Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-10-23 / 42. szám
a kooperációk és a vegyes vállalatok létesítése iránt. hogy ezt a szintet el tudjuk érni... Es ez a spicc, ami mutatja, hogy hol tartunk, és ez húzóerő is lehet“.nyilatkozta. A kiállítók nagy érdeklődéssel szemlélgették az ötsebességű Skoda 120 L-tés a 120 GLS-t, s a Jawa motorkerékpároknak is mindig volt közönsége. Sokan kérdezgették, hogy miért nincs itt a legújabb Skoda, az orrmotoros, ötajtós Favorit, amelynek épp azokban a napokban volt a premierje a brnói vásáron. Nos, a válasz úgy hangzott, hogy Csehszlovákia a tervek szerint 1990-től szállít ilyen kocsikat Magyarországra, s az export beindulása előtt egy évvel küldi el az első mintapéldányt, tehát legkorábban 1989-ben. Kiállítóink szavaiból kitűnt, hogy • A vásárterület látképe madártávlatból V ajon ki a legráérósebb vásárlátogató? Az, aki saját kocsijával megy ki a BNV-re. Eddig az idézet a budapesti metróban ellesett párbeszédből, s a válaszolónak tökéletesen igazat kell adni. Aki ugyanis erre a kalandra szánta el magát, hosszasan döcöghetett, körözhetett a kőbányai vásárterület környékén. Naponta 10 órától fogadta az őszi Budapesti Nemzetközi Vásár, a fogyaszátsi cikkek seregszemléje az új látnivalókra éhes látogatókat, ám közvetlenül a nyitás előtt már szinte lehetetlen volt leparkolni. Azok tették jobban, akik hallgattak a rádióban többször is elhangzott felhívásra, és az Örs vezér térig metróval, onnan ingajárattal jutottak el a helyszínre. Nem csoda, • A csehszlovák kiállítási részleg hogy egy vásári szakember tarthatatlannak vélte ezt a helyzetet. Két megoldást is javasolt: vagy a metrót hosszabbítsák meg a vásárterületig, vagy pedig a vásárt költöztessék máshová, egészen a város szélére. Az előbbire aligha van pénzkeret, az utóbbira pedig a Hungexpo, a vásár fő szervezője nem lenne hajlandó, hiszen vagy tízéves szívós munkával alakította ki a jelenlegi vásárterületet. A látványra éhes látogató és az üzletkötésben bízó szakember egyébként nem is bosszankodott volna különösebben az utazással járó megpróbáltatások miatt, ha azt látja-kapja, amit elvár. Nos, az első értékelések szerint valahogy „eszi, nem eszi, ez vem“ módon festett a kép, s ez főleg a hazai, magyar kiállítókra vonatkozott, akik szakmai körök megítélése szerint kevés igazi újdonsággal rukkoltak ki. A honi kiállítók száma a tavalyi 930-ról idén 1220-ra emelkedett. Felfigyeltető viszont, hogy ők többen idén együttvéve kisebb területen állítottak'ki (55 414 négyzetméter), mint a kevesebb résztvevő tavaly (55 754 négyzetméter). Elemzések szerint ez a magyar vállalatok egyre nehezebbé váló pénzügyi lehetőségeivel magyarázható. De mégis ott voltak. Arra törekedtek, hogy a cégük neve, termékeik márkái állandóan forgalomban legyenek. A mindenáron jelen lenni magatartás a szervezők megítélése szerint nem volt jellemző a tőkés országokra. Idén ugyanis a tavalyi 23 nem szocialista országgal szemben mindössze 18 képviseltette magát, csaknem ezer négyzetméterrel kisebb kiállítási területen. „Hiába, a tőkés kereskedők ott jelennek meg, ahol nagy tételű megrendelésre számíthatnak“ - állapította meg sajnálkozva, de nem csodálkozva egy magyar üzletember. Azok a tőkés kiállítók, akik viszont elmentek Budapestre, azt tapasztalhatták, hogy a magyar piac igen fogékony kiállítóinak száma is tizenötről huszonegyre gyarapodott. A szovjet kiállítási részleg keretében ezúttal Üzbegisztán jelentkezett önálló bemutatóval, s hozta el bőséges áru- választékát a magyar fővárosba. A legnagyobb tömeg kétségtelenül a szabad területen kiállított Lada Szamara körül tolongott, de ugyanígy mindig nagy tömeg álldogált hosszú félórákon át a szórakoztató elektronikai cikkek standjánál. A vásárlátogatók idén először tekinthették meg a szovjet elektronikai ipar termékeinek kibővített választékát. Ezek között személyi és iskolai számítógépeket, egyszerű mikrokalku- látorokat, rádióelektronikai termékeket, elektronikus hangszereket is láthattunk. Nagy volt az érdeklődés a korszerű mikrohullámú sütő iránt is, s a legifjabb vásárlátogatókat já- tékkiállítás várta, a mókás, jópofa plüssfiguráktól kezdve a népviseletbe bújtatott babákon át egészen a távirányítású holdjármúvekig. Sikeres üzletkötések a D pavilonban A csehszlovák kiállítási részleg a D pavilonban kapott helyet. Itt 14 külkereskedelmi vállalatunk 820 négyzetméteren - ami 200 négyzet- méterrel több, mint tavaly - állította ki termékeit. Mint a csehszlovák kiállítás igazgatójától, Pavol Tarábektől- megtudtuk, nem panaszkodhattak arra, hogy az üzletkötők nem nyitják rájuk az ajtót, sőt. Ez már a vásár félidejénél nyilvánvaló volt és még a vége felé is újabb milliós nagyságrendű üzletek társultak a korábban létrejött egyezségekhez. A végelszámolás azt mutatta, hogy kiállítóink összesen 44 millió rubel értékben kötöttek szerződéseket magyar vállalatokkal. A csehszlovák részleget nagy megtiszteltetés érte, amikor felkereste standunkat a magyar miniszterelnök. Grósz Károly szavaiból kitűnt, hogy elismerést váltott ki benne az, amit itt látott. „Ma én végignéztem a nagy kiállítókat, mindenekelőtt a Szovjetuniót, Csehszlovákiát, megnéztem az osztrák kiállítókat, az NSZK kiállítóit. Magas a színvonal, s nekünk nagyon kell kapaszkodni, alig 18-20 méter hosszú úszó alkalmatosságra. Utasai, Gál József és Fa Nándor arcbőrén viszont nem látszott, hogy megviselte volna a szél, a fagy és a napsütés. Ök a Hélia termékcsalád készítményeivel óvták bőrüket, s ezzel kétségtelenül jó reklámot csináltak a debreceni Biogalcégnek, amely közvetlenül a vitorláshajó mellett levő B pavilonban tartott termékbemutatót. A Biogal azon kevés kiállítók közé tartozott, amelyek tudták biztosítani, hogy testápolószereik teljes választékban megvásárolhatók voltak a kiállítás területén és a városi boltokban. A többi kiállító viszont a szó szoros értelmében tényleg csak kiállított, s a néző sóvárogva állhatott a magukat kellető kirakati áruk előtt. Néhány kiállító ugyan hirdetésekben tudatta, hogy a városban itt és itt, ez és ez megkapható, de főleg a vidéki látogatókat ez a lehetőség nem érdekelhette, hiszen ök egyenesen hazautaztak. A BNV-látogatók többsége ezért nem olyan vásárfiával távozott, amit a szíve szerint megvett volna, hanem azt vett, amit éppen kapott. Látnivalókban viszont mindenkinek bőven lehetett része. Naponta többször is divatbemutatók voltak, megtekinthették a barkácskiállítást, • Grósz Károly érdeklődéssel szemléli kiállított termékeinket főleg sportruházati cikkeink és szabadidő-ruháink, háztartási és kötőgépeink, magnetofonjaink és hifitornyaink arattak sikert. A cseh sörnek ezúttal sem kellett cégér, hiszen a létrejött megállapodás szerint sörgyáraink az idén 800 ezer hektolitert szállítanak Magyarországra és Budapesten két újabb csehszlovák sörözőt létesítenek. örvendetes, hogy jól sikerült a bratislavai Artia és a Slovart bemutatkozása, de hozzájuk hasonlóan jelesre vizsgázott a szintén szövetkezeti ipar termékeit bemutató Intercoop és Unicoop is. Mi volt még? Aki a főbejáraton érkezett, többnyire a balra levő B pavilon felé vette útját. De aki történetesen más kapun jött be, az is feltétlenül elzarándokolt ide, hiszen egyetlen vásárlátogató sem akart távozni anélkül, hogy ne lássa a kétéves világkörüli útjáról hazatért Szent Jupát vitorláshajót. Csak ilyen kicsi? - általában így reagáltak az emberek, mihelyt megpillantották a viharvert, narancssárga színű vízi járművet. Mindenki nagyobb hajóra számított, nem pedig a nemzetközi játékseregszemlét, ahol - és csak itt - kapható volt az új Rubik-játék, a karikavarázs. S volt vásár is a vásárban, de ez az elnevezés megtévesztő. Itt ugyanis nem a vásár kínálata volt kapható, netán a BNV-nagydíjas termékek, hanem a Centrum Áruházak kínálata, s ez inkább nyárvégi kiárusításra emlékeztetett. Vásári „legek“ A legszerencsésebb kétségtelenül a vásárt a zárás előtti szombaton felkereső 750 ezredik látogató volt, aki egy márványból öntött komplett fürdőszoba-berendezést kapott. A legdrágább vásárfia az 1 200 000 forintért kínált Forma Ford versenyautó volt. A legmeghökkentőbb ötlet gazdája pedig vitán felül a Tolna Megyei Temetkezési Vállalat volt, amely stílszerűen egy luxuskivitelezésű és berendezésű ravatolozóban fogadta tárgyalópartnereit. A vásárszervezők legfőbb óhaja pedig így hangzott: jövőre ugyanitt, legalább ilyen létszámban. P. VONYIK ERZSÉBET sekre, a tapasztalat- és információ- szerzésre, másrészt pedig a nem kevésbé fontos összehasonlításra, a nemzetközi mércéjú megmérettetésre. Minden magára valamit is adó kiállító legalább kétszer, vásárnyitáskor és zárás előtt sajtóértekezleten ismertette reményeit, illetve a létrejött üzletkötéseket. Általában elégedettek voltak, s valamennyien azt ígérték, hogy jövőre ismét eljönnek. A Szovjetunió, a legnagyobb kiállító A pálmát a kiállított terület nagyságát tekintve ismét a Szovjetunió vitte el. Termékeit ezúttal 1395 négyzetméteren mutatta be, szemben a tavalyi 1136 négyzetméterrel, <b £ iCD X CO 0) *4) *0 c lm LU £ ■Ű (fi 3 N CC ^ • 5 Találkozás a KGST-partnerekkel A KGST-országok az őszi BNV-t jó alkalomnak tartották a magyar vásárlóközönséggel és az üzleti partnerekkel való találkozásra. Idén hat tagország jött el Budapestre - a Szovjetunió, Csehszlovákia, Bulgária, az NDK, Lengyelország és Kuba. Ók hozzávetőleg akkora területen állítottak ki, mint tavaly. Bemutatott termékeiket megtalálhatjuk a 12 fő gyártmánycsoport mindegyikében. Tetszetős standok előtt nézelődhettek a látogatók, ahol a textil-, bőr- és ruházati cikkek, bútoripari termékek és lakástextíliák, lakberendezési és háztartásvegyipari, valamint kozmetikai cikkek, élelmiszeripari termékek, a szórakoztató elektronika, a sportfelszerelések, járművek és egyéb fogyasztási cikkek egyaránt fellelhetők voltak. A vásár számukra ezúttal is lehetőséget adott egyrészt az üzletkötékémnyiu obm KGST Tíz nap a 86. Budapesti Nemzetközi Vásáron • Reklám a gyártónak, látnivaló a nézőnek /
