottságaik munkájával kapcsolatos anyagok, állásfoglalások kidol­gozása az apparátus dolgozóját arra kény­szeríti, hogy többet hivatalnokoskodjon a já­rási pártbizottságon, mint amennyi munkát végez a kommunisták és a dolgozók között. De vannak olyan dolgozók is, akik nehezen szokják meg a demokrácia kiterjesztésének körülményei között végzett munkát, és nem nagy kedvvel járnak az emberek közé. Ezért az SZLKP kerületi bizottsága nagy figyelmet szentel az apparátus dolgozóinak, hogy politi­kailag, szakmailag magas szinten legyenek és formalitástól mentes tekintélyük legyen. Mély ismereteikkel és érveik erejével világo­sítsanak föl, győzzenek a vitákban és a néze­tek konfrontációjában; mutassanak példát er­kölcsben, szerénységben, az öntudatos fe­gyelemben és abban, hogy saját érdekeiket alárendelik a párt érdekeinek. A pártmunka stílusának és formájának át­alakítása, a hatásosabb módszerek keresése bonyolult és ellentmondásos folyamat. Jó al­kalmat biztosít e téren az előrelépésre a párt- szervezetek jövő évi évzáró tagsági gyűlései­nek, konferenciáinak előkészítése és lebo­nyolítása. Fontos, hogy végére járjunk a dol­goknak, következetesen ellenőrizni kell a döntések és határozatok teljesítését, ébe­ren ügyelni kell a szavak és tettek egységére. A következetesség, a kitartás fokozása a ha­tározatok és irányelvek teljesítésében szintén olyan új dolog, amelyre szükség van mint a falat kenyérre. Ezt az SZLKP Kelet-szlová­kiai Kerületi Bizottsága azokkal a feladatokkal kapcsolatban, amelyeket ,,A pártszervek és -szervezetek valamint az -apparátus fő fel­adatai a CSKP XVII. kongresszusa és az SZLKP kongresszusa határozatainak megva- valósításában“ című dokumentum tartalmaz, teljes mértékben tudatosítja és eszerint cse­lekszik. A pártszervek és -szervezetek munkája minőségének és tevékenységük új módsze­reinek próbaköve az lesz, hogyan teljesítik társadalmunk szociális-gazdasági fejlesztése meggyorsításának stratégiai irányvonalát. E tekintetben a gazdaságban, a tudomány­ban, a kultúrában, a nevelésben elért ered­mények és a politikai légkör alapján kell értékelni a pártmunka hatékonyságát. JOZEF TOMEK, az SZLKP KB munkatársa —i—mr ninrntri Fokozzuk a jogi nevelés és propaganda hatását A Losonci (Lucenec) járásban a politikai és nevelőmun­ka fontos részének tartjuk a jogi nevelést és propagandát. A járási nemzeti bizottság koordinációs bizottsága tevé­kenységét a szocialista állam alapvető érdekeinek védel­mére összpontosítja, valamint biztosítja a szocialista jogi nevelés és propaganda színvonalának emelését, hatásos­ságának fokozását. Gondoskodik arról, hogy a jogi neve­lést és propagandát a nemzeti bizottságok és a Nemzeti Front többi szervezetei, a gazdasági vezetők, iskolák, intézmények, jogszolgáltatási és államvédelmi szervek következetesen végezzék, értékeljék és rendszeresen ellenőrizzék. Meghatározza a jogi nevelés és propaganda eszközeit, módszereit és formáit, általánosítja a gyakorlat­ban bevált tapasztalatokat, eljárásokat, és kijelöli az idő­szerű feladatokat. A jogi nevelés és propaganda színvonalát, eredményeit járásunkban értékelik s ellenőrzik pártszerveink és -szer­vezeteink is. A járási pártbizottság elnöksége szükség szerint, de legalább egyszer évente értékeli az e téren elért eredményeket. így volt ez áz idén márciusban is, amikor pártbizottságunk elnöksége értékelte a közbiztonsági szerveknek a szocialista tulajdon védelme, a bűncselek­mények megelőzése, valamint a jogi nevelés és propagan­da területén folytatott tevékenységét. Az előterjesztett írásos jelentés megmutatta, hogy a jogi nevelés és propa­ganda feladatait a közbiztonsági szervek alapjában teljesí­tik. Például a szocialista törvényesség megtartásával és a szocialista tulajdon védelmével kapcsolatban megelőző intézkedéseket foganatosítottak. Ezzel összefüggésben több előadás, beszélgetés hangzott el. Mindennek ellené­re a gazdasági bűnesetek száma még mindig nagy járá­sunkban, ami részben annak tudható be, hogy egyes gazdasági vezetők nem teljesítik következetesen a CSKP KB Elnökségének Leveléből eredő feladatokat, másrészt számos esetet nem jelentenek az illetékes szerveknek. Jól teljesítik ezzel kapcsolatos kötelességüket Loson­con a Jednota Fogyasztási Szövetkezet vezetői, a Zdroj igazgatósága, a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat és a Lovinobanai Állami Gazdaság. Sajnos számos ipari és mezőgazdasági vállalat, üzem vezetői nem sokat tesznek e téren, nem jelentik idejében az észlelt gazdasági bűn- cselekményeket. Erről tanúskodik a következő példa is. 1986-ban az ipari üzemekben 23 bűncselekményt és 83 bűncselekmény-kísérletet lepleztek le. Közülük a gaz­dasági vezetők egyet sem jelentettek a rendőrségnek vagy az ügyészségnek. Ezeket és további más kérdéseket - mint például a munka és állami fegyelem megszilárdítása, a szocialista vagyon védelme - tárgyaltuk meg az üzemek, vállalatok igazgatóinak és a pártszervezetek elnökeinek júniusi aktí­váján. Nyomatékosan hangsúlyoztuk, hogy a CSKP KB Elnökségének Levelében foglaltakat következetesen érvé­nyesíteni kell. A Nemzeti Front szervezeteinek, mindenek­előtt a Forradalmi Szakszervezeti Mozgalomnak még többet kell tenniük e téren. A jogi nevelés és propaganda területén sokat tettek és tesznek a nemzeti bizottságok, főleg a szocialista és a személyi tulajdon védelmét, a visszaeső bűnözés elleni harcot, a fegyelem és a rend megszilárdítását illetően. Jó példaként említhetjük e téren a Losonci, Poltári, Haliéi, Rappi (Rapovce), Ragyolci (Radzovce), Sídi (Síd) és Kokava nad Rimavicou-i helyi Nemzeti Bizottságot. Eredményesen folyik a jogi nevelés a szakközépisko­lákban, gimnáziumokban, szakmunkásképző intézetek­ben. Fölhasználják hozzá a humán tantárgyak anyagát is. Fontos célnak tartják, hogy a tanulók megismerkedjenek azokkal az alapvető törvényekkel, amelyekkel a leggyak­rabban találkoznak majd az életben. Beszélgetéseket és előadásokat szerveznek számukra szocialista társadal­munk jogrendjéről, törvényeiről, a polgári jogokról és kötelességekről. Ebből a nevelömunkából aktívan kiveszi részét a Szocialista Akadémia is, amely ez év első felében több mint hatvan ilyen jellegű akciót szervezett. Figyelmünket arra összpontosítjuk, hogy járásunk lako­sai minél jobban megismerjék államunk jogrendjét, törvé­nyeit, s szerintük éljenek, cselekedjenek, dolgozzanak, hogy valóban törvénytisztelő, jó állampolgárai legyenek szocialista hazánknak. TANKINA ISTVÁN, a Losonci járási pártbizottság titkára XII. 18. AI 9 I A jyj i|k is E I 8k 8l I HL 91 1 M MUiJUPI ÉLNI E9

Next

/
Oldalképek
Tartalom