Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-11-13 / 45. szám

KGST Körkép ez a balkáni ország a kőolaj és földgáz-kitermelésre szolgáló fúró­berendezések gyártása és kivitele terén a világ élvonalába tartozik. Napjainkban a legkeresettebbek a nyolcezer méteres mélységbe be­hatoló, továbbá a rendkivüli magas, illetve alacsony hőmérsékleti viszo­nyok közt és az erős korróziós ha­tásnak kitett környezetben alkal­mazható román fúróberendezések. Nemrégiben megkezdődött a 10 000 méteres mélységig behatoló dízel­elektromos, valamintdizelhidraulikus meghajtású fúróberendezések soro­zat-gyártása is. Az igényes világpia­Kőolaj és földgáz a Fekete-tengerből A román szakemberek állítása, miszerint a Fekete-tenger mélyén, a partmenti övezetekben valószínű­leg jelentős kőolaj- és földgázlelöhe- lyek vannak, az idén május elején végleg beigazolódott: a Gloria elne­vezésű úszó kóolajkút, a korábbi sikeres kísérletek után, megkezdte az ottani kőolaj és földgáz tervszerű és rendszeres kitermelését. A lelő­helyek gazdagságát és a kőolaj minő­ségét egyelőre nem közölték. A bu­karesti lapok hírét átvette a világsaj­tó, s természetes érdeklődést keltett a szakemberek körében is. Ez az első néhány tonna kőolaj és földgáz több évtizedes rendszeres és kitartó, anyagilag igényes kutató­munka eredménye. A hetvenes évek elején az elvégzett elméleti számítá­sok, földtani kutatások és kísérleti fúrások után aztán a galaci hajó­gyárban elkészült az első román úszó kóolajkút, a Gloria, melyet 1976-ban helyeztek el a Fekete­tengeren, mintegy 70-80 kilomé­ternyire, észak-keleti irányban Constanza kikötőjétől. A helyszínen végzett alapos kutatómunka után a nyolcvanas évek elején biztató eredményeket hozott, s ezért Romá­nia újabb úszó kőolajkutató és kiter­melő berendezések gyártását hatá­rozta el: Horizont {1982), Prometheu (1984), Fortuna és az Atlas (1985), Jupiter (1987). Jelenleg, ugyancsak Galacon, készül már a hetedik ro­mán úszó kóolajkút, a Satum is. Ezek a román tengeri fúrótornyok és kőolajkutak döntő mértékben ha­zai műszaki berendezésekkel van­nak felszerelve, beleértve a korsze­rű számítógépes irányító és ellenőr­ző berendezéseket is. Megtervezé­sükhöz és elkészítésükhöz a román szakemberek gazdag tapasztalatok birtokában foghattak hozzá, hiszen con való eredményes helytállás ezen a területen is megköveteli a szüntelen korszerűsítést és a mű­szaki-tudományos kutatás legújabb ismereteinek gyors alkalmazását a gyakorlatban. A technológiai és a műszaki fejlesztés egyik célja az is, hogy növelje a lelőhelyek kihaszná­lásának szintjét. Néhány esetben ez sikeresnek bizonyult és az utóbbi években több romániai kőolaj- és földgázlelóhely kihasználásának szintje 20-40 százalékkal növeke­dett. A román fúróberfendezések mi­nőségének és keresettségének be­szédes bizonyítéka az a tény, hogy a termelés nyolcvan százaléka a vi­lág több mint harminc országába kerül. Csehszlovákia szintén rend­szeres vásárlója a román fúróberen­dezéseknek. Az évek folyamán az új, konkrét tapasztalatok sokasodá­sa alapján korszerűsödtek a román tengeri úszó fúróberendezések is. Nőtt a munkatermelékenység, csök­kent az energiaigényesség, javult a munkaszervezés, s jobbak lettek a munkakörülmények. A hat román kőolajkutat és kiter­melő állomás a Constanzától észak­keleti irányban, 40-80 kilométernyi­re húzódó, nem túl hosszú sávban van elhelyezve. A kutatómunkát és a termelést a constanzai székhelyű Petromar vállalat irányítja, s bonyo­lítja le. A vállalat nemcsak kitűnően képzett szakemberekkel, munká­sokkal, hanem megfelelő műszaki berendezésekkel, gépekkel, hajók­kal, helikopterekkel rendelkezik. A Petromar hajói általában 2100-4800 tonna vízkiszorításúak, melyek a munkások, berendezések, munkaeszközök, nyersanyagok stb. szállítására alkalmasak, míg a na­gyobbak, egészen 35 000 tonna víz­kiszorításig a kitermelt kőolaj és A Hanoitól északra fekvő vietnami Thai-nguyen kohóipari kombinátban nemrég helyezték üzembe az egyenként napi 12 tonna acél előállítására alkalmas két magaskemencét. Egyidejűleg átadták az októberi forrada­lom évfordulója tiszteletére a pórusos fémeket előállító csarnokot. Képünkön ennek a termelőcsarnoknak egyik részlege látható, amelynek évi kapacitása 22 000 tonna acél lesz. (ÉSTK-felvétele) földgáz szállítására és tárolására szolgálnak. A Gloria kőolajkutat a szárazföld­del, pontosabban a tengerpart köze­lében levő Midia-Navodari-beli ha­talmas vegyiművekkel, 80 kilomé­ter hosszú gázvezeték köti össze, melyből 60 kilométer a tengerfené­ken van elhelyezve. A Fekete-ten­ger medréből nyert földgázt ez a kombinát dolgozza fel, mig a kő­olajat az ország más vegyiműveibe szállítják. A Midia-Navodari-beli vegyikombinátot egyébként rövide­sen csatorna köti össze az 1984- ben megnyílt Duna-Fekete-tengeri csatornával. A fekete-tengeri kőolaj és földgáz- lelőhelyek kiaknázása szerves része a román energetikai ipar hosszú tá­vú fejlesztésének. A belföldi kőolaj- és földgázmezők ugyanis fokozato­san kiürülnek, s a termelés az utóbbi időben évi mintegy 11,5 millió tonna kőolajban és 30 milliárd köbméter földgázban állapodott meg. Növeke­désével számolni nem reális. Ugyanakkor a fúrások mélysége egyre nagyobbodik, s elérte már a 8000 métert is, ami természetesen folyamatosan drágítja a kitermelt kő­olajat és földgázt. Másrészt bizo­nyos kőolaj és földgáztartalékok megőrzése földtani és gazdasági szempontból is szükséges. Bukarest ezért úgy döntött, hogy a jövőben a belföldi kőolajkutak számát tovább nem szaporítják, hanem igyekezni fognak a meglévőket jobban kihasz­nálni. Ezzel párhuzamosan csökkenteni kell a kőolaj- és földgáz felhasználá­sát az energiaipárban, s növelni a vegyiparban, amely jelenleg éven­te mintegy 32 millió tonna kőolajat képes feldolgozni. Tekintettel a ha­zai kőolajtermelés csökkenésére, az ország ismert gazdasági nehézsé­gei miatt és a behozatal nagymérté­kű korlátozása miatt az említett kor­szerű feldolgozó kapacitások egy része évek óta kihasználatlan. Hogy mennyire sikerül ezt a hiányt a jövő­ben a Fekete-tengerből pótolni, azt egyenlőre még nehéz megjósolni. A mai energiaínséges időkben azonban minden tonna kőolaj és földgáz értékes. A Fekete-tengeri román kutatások ezért tovább folyta­tódnak. Végezetül egy érdekes hír: A szófiai sajtó jelentései szerint nemrégiben a szomszédos Bulgária is széles körű kutatásokat indított meg a Fekete-tenger partmenti öve­zetében. Feltételezett nyersanya­gok, főként kőolaj és földgáz, felku­tatására. Az újonnan létehozott bol­gár kutatóközpont és vállalat szék­helye Várna. Nem kétséges, hogy ebben a bolgár döntésben a román kutatások eddigi eredményei is köz­rejátszottak. KOKES JÁNOS Magyarország első atomerőművében Pakson a hetekben már a negye­dik energetikai blokkot helyezték üzembe. Az újabb reaktor bekapcso­lása az országos energetikai hálózatba lehetővé teszi, hogy a villamos energia termelése 10 milliárd kilowattórával emelkedjen. A tervek szerint az ezredfordulóig további két reaktor üzembe helyezésére kerül sor. Ezek mindegyike egyenként ezer megawatt teljesítményű lesz, s elkészültük után az atomerőmű képes lesz az ország akkori várható energiaszükségletének a fedezésére. (ŐSTK-fel vétele) A világhírű Ardenne-intézet Több mint három évtizede működik az 500 tudóst foglalkoz­tató drezdai Manfred von Ardenne kutatóintézet. Alapítója és vezetője az immár 80 éves Ardenne professzor. A világhírű fizikus több mint 500 találmányát tette közzé. Korán felismerte a katódsugárcsövek jelentőségét a televíziós technikában. 1931-ben Berlinben ö mutatta be az első elektronikus televíziós adást. 1945-ben - a szovjet kormány hívásának eleget téve - átvette egy szovjet ipari izotóp-elválasztással foglalkozó kutatóinté­zet vezetését. Része volt az Egyesült Államok fegyvermonopóliumá­nak megtörésében, abban, hogy a katonai erőegyensúly helyreállt. Végül 1955-ben visszatért hazájába és a nevét viselő drezdai intézetnek azóta is az igazgatója. Az Ardenne-kutatóintézet az ipar egyik legeredményesebb part­nere. Az itt folyó munka fő irányai: a katódsugár-technológia kidolgo­zása, a félvezető-rétegek előállítása és a plazmatechnológia fejlesz­tése. Az eredményeket szinte azonnal átültetik a hazai ipari gyakor­latba, de szovjet, japán, nyugat-európai és amerikai államok is felhasználnak olyan technológiákat és műszaki felszereléseket, ame­lyek szellemi eredete itt gyökerezik. A drezdai kutatók például rájöttek, hogy a televíziós adásoknál felhasznált elektronsugár - gigantikus energiacsomóvá erősítve - jól alkalmazható a nagyvákuumos acélolvasztásban. Ezzel az eljárással a freitali acélműben különleges tisztaságú acélt képesek előállítani. Ilyen berendezés már más országokban is üzemel az NDK-eljárás alapján. Egy NDK-üzem nemrég megkezdte az új módon készülő motordu­gattyúk sorozatgyártását. Elektronsugaras hegesztőkészülékkel dol­goznak, és ez a gyűrűs horony olyan kiváló megmunkálását eredmé­nyezi, hogy a dugattyúk élettartama a kétszeresére nő. A drezdai intézet munkatársai a plazma- és ionsugár-technikában is tudnak újat nyújtani. Például olyan plazmasugaras égőfejet fejlesztettek ki, ami­vel fémek autogén vágását végzik. Ezeket az égőket sikerrel haszno­sítják a hazai és a japán hajógyárak. Az intézetben kifejlesztett orvosi műszerek közül említést érdemel az új ultrahang-diagnosztikai műszer, a lenyelhető parányi adó, amely a bélbe jutva jeleket továbbít a bélrendszer elváltozásáról. Korszerű mérőműszereik, szív-tüdő gépeik országszerte elterjedtek az orvosi gyakorlatban. (Budapress-Panorama) Széles körű automatizálás A termelés komplex automatizá­lása a KGST-tagországok gazdasá­gi élete intenzifikálásának döntő té­nyezője. A jelenlegi ötéves tervidő­szakban a korábbi ötéves időszak­hoz viszonyítva megháromszorozó­dik a robotok, az automatizált gép­sorok és a számjegyvezérlésű szer­számgépek gyártása. Tervek szerint a közösség országaiban 1990-ben együttvéve 200 000 ipari robotot fognak alkalmazni. Az átfogó auto­matizálás a tudományos-műszaki haladás kétezerig s^óló komplex programjának egyik kiemelt felada­ta. Ennek értelmében a tagorszá­gokban több mint 750 új gépet és technológiát kell kifejleszteni. Az élenjáró technika hozzájárul a kö­zösségen belül a tervezési költsé­gek csökkentéséhez, s a munkater­melékenység kétszeresére, eseten­ként ötszörösére való növeléséhez. (ÖSTK) Lapszemle - Izvesztyija A magyar stabilizációs program Nehéz megújulás - a magyar gazdaság stabilizá­lásának új programjáról ezzel a címmel jelent meg terjedelmes budapesti tudósítás az Izvesztyijában, a magyar Országgyűlés őszi ülésszakáról. Ez volt az első részletes ismertetése, kommentálása a parla­ment munkájának a szovjet sajtóban. A magyar gazdaság gondjairól szólva a tudósítás- a kormányfői beszámolóból vett adatok alapján- ismerteti Magyarország külföldi eladósodásának mértékét. Utalt arra, hogy a XIII. pártkongresszus előkészítésekor a helyzet megítélését nagyobb derű­látás jellemezte, s az 1990-ig szóló terv is ezt a szelle­met tükrözte. Noha az utóbbi években a magyar gazdasági külpiac feltételei megromlottak, a mostani parlamenti ülésszakon - a korábbi évek gyakorlatával szemben- a kedvezőtlen helyzetet nem próbálták a külső feltételekkel magyarázni, a beszámolót önkritikus hang jellemezte. A lap emlékeztet rá, hogy Magyar- ország - más KGST-országokkal együtt - késve fogott hozzá a technológia megújításához az infor­matika, a mikroelektronika, a nyersanyag-takarékos­ság terén. Súlyos gond a költségvetés 46 milliárd forintos hiánya, amelynek fő oka a veszteséges vállalatok költségvetési támogatása. A most elhatározott rend­kívüli intézkedésekkel 10-15 milliárddal csökken­teni akarják a hiányt. A stabilizáció feladata a költ­ségvetési hiány megszüntetése és a külföldi adósság csökkentése. Elsőbbséget kapott a műszaki haladás. A termelés növelése a szerkezetátalakítás nélkül csak újabb aránytalanságokat szül, ezért ebben az időszakban a program nem irányoz elő jelentős növekedést. Gyorsítás csak a stabilizációs prog­ram végrahajtása után lehetséges. A beszámoló ezután a program egyik fontos eszközét, a most elfogadott adóreformot ismertet­te. A forgalmi adó bevezetése nyomán következe­tesen csökken ugyan a vállalatoknak nyújtott támo­gatás, de ez nem jelenti azt, amit néhány forrófejű gondol: hogy bezárnak egész ágazatokat. A kormány azt Ígéri, hogy megelőzi a tömeges munkanélkülisé­get. de a teljes és ésszerű foglalkoztatáshoz a munkaerő átcsoportosítása szükséges. A vár­ható gondok megoldására már dolgoznak a szüksé­ges pénzügyi és szervezési intézkedéseken. A sokgyerekes családokat és a kisnyugdíjasokat segítő szociális intézkedések ellenére a magyarok többségének nagyon érzékelhetően süllyed majd az életszínvonala. Ez, hangoztatja a magyar kormány, elengedhetetlen annak megszüntetéséhez, hogy éveken át többet fogyasztottak, mint amennyit megtermeltek. A lap idézett a vitában elhangzott javaslatok közül - a költségvetés vitája kapjon nagyobb nyilvánossá­got, beleértve a védelmi kiadásokat: a Nemzeti Bank tartozzék az Országgyűlés hatáskörébe; a Parlament döntsön néhány közös KGST-nagyberuházás sor­sáról. gr 1987. XI.

Next

/
Oldalképek
Tartalom