Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-10-23 / 42. szám
VILÁG PROLETÁRJAI, EGYESÜLJETEK! 1 1 " " " 111 ........* 1 ■■ ■■ '*■ SZLOVÁK IA KOMMUNISTA PÁRTJA KÖZPONTI BIZOTTSÁGÁNAK NAPILAPJA VASÁRNAPI KIADÁS 1987. október 23. XX. évfolyam 42. szám Ára 1 korona A prágai A. S. Popov Híradástechnikai Kutatóintézet a mikroprocesszoros műszaki berendezések fejlesztésében és gyártásában közvetlenül együttműködik a Szovjetunió hasonló jellegű intézményeivel. Csehszlovákia a KGST keretében 1990-ig 7 típusú mikroszámítógép és 2 típusú mikroprocesszor kifejlesztéséről gondoskodik különböző berendezések vezérléséhez. A felvételen Jirí Stella mérnök az egyik vezérlő mikroszámítógép működését ellenőrzi. A ÓKD Praha termelési gazdasági egységhez tartozó CKD Elektrotechnikai Művek dolgozói jelentős feladatokat teljesítenek a csehszlovák-szovjet gazdasági együttműködés keretében. A Szovjetunióból induló gázvezetékek kompresszorállomásait 25 MW-os villamos hajtóművekkel látják el, sa plzeni Skoda Művek villanymozdonyainak elektromos berendezéseit is itt gyártják. A felvételen Jozef Král a 25 MW-os hajtómű motorját szereli. (A ŐSTK felvételei) utóbbi évek folyamán a népgazdaság intenzifikálásának a programja, valamint a külkereskedelmi árarányok világpiaci feltételekhez igazodó fejlődése lényeges szerkezeti átalakítást tett szükségessé a csehszlovák-szovjet gazdasági kapcsolatok fejlesztésében. Sürgős feladattá vált, hogy a Szovjetunióval folytatott gazdasági együttműködésünkben módosítsuk a hatvanas és a hetvenes években szokásossá vált irányzatokat és arányokat. Elsősorban atjól van szó, hogy a legújabb tudományos-műszaki ismeretek kihasználására, s a legkorszerűbb technológiai eljárások érvényesítésére épülő intenzív gazdaságfejlesztés feltételei között a két ország gazdasági kapcsolatai ne korlátozódjanak csupán az ágazatok közti együttműködésre, az egyik részről a feldolgozóipari termékek, a másik részről pedig a nyers- és az alapanyagok, energiahordozók szállítására. Habár a közismert objektív feltételek, a két ország gazdasági és természeti adottságai, valamint termelésük szükségletei szempontjából az árucsere struktúrája a fő vonásokban továbbra is megőrzi eddigi jellegét, mégis arra kell törekedni, hogy gazdasági kapcsolatainkban gyorsabban bontakozzon ki a feldolgozó- ipari kooperáció és gyártásszakositás, valamint az ezzel kapcsolatos tudományos-műszaki együttműködés, elsősorban a gépipar és az elektrotechnika területén. Ez nélkülözhetetlen feltétele annak, hogy minél eredményesebben valósítsuk meg a CSKP XVII. kongresszusán kitűzött gyorsítási stratégia igényes programját. Mindez azt is jelenti, hogy a csehszlovák -szovjet gazdasági kapcsolatokban a szakágazatokon belüli ipari kooperáció és az ehhez kapcsolódó tudományos-műszaki együttműködés kibontakozása szorosan összefügg a csehszlovák népgazdaság, főleg az ipari termelés energia- és nyersanyagszükségletének csökkentésével, az ezt elősegítő intézkedésekkel és szerkezeti változtatásokkal. Gyakorlati vonatkozásban azt mondhatjuk, hogy minél hatékonyabban gazdálkodunk a Szovjetunióból behozott energetikai és nyersanyagforrásokkal, annál gyorsabb haladást érhetünk el a termelési szakosítás és kooperáció elmélyítésében, ami végső fokon a népgazdaság fajlagos energia- és nyersanyag- szükségletét is csökkenti. A nemzetközi összehasonlításokból egyértelműen kitűnik, hogy ebben az irányban még hatalmas tartalékaink vannak, s így a csehszlovák-szovjet gazdasági kapcsolatok új típusú fejlesztése nagy távlatokat nyithat meg a kölcsönösen hasznos együttműködés előtt. Gazdasági kapcsolataink újszerű fejlesztésének a jelentőségét az a körülmény is kiemeli, hogy külkereskedelmi forgalmunk több mint 45 százalékát a Szovjetunióval folytatott árucsere adja, melynek évi értéke már 1984- ben meghaladta a 100 milliárd koronát. A tervek szerint az 1986-1990-es ötéves tervidőszakban országaink árucsere-forgalma az előző tervidőszakhoz viszonyítva mintegy harmadrésznyi arányban növekszik, s csaknem 820 milliárd koronás szintet ér el. Ezt a dinamikus növekedést elsősorban az ipari kooperáció fejlesztésével kell elérni, főleg az egyes vállalatok közti közvetlen kapcsolatok kibontakoztatása útján. Fontos körülmény az is, hogy ebben a tervidőszakban a Szovjetunióval folytatott kereskedelemben az árarányok számunkra kedvező fejlődésére számíthatunk, ami szélesebbre tárja az ipari kooperáció valutáris-pénzügyi feltételeit és lehetőségeit. Az említett körülményekből kiindulva az elmúlt év novemberében sor került a közvetlen termelési és tudományos-műszaki együttműködési kapcsolatokra, valamint a közös vállalatok és nemzetközi szervezetek létesítésére és működésére vonatkozó kormányközi megállapodás aláírására Csehszlovákia és a Szovjetunió között. Ez a megállapodás teljes mértékben figyelembe veszi a KGST- országok 2000-ig előirányzott tudományos- műszaki haladásának komplex programját, amelyet a KGST 41. (rendkívüli) ülésszaka hagyott jóvá, s amely új lendületet adott a szocialista nemzetközi gazdasági integráció magasabb szintű fejlesztéséhez. A komplex program és a kormányközi megállapodás céljait szolgálták a csehszlovák gazdasági és műszaki napok is, amelyek megrendezésére ez év júniusában került sor Leningrádban. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának az évében a csehszlovák szakemberek 24 előadást tartottak ezen a rendezvényen, amelyek az együttműködés legjelentősebb területeire, többek között az atomenergetikai gépgyártásra, az elektronikai berendezések és alkatrészek gyártására, a laboratóriumi, orvostudományi műszerek, biotechnológiai gépek és berendezések, rugalmas gépipari gyártórendszerek, új típusú textil- és cipőipari gépek, építőipari technológiai eljárások és további műszaki újdonságok ismertetésére vonatkoztak. A rendezők nemcsak a történelmi évfordulót tartották szem előtt, amikor a csehszlovák gazdasági és műszaki napok színhelyéül Leningrádot választották, hanem azt is, hogy a leningrádi üzemek és intézmények különösen jelentős helyet foglalnak el gazdasági kapcsolataink hagyományos fejlesztésében, s e hagyományokra épülő közvetlen kapcsolatok fejlesztésében. Meggyőzően bizonyítja ezt az a tény, hogy a csehszlovák és a szovjet vállalatok közti közvetlen kapcsolatokra vonatkozó eddigi 124 megállapodás közül húszat éppen leningrádi vállalatokkal írunk alá. Olyan neves vállalatok és tudományos-termelési egyesülések vannak ezek között, mint a legnagyobb teljesítményű villanymotorokat és turbógenerátorokat gyártó Elektroszila, az atomenergetikai berendezéseket gyártó Izsori Üzem, továbbá számos országos jelentőségű kutatóintézet a vegyipar, az élelmiszeripar, az energetikai gépgyártás, a kohászat, az alumíniumipar, valamint a gépipari műszaki fejlesztés számos területéről. A közvetlen kapcsolatok fejlesztésében résztvevő hazai vállalatok és kutatóintézetek úgyszintén a legmagasabb csehszlovákiai színvonalat képviselik az egyes szakágazatokban. Az új együttműködési irányzatok és formák kibontakozása azonban mindeddig nem érte el a feltételezett ütemet és a szükséges lendületet. Az új elgondolások megvalósítása elől el kell még távolítani azokat az akadályokat, amelyek a gazdasági integráció fejlesztésének elavult módszereiből és feltételeiből következnek. Elsősorban ezekről a problémákról tanácskozott a napókban a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának 43. (rendkívüli) ülésszaka Moszkvában, s mint a kiadott közlemény is leszögezte: az ülésszak szükségesnek tartotta a KGST szervezeti felépítésének jelentős javítását a Tanács munkájában, valamint a maximálisan kedvező körülmények megteremtését a tagországok kölcsönös együttműködésének további fejlesztéséhez. A nagy októberi szocialista forradalom 70. évfordulójának az évében tehát a szocialista közösség országai fordulóponthoz érkeztek a gazdasági integráció magasabb minőségi szintre való emelésében, ami új lendületet ad a közvetlen kapcsolatok gyakorlati kibontakoztatásához. MAKRAI MIKLÓS
