Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-12-11 / 49. szám
JSZÚ 7. XII. 11. TUDOMÁNY TECHNIKA építőanyagok nagyüzemi előállítása, a szerkezeti elemek elöregyártása és összeszerelése, a gyártási technológiák fejlődése új lehetőségeket jelentett századunk építészetében. A hagyományos építőanyagokat egyre gyakrabban felváltja a vasbeton és az acél, sót az utóbbi évtizedekben már a műanyag is. Az építőanyagok változása - a hagyományos anyagokhoz képest új statikai tulajdonságaikkal - és a technikai fejlődés egyrészt a méretek óriási megnövelését tette lehetővé, másrészt új építészeti műfajok születtek: pályaudvarok, gyárak, erőmüvek, áruházak, felhőkarcolók, többcélú csarnokok, autópályák, különböző rendeltetésű tornyok, stb. A XX. század építészetének ilyen tipikus terméke a televízió-adótorony. Ezen aránylag kis alaprajzi méreteihez viszonyítva nagy magasságú építmény szerepe napjainkban sokkal nagyobb, mint azt rendeltetése indokolná. Égre törő sziluettje formálja a tájat, a városképet - tehát nem elég, ha önmagá216 m A torony szerkezeti elrendezése ◄-------------------------------------------alkal mazott vasbeton illetve acél helyett, most e két anyag kombinációját választották a csőszerűén kiképzendő tartóoszlopok héjszerkezetének anyagául. A 16 mm vastag acéllemezből készült, belső felén vasalással ellátott gyűrűt csúsztatott zsaluzással 26 cm vastag betonréteggel borítják. Az igy kialakított szerkezet ötvözi mindkét anyag előnyös tulajdonságait és egyúttal nemkívánatos jellemzőik mérséklődnek. Az építkezési munkák napjainkban nagy erővel folynak és jövőre már a főváros legnagyobb építkezésévé fejlődik fel. Az alapozás már elkészült és még a tél beálltáig (a téli időszakban az építési munkák szünetelnek) folytatják a henger alakú tartóoszlopok acélcső-vázának szerelését. Kúszódaru segítségével a három oszlop egyszerre épül, majd ezekre szerelik fel - a 118,5 m magasságban megépített szerelő- szintről - a „kabinokat“. A száz férőhelyes kétszintes étterem 63 méter magasságban lesz a talaj szintjétől. Ezt követi 97 méter magasságban a százhúsz embert befogadó kilátó, majd csaknem tíz méterrel feljebb a telekomunikációs műszaki berendezések és a kezelőszemélyzet szintjei. A két karcsúbb tartóoszlop belsejében teherlift ill. tűzlépcsó épül, míg a harmadikba Új adótorony Prágában ban, saját vonalaiban művészi élményt nyújt. Formája, szerkezeti megoldása, építőanyaga egyben tükrözi az adott társadalom, ország fejlettségi fokát is. A csehszlovák építészet javára Írandó, hogy a rendszeres televízió- műsorszórás röpke három és fél évtizede alatt országunkban több mint félszáz adótorony épült meg, javarészt eredetit, újat, maradandót alkotva ebben a műfajban. A most épülő prágai adótorony sem kivétel ez alól, sőt szerkezeti megoldásában, fő alkotóelemeiben alapjában különbözik a világon eddig megépített hasonló rendeltetésű építményektől. Az új adótorony helyét a város középpontjában, a Mahler kertben szemelték ki, festői kilátással a fővárosra. Az urbanisztikai, az építészeti és az üzemeltetési követelményeknek eleget téve, valamint tekintettel a kivitelezési, karbantartási és nem utolsósorban az anyagi szempontokra, a tervezők egy három tartóoszlopos, tagolt szerkezetű adót javasoltak, melyen három szinten más-más rendeltetésű acélhéjszer- kezetú kabinokat rögzítenek V alakban. A három tartóoszlop közül a legrobusztusabb (átmérője 6,4 m) 132 m magasságban fokozatosan szűkített átmérővel egyben az antennarendszer tartószerkezetét is képezi, melynek teljes magassága 216 m lesz. Világviszonylatban is unikátum- nak számit a torony legfontosabb részének, a tartószerkezetnek a megoldása. A tervezők, az eddig a személyszállításra szolgáló két gyorsfelvonót szerelik be. A torony átadásával - a tervek szerint 1990-ben már megindul a kísérleti műsorszórás - a több mint három évtizede műsorsugárzásra átalakított Petrín-i kilátó visszakapja eredeti rendeltetését és újra megnyitja kapuit a nyilvánosságnak. KISS GYÖRGY Kínszenvedés a horgon ,,A halak nem éreznek fájdalmat és nem is félnek“ - a horgászok ezzel próbálják igazolni már régóta,sokszor kegyetlen sportjukat. A valóság az, hogy a halak kínok kínjával járják haláltáncukat a horgon - ahogyan ezt az utrechti egyetem fiziológusai kísérletekkel kimutatták. A kutatók 30 darab egyéves ponty reakcióit vizsgálták, miután a szokásos módon: zsinórral, horoggal és csalival kifogták őket az akváriumból. Amint a horog hegye beakadt a szájukba, megpróbáltak vadul előretörni a víz mélyébe, különösen rázták a fejüket és megpróbálták kiköpni a csalétket. Ez a magatartás - nyilvánvalóan a fájdalomreakció jele - akkor is megfigyelhető volt, ha a zsinór laza volt. Ha megfeszült, még nagyobb stresszhatás érte a pontyokat: néhány pillanattal a harapás után úszóhólyagjukból kis léghólyagocskákat kezdtek köpködni. A fájdalmas és a pánikreakció mértékének pontos megmérésére elektródokat építettek a fiziológusok a pontyok szájába. Kis feszültséget vezetve az elektródokra, a halak rázni kezdték a fejüket, nagyobb feszültség esetében azonban ugyanúgy köpködni kezdtek, mint a megfeszített zsinórra akadva - nyilvánvalóan a legnagyobb fájdalom jeleként. Az időbeli eltérésből ítélve a villamos ingerlés nyilvánvalóan biokémiai és fiziológiai folyamatokat indít el, amelyek a félelem állapotát jelzik. Ettől a félelemtől nyilvánvalóan még jobban szenvednek az állatok, ha a hegyes horog is a szájukba akad. A hatszorosára növelhetik az acélgyártmányok, szerszámok élettartamát csehszlovák szakemberek új módszerével. Az acélelemeket ionizált titángözök hatásának teszik ki vákuumban, s ilyen körülmények között nitrogén hatására 2-5 mikron vastagságú titán-nitrid réteg keletkezik rajtuk. A titángözfürdőben kezelt fém rendkívül ellenálló a mechanikai terhelésekkel szemben, és drága ötvezeteket helyettesíthet. Még ebben az évben megkezdik az elektronikus vezérlésű titángőzfürdö sorozat- gyártását. Óriás galaxis Az eddigi legnagyobb méretű - és egyben a leghalványabb fényű - galaxist fedezték fel ausztrál és amerikai kutatók a Szűz csillagképben. Malin-1 -nek nevezték el. Kezdetben a Szűz csillagképben levő galaxishalmaz halvány fényű, de rendes tagjának tarották. Ebben a halmazban néhány ezernyi tejútrendszer helyezkedik el körülbelül 50 millió fényévnyi távolságban, és a világűr tágulásának következtében körülbelül másodpercenként 1100 kilométeres távolsággal távolodnak tőlünk. Csak a Palomar-hegyi óriási távcsővel végzett megfigyelésekből derült ki, hogy a Malin-1 szökési sebessége 25-ször nagyobb, és hogy jóval távolabb, 715 millió fényévnyire van tőlünk. Óriási a kiterjedése: 770 ezer fényév (a mi Tejútunk átmérője csupán 100 ezer fényév). Ebben a tejútrendszerben nagyon lassan születnek a csillagok - a galaxis halvány fénye az éppen most keletkezett csillagokból származik. Az óriás galaxist az univerzumnak olyan területén fedezték fel, ahol korábban nem gyanítottak anyagot, és ez különösen érdekes a csillagászok számára. Nyilvánvalóan sokkal több anyag van az univerzumban, mint ameny- nyit eddig megfigyeltek. Valószínűleg elegendő hozzá, hogy a világűr tágulását egyszer lefékezze és visz- szaforditsa a folyamatot. ■ ■ " ■■■ n ■ rr m Műsor jón az űrből Az űrkutatás legnagyobb vívmányai közé tartozik, hogy segítségével és eszközeivel gyakorlatilag mindennapossá vált az űrtávközlés, a közvetlen telefonösszeköttetés távoli országok, földrészek között, a gyors információ- csere, s nem utolsósorban a televíziós közvetítés a távközlési, illetve direkt műsorszóró műholdak segítségével. Mint azt a közelmúltban lezajlott brnói és budapesti nemzetközi vásárok látogatói is tapasztalhatták ezek vétele nálunk is elérhető közelségbe került. Több vállalat mutatta be azokat az eszközöket, parabolaantennákat és vevőkészülékeket, amelyek lehetővé teszik a műsorok vételét, azt hogy a nézők az eddigi 2-6 műsor helyett annak többszöröséből válogathassanak. Meg kell jegyezni, hogy többek között ilyen eszközöknek köszönhető az is, hogy hazánk nagy területén vehető a szovjet televízió adása. Az első szovjet műsorelosztó műholdat EKRAN névvel 1976-ban bocsátották fél. Hazánk területén ezen kívül is több műholdas adás vehető - természetesen csak a megfelelő eszközök birtokában. Előírt helyen és csatornán A műsorszórásra azok a műholdak a legalkalmasabbak, amelyek a Föld felszínéhez viszonyítva mindig azonos, „álló“ helyzetben vannak - azaz a Földdel együtt, szinkronban forognak. Ezek a műholdak az egyenlítő fölötti kb. 36 000 m magasságban ún. „geostacionárius“ pályán vannak elhelyezve. A többi nem ezen a pályán lévő műhold adása csak akkor vehető, ha a vevőantenna folyamatosan követi annak mozgását, de ezt csak drága eszközökkel lehet biztosítani. Ezért érthető az, hogy a távközlési és műsorszóró műholdakat is erre a pályára helyezték s helyezik majd el. Az országok egyre növekvő igénye miatt azonban félő, hogy ez a pálya, jelentős nagysága ellenére is telítődik Ez tette szükségessé, hogy az egyes műholdak elhelyezését nemzetközi szerződések szabályozzák. Az 1977-ben aláírt nemzetközi egyezmény értelmében minden ország kapott egy olyan névleges pozíciót, ahol saját, vagy bérelt műholdját elhelyezheti. Ennek alapján a szocialista országok egyik csoportjának műholdjai (köztük hazánké is) a Greenwichhez képest 1 fokkal nyugatra helyezhetők el. (A műholdak helyzetét a hosszúsági fokkal adják meg. A legtöbb nyugat-európai ország a Greenwichtöl nyugatra (evő - 19. fokot, a Szovjetunió európai területét besugárzó műhold pedig a 23 fokos hosszúsági kört kapta. A műsorszórásra a 11,7-12,5 GHz- és frekvenciasávot jelölték ki, amelyet még további két sávra osztottak. Az alsó félsávra (11,7-12,1 GHz) és a felső félsávra (12,1-12,5 GHz). Mindkét félsáv 20 darab 27 MHz-es csatornát foglal magában. Az egyes csatornák közötti távolságot 19,18 MHZ-ben állapították meg. Előírták ugyanakkor, hogy az egymás melletti csatornákon ellentétes forgásirányú, azaz jobbra vagy balra forgó - külpolarizált - sugárzást kell alkalmazni. Ennek eredményeként minden európai ország öt csatornán sugározhat műsort. A nemzetközi megállapodások értelmében minden ország csak a saját területét sugározhatja be a közvetlen vételhez szükséges erősségű jellel. Ezért az adóantenna sugárzási jellemzőit úgy kell megválasztani, hogy a jel erőssége csak a besugárzandó területen legyen a jó vételhez szükséges szint felett, s azon túl gyorsan csökkenjen. A műsor azonban ennek ellenére - hasonlóan a földi televíziós adóállomásokhoz - a kijelölt területen túl is vehető. Ennek fő oka, az, hogy az ellipszis keresztmetszetű sugárnyaláb túlnyúlik az ország határain, s ugyanakkor a gyengébb jelszint érzékenyebb vevőkészülékekkel kiegyensúlyozható. Új műholdak, új műsorok A jelenlegi használt televíziós készülékek csak a jóval kisebb rezgésszámú, amplitudómodulált és lineálisan polarizált jeleket képesek fogni A műholdról sugárzott műsort ezért a készülékbe jutás előtt át kell alakítani. Az ehhez szükséges vevőkészülék - a mélyebb technikai részletek ismertetése nélkül - két fő részbő áll: a műholdra irányított parabolaantennából és az általa fogott jelek feldolgozására képes berendezésből. Az erősebb jelek felfogására, a műsorral közvelenül ellátott területeken 0,6-1,2 m átmérőjű, míg a többi területeken 1,5-3 m átmérőjű antennára van szükség természetesen az ehhez tartozó egyszerűbb vagy bonyolultabb átalakító készülékekkel együtt. A már jelenleg is sugárzó közvetlen adású műsorszóró műholdak és a távközlési - kereskedelmi műholdak mellé (az ezek által sugárzott műsorok pl. MUSIC-Box, SKY-Chamel, DREI- SAT vételéhez a Nemzetközi Rádió Szabályzata értelmében postai engedély szükséges) a közeljövőben újak csatlakoznak. Az idei évben kerül pályára az NSZK TV-SAT 1 műholdja, 1988-ban a francia TDF majd a LSAT részben olasz műhold, valamint a több európai ország közreműködésével létesült luxemburgi társaság ASTRA nevű műholdja. Ezek elsősorban szórakoztató és kulturális összeállításokat sugároznak majd. Az európai szocialista országok a Szovjetunió segítségével 1990-re tervezik a műholdas műsorszórás megkezdését, s ezek a műsorok egyéni, vagy közösségi antennákkal hazánk egész területén vehetőek lesznek. De ugyanez lesz érvényes a nyugat-európai (NSZK, olasz, francia, svájci, osztrák stb.) műholdak adásaira is. Természetesen csak a megfelelő eszközök (dekódolás) birtokában. Nemcsak technikai kérdés Az országhatárokat gyakorlatilag nem ismerő műholdas adásoknak azonban politikai, művelődési szerepköre is van, s tény, hogy a témában még ma is ellentétek állnak fenn az egyes országok között. Az ENSZ már 1967-ben, tehát már a műszaki előkészítés időszakában utasította a Világűr Békés Felhasználásával Foglalkozó Bizottságát (COPUOS), hogy tanulmányozza ezt a kérdést. Ennek világűrjogi albizottsága négy - szovjet, amerikai, kanadai-svéd és mexikói - javaslat alapján tárgyalta a műsorszórás kérdését. Ezen két egymással ellentétes nézet jutott érvényre. Az egyik az információk ellenőrzés nélküli szabad áramlását (elsősorban az amerikai fél), mig a másik az országoknak azon jogát próbálta érvényre juttatni, hogy a területükre sugárzott adáshoz előzetes hozzájárulásukra legyen szükség. Ez utóbbi mellett áll ki az 1970-ben benyújtott szovjet álláspont. A COPOUS-nak ezt követően kellett volna megvitatni és kidolgozni az alapelveket. 10 éves vita után végül is 9 alapelvet sikerült kidolgozni, s 1982 decemberében egy közgyűlési határozatban szótöbbséggel jóvá is hagyni. (107-en fogadták el, az Egyesült Államok és több nyugat-európai ország ellene foglalt állást.) Az alapkérdésben azonban nem született döntés és megegyezés. Az ellentétek itt gyakorlatilag áthidalhatatlanok. A műszaki fejlődés tehát jóval a jogi rendezés előtt jár. A már folyó közvetlen műholdas adások kész helyzet elé állították az országokat. Az ENSZ említett közgyűlési határozatának nincs kötelező ereje, csupán ajánlásnak lehet tekinteni. A műholdas adásokra így az 1967. évi Világűrszerződés az érvényes, amely szerint a Föld körül keringő közvetlen adású műholdak úrtevékenységet folytató ürtárgyak, így működtetésükre minden országnak joga van! Ezt azonban csak a nemzetközi joggal összhangban szabad megtenni, ami magában foglalja a függetlenség tiszteletben tartását, a más államok ügyeibe való be nem avatkozást, a területi épség és politikai függetlenség ellen irányuló, erőszakkal való fenyegetés vagy erőszak alkalmazásának a tilalmát. S végezetül még egy megjegyzés. A műholdas adások meglehetősen nagy konkurenciát jelentene majd az országok saját televíziós ásásainak. Ez jó alapot adhat arra, hogy ezen műsorok színvonala és tartalma növekedjen s közeledjen a nézők igényéhez. A folyamatnak ezt a részét biztos, hogy nem lehet elkerülni. PUNTIGÁN JÓZSEF
