Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-10-30 / 43. szám
utóbbi két évben egyre többször és egyre többet hallottunk, olvashattunk tömegtájékoztatási eszközeinkben a Szovjetunióban folyó közös beruházásokról. Nem véletlenül, hiszen ezek a csehszlovák népgazdaságot nemcsak az építőipar szemszögéből érintik, hanem a csehszlovák energetika és kohászat fejlődését is elősegítik. Arról, hogy mindezért hol és milyen munkát végeznek építőiparunk dolgozói, munkakörülményeikről, s a velük szemben támasztott elvárásokról, anyagi és szociális ellátásukról Július Kinka, az SZSZK építőipari miniszterhelyettese adott interjút lapunknak.- A Csehszlovák Szocialista Köztársaság szempontjából milyen jelentőségűek a Szovjetunióban folyó közös beruházások?- A KGST-tagállamok legfelsőbb képviselőinek 1985-ben tartott rendkívüli, negyvenegyedik ülésén a Szovjetunió a szocialista államoknak felajánlotta hatalmas nyersanyagbázisának közös kihasználását, olyan feltételek között, hogy közvetlenül részt vesznek az új kitermelő és feldolgozó üzemek építésében. A csehszlovák népgazdaság szükségleteinek, illetve lehetőségeinek megfelelően éltünk is az alkalommal, és kormányközi egyezményt kötöttünk a szovjet földgáz hosszú távú felhasználásáról, továbbá sokoldalú egyezményt a szovjet vasérc felhasználásáról. 1985. december 16-án került sor a jamburgi földgázlelőhely közös kirész elkészítése, valamint a lakásépítés építőinek feladata. Ezek az építkezések az Ukrán SZSZK déli részében folynak, Ogyesszától körülbelül 200 kilométerre. • Milyen építőipari munkát végeznek ezeken az integrációs építkezéseken a szlovákiai építőipari vállalatok dolgozói?- A 8. ötéves tervidőszakban a csehszlovák építőknek összesen 23 milliárd korona értékű munkát kell elvégezniük. Ebből az SZSZK Építőipari Minisztériumához tartozó vállalatokra a mi nagykereskedelmi árainkban számítva 9,35 milliárd korona értékű munka jut. A szlovákiai építőipari vállalatok például a Progressz gázvezeték 1400 milliméter átmérőjű csöveiből 183 kilométer hosszú szakaszt szerelnek össze. Ezt a Bratislavai Mélyépítészeti Művek vállalatainak a dolgozói végzik, akik már több éve foglalkoznak ilyen jellegű munkával. Emellett négy kompresszorállomást, s ezek környékén, továbbá Karacsaganakban, az uráli gázvezeték-komplexum keretén belül a lakásokat, Akszajban pedig a bázisok egy részét szintén szlovákiai építőipari vállalatok építik. A felsorolást folytathatnám a Krivoj Rog-i kitermelő és feldolgozó kombináttal, ahol az ipari létesítmények 40 százalékát, Dolinszkában pedig az egész lakónegyedet a mi dolgozóink építik fel. A Progressz gázvezeték első, 183 kilométer hosszú szakaszát a terv szerint 1988 júniusában kell üzembe helyezni. A dolinszkái kitermelő és dasági dolgozók jó szervezettségére, munkafegyelmére, megfelelő szakmai és politikai színvonalára utal. Nyilvánvalóvá vált a velük szemben támasztott megkülönböztetett igények jogosultsága szakmai, politikai és egészségügyi szempontból is, akárcsak az irányító munkát végző dolgozók esetében az orosz nyelvtudásra vonatkozó követelményeké. Az integrációs építkezéseknek nemcsak gazdasági, hanem politikai jelentőségük is van. Több ezer építőnk él és dolgozik a szovjetek országában. Ismerkednek az első szocialista társadalom munkafeltételeivel és életével. Azzal a társadalommal, amely éppen ez idő tájt tűzi ki fejlődését gyorsító további céljait. Mindez nagyon pozitívan hat dolgozóink politikai és erkölcsi fejlődésére is. • Milyenek az integrációs építkezéseken dolgozók anyagi és szociális feltételei?- Az integrációs építkezéseken dolgozók bérszínvonalának mégál- lapításakor a társadalmi szempontból legjelentősebb hazai építkezéseken elért keresetek szolgáltak kiindulópontként. Kezdettől fogva az úgynevezett ZEUMS bérrendszer II. szakaszára vonatkozó alapszabályok és előírások voltak érvényesek. Az építési feladatokat végző munkások bérének mozgó része átlagosan 70 százalékot tesz ki, mig a többi dolgozó esetében körülbelül 50 százaléknyi a mozgóbér aránya. A karacsaganaki gázvezetékNÉLKÜLÖZHETETLEN BERUHÁZÁSOK - NEMZETKÖZI KIVITELEZÉSBEN Interjú Július Kinkával, az SZSZK építőipari miniszterhelyettesével a szovjetunióbeli integrációs építkezésekről Sok az utas, kevés az autóbusz NAPIRENDEN A TÖMEGKÖZLEKEDÉS HELYZETE A tömegközlekedés igényes feladatainak teljesítésében nagyon fontos szerep hárul az állami autóközlekedési vállalatok dolgozóira, akiktől társadalmunk elvárja, hogy munkájukat felelősségteljesen végezve, fegyelmezetten, biztonságosan közlekedjenek, menetrendszerűen szállítsák az utasokat. Ma már a legtermészetesebb dolognak tartjuk, hogy az autóbuszok meghatározott időben érkezzenek a megállóba és kulturált körülmények között a kívánt helyre szállítsanak. Közben talán nem is gondolunk a tömegközlekedés anyagi-műszaki feltételeire, s az egész közlekedési gépezetet működtető emberek gondjaira. A Kelet-szlovákiai Kerületi Nemzeti Bizottság Tanácsa a közelmúltban megtartott ülésén behatóan foglalkozott az autóbuszközlekedés helyzetével, különös tekintettel a személyszállítás színvonalára. Meghallgatta Jozef Mrázikmérnöknek, a Kassai (Koéice) Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat igazgatójának, a kerületi közlekedési bizottság elnökének a jelentését, aki többek között elmondta, hogy az új menetrend érvényességétől számítva a kerületben naponta 1158 autóbusz szállítja az embereket, összesen 707 útszakaszon. Tavaly óta 481 -el növekedett az autóbuszjáratok száma, főleg a munkások és diákok részére, ami azt jelenti, hogy Kelet-Szlovákiában naponta csaknem 21 000 csatlakozó vonalon közlekednek autóbuszok. A személyszállítás javítása érdekében a idén 4500 kisegítő autóbuszjáratot indított a vállalat a reggeli és délutáni csúcsforgalom időszakában. Az első munkamüszakba járókat, naponta csaknem 650 ezer dolgozót - az utasok 70 százalékát - szintén autóbuszok szállítják. Mindezek ellenére, a csúcsforgalom óriáiban a személyszállítás színvonala továbbra sem kielégítő. Ehhez hozzájárul az is, hogy az új típusú autóbuszok utastérfogata a korábbiaknál kisebb, ezzel szemben egyre több utas szállításáról kell gondoskodni. Az igazgató azt is elmondta, hogy a vállalat autóbuszai közül 426-nak már lejárt az élettartama, használhatósági ideje. De ezekre is szükség van, kevés a szállítóeszköz. Viszont üzemben tartásuk fokozott igényeket támaszt javításukkal, alkatrészellátásukkal szemben. Jelenleg az alkatrészekből -, ékszíjból, égőkből, gumiabroncsból stb. nincs elegendő, ezért nem egy autóbusz pótkerék nélkül közlekedik.- Mindezek figyelembe vétele mellett a kerületi politikai, állami és vállalati szervek képviselői őszinte elismeréssel nyilatkoztak a vállalat dolgozóinak áldozatkész munkájáról, a tömegközlekedés fejlesztése érdekében kifejtett igyekezetéről és elért eredményeikről. Ilyen hangnemben értékelték a vállalat dolgozóinak a nyári turistaidényben végzett munkáját, főleg a Magas Tátrában, ahol - mint ismeretes - júliusban és augusztusban a személygépkocsik korlátozott közlekedésének időszakában megnövekedett az autóbuszforgalom. Az illetékesek közül már többen és különböző szempontokat figyelembe véve elemezték: vajon helyes volt-e az idén először és ilyen formában bevezetett gépjármúkorlátozás, s meghozta-e a kívánt eredményt a Magas Tátrában? A rendelkezésünkre álló értékelések és saját személyes tapasztalataink alapján kimondhatjuk: teljes mértékben nem hozta meg a feltételezett eredményt, csupán részeredményekről lehet beszélni. Feltétel nélkül elfogadható az a következtetés, hogy a Magas Tátra környezetvédelmi és ezzel összefüggő közlekedési problémáit csakis komplex módon, központi döntések és beavatkozások segítségével lehet célravezetőén megoldani. Az idén a Magas Tátra tömegközlekedésében a legnagyobb teher az autóbuszokra hárult. Ezek a jármüvek az elmúlt nyári idényben nehezen viselték ezt a nagy megterhelést. Az utasok részéről nagyon sok volt a jogos panasz, mert - amint erről mi is meggyőződhettünk - a tátrai üdülőközpontok megállóhelyein, állomásain „közelharcot“ kellett vívni a helyekért! S hogy ez mit jelent nyáron az utasok, a pihenni vágyó családok szempontjából nézve, talán szükségtelen magyarázni. Nem vagyok illetékes annak elbírálására, vajon kellően honorálják-e az autóbuszvezetőket, a tömegközlekedésben szolgálatot teljesítő más dolgozókat, akik naponta több ezer embertásuk biztonságos szállításáért felelősek, viszont általában annyit tudunk, ez a fontos szakma nem tartozott a jól fizetett munkák közé. örömmel írom így, hogy tartozott, mert kormányszintű intézkedések alapján rendezésre kerül az autóbusz- vezetők fizetése. Jozef Mrázik vállalati igazgató közlése szerint ez év október 1 -tői az autóbuszvezetők fizetésének javítására, a kormányhatározat értelmében, vállalatunk erre az évre több mint kétmillió, a jövő évben csaknem 8,6 millió koronát kap az állami költségvetésből. A kerületi nemzeti bizottság tanácsa egész sor olyan intézkedés megtételére hozott határozatokat, melyek teljesítésétől szintén elvárható a tömegközlekedés, a személyszállítás színvonalának javítása Kelet- Szlovákiában. Reméljük, hogy ezt rövidesen az eredmények is igazolni foaiák. KULIK GELLÉRT használására vonatkozó egyezmény aláírására, mely szerint Csehszlovákia részt vesz a Progressz elnevezésű földgázvezeték, az uráli gázvezeték-komplexum és az erre kötődő, hazánkba irányuló földgáz- szállítás feltételeinek kiépítésében. A Szovjetunió ötmillliárd köbméterrel növeli évenként a hozzánk szállított földgáz mennyiségét, amiért mi hazai gyártányú gépekkel, technológiákkal és a szovjet gázipar építését segítve, építőipari munkával fizetünk. 1986. szeptember 24-én hazánk és a Szovjetunió egyezményt kötött a Krivoj Rog melletti Dolinszkában létesítendő vasérckitermelö és feldolgozó kombinát építéséről, mely szerint a kitermelt - legkevesebb 58 százaléknyi vasat tartalmazó - vasércnek 13,7 százalékát Csehszlovákia kapja. Ez pedig több mint egymillió tonna vasérc évente. Az említett egyezmények alapján létrejött szovjetunióbeli nagyberuházásokat nevezzük integrációs építkezéseknek. • Mit és hol építünk tehát a Szovjetunióban az integrációs építkezések keretén belül?- Csehszlovák vállalatok építik a Progressz Gázvezeték 570 kilométer hosszúságú szakaszát, valamint annak nyolc, egyenként 3x25 MW teljesítményű kompresszorállomását, melyek mindegyike teljes egészében hazai gyártmány. Ezenkívül a csehszlovák építőipar feladata e nagyberuházások keretébe tartozó komplex lakásépítés is, beleszámítva a vele összefüggő infrastrukturális építményeket, továbbá a központi javítóbázisok kiszélesítését Kamisinben és Uzsgorodban. A gázvezetéket a csehszlovák -szövet országhatártól keleti irányban 360 kilométer hosszúságban építjük. A kompresszorállomások, a lakások és az infrastruktúra a gázvezeték vonalán, a dél-ukrajnai Bo- gorodcsaniban és Barban, a Rjaza- nyi területen Putyjatyinoban és a Vologdai területen, a Moszkvától 400 kilométerre északra fekvő Grja- zovecben épülnek. Az uráli gázvezeték-komplexumból a csehszlovák építőipari vállalatok a Kazahsztáni SZSZK-ban földgázkitermelö és feldolgozó bázisokat építenek, Akszajban pedig lakásépítést és járulékos építkezéseket bíztak gondjaikra. A Krivoj Rog-i kitermelő és feldolgozó kombinát esetében az ipari feldolgozó kombinát átadási ideje 1992. Az akszajban épülő uráli gázvezeték-komplexum üzembehelyezésének határidejét viszont csak a 9. ötéves tervidőszak folyamán határozzák meg. E nagyberuházásokhoz tartozó lakások építése csehszlovák tervek és szabványok szerint történik. Az építőiparunkra háruló munkák kivitelezői legjobb vállalataink közé tartoznak. Ezek a Progressz gázvezeték esetében a bratislavai Hydro- stav, a Kassai (Koáice) Kohászati Építővállalat, a Banská Bystrica-i Stavoindustria, továbbá a Banská Bystrica-i és a Preáovi Magasépítő Vállalat. Az uráli gázvezeték-komplexum kivitelezője a Nitrai Magasépítő Vállalat, a Krivoj Rog-i kombináté pedig a kassai Kohászati Építő- vállalat és a Banská Bystrica-i Magasépítő Vállalat. Ezek mellett még további tizennégy, az SZSZK építőipari tárcájához tartozó vállalat vesz részt az integrációs építkezéseken. • Milyen érdeklődést tanúsítanak építőink a Szovjetunióban folyó építkezési munkák iránt?- A szeptember végi kimutatások szerint az SZSZK Építőipari minisztériuma által irányított vállalatok 3914 dolgozója vett részt a szovjetunióbeli építkezéseken. A tervek szerint azonban 1988-ban 4328-ra növekszik a számuk, s ezenbelül még 1514 dolgozónak adnak munkát idehaza az integrációs építkezések. A munkaerő-szervezésben elsősorban az okoz gondot, hogy nincs elegendő hegesztőnk és kőművesünk. Égyébként a szovjetunióbeli építkezéseken folyó munka iránt sok fiatal érdeklődik, gyakran egész munkacsoportok is jelentkeznek. Ennek nem csupán a jobb kereseti lehetőség az oka, hanem a szovjet társadalom élete és munkája iránti érdeklődés, valamint a szakmai továbbképzés lehetősége is vonzza őket. Sokat lehet tanulni a szovjet,' NDK-beli és más építőktől, akikkel dolgozóink közvetlenül együtt működnek ezeken az építkezéseken. Vállalataink Szovjetunióban dolgozó szakemberei egyértelműen elismerést érdemelnek eddig kifejtett munkájukért. Feladataik teljesítése mind a munkások, mind az irányitó munkát végző műszaki-gazkomplexum építésén a rosszabb időjárási viszonyok miatt a munkások és a gazdasági dolgozók egyaránt 2 korona pótlékot is kapnak óránként. Külön előírások szabják meg számunkra a távolsági dijat, a szabadságra való jogukat, a toborzási pótlékot és a munkaidejüket is. Szociális ellátásukhoz megvan a szükséges pénzalap. Megfelelő színvonalú az étkeztetésük és a prágai INTERPRAMEN vállalat kiegészítő árusításról is gondoskodik. A napi teljes ellátásért a dolgozók egységesen 2,1 rubelt fizetnek, a napi 9,5 rubel értékű diétapénzből. A dolgozók elszállásolása pedig a már előre kiépített szálláshelyeken történik. Egészségükről a Cseh Szocialista Köztársaság Egészségügyi Minisztériuma gondoskodik a szálláshelyeken létesített rendelőkben. Az építkezéseken működő szak- szervezeti tanácsok az ott dolgozók számára különböző kulturális és közösségi rendezvényeket szerveznek. A hazai postaszolgálat az anyavállalatok közreműködésével sajtótermékekkel látja el őket. A szálláshelyeken egyre több színes televízió és videotechnika áll a rendelkezésükre, talán csak a testneveléshez, a sportoláshoz szükséges feltéteket nem sikerült még megteremtenünk. BARANYAI LAJOS A Prága melletti Jílovéi Efsz melléküzemági termelésében már tíz éve gyártanak különböző rendeltetésű darukat. Két évvel ezelőtt a tranzit gázvezeték nagyka- posi (Veiké Kapuéany) állomására is szállítottak két 50 tonnás darut, ahol ezek nagyon jól beváltak. A tapasztalatok alapján megrendelést kaptak 50 daru elkészítésére a Progressz gázvezeték állomásai számára. A megrendelésnek még ebben az ötéves tervidőszakban eleget tesznek. A felvételen Miroslav Korotviőka szerelő és Vladimír Novák mérnök a daru hajtóművének a beállítását végzik. A ŐSTK felvétele
