Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-17 / 28. szám

ÍGÉRETES KEZDEMÉNYEZÉSEK A TEJIPARBAN A sokoldalú együttműködés a döntő fordulat elérésének feltétele • Új termékek bemutatása a Zilinai Tejipari Kutatóintézetben Mostanában sok szó esik a tej- és a tejipari termékek minőségének ja­vításáról és választékának bövítésé- ről. Szlovákia-szerte értekezleteket tartanak a mezőgazdasági és tejipa­ri vállalatok, a járási mezőgazdasági igazgatóságok, a járási állatorvosi felügyelőségek - a fejöberendezé- seket szerelő és javító gép- és trak­torállomások, és más vállalatok, il­letve intézmények képviselői. A fel­sorolásból is következtethetünk arra a nagyarányú összefogásra, amely- lyel döntő fordulatot akarnak elérni a tejipari termékek gyártásában. Többek között erre irányul a Nyugat­szlovákiai kerület élenjáró mezőgaz­dasági vállalatainak felhívása is. A nemzetközi tejnap 30., a nagy októberi szocialista forradalom 70., és a februári győzelem 40. évfordu­lója tiszteletére vállalták, hogy az idei év második felében a lehető legjobb minőségű tejet szállítják a mezőgazdasági vállalatoknak. Kezdeményezésben, értekezle­tekben tehát nincs hiány. Ennek el­lenére a gyakorlatban azt tapasztal­juk, hogy nagyon sok nehézség után léptetik majd életbe a tejfelvásárlást szabályozó, szigorított új állami szabványt, amely többek között kitér a nyers tej bakterológiai vizsgálatára is. Az új szabvánnyal kapcsolatban nagyon eltérőek a vélemények. Nem véletlenül, mert a mezőgazdasági vállalatok többségében nincsenek meg a megfelelő anyagi-múszaki feltételek a tej kifogástalan minősé­gének megőrzésére. Hiányoznak a korszerű berendezések, többek között a nagyobb teljesítményű tej- hűtők, a törlőruhák tisztántartásához szükséges mosógépek, a szállító- csövek tisztításához nélkülözhetet­len vegyszerek stb. Túlzás nélkül mondhatjuk, hogy a berendezések elavultak. Ennek következtében az egyébként jó minőségű tej fejés után annyira szennyeződik, hogy nem sorolható az első minőségi osz­tályba. A járási gazdasági szervek és a mezőgazdasági vállalatok tiszt­ségviselőitől szinte hihetetlen dolgo­kat hallottam. Többek között azt, hogy az első és másodosztályú tejet rendszerint egy tartályban szállítják a feldolgozó vállalatba. Peter Bilka mérnök, a Galántai (Galanta) Járási Mezőgazdasági Igazgatóság zoo- technikusa javasolta, hogy gyártsa­nak többrekeszes tartályokat, ilymó- don meg lehetne akadályozni, hogy a kifogástalan tejet összekeverjék a gyengébb minőségűvel. Ezt a problémát annál is inkább meg kellene oldani, mert a fejőket már nemcsak mennyiség, de minőség szerint is fizetik. Számos esetben akkor is kisebb a bérük, ha a minő­ség alakulásáért nem közvetlenül ók felelősek. Több járásban panasz­kodtak, hogy a kiváló fejők közül is többen más munkaszakaszokon ke­resnek megélhetést. Mivel ennyi probléma merül fel az új szabvány alkalmazása előtt, a szlovákiai mezőgazdasági újság­írók klubja tanulmányutat szervezett két mezőgazdasági vállalatba és a Zilinai Tejipari Kutatóintézetbe. Az volt a cél, hogy az elméleti elgondo­lásokat összehasonlítsuk a gyakor­lattal, s képet kapjunk arról, milyen a felkészültség a feldolgozók és a termelők részéről. Hogyan lehetne mérsékelni ai ellentéteket, illetve ki­alakítani a kölcsönös bizalmat, mi­lyen kérdések foglalkoztatják a kuta­tóintézeteket, a gazdasági szerveket és a termelő vállalatokat? Milyen összefogásra van szükség ahhoz, hogy a szlovákiai tejiparban tényleg kedvező fordulat következzen be és ne maradjunk le a csehországi tej­ipar mögött? Ezek a kérdések foglal­koztatták a tanulmányút résztvevőit. • A Zilinai Tejipari Kutatóintézetben a szemináriumot összekötötték egy kis termékbemutatóval. Megtekinté­se nagyon tanulságos volt, mert a jövőbe mutatott. Tapasztalhattuk, hogy az intézet dolgozói kutatómun­kájukban nagymértékben figyelem­be vették az egészséges táplálko­zás alapelveit, és mindent megtettek azért, hogy szélesebb legyen a ter­mékek skálája, s a korszerű terme­lési módszerek mellett bizonyos mértékben helyet kapjanak a hagyo­mányos módszerek is. Arról van szó, hogy több külföldi partner ér­deklődik a hagyományos termékek iránt. Mondjuk meg őszintén, mi is szívesen fogyasztanánk a tájjellegű tejtermékeket. Arról is meggyőződ­hettünk, hogy a tejet nagyon sokféle termék előállítására lehet felhasz­nálni. Megkóstolhattuk az alma- és citromlével ízesített írót, kevés cuk­rot tartalmazó tejet és a kékpené­szes Grún sajt ugyanúgy ízlett min­denkinek, mint az ügyesen elkészí­tett sajtdesszertek és -torták. Prog­ramra tűzték a kecsketej felhaszná­lását is. Három változatban is készí­tettek belőle sajtot. Marcela Kontóvá osztályvezető elmondotta, hogy Szlovákia északi részeiben - ahol a legelőgazdálkodás miatt nagy az ingadozás a tejtermelésben - fél­kész árukat is készítenek, amelye­ket a téli időszakban dolgoznak majd fel. így lehetővé teszik, hogy a tejüzemekben egész évben folya­matos legyen az üzemelés. A kutatóintézet tanácstermében Karol Herian mérnök, a tudományok kandidátusa, az intézet igazgatója tájékoztatta az újságírókat az intézet programjáról. El akarják érni, hogy a lakosság minél több tejet és tejter­méket fogyasszon. A tejtermékek­ben levő fehérjével bizonyos mér­tékben pótolhatják a húsban levő fehérjéket. Ez a feladat azonban nem egyszerű. Ahhoz, hogy minél több termék fogyjon, gyorsabb ütemben kell bővíteni a választékot, tehát új termékeket kell előállítani. A gyakorlat azonban úgy fest, hogy az előterjesztett javaslatok néha évekig az illetékesek fiókjában poro­sodnak, csak azután kerül sor egyes új termékek gyártására. Ez még olyan esetekben is gyakori, amikor nincs különösebb ellenvetés higié­niai vagy más szempontból. Az Ove- na tejtermék átfutási ideje például tiz év volt, és a Milex érsekújvári (Nővé Zámky) üzemében gyártott Mozza­rella párolt sajt gyártását is csak' jelentős huzavona után kezdték meg, s még mindig akadnak körülötte bi­zonyos problémák. Az intézet igaz­gatósága több hasonló példát emlí­tett és azt is hozzáfűzte, hogy dolgo­zóikat elkedvetleníti a termékek gyártását engedélyező határozatok késése. Az idei évre tizenhat új ter­mék gyártásának megkezdését ja­vasolták, de nem tudják, hogy ebből mennyi kerül a piacra. Egyébként a joghurtot újabban ribiszkével is ízesítik. Jóváhagyás előtt áll a diétá­sok számára megfelelő, kevés cuk­rot tartalmazó tej gyártása is. Kísér­letképpen Bratislavában és Kassán (Koáice) kezdik meg az árusítását. Kialakulóban van az erjesztett tejter­mékek bővebb skálája. Az igazgató befejezésül kiemelte, hogy az állatorvosi felügyelőségnek színvonalasabb munkát kell végez­nie. Jó lenne, ha mindig idejekorán megállapítanák, mely tehenek haj­lamosak az egyes betegségekre, és ezek gyors selejtezésével elejét le­hetne venni annak, hogy a mező- gazdasági vállalatok fertőzés és szennyeződés miatt a reméltnél ala­csonyabb áron értékesítsék a kiter­melt tejet. A szeminárium után bemutattak az újságíróknak néhány olyan félau­tomata és automata berendezést, amelyekkel már mélyebb elemzése­ket is el lehet végezni. Nemcsak arról van szó, hogy milyen mértékű a tej bakterológiai szennyezettsége. Ivan Bajzik mérnök az 5880A-Hew- Tett Packard típusú berendezéssel például kimutatja a növényvédő sze­rek és más idegen anyagok jelenlé­tét a tejben. Az ország több részéből vesznek mintákat, hogy tanulmá­nyozhassák a vegyszerek hatását a tej minőségére. Sajnos, néhány körzetben még DDT-t is találtak a tejben, igaz nem nagy mennyi­ségben. A mikrobiológiai laboratórium­ban Anna Slottová osztályvezető el­mondotta, hogy a kiválasztott mező- gazdasági vállalattal együttműköd­ve, teljes zsírtartalmú téli juhtúrót is gyártanak. Ennek a törekvésnek az a célja, hogy a téli időszakban is legyen elegendő ebből a keresett élelmiszerből. Egyébként a juhtúró iránt nagy az érdeklődés világszerte. A zvoleni tejfeldolgozó üzem is igényt tart egy új juhtúrókészítő részleg építésére és berendezésé­re, hiszen a juhtúróval valutát lehet szerezni. Főleg akkor, ha bizonyos mértékben visszatérnek a hagyomá­nyos előállítási módszerekhez. Ezen a téren, természetesen a korszerű gyártási előnyöket is figyelembe vé­• A Zilinai Tejipari Kutatóintézet­ben Balia Vladimír technikus egy új termék előállításával kísérle­tezik (Klamarcsik Mária felvételei) ve, iparunk már megtette az első lépéseket. A kutatóintézetben szerzett ta­pasztalatok birtokában ellátogattunk két egységes földműves-szövetke­zetbe is. A már említett választékbő­vítés céljából például a Liptovská Osada-i Efsz egy kisebb teljesítmé­nyű feldolgozó üzemet létesített. Elég sok még a tennivaló, de máris jó minőségű párolt sajtokat állítanak elő. Ha megkapják a kellő támoga­tást - melyet a Zilinai Tejipari Kuta­tóintézet ígért meg akkor nem­csak a helyi üzletben, hanem Szlo­vákia más városaiban és falvaiban is kaphatók lesznek a termékeik. Bizo­nyos mennyiséget már Bratislavába is szállítanak. Nagyon sok érdekességgel talál­koztunk ezen a tanulmányúton, és jó tapasztalatokat szereztünk a tejipar kezdeményezéseivel kapcsolatban. Úgy látszik, hogy a 8. ötéves terv­időszakban - a népgazdaság szük­ségleteinek megfelelően - ez az ágazat egyre nagyobb jelentőségű lesz. Természetesen nagyon sok még a tennivaló a jó programok megvalósítása érdekében. Elsőren­dű feladat, hogy a tejipar elegendő jó minőségű tejet kapjon a termelők­től. Ebben sokat segíthet a helyi kezdeményezés. A Liptovsky Ond- rej-i Efsz-ben például egy szakbi­zottság a gazdaság saját laboratóri­umában ellenőrzi a tej minőségét, s az állatgondozók ennek alapján kapják a fizetésüket. Azokon a rész­legeken, amelyeken már bevezették ezt az ellenőrzést, ott már csakis elsöosztályú tejet termelnek. Jó len­ne más mezőgazdasági vállalatok­nál is hasonlóan elősegíteni a tej minőségének javítását. A feldolgozó üzemek dolgozói az ellenőrzésen kívül tanácsokkal is elláthatnák a dolgozókat munkájuk javítása ér­dekében, mert ez a tanulmányút is azt bizonyította, hgy csak nagyon alapos felkészüléssel lehet úgy be­vezetni a tej szigorúbb minőségi ellenőrzésére vonatkozó új szab­ványt, hogy se a termelő, se a feldol­gozó vállalat ne károsodjon. BÁLLÁ JÓZSEF • A Liptovská Osada-i Efsz feldolgozó üzemében szállításra készítik elő a párolt sajtot Csatlakoztak a termelési rendszerhez A kukorica hektárhozamát 7 tonnára akarják növelni A Martosi (Martovce) Egységes Földműves-szövetkezet mindeddig a saját szakmai felkészültségére és műszaki ellá­tottságára alapozva igyekezett a lehető legjobb eredményt elérni a kukoricatermesztésben. A szövetkezet az utóbbi hét év átlagában 5,8 tonnás hektárhozamot tudott felmutatni, vagyis a Komáromi (Komárno) járás viszonylatában a jó eredményt elérő gazdaságok közé tartozott. Az idén már ez a szövetkezet is csatlakozott a Bajai Kukoricatermesztési Rendszerhez. Ezt a lépést Horváth Zsig- mond mérnök, a szövetkezet növénytermesztési ágazatának vezetője azzal indokolta, hogy az elért termelési eredmények már nem elégítették ki a helyi igényeket. És itt nem kizárólag a múlt évi 4,4 tonnás hektárhozamról van szó, hiszen a gazda­ságban mindenki tudatosította, hogy ez az utóbbi hét év leggyengébb eredménye, melynél jobbat az adott feltételek között nem is igen remélhettek az aszály által megkínzott növényzettől. Az utóbbi évek sikereit és kudarcait összegezve jutottak arra a következtetésre, hogy ha teljesíteni akarják a 7 tonnás kukoricahozam elérését feladatul adó intenzifiká- ciós tervüket, akkor az elkövetkező években már nem hagyat­kozhatnak kizárólag a saját erejükre és tudásukra, hanem csatlakozniuk kell a tanácsadáson kívül egyéb előnyöket is biztosító termelési rendszerhez. Az előnyök közül martosi viszonylatban azt tartják a legfontosabbnak, hogy a rendszer segítségével végre hozzájuthatnak igazán nagy termőképes­séggel jeleskedő kukoricahibridek vetőmagjához, illetve töké­letes hatást garantáló növényvédő és gyomirtó szerekhez. A martosi szövetkezet az idén 240 hektáron próbálja ki a termelési rendszertől kapott Éva, Izabella, Folvia és Zsela hibrideket. Kíváncsian - és persze reménykedve - kísérik figyelemmel a növényzet fejlődését, mert már az idén 6,4 tonnás hektárhozamot szeretnének elérni kukoricából. A faj­tákra és parcellákra kidolgozott, speciális termelési technoló­gia megtartását a rendszergazda folyamatosan ellenőrzi és szigorúan megköveteli, de ugyanakkor szaktanácsokkal is rendszeresen ellátja a taggazdaságokat, ami jó alapot teremt a terméshozam tervszerű növeléséhez. Az ágazatvezetö egyebek között azt is elmondta, hogy az iparszerű termelésre való átállás nem éppen zökkenőmentes, mert a gépellátottságot illetően a rendszeren belül is előfordul­nak hiányosságok. Valószínű, hogy ez egyebek között a rend­szer iránti fokozott érdeklődésből fakad, és a rendszergazda ígéretet tett, hogy gyorsan bóviti és korszerűsíti a gépparkját, s már a jövő évben képes lesz minden taggazdaságot kielégítően ellátni. A martosi szövetkezet nem rendelkezik öntözőhálózattal, ezért a vízigényes növényeket igyekeznek azokra a terüle­tekre vetni, ahol az átlagosnál magasabb a talajvíz szintje. Horváth Zsigmond szerint a folyók közelsége, valamint a csa­tornahálózat jóvoltából a szántóterület bizonyos hányadán megfelelő zsiliprendszer kiépítésével, a termesztett növények specifikus igényeinek megfelelően lehetne irányítani-szabá- lyozni a talaj vízgazdálkodását. A zsiliprendszer segítségével bármikor szabályozhatnák a talajvíz magasságát, így a költsé­ges öntözőhálózat nélkül is biztosíthatnák a növényzet kielé­gítő vízellátását. Figyelmet érdemlő elképzelés, de hogy kivitelezhetó-e, azt a szakembereknek kell eldönteniük. KOLOZSI ERNÓ

Next

/
Oldalképek
Tartalom