Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-10-30 / 43. szám
Ittasság és sérülések Az ittas járművezetés baleseti veszélyeiről igen gyakran esik szó sokféle fórumon. Ritkábban hallhatunk arról, hogy a baleset során megsérült ember, ha ittas volt, mennyivel nehezebb helyzetbe kerül - orvosilag is. Az ittasság és a közúti baleseti sérülések kölcsönhatásaival ma egyre többet foglalkoznak a kutatók, mert olyan tények tapasztalhatók, amelyek határozottan utalnak ilyen összefüggésekre is. Először is megállapították, hogy ha közúti baleset történik, akkor bármiféle sérülés az ittas embernél súlyosabb következményekkel jár, mintha az illető józan lett volna. A közlekedési balesetek során gyakran bekövetkező mellkaszúzódás rendszerint szívzúzódással jár együtt, a szívizomnak pedig az alkohol hatására kialakuló fokozott ingerlékenysége ilyenkor halálos következményekkel járhat. S hasonlóan súlyosabb helyzetbe kerül az ittas személy a központi idegrendszer különféle sérüléseinél is, egy olyan gerincvelő-sérülés például, amely a józan személynél maradék nélkül gyógyul, az ittasnál - végleges bénulást okozhat. Fokozott a sokk kialakulásának veszélye is, vagyis az orvosi ellátás eredményességét is befolyásolja az alkoholos állapot. A kedvezőtlen hatásokat éppen nem A súlyosan ittas embereknél észlelték, hanem a viszonylag kevés, 1-2 ezrelékes véralkoholtartalomnál, tehát éppen abban a tartományban, amelyben a legtöbb közlekedési baleset történik. Igen egyszerűen szólva: a kissé ittas sérültnek is rosszabbak a kilátásai... összehasonlították az orvosok azt is, hogy a balesetezö gépkocsikban utazók milyen fokú sérüléseket szenvednek egyszer: ha józan állapotban utaznak, másodszor: ha alkoholt fogyasztottak... Teljesen azonos jellegű, azonos mechanizmusú baleseti lefolyás mellett, amikor lényegében véve azonos erők hatnak, az ittas utasok súlyosabb sérüléseket szenvednek, mint a józanok. És - külön figyelemre méltó, hogy a kétféle sérülés között annál szembetűnőbb a különbség, minél kisebb energiák hatnak, vagyis minél kevesebb sebességnél következik be a baleset! Az autós köztudatban az a hibás irányjelzés, ha a vezető nem kellő időben, s kellő helyen indexel. Ez így meg is felel az előírásoknak, csak éppen kiegészítésre szorul: az irányjelzés - mivel az egyik legfontosabb tájékoztatási eszköz - kellő ideig kell, hogy tartson, mindaddig, amíg maga az irány változtatási manőver tart,- mivel a folyamatos jelzés - többletinformációt nyújt a közlekedési partnereknek. Különösen az téved, aki elegendőnek tartja az indexnek néhány másodpercnyi felvillantását, miközben a manővere ennél jóval hoszabb ideig tart. Az irányjelzés nemcsak arra készíti elő a többleteket, hogy az irányát változtató autós merre fog eltérni, hanem arra nézve is jelzést ad, hogy az egész irányváltoztatás) folyamat - hová vezet?! Nem csak pl. a mögöttünk haladóknak jelezzük az indexszel a szándékunkat, de az irányváltoztatás közben mások is az utunkba kerülnek, pl. gyalogosok, úttorkolatból kihajtó más jármüvek, időközben odaérkező s más irányból jövök... A működő index tehát számúkra is fontos tájékoztatás! Ezért szükséges az irányjelzés időtartamát szorosan hozzárendelem a mozgás tartamához. • A Marko Polo expedíció nem kis vállalkozás. „Az ötvenfokos hőség a Karakum-sivatagban szerintem ma is olyan, mint hét évszázaddal ezelőtt volt, amikor Marco Polo erre járt. De én, aki Ohio államban születtem, egészen jól elviselem ezt a klímát“ - mondotta a 67 éves Richard Fisher, a Marco Polo angol autós expedíció vezetője Ashabadban, Türkmenisztán fővárosában. Az expedíció a Nagy Se- lyemúton halad végig, amely mint köztudott, fontos kereskedelmi útvonal volt az időszámítás előtti második évszázadtól egészen a 16. századig. A kétéltű terepjáróval négyen vannak. Fisheren kívül - aki egyébként történész és író - tagja a csoportnak Goeffrey Clark mikrobiológus, Tom And fotós, a holografberendezés kezelője és Poul Crook újságíró. Útvonaluk: London-Peking. A terepjáróval tízezer kilométert tesznek meg. Az út felét - Törökországon, Iránon, Türkmenisztánon keresztül - már maguk mögött tudhatják. Az angol autós expedíció Tádzsikisztán és Üzbegisztán területén folytatja tovább útját, végcélja, Peking felé. Kevésbé utópisztikus ez a ki jelzőrendszer, ahol szimbolikus képek is segítik a tájékoztatást a szerelvényfalon A jövő autóinak szerelvényfaláról a mutatók és skálák mindinkább eltűnnek, és elektronikus jelzőelemek pótolják majd azokat. A skálák helyett már csak egy sápadt mattüveg fog az autóvezetővel szembemeredni. Úgy tűnik, hogy miként majdnem minden műszaki szektorban, így az elektronikában is feltartóztathatatlan a kijelző műszereket illetően az előrehaladás. A jármúalkalmazásban jelenleg mindenekelőtt három rendszert lehet kiemelni: a vákuum-fluo- reszkáló kijelzőket (VF), a világító diódákat (LED) és a folyadékkristályos kijelzőket (LCD = liquid cristal display). A három felsorolt rendszer között a legrégebben ismert a VF-kijelzö. Ez akkor jött létre, amikor a kompu- terizáció során elektronikus számábrázolásra volt szükség. Az első VF-kijelzök az asztali számítóberendezés zöld vagy narancs színben világító számoszlopaira emlékeztet. , A VF-kijelzők elektroncsöves elven működnek és ezért a gyártásuk viszonylag drága, különösen akkor, ha nagy felületű kombinált eszközökről van szó. Az amerikai járművekben még ma is gyakran tálálható a zölden csillogó műszerfal, ami nagyon jól mutat, csak már idejét múlta. A világító diódák ma a műszerezettség gyakran használt alkatrészei amelyek felváltották a konvencionális izzólámpákat a műszerfalon. Előnyük a sokkal csekélyebb áron történő fogyasztás és a hosszabb élettartam, amely eléri a százezer üzemórát is. Ma már elképzelhető, hogy a jövőben az LCD-kijelzörendszereknek van a legjobb esélyük arra, hogy az autók szerelvényfalán használják őket. Az LCD-műszerezettség előnye a tetszés szerinti tervezési lehetőség, a helytakarékos lapos építési mód, a LED-del szemben még redukáltabb áramfogyasztás, és a sokat ígérő fejlesztési potenciál. Az LCD-armaturák gyártása óriási költségeket és rendkívül nagy precizitást igényel. Ez a magyarázata annak, hogy miért drágábbak a mutatós vagy a lámpás berendezéseknél. Az információk áradata viszont a jövőben megkívánja a költségesebb elektronika alkalmazását. A beruházási költségek erősen leszoríthatok a teljes automatizált gyártás következtében, nagy szériában történő készítésben. Hogy a gyártás mekkora ráfordítást igényel, az az egyik legnagyobb műszergyártó cég, a nyugatnémet VDO üzemében kiderül. Náluk például az üvegfelületeket 40x30 cm-es nagyságrendileg tudták eddig lecsökkenteni, ami világrekord. Ezen a felületen megfelelőképpen több kisebb egység található. A kijelző mindkét belső felületére egy-egy elektródaréteget helyeznek el. Fémes vezetöanyagként indium- cink-oxidot helyeznek be, amit különleges eljárás szerint szórnak fel. Ez a villamosságot vezető film (50-100 nm) hihetelenül vékony. (Egy nm megfelel egy milliomod mm-nek). Utána az elektródarétegre fotólakkot raknak fel. Az első- és hátsó kijelzőfelület most már megvilágított, éspedig úgy, ahogyan a tervezett elektródaszerkezet fotografi- kusan kivetít. A kijelző ezután a maratófürdőbe kerül. A később szükséges szegmentes, valamint egy vékony vezeték a fémfilmböl marad meg. Csak ott, ahol az első és hátsó elektródafelületek pontosan szem- benállnak, keletkezhet optikai hatás. A technikus művészete most már abban áll, hogy a vezetékeket úgy irányítsa az egyes szegmensekhez, hogy azok egyidejűleg ne keresztezzék egymást. Ez ugyanis nem kívánt képeket adna a kijelző mezején. A maratás után a belső felületek a tükrözéstől mentesítve lesznek és villamosszigetelő-réteggel látják el. A most gyakorlatilag homályosnak ható felületet, a további finomítási, feldolgozási folyamat számára készítik elő. Egy korábbi munkafázis során a peremeket úgy ragasztották meg, hogy már csak két töltőnyílás- nyi hely maradt meg. A ragasztás a legnagyobb precizitással történik. Pontosan kilenc mikrométer távolA Volkswagen gyár bemutatta a jövő évi kocsijait. A korábbiakhoz képest minden típusnál történt változás. A Polo GT sportos kivitelű változata például 40 kW (54 LE) és 55 kW (75 LE) teljesítényű motorral készül. A könnyűfém keréktárcsa pedig már szériatartozék. Elegáns formájú a Golf kabriolet változata is. A hútőrácsba beépített távolsági fényszórókat halogénizzókkal látták el A Jetta GTX 79 kW (107 LE) és 82 kW (112 LE) teljesítményű erőforrása hengerenként négyszejepes. A kocsi karosszériája előnyére változott. ság az előírás a két üveglap között. Ezt a távolságot a teljes kijelző felületnél 0,2 mikrométer pontossággal kell betartani. Végül a kristályfolyadékot betöltik és a megmaradó nyílásokat ragasztóanyaggal elzárják. Ez a folyamat nagyon drága, literje jóval drágább, mint 250 üveg francia pezsgő. A gyártási folyamat végén az üveget előre meghatározott vonalakban lehasítják, és az egyes egységeket, mint a csokoládétáblák bordáit elválasztják. A nagyfokú pontosság a gyártásban magától értetődőleg magas automatizáltsági fokot igényel, ennek ellenére nagy a selejtszázalék. A VDO gyár fejlesztői mégis nagyon elégedettek, mert tudják, hogy a többiekhez képest még így is jól állnak. Természetesen ennek ára is van. Az LCD-gyártás a félvezető-iparhoz hasonlóan messzemenően tiszta térfelületek között játszódik le. Különleges öltözetű dolgozók - operációs kollektívához hasonlóan - gondozzák a gyártóautomatákat. A költséges gyártási műveletek között akad kritikus pont is, mégpedig az üvegtávolság betartása. Ugyanis a legkisebb eltérés nemkívánatos szín- és kontraszthamisítást okoz. Hogy ez a probléma hatástalanítható legyen, a kristályfolyadékban úgynevezett ,,spacer“-t kevernek. A definiált nagyságú, apró részecskék bizonyos mértékben támasztópillérként illeszkednek be az üveglapok közé. Ez is egyike a kielégítő optikai ábrázolás előfeltételeinek a nagyalakú kijelzöernyön. Ma már az autókban - habár szerény terjedelemben - megtalálhatók az LCD-kijelzők, De a szokásos számjelzók mellett mindinkább alkalmazzák a pontmatrix-kijelzöket is. Megfelelő elektronikával a háttérben az ilyen berendezések gyakorlatilag tetszés szerinti számokat, szimbólumokat és írásjeleket produkálhatnak az autóvezető látókörben. Az új Audi 80-asnál, a 7-es BMW- nél az ilyen pontmatrix-kijelzöket kombináltan alkalmazzák a konvencionális műszerekkel. Az Opel Senator CD, a Monza GSE, a Kadett GSi és egy későbbi Ómega-változat, majd a VW, a Golf GTI és Jetta GT már komplex LCD-armaturával is forgalomba kerül. Az USA-ban és Japánban is egyre több autógyár szeretné alkalmazni a jövőben a képernyős technikát. A Renault például négy évvel ezelőtt ünnepelte belépését az elektronika világába, és az R 11 -esével a folyadékkristályos kijelző műszerek egyelőre szerény családjába lépett. A más egyéb elektronikus berendezések szaporodásával az autóban emelkednek az esélyei az LCD- kijelzórendszerek alkalmazásának. Hogy vajon a kijelzők, milyen gyorsan tudják követni ezt a folyamatot, az majd a gyártás olcsóságán múlik. LOVÁSZ KÁROLY Új előírások Az EGK-tagországok környezetvédelmi miniszterei jóváhagyták a járművek kipufogó gázainak károsanyag-tartalmát korlátozó szabványokat. Az új előírások nyomán jövő év októberétől katalikus utánégetővel kell felszerelni azokat a 2 literes hengerűrtartalmúnál nagyobb motorú személyautókat, amelyek újonnan kerülnek forgalomba, és újonnan tervezettnek minősülnek. 1989 októbere után valamennyi újonnan forgalomba kerülő, 2 liternél nagyobb hen- gerűrtalmú kocsit kötelezően el kell látni ilyen berendezéssel. A mostani határozat szerint az 1,4-2 literes kategóriában 1991 és 1993 októbere között kell bevezetni az új normákat. Az 1,4 literes összesített hengerűrtartalom alatti járműveknél csak később határoznak az új eljárások bevezetéséről. A környezetvédelmi szakemberek elégtelennek tartják a mostani szabályozást meri a 12 tágországban a jármüvek mintegy 60 százaléka az 1,4 liter alatti kategóriába tartozik. Autóipari szakemberek szerint a szigorúbb kipufogógázelőírásokhoz való alkalmazkodásban a jövőben nagyobb szerepet kaphatok az új motorkonstrukciók, a most csaknem kizárólagos megoldásnak tekintett katalitikus utánégetókkel szemben. 1 ÚJ SZÍ 1987. X. C
