Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-10 / 27. szám
Uni „négyláb“ A nyár a szabadságok, a hétvégi házakban töltött kellemes napok ideje. Akinek van kertje vagy telke, szívesen gondol egy szabadban készített vacsora ínycsiklandozó illataira, a ropogó tűz hangulatára. A szabadtéri sütés-főzés kényelmét kívánjuk növelni egy többcélú „négyláb“ elkészítésének ismertetésével. Az eszköz akár egy nagyobb család vagy társaság részére is kényelmes lehetőséget nyújt bográcsos ételek főzésére, húsok nyárson, serpenyőben sütésére. Az így elkészíthető ételválaszték szinte kimeríthetetlen. Az állványzat szétszedhető, az alsó kampóira (4) helyezhető rács két önálló pótlábbal tűzhelyként vagy az előkészített nyersanyagok részére asztalként használható. A nyársak (6) különböző magasságban az elcsúszás veszélye nélkül forgathatók. A lemezrátétek (14, 15) a rácsra helyezve lábasok korommentes használatát is lehetővé teszik. A kisebb lemez (14) a húsok „kenésére“ használt olaj vagy zsír, esetleg a pároláshoz szükséges víz melegen tartására is alkalmas. A tartócsó (1) végei hegesztett tüskékre (2) tolhatok rá a csőből készült lábak (3), melyekre a nyársak (6) részére tartókampókat (4) hegesztettünk. A lábak földbe süllyedését talpak (5) akadályozzák meg. A bográcsot egy „S“ tartó (16) és egy lánc rögzíti. A bogrács tűz feletti magassága a fogantyúján átfúzött lánc megfelelő szemének az „S“ tartóba akasztásával szabályozható. A nyársak (6) anyaga fényes acélrúd. A végeiket reszeljük hegyesre. A felhegesztett két - alátétből is elkészíthető - határolótárcsa (7) megakadályozza, hogy a nyárs kicsúsz- szon a kampókból (4) és a kényelmes forgatást is lehetővé teszi. A rács laposacél keretébe (8) kissé süllyesszük be - a sima felfekvés érdekében - a keresztrudakat (9). A keret (8) végeire hegesztett, meghajlított körmök (10) egyaránt alkalmasak a tálcának az állvány alsó kampóiba való rögzítésre és a „H“ alakú lábak (11, 12) felerősítésére. A „H“ lábak hegesztett csőből készüljenek. A lábak alsó végére hegesz- szünk korong alakú talpat (13). Az állvány és a rács összeállítása a rajzok alapján könnyen elvégezhető. Az ilyen jellegű munkáknál elkerülhetetlen pl. a hegesztések elhúzó hatása, ezért az egyes részegységeket ideiglenes összeszereléssel ellenőrizzük. A megadott cső- mértéktől el lehet térni, a meglevő vagy éppen beszerezhető anyag szerint, ha az a várható igénybevételnek még megfelel. Ebben az esetben a csatlakozó méretek is megváltoznak. A nyársak kampói (4) a megadottól eltérő magasságban is rögzíthetők az állvány csövein (3). Az idény végén ajánlatos gondos letisztítás után a nyársakat és a rácsot sómentes zsiradékanyaggal, illetve étolajjal vékonyan átkenni. Az állvány részére ásványolaj is megfelelő. Természetesen az új idény megkezdése előtt az egész állványt zsíroldó anyaggal le kell mosni. (E) Földigiliszta - a mozgó „humuszgyár“ MINÉL TÖBB VAN BELŐLE, ANNÁL JOBB Mint a hindu kultúrában a szent tehenet, az ősi Egyiptomban - Kleopátra uralkodása idején - a földigilisztát is különös megbecsülés övezte, jelezve a fontos szerepet, amelyet a giliszták a mezőgazdaságban betöltötték. Egységesen földigilisztáról beszélni persze lehetetlen, hiszen mintegy 3000-féle létezik belőle a földön, de a kerti földben leggyakrabban előforduló, és meglehetősen nagy testű Lumbricus terrestris egyike a legfontosabbaknak. Mindenevő... A földigiliszta teste szegmensekből, más néven gyűrűkből áll. Ezek száma elérheti a négyszázat és egymással kapcsolódva adja a tulajdonképpeni emésztőcsatornát, amelyben a különböző szerves anyagok fizikai lebontása megkezdődik. A gyűrűs izmok segítségével képes előre-hátra mozgatni, hosszát, átmérőjét változtatni. Ehhez a különös képességhez hatalmas erő is járul. Járatának építése közben súlyának hatvanszorosát képes elmozdítani útjából. Mozgását nagymértékben segítik a testét borító serték. A földigilisztát mint mozgó „humuszgyárat“ képzelhetjük el. Emésztőtraktusán naponta saját súlyának megfelelő anyagot présel keresztül. A giliszta mindenevő, s noha kedvenc eledele az avar, bármit szívesen elfogyaszt a durva homoktól a húsig, még a saját fajtáját is. Kannibalizmusra, illetve élő szervezet elfogyasztására azonban csak akkor vetemedik, ha a talaj szerves anyagokban szegény. Ha olyan élelemre bukkan, amellyel rögtön nem tud megbirkózni, olyan lúgos, nyálkás váladékkal vonja be, amely részleges lebontását megkezdi. Ha semmilyen növényi vagy állati táplálékhoz nem jut, sok fajtája képes a földben szerves anyagokkal egy ideig élni. A földevés azonban nem csupán táplálkozási lehetőség, hanem a földben, a járatkészítés során szükséges tevékenység is. Néhány gilisztafajta a földfelszín közelében él, de a kemény telek három méter mélyre is lekényszerí- tik őket. Mások a legjobb külső feltételek mellett sem húzódnak 1-2 méternél feljebb. Ezeket a mélységeket szinte függőleges járatokkal érik el. A járatot a giliszta ürülékével tapasztja ki, és fel-le mozgásával tökéletesen kisimítja. Kiszáradás után a járat fala szilárd lesz, és a giliszta gyorsan haladhat benne. A járat végén kis kamrák találhatók, amelyben egy vagy több giliszta labdává teke- redve-gémberedve vészeli át a telet. A föld felszínére ürítő gilisztafélék - amikor szükséges - feljönnek a föld felszínére, és emésztőrendszerük tartalmának mintegy harmadrészét ott ürítik. Más fajták a frissen forgatott föld rögei közé vagy kövek alá ürítik a megemésztett táplálékot. Hatása a termőföldre A talaj jobb levegőzése és vízvezetése a giliszták munkálkodásának egyik fontos eredménye. A gilisztajáratokban bővelkedő talaj négy- szer-tízszer jobb vízelvezető képességű, mint az átlagos. A járatok készítése során a giliszta mind szerves hulladékot, mind ásványi talajt bőséggel fogyaszt és a keletkező ürülék az ásványi elemeket könnyen oldódó állapotban tartalmazza, így az a növények számára közvetlenül felvehető. A talaj különböző szintjeiben elhelyezkedő gilisztaürülék nemcsak a fő elemekben bővelkedik, hanem nyomelemekben is igen gazdag. Ha a feltalaj és altalaj jellemzően elkülöníthető, a gyökerek a felső talajzónában helyezkednek el, ahol több tápanyaghoz jutnak. Mostoha körülmények között azonban az ilyen növények sokkal sérülékenyebbek. A gilisztákban bővelkedő talaj esetén a feltalaj és altalaj rendszeres elkeveredése során az ásványi és szerves anyagok mélyebb rétegekbe is eljutnak, a gyökerek mélyebbre hatolnak, így nem szenvednek vízhiánytól. A talaj kedvező szerkezetének kialakításán kívül tehát a giliszták jelentékenyen hozzájárulnak a talaj termelékenységének növeléséhez is. A gilisztaürülék, összehasonlítva a jó kerti feltalajjal, ötször annyi nitrogént, hétszer annyi foszfort, tizenegyszer annyi káliumot és negyven százalékkal több meszet tartalmaz. Még az elpusztult giliszta is'' hasznos, mert fehérjében gazdag maradványa átlag tíz milligrammnyi nitrátot ad a talajnak. A nehézfémek (ólom, higany, kadmium) nemcsak a növények növekedését hátráltatják közvetlenül, de további veszélyeket is rejtenek azáltal, hogy a növényeken keresztül bekerülnek a táplálkozási láncba. Vizsgálatok szerint a giliszta rendkívül gyorsan építi be a szervezetébe a környezet higany- és kadmiumtar- talmát, így rajta keresztül a nehézfémszennyezés ténye és mértéke könnyen kimutatható. A rovarölő szerek némelyike könyörtelenül irtja a gilisztákat is. Egyes növényvédő szerek nem közvetlenül a gilisztákat pusztítják, hanem az őket fogyasztó madarak és állatok testében koncentrálódnak. Ezek veszélye sem lebecsülendő. A műtrágyáknak is lehet hátrányos hatása hosszú távon a giliszta népességére. Például az ammónium- szulfát használata során elsavanyo- dott közegből a giliszták tartósan elmenekülnek. Hogyan növelhetjük a giliszták számát? A vegyszermentes módszereket kereső, biológiai kertművelés tekintetében a giliszták nagy száma egyet jelent a föld kielégítő termőképességével. A kertben vagy szántón található giliszták száma legalább negyedmillió legyen ezer négyzet- méterenként. Természetesen, minél több, annál jobb. Ne feledjük azonban, hogy a többi élőlényhez hasonlóan, a gilisztának is táplálékra van szüksége. Ez lehet állati trágya, korhadó növény, vagy más szerves hulladék. A giliszták tavasszal és ösz- szel a legaktívabbak. Fontos, hogy ilyenkor bőséggel álljon rendelkezésükre táplálék. Nyáron a sorok és növények közötti vastag talajtakaró (szalma, kaszálók stb.) megakadályozza a talaj kiszáradását, és a giliszták visszahúzódását a mélyebb rétegekbe. Ugyanez a takaró télen a talaj hőmérsékletét növeli. Ha a takarásra lombot használunk, ügyeljünk, hogy ne terjesszék a betegséget. A másik fontos tényező a talaj pH-beállítása. Nem lehet savanyúbb 5,4 pH-nál. Ha ennél savanyúbb talajt veszünk művelés alá, előtte meszezéssel be kell állítani a semleges 7 pH közeli értéket, amely a gilisztának a legkedvezőbb. Harmadsorban ne feledkezzünk meg arról, hogy nehéz, kötött talajban a giliszták nem szívesen szaporodnak. Ehhez előbb jól fel kell lazítani a földet -, ásóval vagy ásóvillával. Érdemes laza homokot, perlitet is beleforgatni, ez levegőssé teszi a talajt, amelyet a giliszták majd tovább javítanak. Utoljára, de nem utolsósorban, a giliszták nagyon meghálálják a vetésforgót. A hármas, méginkább a négyes vetésforgó kívánatos. K. Sz. Keresztrejtvény VÍZSZINTES: 1. Rejtvényünkben Csontos Vilmos: Nyári ének című verséből idézünk; az idézet első sora (zárt betűk: O, A, Y, H, E). 13. Hegy Miskolc mellett. 14 Fénykép hibáinak kiigazítása. 15. A villám közepe. 16. Létezik. 17. Kemény. 18. Rag. 19. Argon. 20. Az idézet harmadik sora. 23. Cigarettamárka. 24. S. L. R. 25. A múlt idő jele. 26. Talajművelő eszköz. 28. „A“ megrázkódtatás. 31. Jugoszláv politikus volt. 33. Római százötvennégy. 34. Talált gyermek. 36. Kötőszó. 37. Cseh színész. 38. Tréningezni. 40. Angol festő. 44. Bodrogban van! 45. Azonos betűk. 47. Magyar szobrász. 49. Hélium, germánium. 51. Folyó Franciaországban. 53. San ..., város az USA-ban. 54. Hollandiai város. 55. Személyes névmás. 56. A szobor fele. 58. Római kétezer. 64. L. G. 66. Számnév. 67. Eltesz. 68. Etilén része. 69. Algériai város. 71. Német humanista. 72. Lét. FÜGGŐLEGES: 1. Katafalk. 2. Dohos. 3. Svájci származású magyar vasöntömester. 4... királya (Lalo). 5. Német regényíró. 6. Bizakodott. 7. Állat, névelővel. 8. Magyar építész. 9. Néma tusa! 10. Kérdönévmás. 11. Előtag. 12. Hollandia és Ausztria autójele. 17. Kilopond. 18. Énekhang. 21. Vendéglátóhely. 22. Győri sportklub. 23. Az idézet negyedik sora. 27. Irány. 29. S. E. E. 30. Magyar nyomdász. 32 Igeképzö. 33. A frank századrésze. 35. Carboni- um, nitrogén. 37. Romániai város. 39. Fohász. 41. Kupában van! 42. Toldalék. 43. Az idézet második sora (zárt betűk: A, M, K, ö, L). 46. Gyomnövény. 48. A Merced-folyó kanyonvölgye az USA-ban. 50. Einsteinium. 51. Kérdószó. 52. A madarak testrésze. 55. Neves szobrász. 57. Város Japánban. 59. köz. 65. Magyar filmesztéta. 70. Ilyen súly is van. 60 Kevert rege! 61. Americium. 71. Béna azonos hang- Nagy Károly. 62. Hal. 63. Történelmi zói. 72. Lapfajta. A június 26-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Vízszintes 2. Utazás Faremidóba 31. Holnap reggel Függőleges 1. Tanár úr kérem 17. így írtok ti 22. Capillária 57. Üzenet a palackban Könyvjutalomban részesülnek: Soltész Melinda, Ágcsernyó (Cierna nad Tisou), Rutzky Petra, Bratislava, Ádám Attila, Rimaszombat (Rimavská Sobota), Morvay Valéria, Zlaté Klasy, Csépi Erzsébet, Dunaszerdahely (Dunajská Streda).
