Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-11-27 / 47. szám
KG5T Körkt? A z utóbbi időben sokat hal- lunk-olvasunk a bulgáriai reformtörekvésekről. Már a hatvanas években is jelentkeztek ilyen szándékok, azonban az alig kilencmilliós balkáni országban a hullámokat hullámvölgyek követték, a reform lendülete rendre megtört. A bolgár vezetés napjainkban a társadalmigazdasági élet átfogó reformjára törekszik. Bulgáriában a reform újkorát a hetvenes évek végétől számítják. Ettől az időtől kezdve ugyanis jelentősen csökkent a kötelező tervmutatók száma. A következő lépcsőben nemrégiben megszűntek a szakminisztériumok, helyükbe kilenc gazdasági egyesülés lépett, amelyek a legfontosabb ágazatokat fogják át. Az egyesülések elsősorban azért nem azonosak a korábbi minisztériumokkal, mert „olyan testületek, amelyeket az érintett vállalatok demokratikusan választottak meg“- hangzik a hivatalos indoklás. A hierarchiában az egyesülések után az ún. önigazgató gazdálkodó szervezetek következnek. Ez azt jelenti, hogy a vállalatok általában véve nagyobb önállóságot kapnak, a kormány pedig közvetett eszközökkel- például adókon, árakon, hiteleken keresztül - próbál érvényt szerezni gazdaságpolitikai elképzeléseinek. Nyár végén a bolgár nemzet- gyűlés újabb nagy horderejű változásokról döntött. Az eddigi kilenc miniszterelnök-helyettesi tisztségből nyolcat, továbbá több minisztériumot és kormányhivatalt megszüntettek. A jövő év elejétől a gazdasági és tervezési, a külgazdasági kapcsolatok, a külügy- és a belügy-, a földművelésügyi és erdészeti, a kulturális, a tudományos és oktatási, a közegészségügyi és szociális ügyek, valamint az igazságügyminisztérium működik majd. Megszűnik négy, a kormány mellett felállított tanács, amelyeknek a gazdaságban, a szociális ügyekben, a szellemi életben és a mező- gazdaságban az állami irányítás és felügyelet lett volna a feladata. A minisztériumok átszervezésének kétségtelenül legértékesebb pontja, hogy a gazdasági minisztérium látja el a tervbizottsági, valamint a pénzügyi ellenőrző és árképző feladatokat is. A jövő év első napjától - ekkor lép életbe a szabályozás - Bulgária lesz az egyetlen olyan európai ország, s talán a világon is, amelynek nem lesz pénzügyminisztériuma. Vélemények szerint a pénzügyminisztériumnak Bulgáriában mindig is csak elosztó szerepe volt. A jövőben a vállalatokat nagy mértékben önállósítják és a felduzzasztott minisztériumi bürokrácia helyett bankokkal ellenőriztetik. Ezért átszervezték a bankrendszert is. Tíz új, ezen belül nyolc kereskedelmi bank alakult meghatározott ágazatok finanszírozására. Ezzel a bolgár bankrendszer voltaképpen kétszintűvé vált, a bankok önállóan, saját kockázatra gazdálkodnak. Kérdés azonban, hogy ez az elv - hiszen a gazdaságosság egyébként is sokat hangoztatott követelmény - elvezet-e például egyes ráfizetéses üzemek bezárásához is. Az átszervezéseket a balkáni baráti országban úgy indokolják, hogy „az új irányítási struktúrában, az önigazgatás fejlett rendszerében feleslegessé válik, hogy a kormány sok állami szervvel dolgozzék. A kormánynak stratégiai kérdésekkel kell foglalkoznia, az operatív problémák az önigazgatású gazdasági szervezetekre tartoznak. “ Hriszto Popov, a Kohászati és Ásvány ügyi Egyesülés igazgatóhelyettese a következő példával illusztrálta mindezt: „Korábban a minisztérium volt a fej, a vállalatok pedig a végtagok. Mostanra ez megváltozott. Az egyesülés nemrégiben például felbontott egy ércbehozatali szerződést, mert a feldolgozó vállalat jelezte, hogy számára az üzlet nem gazdaságos.“ A példa ellenére egyesek nem tartják kizártnak, hogy az egyesülésnek mégis marad - a vállalati önállóságot csökkentő - közvetítő szerepe. Közgazdászkörökben még most is élénk vitatéma az életbe lépő intézkedések várható hatása. Az nem alkotja vita tárgyát, hogy a vállalatoknak a korábbinál összehasonlíthatatlanul nagyobb lesz az önállóságuk és egyidejűleg a felelősségük is. Ám kérdés, hogy mire használják fel frissen szerzett önállóságukat, ha a jövőben is a kormány mondja ki az utolsó szót az ár- és bérpolitikáról, a nyers- anyagárakról, - hallani olykor a kétkedő hangokat. A korábbi reformpróbálkozások lényeges változásokat nem hoztak Bulgáriában, ám a mostanihoz nagy reményeket fűznek. A jelenlegi gyökeres átszervezések sikerére több a garancia, mint eddig. A világgazdasági kihívással ugyanis Bulgáriának is szembe kell néznie. A Szovjetunióban zajló gazdasági átalakítás hatása itt is erősen érződik, s Szófiában felismerték, hogy a rész- megoldások nem vezetnek tartós eredményre. SZOVJET - VIETNAMI KÖZÖS VÁLLALATOK ALAKULNAK Az elmúlt hónapban a Szovjetunió és Vietnam több új gazdasági együttműködési megállapodást írt alá. A dokumentumok aláírására abból az alkalomból került sor, hogy V. Guszev miniszterelnök-helyettes vezetésével szovjet gazdasági küldöttség járt a VSZK-ban. A két országban, illetve a KGST-ben folyó együttműködési reformfolyamat össze- hangolhatóságából kiindulva konkrét lépéseket határoztak el a szovjet-vietnami kooperáció hatékonyságának növelésére. Megállapodást írtak alá közös vállalatok létesítésének és működésének alapelveiről, továbbá nemzetközi termelési egyesülések működtetéséről. Megegyeztek egyes szovjet segítséggel épülő nagyberuházások (olaj- és cementipar) gyorsításáról. A szovjet-vietnami közös vállalatok alapelveiröl szóló megállapodás szerint ezek fő funkciója a technológia-átadás, a fejlesztés lesz. A termékeket vagy a tőkerészesedés, vagy különmeg- állapodás alapján osztják el. Az adózási és más pénzügyi szabályozás a fogadó ország (a telephely) szabályai szerint alakul, de kivétel lehetséges. A közös vállalatok, nemzetközi termelési egyesülések és a közös keres- kedóházak termékeiket saját belátásuk szerint árazhatják és értékesíthetik. Régebbi megállapodás alapján részben már elkezdődött, részben pedig a közeljövőben létrejön számos közös vállalati, bérmunkáltatási és termelési kooperáció, elsősorban a köny- nyűiparban. Vietnamban a közös vállalatokról szóló törvényt várhatóan decemberben fogadják el a parlament ülésén, ez azonban csak a nem rubelelszámolású tőkebefektetésekre vonatkozik majd. A szocialista országok esetében vietnami részről kétoldalú megállapodásokat szorgalmaznak. -foA székesfehérvári gépgyár dolgozói állítják elő a KGST-tagor- szágok számára az ezer megawatt teljesítményű atomerőmüvek vezeték-rendszerének gyártására szolgáló szerszámgépeket. Képünkön annak a négy ilyen szerszámgépnek az egyikét szerelik, amelyeket hamarosan az NDK-ba exportálnak. (ŐSTK-felvétel) ÁTFOGÓ REFORM BULGÁRIÁBAN A Bulgária középső részében fekvő Karlovo traktorgyárában megkezdték a TK-80 típusú traktor gyártását, amelynek érdekessége a sofőr számára kialakított újfajta fülke. Ez a kabin zajmentes, szellőztető berendezéssel van ellátva, rendkívül kényelmes az ülése, s mindez megkönnyíti a vezető munkáját. Képünkön az új típusú traktor látható. (ŐSTK-felvétel) Korszerűsítik a szabványosítást Több éves előkészítés után 1988. január 1-jétől új minőségtanúsítási rendszer lép érvénybe a KGST-országokban. Az erről szóló okmányt októberben Moszkvában írták alá a tagországok illetékesei. Az új rendszernek kézzelfogható előnyei lesznek. Eddig az áruk minőségét mindig az átvevő ország vizsgálta meg, s ez értelemszerűen együtt járt azzal, hogy vagy az árut kellett a rendeltetési helyre szállítani, vagy az átvevők utaztak - olykor többször is - a helyszínre. A gépipari termékeknél például egy-egy ilyen átvétel heteket, hónapokat is igénybe vett, ha kisebb hibákat ki kellett javítani. Ha pedig a szállítás után derült ki az áruról, hogy hibás, még több pénzt és időt kellett fordítani az ügyre. A minőségi követelmények egyre szigorúbbak lesznek és minden országnak érdeke, hogy határain belül az exportszállítmányt még útnak indítása előtt megvizsgálják. A KGST-országok közös minőségértékelési és-tanúsítási rendszere szerint ezentúl a megkívánt minőséget pártatlan, úgynevezett akkreditált laboratóriumok tanúsítják, s az erről szóló bizonyítványt valamennyi tagország elfogadja. Mivel a minőségtanúsítás alapja a szabvány, a tagországokban tervezik a szabványok korszerűsítését. Az elképzelések nagy vonalakban megegyeznek, s azt tervezik, hogy a fejlesztés során minőségi fokozatokat is körülhatárolnak majd, s ezek alapján a minőségtanúsítás egyben azt is bizonyítja, hogy milyen szintű paramétereknek felel meg a termék a világ- színvonalhoz viszonyítva. Ahhoz, hogy a gyártók a tanúsítási jelet alkalmazhassák, termékeiket meg kell vizsgáltatniuk az illető ország kijelölt szabványügyi laboratóriumában. A terméket ezután jegyzékbe veszik, s a gyártó tevékenységét, illetve termékeinek minőségét időszakonként ellenőreik. Geológiai kutatások Mongóliában Mongólia önellátó szénben, és számos ásványi terméket - rezet, fluorpátot, ónt, wolfrámot - exportál a szocialista közösség országaiba. Fluorpát-termelésben és kivitelben az ország előkelő helyet foglal el a világranglistán. A most folyó tervidőszakban, 1986-1990 között a geológiai kutatások gyors - mintegy 25-27 százalékos - fejlesztésével számolnak, így a réz, a fluorpát, a szén, az ón és más értékes ásványkincsek kitermelése és feldolgozása várhatóan tovább gyarapszik. Az új szénlelőhelyek felkutatását 1990-ig folytatják. Fontos feladat az éltető víz hozzáférhetővé tétele a szárazság sújtotta vidékeken. Kutatnak a geológusok az ország eddig kevésbé feltárt vidékein is: újabb természeti kincseket keresve a középső és nyugati ajmakokban, az ország délnyugati szélén. A legfrissebb eredmények márvány, gránit és más fontos építőanyagok létét bizonyítják. Mindezekben a kutatásokban Mongólia jelentős segítséget kap a szocialista országoktól, közöttük elsősorban a Szovjetuniótól. Ez az együttműködés a hatvanas években indult (Mongólia 1962-ben lett a KGST tagja). Kezdetben kétoldalú szerződések szabályozták, majd átfogó geológiai terv készült az ország egész területének geológiai kutatására olyan ásványi anyagok kitermelése céljából, amelyekret Mongóliának és a szocialista országoknak is szükségük van. 1975-ben írták alá a Nemzetközi Geológiai Expedícióra vonatkozó megállapodást, amelynek megvalósításában Bulgária, Csehszlovákia, az NDK, Magyarország, Mongólia, Lengyelország és a Szovjetunió vesz részt. Eddig 17 000 négyzetkilométernyi területet vizsgáltak át, számos értékes leletre, ásványi nyomra bukkantak. A mostani tervidőszakban ezek alapján újabb lelőhelyek feltárása, újabb természeti kincsek birtokba vétete válik lehetővé. (BUDAPRESS-MONGOLPRESS) Számok, tények, adatok • A bulgáriai Sumenben az elmúlt hónapban a kooperáció elmélyítéséről írt alá jegyzőkönyvet a UAZ Jablonec vezérigazgatója és a teherautókat gyártó Madara kombinát igazgatója. A jegyzőkönyv leszögezte, hogy a két baráti ország vállalatai közötti kooperáció sikeresen bontakozik ki, s ennek alapján meghatározta elmélyítésének fő irányait termelési, kereskedelmi, tudományos-műszaki, beruházási és egyéb területeken. A partnerkapcsolat célja olyan feltételek kialakítása, hogy sor kerülhessen teherautókat gyártó közös vállalat kialakítására. • A harkovi gépgyárban sikeresen kiállta a megterhelési próbákat az új elektronikus irányítási rendszerrel ellátott 750 megawatt teljesítményű atomreaktor turbinája. A mikroprocesszoros irányítás biztosítja a rendkívüli pontosságot és az egyes mechanizmusok kifogástalan működését. A turbinák megbízhatósága ennek köszönhetően az eddig használt automatikus irányítással összehasonlítva tovább növekedett. Az eddigi irányítóberendezés csak a turbinákat ellenőrizte, míg a mikroprocesszorok minden berendezést irányítanak, tehát a generátorokat, szivattyúkat, aggregátokat egyaránt. Még ha az operátor hibás utasítást adna is, az elektronikus berendezés ezt azonnal regisztrálja és a téves utasítás helyett jót ad ki. A harkovi üzem nemcsak a Szovjetunió legnagyobb nukleáristurbina-gyártója, hanem termékeit külföldi partnereknek is szállítja, többek között Bulgáriába, Magyarországra, az NDK-ba és Finnországba.
