Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-11 / 49. szám
a BUJTÁS, DÖNTÉS Amint a jó gazdához illik, ilyenkor év végén a kertészkedők is összegezik eredményeiket és tapasztalataikat, hogy az elkövetkező időszakban még eredményesebbé tehessék kedvtelésből avagy árutermelési céllal folytatott tevékenységüket. A jövő évi vegyszervásárlás és a legfontosabb növényvédelmi tennivalók tervezése szempontjából fölöttébb hasznos lehet, ha röviden összefoglaljuk, hogy az idén milyen kártevők és kórokozók károsítottak növényeinken, mert ebből következtetni lehet a várható jövő évi gondokra. ZÖLDSÉGTERMESZTÉS A paradicsomon már palántakorban megjelentek a baktériumos va- rasodásra utaló tünetek, és a piacon sajnos gyakran árusítottak fertőzött ültetóanyagot. Főleg a még nappal sem szellőztetett hajtató berendezésekben okozott nagy kárt. Április végén, május elején a borús, csapadékos időben különösen gyorsan terjedt a. fertőzés. Aki ekkor még öntözött is, az szomorúan tapasztalhatta, hogy a termés nagy része tönkrement. Ezért is jobb fólia alatt árasztásos öntözést alkalmazni. A szabadföldi növényzet károsodását (apró, kerek foltok a leveleken, sárguló lomb, előbb színtelen, majd sötétre váltó vizenyős, kiemelkedő hólyagok a termésen) és pusztulását sokan a hidegnek tulajdonították. A fertőzés terjedését a Kuprikol 0,6-0,7 százalékos oldatával mérsékelni lehet. A megelőzésben fontos szerepet játszik a kifogástalan vetőmag, a fertötlenitett talajban végzett palántanevelés, a hónaljhajtások rendszeres eltávolítása és a fertőzött növények elégetése. A paradicsomot hasonló tünetekkel kísért szeptóriás levélfottosság is károsította. Ez abban különbözik a baktériumos varasodástól, hogy a termést nem károsítja. Viszont a paradicsomon kívül újabban a paprikát is fenyegeti. Sok termelőnek fejtörést - és bosszúságot - okoztak a szabadföldi paprikán észlelt vizenyős, néha rothadó foltok. Zömmel a termés csúcsi részét károsítja, s a vizenyős foltokon rendszerint megtelepednek a gombák. A tünetet az erős napsütés váltja ki, de okát a talaj rossz vízháztartásában, illetve a csapadék egyenetlen elosztásában kell keresni. Előfordulása esetén ajánlott a gyakoribb, de nem eltúlzott öntözés. A korai hajtatással termelt uborkában a fehérpenészes rothadás tett kárt. A fehér bevonatot képező gomba rendszerint a talajszint közelében telepszik meg a növény szárán. A fertőzés megelőzésében a Funda- zol 0,1 százalékos oldatával való permetezés vagy beöntözés, és a beteg növényi részek megsemmisítése lehet a segítségünkre. A káposztafélék veszedelmes kártevője, a tavaszi káposztalégy március végétől május végéig rajzott. A gyökérnyak közelében elhelyezett tojásokból kikelő lárvák helyenként a palánták 50-90 százalékát elpusztították. A várható jövő évi kártételnek a házikertekben a Basu- din 10 G és a Diazinon 10 G használatával - folyóméterenként egy gramm vegyszer kijuttatásával - vehetjük elejét. Magtermesztés esetén Basudin 60 EC, Diazinon 60 EC vagy Metation E 50 is alkalmazható a növényzet megóvására. Az ernyösvirágzatú gyökérzöldséget a lisztharmat, a fejes salátát a salátaperonoszpóra, a salátarozsda, a szürkepenészes, illetve a fehérpenészes rothadás károsította. A borsóban helyenként kárt tettek a csipkézőbogarak, s közepes szinten károsított az üvegházi molyte- tűként is emlegetett házi liszteske. GYÜMÖLCSTERMESZTÉS Az almafákon ezúttal a varasodás okozott jelentős károsodást. Az első tünetek észlelésekor a csapadékos időjárás miatt lehetetlen volt permetezni, a kései kezelés pedig nem mindenütt járt eredménnyel. A piros gyümölcsfa-takácsatkák - az időjárás alakulásának megfelelően - az idén csak nyár derekára- végére szaporodtak el. Figyelmeztető jel, hogy rendszeressé váló kártételük egybeesik a piretroid-készít- mények megjelenésével. Vagyis: a takácsatkák természetes ellenségeinek elpusztításával odáig jutottunk, hogy az eddig leghatásosabb rovarölő készítmények használata sem garantálja a gyümölcsfák teljes biztonságát. Az amerikai szövőlepke most szinte kizárólag a házikertekben és a kerttelepeken károsított. Első nemzedéke nem volt túl népes, viszont a második generáció hernyói szeptemberben helyenként tarrágást okoztak. Az almafákat fenyegető aknázómolyok helyenként úgy elszaporodtak, hogy jövőre valószínűleg a nagyobb figyelmet érdemlők között kell majd emlegetnünk ezt a kártevőt. Jó tudni, hogy életmódja eltér a néhány év óta nálunk is ismertté vált lom- bosfa-fehérmolyétól. Mindenekelőtt korábban, már virágzás előtt megkezdi a rajzást, tehát egy permetezést feltétlenül erre az időszakra kell időzíteni. Ne tévessze meg a ker- tészkedöket, hogy az első nemzedék kártétele általában nem feltűnő. Az idei tapasztalatok ismét azt mutatják, hogy a kertészkedők általában nem szentelnek kellő figyelmet a virágzás utáni kombinált permetezésnek. Kár, hogy így van, mert ebben az időszakban még elejét lehetne venni az almadarazsak lárvái által okozott kártételnek. A körtefákon augusztus végén, szeptember elején sok helyütt láthattunk korompenészt. Ez a körtele- vélbolhák által termelt mézharmatban telepedett meg a hajtásokon, a leveleken, illetve néhol a gyümölcsökön is. A fertőzés, sajnos nem csupán a gyümölcs értékét csökkentette, de több helyütt a hajtások növekedése <is leállt. A további kártételnek alapos téli lemosó permetezéssel, egyenletes tápanyagellátással és szellős koronaforma kialakításával lehet elejét venni. A kajszifák közül feltűnően sok pusztult ki az idén. A tavaszi és nyári gutaütés oka a múlt évi aszályban keresendő. A tapasztalatból okulva, az idén sokan még szeptemberben és októberbon is öntözték a telelésre készülődő fákat. Helyesen tették. Az őszibarack növényvédelme az idén nem okozott nagy gondot, hiszen jobbára csak a levélfodroso- dástól kellett óvni a fákat. Ezzel szemben a cseresznye-, de főleg a meggyfákon nyár végén gyenge, helyenként közepes blumeriellás fertőzés és gnomóniás levélfoltosság jelentkezett. Júliusban a füs- tösszárnyú levéldarázs első nemzedékének lárvái károsították, általában közepes szinten és főleg a meggyfákon. A második nemzedék - október elején - lényegesen nagyobb számban és jelentősebb kárt okozva támadott. Nem tudni miért, de nálunk a kertészkedők valahogy elhanyagolják a szilvafélék kezelését, védelmét. Pedig, ha legalább kétszer-három- szor megpermeteznék kombinált permedével, a kártevők és a gombabetegségek nem tennék tönkre a fákat és a termést. SZŐLŐ A növényzetet több helyen már közvetlenül virágzás után megtámadta a peronoszpóra. Helyenként még a fürtök is fertőződtek. A kertészkedők közül többen úgy gondolták, hogy lisztharmattal van dolguk, holott általános tapasztalat, hogy ebben az időszakban még nem adottak a lisztharmat fellépésének időjárási feltételei. Aztán jött az igazi peronoszpóra-támadás - augusztus utolsó harmadában. Még szerencse, hogy ez főleg a hónaljhajtásokat fertőzte, Így nem kellett feltétlenül permetezni. Ugyancsak augusztus végén, de? még szeptember elején is nagy gondot okozott a szürkepenész (szürkerothadás). A fürtök tapasztalt fony- nyadásának, illetve részleges pusztulásának oka a fürtzáródás előtti, valamint a zsendüléskori vegyszeres kezelés (pl. Ronilannal) elhanyagolásában vagy elnagyolásában kereshető. SZALAILÁSZLÓ VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Fodor József: November című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: B, F, T, Z, P, I). 13. Szín. 14. övezet. 15. Jelfogó. 16. Hajzat. 18 Palló. 20. Tetten ér. 21. Uránium, rénium. 22. Kalória. 24. Ázsiai ország. 26. Foszfor, nitrogén. 27. Orosz festő. 28. Tengeri hal. 30. Térkép. 32. Azonos betűk. 33. Sodrony része. 34. Finnugor nyelvű nép. 35. Menettéri jegy. 38. Szibériai folyó. 39. Detto. 40. Igeképzö. 41. És - latinul. 43. Azonos betűk. 44. Kérdőszó. 45. Kötőszó. 46. Személyra- gos határozószó. 48. Ablaktalan fülke. 50. Mutató névmás. 51. Korsóban van! 53. Európa Kupa. 54. Víz alá buktat. 56. Alkalom. 58. Talmi. 59. Vállalati forma. 60. Gyurma. 62. Vonatkozó névmás. 63. A határ közepe. 64. Kevert eke! 66. Horvát- szlovén költő. 68. Boroshordó. 70. Gottdaldov régi elnevezése. 72. Szakember 74. Csokonai Vitéz Mihály múzsája. FÜGGŐLEGES: 2. Csatakiáltás. 3. Amikorra. 4. Névutó. 5. Francia filmrendező. 6. Névelő. 7. Romániai magyar építész. 8. Hosszadalmasam 9 Holland festő (ék. f.)). 10. Dagály. 11. Talál. 12. Uszály. 16. Az idézet második sora (zárt betűk: Á, E, Z, A, L). 17. Angol hosszmérték. 19. Baszk származású francia író. 23. Pengetőhangszer. 25. Mezőgazdasági eszköz, önmaga túlbecsülésében tetszelgő. 29. Folyamatos. 31. Azonos betűk. 32. Ezen a helyen. 34. Iráni város. 36. Azonos magánhangzók. 37. Viszonylagos. 39. Gyümölcs. 42. Folyó a Szovjetunióban. 44. Azonos mássalhangzók. 46. Ameddig. 47. Abban az irányban. 49. Férfinév. 50. Argon. 52. Sokára. 55. Attila. 56....xia, A leggondosabb ápolás ellenére is előfordul, hogy néhány tőkénk elpusztul. Ezeket feltétlenül pótolnunk kell, mert ahány töke hiányzik, annyival kevesebb termést takaríthatunk be. Homoktalajon, saját gyökerű tőkék esetében viszonylag egyszerű a dolgunk, mert bujtással és döntéssel saját tőkéinkről pótolhatunk. Mindkét módszert az erősebb, tartósabb fagyok beálltáig vagy kora tavasszal végezhetjük. Bujtáskor először is vizsgáljuk meg alaposan a hiány melletti tőkéket és az erősebbről válasszunk ki egy jól fejlett, hosszú és beérett, közepes vastagságú vesszőt. Magasmüvelésú tőkék esetén sem okozhat gondot a bújtatás, mert a biztosítócsap szálvesszöjét vagy a talaj közelében előtört, rejtett rügyből fejlődött erős vesszőt használhatjuk bujtásra. Ezután az anyatőkétől a pótlásig ássunk egyenletesen lejtő, ásónyom széles, a tőkehiány helyén 40-50 cm mély, meredek árkot. Az ásást mindig az anyatókétöl legalább 20-30 centiméterre kezdjük, mert így a gyökerei nem sérülhetnek meg. A hajlítási részeken a vesszőt óvatosan csavarjuk meg, nehogy letörjön a tőkéről és megropogtatva fektessük a kiásott gödörbe. A vessző hegyét a pótlás helyén függőlegesen felfelé vezessük. A földet folyamatos taposás közben lapátoljuk vissza. A földből kiálló vessző mellé szúrjunk le karót, kössük hozzá nyolcas alakú kötéssel a vesszőt. Az alsó két-három rügyet kis földhalom készítésével védjük a kiszáradás, a fagyok ellen. A vesz- szőt majd tavasszal metsszük visz- sza. Egy tökéről egy, legfeljebb két vesszőt bujtsunk le. Nem érdemes többet készíteni, mert gyengíti az anyatökét, amely a tápanyagelvonás miatt el is pusztulhat. A döntés is régi és jól bevált módszer a tőkehiányok pótlására, sőt lehetővé teszi az anyatöke meg- ifjítását is. Munkánk során a kiválasztott erős, egészséges tökétől szenvedélynélküliség. 57. Vödör. 58. Restell. 61. Királyi szék. 63. Fasorral szegélyezett út. 65. Gyötrea pótlások helyéig ássunk ki fél méter mély, fél méter széles gödröt. Ügyeljünk, hogy eközben a talpgyökerek ne sérüljenek meg. A földet óvatosan bontsuk ki egészen a talpgyökérig. Az oldalgyökereket úgy vágjuk el, hogy 2-3 centiméteres csonkok maradjanak.A vesszők le- hajlítása egyszerűbb és könnyebb, ha a talpgyökerek körül meglazítjuk a földet. A tökefejröl távolítsuk el a felesleges vesszőket, csonkokat, harmatgyökereket, majd a tökét óvatosan fektessük a gödörbe. Előzőleg érdemes a nagyobb sebeket Santar SM sebkezelövel bekenni. Döntéskor hasznos mindig több vesszőt meghagyni, mert a lehúzás során valamelyik letörhet. Egy tőkéről csak két vesszőt hajlítsunk le, mert többet általában nem tud ellátni tápanyaggal. Egy vesszőt az anyatóke, egy másikat a pótlandó töke helyére vezetünk. "Óvatosan húzzuk rá a földet és vigyázva, taposással tömöritsük. Ekkor már levághatjuk a fölösleges vesszőket. A gödröt taposás közben takarjuk be. A vesszők mellé verjünk karót és kössük hozzá, ekkor is majd tavasz- szal metsszünk. Ne mulasszuk el a védő földhalmok készítését. Ha jól végeztük munkánkat, az új tőkék már az első évben teremnek. Elősegíthetjük a vesszők meg- gyökeresedését, ha a gödörbe tőkénként néhány kilogramm érett is- tállórtágyát vagy komposztot adagolunk. Bujtás esetén a meggyökeresedett vesszőt jövő ősszel vágjuk le az anyatőröl. K. SZ. lem. 67. Romlott tojás. 69. Iga - ke-. ,verve. 71. Néma nóta. 73. Súlyarány. A macska érzékszerveiről A macska lábujjhegyen járó állat, testsúlya az ujjak végén elhelyezkedő párnácskákon nyugszik, „kézizülete", azaz csüdje és sarka nem érintkezik a talajjal. Rugalmas talpgumóin szinte nesztelenül oson tova. Karmait csupán mászásnál, a zsákmány megragadásakor és harc közben mereszti ki. A macska szeme az emberéhez hasonlóan előre irányul, tehát a két szem látóköre mintegy metszi egymást. A macskaszem így térbelileg érzékeli környezetét, s a kapott kép kiterjedtebb, tágasabb, mint azon állatok esetében, melyek szeme a fej két oldalán helyezkedik el. A macska tehát jól tudja zsákmányára összpontosítani figyelmét. Pupillája alkalmazkodik a mindenkori fényviszonyokhoz, éjszaka erősen kitágul, napfényben keskeny réssé szűkül. Alkonyatkor, amikor az úgynevezett kék fény az uralkodó, a macska úgy lát, mint mi, emberek nappali világosságban. A szemfenéken a látósejtek mögött ugyanis olyan sejtréteg helyezkedik el, mely minden beeső fénysugarat fölfog és kétszeresen érzékel, ezért van az, hogy a macskaszem sötétben világit. Látásukhoz hasonlóan hallásuk is rendkívül fejlett. Fülkagylójukat a hangforrás irányába állítják, s ennek alapján pontosan fel tudják becsülni a zsákmány becserkészé- séhez és megragadásához szükséges távolságot. A fül labirintusában található egyensúlyérzékeló szervük ugyancsak igen jó, s nem szabad megfeledkezni a bajuszt képező, rendkívül érzékeny tapintószörökröl sem, melyek segítségével tájékozódnak, kiváltképpen ojyan sötétben, amikor még a macskaszem sem tud kellő mennyiségű fénysugarat felfogni (á) A november 27-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtésé: Lehet, hogy a pénz nem boldogít, de a pénztelenség sem. Könyvjutalomban részesülnek. Horkay Béla, Nagykapos (Veiké Kapu- sany), Feszta Istvánné, Hurbanovo, Kapóst Ilona, Breclav, Kuszala Szilvia, Marcelháza (Marcelová), Édes János, Madar (Modrany). Egy év a növényvédelemben A tapasztalatok összegezése segíthet a felkészülésben KERESZTREJTVÉNY 1*0«. C A hiányzó töke pótlása döntéssel
