Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-10-30 / 43. szám

A FORRADALMI ÁTALAKÍTÁS ÖSZTÖNZŐ FORRÁSAI (Folytatás a 3. oldalról) Elvárjuk, hogy főleg a fiatalságunk joggal legyen büszke azokra az eredményekre, amelyeket a szocialista építés időszakában népünk a társadalmi élet minden területén elért, s tanúságot tegyen arra való eltökélt­ségéről, hogy megsokszorozza őket. Tuda­tában vagyunk összes fogyatékosságunk­nak, nyíltan beszélünk róluk, de ez semmi­képpen sem jelentheti azt, hogy nem érté­keljük jelentőségüknek megfelelően a szo­cializmus építésének nagy eredményeit, amelyek közé törvényszerűen tartozik Szlo­vákiának a szocialista Csehszlovákia kere­tében való sokoldalú fejlődése is. Amikor azokról a jelentős sikerekről szó­lunk, amelyeket a szocializmus építése so­rán elértünk, állandóan szem előtt kell tarta­nunk, hogy még teljes mértékben nem tud­tuk kihasználni mindazokat a lehetősége­ket, amelyeket a szocializmus nyújt szá­munkra. Ebben a nagy októberi szocialista forradalomnak és a győzelmes februárnak jelenünkhöz szóló időszerű, forradalmi üze­nete is benne van. A kommunista párt vezető szerepének következetes érvénye­sítése, a tapasztalatoknak és a nép kimerít­hetetlen alkotóerejének a szocialista építés felemelő programjának megfelelő kialakítá­sához való felhasználása s az erőknek e program teljesítéséért való küzdelemre történő mozgósítása nélkülözhetetlen. Az elvhűség, a szavak és tettek egysége, a hosszú távú célkitűzések megvalósításá­nak útjában álló legnehezebb akadályok leküzdésére is elegendő eltökéltség, a tisz­tesség, felelősségtudat, fegyelem s a nyílt és konstruktív kritikára és az ennek elfoga­dására való készség olyan értékek, ame­lyek nem devalválódhatnak. Nem feledkez­hetünk meg arról, hogy mindezek, egyéb eszmei és erkölcsi tényezőkkel együtt, a társadalmunk jelenlegi fejlődései idősza­kában mutatkozó szükségleteknek, követel­ményeknek a megfelelő kielégítését lehető­vé tevő forradalmi eljáráshoz tartoznak, s az átalakítás útján a gyorsítás feltételei. Ezzel összefüggésben hangsúlyozni kell Lenin szavait, hogy a demokráciát elengedhetet­lenül vasfegyelemmel és az adott munkate­rülettel kapcsolatos magas fokú felelősség­tudattal kell párosítani. Mindannak, ami lehetővé tette a nép 1948 februári győzelmét, meg kell lennie a mai, a társadalom életének minden szfé­rájában való változásokért folyó küzdelem­hez rendelkezésünkre álló eszköztárunk­ban is. A változások - mint Gustáv Husák elvtárs nemrég Ceské Budéjovicében hang­súlyozta - a legnagyobbak lesznek február és az azt követő átalakulás óta. A történelmi fejlődés során a 20. század végén olyan időszakba jutottunk, amely erősen átmeneti jellegű. Az új történelmi feltételek, a világban végbemenő fejlődés­sel kapcsolatos sürgető kérdések, az em­beriség globális, a civilizáció létét fenyegető problémái megoldásának elkerülhetetlen­sége megköveteli, hogy a világszocializ­mus, amelynek születése elválaszthatatlan a nagy októberi szocialista forradalomtól, haladéktalanul új, minőségileg magasabb szintű fejlődési szakaszba lépjen. Ebben a helyzetben létfontosságú, hogy a szocializmus mint a forradalmi világfolya­mat fő előre vivő ereje minőségileg új vála­szokat találjon napjaink legsürgetőbb kér­déseire, hogy a konkrét történelmi helyzet konkrét elemzésének módszerével tűzze ki az új feladatokat, és olyan utakat találjon, amelyek nemcsak a jelenlegi szükségletek­nek, hanem hosszú távon, a 21. század elejieknek is megfelelnek. Ez a program a társadalmi és gazdasági fejlődés meg­gyorsításának koncepciója lett. M jnt ahogy 1917-ben új korszakba lépett az emberiség, világunk ma is - mint azt a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXVII. kongresszusa megállapította - olyan új történelmi korszakba lép, amely­nek eredendő újszerűségét a termelőerők­nek a tudományos-technikai forradalomnak köszönhető ugrásszerű minőségi fejlődése adja. És miként a szocializmus megszületé­sének évében, az átalakítás programja ma is rendkívül nagy hangsúlyt helyez az ob­jektív törvényszerűségek és a szubjektív tényezők közti dialektikára, kölcsönös, egy­mást befolyásoló hatásukra, a leninizmus szerepére és az új típusú párt történelmi jeladatára. A Szovjetunió Kommunista Pártja XXVII. kongresszusán hozott határozatok elemzé­se és alapos tanulmányozása során egyre újabb olyan területeket fedezünk fel, ahol szemmel látható az orosz proletariátus győztes szocialista forradalmának eszmei örökségéhez való szilárd, szerves kötődés. Mint ahogy a békedekrétum és a kizsákmá­nyolt nép jogairól szóló deklaráció egy egé­szet alkot, a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXVII. kongresszusán jóváhagyott program is az eszméknek, eljárásoknak s a békéért és a társadalmi haladásért folytatott harc egymást kölcsönösen feltéte­lező foioHntnínsk egységes rendszere. A gyorsítási stratégia belpolitikai téren összefügg a szocializmus társadalmi igaz­ságosságával és a nagyobb gazdasági ha­tékonysággal, nemzetközi aspektusa pedig megköveteli az ahhoz elengedhetetlenül szükséges feltételek biztosítását, hogy a szocializmus és a kapitalizmus közti törté­nelmi verseny kizárólag békés formákban folyjék. Ebben az összefüggésben az amerikai kommunisták nemrég tartott XXIV. kong­resszusán az USA Kommunista Pártjának főtitkára, Gus Hall ezeket mondotta: „Két lehetőség közt választhatunk, amelyek az életben csak egyszer adódnak: a győztesek nélküli háború vagy az áldozatok nélküli béke.“ Ebben a helyzetben az egyetlen út a békés egymás mellett élés s a szocializ­mus és a kapitalizmus versengése. B üszkék vagyunk arra, hogy orszá­gunk a világ haladó erőivel együtt, - amelyeknek élén a Szovjetunió áll - részt vesz a háborúnak az emberi társadalom életéből való kiküszöböléséért és a béke megszilárdításáért folytatott küzdelemben. ,, Politikánk alappillére a nép békés életének megfelelő biztosítása - hangsúlyozta Gus­táv Husák elvtárs. - Csehszlovákia aktívan részt vesz a Szovjetuniónak és a szocialista közösség többi államának békekezdemé­nyezéseiben, a feszültség megszüntetésé­re, a leszerelésre, a bizalom erősítésére és a konstruktív nemzetközi együttműködés fokozására tett erőfeszítéseiben. A két ka­tonai tömörülés Európában húzódó határán leselkedő veszély csökkentésére irányulnak a CSSZSZK-nak és az NDK-nak egy atom- és vegyifegyvermentes közép-európai öve­zet létesítésére tett közös javaslatai is. “ A hadműveleti-harcászati, valamint a kö­zepes hatótávolságú rakéták megsemmisí­tésében való megegyezés reális lehetősé­get ad a fordulat elérésére. Egy történelmi jelentőségű leszerelési egyezmény, amely láncreakciószerű leszerelési folyamat kez­dete lehetne, karnyújtásnyira van. Ez iga­zolja a Szovjetunió és a szocializmus többi országa által folytatott békepolitika helyes­ségét. Egészséges derűlátást kelt, új törek­vésekre ösztönöz, s megerősíti azt a meg­győződésünket, hogy az atomfegyverke­zésnek valóban véget lehet vetni. Realiz­musunk azonban egyúttal arra is int, hogy ne ringassuk magunkat hamis illúziókban, hanem a felelősség mély átérzésével tovább fokozzuk az atomfenyegetésnek az emberi civilizációból való végső kiküszöbö­léséért folytatott küzdelmet. Emellett az egész szocialista közösség internacionalis­ta kötelessége a példamutatás, a szocializ­mus előnyeinek fokozása, hogy az általa követett út vonzó példát és ellensúlyt ké­pezzen azzal az úttal szemben, amelyen a jelenlegi imperializmus halad. Azok a belső tényezők, amelyek minősé­gileg új helyzetet teremtenek a szocializmus számára, abból a tényből következnek, hogy lényegében kimerítette extenzív fejlő­désének lehetőségeit, és tovább csupán a saját rendszeréből következő előnyök intenzív kihasználása révén fejlődhet. Ez a tény vezette Csehszlovákia Kom­munista Pártjának XVII. kongresszusát arra a következtetésre, hogy társadalmunk a 80- as évek második felében sok tekintetben korszakváltás előtt áll. A társadalmi és gazdasági fejlődés gyor­sításának stratégiája, amelyet Csehszlová­kia Kommunista Pártjának XVII. kongresz- szusa tűzött ki s a CSKP Központi Bizottsá­gának 4. és 5. ülésén kidolgozott átalakítási program Csehszlovákia Kommunista Pártja jelenlegi politikájának az októberi forrada­lom és 1948 februárja forradalmi elveihez, valamint a párt által a szociális fejlődésért és társadalmunk sokoldalú, dinamikus elő­rehaladásáért folytatott egész eddigi küzde­lemhez való kötődését tükrözi. Pártunk a néptömegek alkotó erejének ismeretére támaszkodik. Ez az erő ma is - hasonlóan, mint a nagy történelmi sorsfordulók idején, 1917 októberében és 1948 februárjában - a forradalmi fejlődés alapvető és megha­tározó forrása. A párt a tömegek kezdeményezése és alkotó törekvései fokozásának kulcsát a szocialista demokrácia elmélyítésében látja, a bevált formák tökéletesítésében és újaknak, hatékonyaknak, olyanoknak a ke­resésében, amelyek megfelelnek a mai fel­tételeknek. ehszlovákia Kommunista Pártja XVII. kongresszusa határozatai­nak és a CSKP Központi Bizottsága egyes ülésein kitűzött feladatoknak a teljesítésével járul hozzá pártunk és népünk a gyorsítási stratégia megvalósításához, amely a szo­cialista világrendhez tartozó országok kö­zös feladata. Minden testvérpárt az illető szocialista ország feltételeinek alapos elemzése alapján konkrét eljárást dolgoz ki, és kitűzi azokat a feladatokat, amelyek közös igyekezet árán biztosítják az optimá­lis fejlődést. Erről Mihail Gorbacsov elvtárs Az ifjúságnak az átalakításról című szlovák kiadásához írt előszavában hangsúlyozta, hogy szükségszerűen tekintettel kell len­nünk a helyi sajátosságokra, mint az átala­kítási folyamat sikeres lebonyolításának elengedhetetlen feltételére. J elenünket a nagy októberrel erős esz­mei kötelék köti össze: a leninizmus. Forradalmi mozgalmunk története arra ta­nít, hogy a párt mindig akkor volt erős, és akkor oldotta meg sikerrel a korfeladatokat, amikor politikájában alkotóan alkalmazta a leninizmust, de ereje és akcióképessége csökkent, ha eltávolodott a leninizmus alap- elveitől. Markánsan jellemezte ezt Gustáv Husák elvtárs, Csehszlovákia Kommunista Pártja Központi Bizottságának főtitkára, a CSSZSZK köztársasági elnöke a Szocia­lista Ifjúsági Szövetség IV. kongresszusán: ,,A marxizmus-leninizmus tudományos ta­nításán alapuló szocialista társadalomnak semmi köze a dogmatikus megcsontoso­dáshoz, modern, dinamikus társadalmi rendszer az, amely alkotó módon reagál az új szükségletekre, s állandóan fejlődik, tö­kéletesedik. Nyitott minden haladóval, a tár­sadalmi és a szellemi élet sokrétűségével, a kezdeményezésnek és a dolgozók érde­keinek széles skálájával szemben. Ezt szem ellőtt tartva szilárdan a szocializmus elveinek, a párt és a Nemzeti Front politiká­jának talaján maradunk. Munkánkat és módszereinket azoknak a követelmények­nek alapján módosítjuk, amelyeket az új kor szab meg." A nagy október éltető eszméinek jegyé­ben bátran nézünk az igényes építési fel­adatok elébe. A leninizmus alkotó alkalma­zása garantálja helyes irányban való előre­haladásunkat. Almaszüret közben A látvány csodálatos. A termés terhe alatt szinte meghaj­lanak az ágak, a fák zöld leveleivel a gyümölcs piros, illetve sárgálló színe kacérkodik. Ott, azokon a sorokon, ahova a szüretelók még nem jutottak el. A terhűktől megszabadí­tott fák ugyanis már kevésbé pompáznak, sőt a fakuló levelek is szembe ötlenek. Mint például Mészáros Kornélia sorain. Délutánra jár az idő és reggel nyolctól két kisegítő­vel, édesapja és barátnője társaságában szedi az almát.- Ma gyorsabban telnek az órák és persze a ládák is - kezdi a rá jellemző derűs hangon, miután kiüríti az éppen megtelt szedőtáskát. Bemutatkozáskor elmondja: 1973-ban 16 évesen jött a vásárúti (Trhové Myto) Csehszlovák-Szovjet Barátság Efsz gyümölcskertészetébe. Szavaival élve: eljegyezte ma­gát a természettel, és a kapcsolat erős, hiszem még ma is ott dolgozik. A téli metszések, a létra csúszós, jeges fokai ugyan próbára teszik az embert, de a tavasztól őszig tartó időszak teendői feledtetik a munka nehezét. Például az őszibarack, vagy az almaszüret. Ezt már kimondottan öröm­mel csinálja, különösen, ha szép az ősz és a fák koronáját átvilágítják a napsugarak. Nem marad a szavaknál. Bemutatja, hogy szakszerű mozdulattal hogyan kell szinte lepattintani az almát az ágról. A tépéssel a termőrügyet is letörhetné, és azzal már a jövő termést szüretelné. Szedés közben azonnal osztályozza az almát, így kevesebbszer kell kézbevenni, kisebb a sérülés lehetősége. Amikor észreveszi, hogy kezének gyors, de ugyanakkor óvatos mozdulatai szavainál is jobban lekötik figyelmemet, jellemző derűjével megjegyzi.- Szedés közben nincs sok idő a fontolgatásra. A napi norma közel 600 kilogramm, és ezt a mennyiséget a fáról kell leszedni, s nem a földről összegyűjteni. Almaszedés közben életének fontosabb állomásairól kér­dezem.- A gyümölcskertészetben eltöltött idő alatt férjhez men­tem, 1978-ban fiam, egy év múltán pedig lányom szüle­tett...-... két évvel ezelőtt pedig párttag lett - fejeztem be a mondatot, hogy áttérjünk találkozásunk lényegére. <- Igen, és ezt nagy elismerésnek, munkám megbecsülé­sének veszem.- Mi változott meg, mi az, ami más az életében a tag­könyv átvételét követően? A kérdés láthatóan meglepi, de határozott felelete azt bizonyítja, hogy ha eddig erről nem beszélt, önmagában már megfogalmazta a választ.- A rám bízott munkafeladatokat a korábbiakhoz hasonló­an a lehető legjobban igyekszem elvégezni. Ugyanakkor tudatosítom, hogy mint kommunistát, a kollektíva többi tagja kritikusabban figyel, tetteimet és eredményeimet más mér­cével mérik. Ezért példát kell mutatnom. Az almaszedésben éppúgy, mint bármilyen más munkában. Ha szombaton vagy vasárnap szedjük az őszibarackot, a külön műszakot az elsők között vállalom. Nem mondom azt például, hogy építkezünk, s a ház körül is akadna teendőm, vagy a mun­kásokról kell gondoskodnom. A gyümölcskertészet 25 tagú kollektívájában ő az egye­düli párttag, és ez is külön feladatokat jelent számára.- Úgy érzem, hogy kötelességem, és ezért vállalom is a kölcsönös kapocs szerepét. Ha felmerül valamilyen prob­léma, azt megbeszélem a pártcsoport vezetőjével, és ha komolyabb dologról, problémáról van szó, a taggyűlést is tájékoztatjuk. Ugyanez érvényes fordítva. A taggyűlésen a csoportunkkal vagy a gyümölcstermesztéssel kapcsolato­san elhangzottakról és elfogadott határozatokról tájékozta­tom munkatársaimat. ,- Munkafeladatok, rendkívüli műszakok, család, házépí- . tés. Jut idő minderre?- Jutnia kell. Ügyes, ésszerű napi beosztás mellett sok minden elvégezhető. Sőt, még arra is marad időm, hogy rendszeresen olvassak könyveket és újságokat, az Új Szót, a Szabad Földművest, de a Tv-híradót, külpolitikai műsoro­kat is rendszeresen megnézem. Hiányérzetem van, ha a hazai és a nagyvilág eseményeiről valamilyen rendkívüli okból nem értesülök.- Mi az, ami bántja, amin változtatni szeretne?- Talán az élet emberi oldalai - feleli hosszabb gondolko­dás után. - Bánt, ha látom, hogy a munkacsoport tagjai között nincs meg az összetartás. Ez ugyanis esetenként nagyon meghatározó. Mi egy szocialista munkabrigád ezüstjelvényes tagjai vagyunk, és ha nem lennénk egymás­sal szemben megértóek, a helytállás is nehezebb lenne. EGRI FERENC 1987.) (A szerző felvétele)

Next

/
Oldalképek
Tartalom