Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-10-16 / 41. szám
a X. 16. A tömés eredménytelenségének okairól A vízibaromfiak hagyományos háztáji nevelése az őszi hónapokban rendszerint kényszerített hizlalással, töméssel fejeződik be. Nem ritkaság azonban, hogy erről a kényszerítésről a kacsának vagy libának merőben más a „véleménye“ mint a tenyésztőnek. Gyakran tapasztaljuk, hogy egy-két napi tömés után az állatok megszűnnek emészteni, s mivel a tenyésztő sajnálja az állatot, ideiglenesen lemond a kísérletezésről és visszaadja a szabadságát. Más esetekben az állatok vagy felhagynak a makacskodással, vagy elpusztulnak. Hol, miben kereshető a gyakori kudarc oka? Nem könnyű megválaszolni a kérdést, hiszen bizonyos esetekben a sokévi tapasztalat sem segít. Abból kell kiindulni, hogy a tömés leginkább a kényszerített hizlalás első és utolsó napjaiban jelent nagy megterhelést az állat szervezete számára. Fontos megfigyelés, hogy a satnya, fejlődésben visszamaradt, rossz kondícióban levő állatok nem alkalmasak tömésre. A szervezet kukoricával történő, kényszerített túltáplálása, a töméssel járó törés, stressz-hatás, valamint a mozgás hiánya egyébként is alaposan megviseli az állatokat. A legyengült kacsáknál és libáknál idült vagy lappangó betegségek (pl. baromfikolera) léphetnek fel. Tömés idején alapjában megváltoznak a vízibaromfi elhelyezésével kapcsolatos követelmények. A mesterséges túltápláltság következtében tetemes mennyiségű hőtől kell megszabadulnia a szervezetnek. Ezért november végéig teljesen nyitott szálláson célszerű elhelyezni az állatokat. A későbbi időszakban hizlalt állatok részére zárt, de tökéletesen szellőző, speciális szálláshelyet kell készíteni. Különös figyelmet kell szentelni a takarmányozásnak. A tömésre szánt kukoricát 12 órán át áztatni célszerű. Mondjam-e, hogy tömésre csakis kifogástalan minőségű kukorica használható? Különösen, a dohos, penészes takarmány veszélyezteti állataink életét. Sokan vitatják, de tömés kezdetén ajánlatos párolással előkészíteni a kukoricát. Annyi vízben tegyük fel a takarmányt a tűzhelyre, amennyi ellepi, és csak forráspontig melegítsük, majd fedő alatt hagyjuk kihűlni. Az előkészítés egyik fontos mozzanata a sózás: 0,5 százaléknyi konyhasó használata célszerű. Ezen kívül még Combinál A+D3 vitamin-készítményt, esetleg Konvit speciális kiegészítő takarmányt lehet keverni a kukoricához. Ezek segítségével növelni tudjuk a fokozott igénybevételnek kitett állati szervezet ellenálló képességét, sót, rendszeres adagolás esetén még a kívánt vágósúly eléréséhez szükséges kukorica mennyisége is csökkenthető. A tömés sikerének egyik alapfeltétele, hogy a hízóra fogott állatok napi takarmányadagját csak fokozatosan növeljük. A hizlalásra jól előkészített, 9-10 hetes ludakkal a 20-22 napig tartó tömés folyamán legtöbb 18 kilogramm kukoricát lehet feletetni, ugyanakkor a hízóba fogott idősebb (16-20 hetes) ludak akár 24 kilogramm kukoricát is képesek megemészteni ennyi idő alatt. A kacsák esetében nemcsak állományok, de egyedek között is rendkívül nagy eltérések tapasztalhatók. A hizlalás sikere érdekében a tenyésztőnek jó előre gondolnia kell arra, hogy tudatosan, a célnak megfelelően nevelje a tömésre szánt állatokat. A selejtezésre való, gyenge és túl sovány állatok nem bírják a tömést. Ha mégis ilyen ludakkal vagy kacsákkal kísérletezünk, nagy lesz az elhullás, esetleg kényszervágás, és a nagy nehezen meghizlalt állatoktól sem kapunk szép nagy májat. Túl fiatal egyedeket nem ésszerű tömésre fogni, mert a még fejletlen, nem kifogástalanul működő emésztőrendszerük még akkor is gátat vet a kényszerített hizlalásnak, ha az állatok súlyuk alapján egyébként már alkalmasnak tűnnek a tömésre. A hizlalásra szánt állatok előkészítésekor a nevelés utolsó egy vagy két hetében az esetleges kizárólagos abraketetésről feltétlenül térjünk át a zöldtakarmányozásra, amely megfelelő átmenetet jelent a kukoricával történő táplálásra. A kacsák zárt, rendszeres fürdési lehetőség nélküli nevelésében fontos szerepe van a jó legelőnek, illetve a zöldtakarmányozásnak. A ludakat ilyenkor tartsuk korábbi, természetes környezetükben és biztosítsunk számukra sok zöld- eleséget. A tömésnek nálunk sok évtizedes hagyománya van, bőséges tapasztalatokkal rendelkezünk, viszont a tömésre leginkább alkalmas fajták vagy hibridek kiválasztásában és háztáji tenyésztésben való elterjesztésében még nagy tartalékaink vannak. Dr. KÖRÖSI RUDOLF Öntözés a talajszint alatt A magyarországi Kertészet és Szőlészet című szaklap hasábjain nemrég érdekes öntözési módszerről számolt be egy kertbarát. Zöldségnövényei az utóbbi négy évben nem a szokásos módon, hanem a talajba fektetett - a villanyszerelésnél használatos - gégecsöveken keresztül kapták a vizet. A kertbarát a 16 mm átmérőjű gégecső egyik végén 250 mm-nyi részt függőleges irányban meghajlított, ez áll ki a talajból. A vízszintesen lefektetett cső alsó részén vékony fúróval vagy megforrósított tűvel 200 mm-enként lyukakat készített. Ezek között a furatok között a cső növények felőli részén szintén lyukak készültek, így 100 mm-enként csordogál a csőből a víz. A hosszabbítást a csövek végeinek kitágítás utáni egybetolásával oldotta meg, figyelembe véve a víz folyásának irányát, majd a toldás helyét műanyag szigetelőszalaggal körbetekerte. Tapasztalata szerint még a 15 méter hosszú cső is megbízhatóan működik. A gégecsö föld alatti végét bedugaszolta és elszigetelte. Vetés, illetve palántázás előtt a sortávolságnak megfelelően, sekély barázdákat készít az ágyáson, s ebbe fekteti a gégecsövet. Az uborka esetében 40, a paradicsomföldön 100 mm mélyre helyezi a csövet, 100 mm-re a növények kijelölt helyétől. A lefektetett gégecső nyomvonalát mindig megjelöli, s vetéskor vagy palántázáskor éhhez igazodva állítja be a sorokat. Az öntözővizet a gégecső kiálló csonkjába helyezett tölcséren keresztül tölti be. Az időnkénti tápoldatos öntözést ugyanígy végzi. A kiálló csőrészt újabban karóhoz rögzíti, mert így nemcsak a csőcsonkot lehet megvédeni a sérülésektől, de a víz betöltése is könnyebbé válik. Ősszel a növényekkel együtt a csöveket is felszedi. A kertbarát tapasztalata szerint, módszerének nem csupán a mintegy 70 százalékos víztakarékosság írható az előnyére, de az is, hogy a talajszint alatti öntözésnek köszönhetően a talaj felszíne és a növényzet mindig száraz, így kevesebb gondot okoznak a gyomok és a gombabetegségek. IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIM Mennyi tápanyagot merítenek gyümölcsfáink? Mint minden növény, a gyümölcsfák is tápanyagokat vesznek fel a talajból. Hogy mennyit, az attól függ, hogy az adott fa mennyi levelet és hajtást nevel, s milyen hozamot nyújt. A korszerű termesztési módszerek alkalmazásával immár azon fáradozunk, hogy a levelekben és hajtásokban található tápanyagok mennyiségét tervszerűen pótoljuk. Tehát a talajt tulajdonképpen csupán a gyümölcsökben található tápanyagok mennyiségével tesszük szegényebbé, föltéve, hogy a gyümölcsöt leszüreteljük és elszállítjuk. E tekintetben igen érdekesek a sorozatos vegyelemzés során nyert adatok, melyek a legújabb fajták beltartalmi értékét mutatják. A táblázatban a fontosabb gyümölcsfélékben található, fő tápanyagok mennyiségét ismertetjük. Ha ezeket az adatokat összehasonlítjuk a régebbi fajták hasonló vizsgálata során nyert adatokkal (pl. Ővancara, 1962), akkor kitűnik, hogy az újabb fajták gyümölcse nitrogénben, esetleg káliumban gazdagabb, viszont mészböl, magnéziumból és foszforból kevesebbet tartalmaz. A táblázatban rögzített adatok tanulságosak lehetnek, és remélhetőleg hozzájárulnak ahhoz, hogy a háztájiban nevelt fákat is szakszerűen trágyázzuk. Az almatermésűek (alma, körte) aránylag kevés nitrogént tartalmaznak, és béltartalmuk ilyen vonatkozásban alig különbözik. Az alma vagy körte legfeljebb harmada-fele annyi nitrogént tartalmaz, mint az azonos mennyiségű csonthéjas gyümölcs (cseresznye, meggy, szilva, őszibarack). Nitrogénből legtöbbet a meggy von el a talajból. Foszforból gyümölcseink - főleg az almatermésűek - igen keveset tartalmaznak. Foszforban leggazdagabb a meggy és a cseresznye. Ebből következik, hogy termőterületük kiadósabb foszfor-trágyázást igényel. Persze, a foszforral más gyümölcsösökben sem szabadna mértéktelenül takarékoskodni, hiszen minél több foszfort tartalmaz a gyümölcs, annál jobban tárolható. Ez különösen az almánál fontos, melynél alapkövetelmény, hogy a friss gyümölcshús legkevesebb 0,011 százalék foszfort tartalmazzon. Most nézzük a káliumot. Ebből az almatermésűek és a csonthéjasok A tápanyagokkal szakszerűen ellátott fák rendszeresen és bőven teremnek, s jól eltartható gyümölcsöt adnak. A felvételen Kubik Ilona téli almát szüretel. (Lőrincz János felvétele) egyaránt sokat tartalmaznak, mégis inkább a csonthéjasok vezetnek. Ezek több káliumot vonnak el a talajból. Itt kell megjegyezni, hogy a jó gyümölcsész a káliumot soha nem sajnálja a fáitól, hiszen e tápanyag jelenlététől függ, hogyan érik be a gyümölcs és milyen lesz a minősége. Vigyázat! A kálium túladagolása nem javasolható, mert elsősorban az almánál károsan hat. Ha fölös mennyiségben van jelen, akadályozza a mész érvényesülését, s ezzel fiziológiai gyümölcsfoltosságot idéz elő. Gyümölcseink alacsony mésztar- talma torz képet mutat, hiszen a fák által fölvett mésznek nagyobb hányada a levelekben megreked. Különösen az almagyümölcsűekben találunk kevés meszet, holott közismert tény, hogy ez a tápanyag nagyon fontos szerepet játszik a gyümölcs minőségében és tárolhatóságának alakulásában. S végül: magnézium. Akárcsak mészböl, ebből az elemből is a csonthéjasok tartalmaznak többet. A meggyben közel háromszor annyi magnézium van, mint az almában vagy körtében. Annak ellenére, hogy a termés kevés magnéziumot von el a földből, a tápelem hiányával nem csupán a szegényebb termőterületeken találkozunk, de olyan gyümölcsösökben is, melyekben a káliumfölösleg gátat vet a magnézium érvényesülésének. (Zahrádkár) Gyümölcs Átlagos tápanyagtartalom (g) 100 kg gyümölcsben Nitrogén Foszfor Kálium Mész Magnézium Almatermésűek: Alma 75 12 146 8 6 Körte 73 10 127 10 6 Csonthéjasok: Cseresznye 160 22 166 25 12 Meggy 210 27 174 25 25 Szilva, ringló 131 18 208 17 8' Őszibarack 151 21 287 15 9 ' Keresztrejtvény Rejtvényünkben 12 neves filmrendező nevét rejtettük el a vízszintes 1., 31., 44., 56., 81. valamint a függőleges 1., 12., 15., 28., 37., 54., 63. számú sorokban. VÍZSZINTES: 9. Német zenészcsalád. 13. Spanyol költő. 14. Angol főnemesi cím. 15. Falsík lábazata. 16. Arra a helyre. 17. Város az USA- ban. 19. Igeképző. 20. Augusztus - csehül. 22. írásmű tárgya. 24. Nitrogén, carbonium. 25. Amerikai hírügynökség. 27. Csehszlovák kerékpáros. 29. Döntetlen a sakkjátékban. 33. Szovjet folyam. 35. Állat. 37. Névelő. 38. Amerikai tábornok. 39. Csökken. 41. Folyó Olaszországban. 42. Horony. 47. Ellenszegülés. 48. Magyar festő. 50. Holland labdarúgó. 51. Uránium, neon. 53. II. Katalin cárnő kegyence (V + W). 55. Határozószó. 58. Hegység Romániában. 60. „A“ tetőfedő. 62. Csermely. 64. Kötőszó. 66. Magyarországi város. 68. A következőkben. 70. Cseh férfinév. 72. Éneklés. 74. Az indoeurópai nyelvek egyik ága. 76. Város az Észt SZSZK-ban. FÜGGŐLEGES: 2. Holland építész. 3. Sziget Indonéziában. 4. Mássalhangzó. 5. Mondja. 6. Angol író. 7. Némán sorol! 8. Muleta közepe. 9. Svéd fiúnév. 10. Művészi alkotás. 11. Nemzetség (k = c). 17. Ropogós sütemény, névelővel. 18. Ilyen dal is van. 21. R. R. B. E. 23. Apa. 26. Pour féliciter. 30. Az ember testrészei. 32. Révén. 34. A földrengés erősségének mértékegysége. 36. R. N. A. 39. Svájci folyó. 40. Római 501. 43. Kevert húr! 45. Hidrogén, kálium. 46. Liszt jelzője. 49. Újcsillag. 52. Folyó az NSZK-ban. 56. Franciaországi város (ék. f.) 57. Sziget az Atlanti-óceánban. 59. Skatulya része. 61. Mocsári növény. 65. ... és Pan. 67. ... Achtung, minden tisztelet. 69. A legmagasabb életközösségek elnevezése. 71. Fizimiska. 73. Váltott evezólapát. 75. Numero. 77. Képző. 79. Személyes névmás. 81. Gramm. Az október 2-án közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Megszőtte ködfátylát az ősz. Deret szitál október reggele. Könyvjutalomban részesülnek: Nagy Irén, Banská Bystrica, Egri Béla, Safárikovo, Török János, Oroszka (Pohronsky Ruskov), Hercsány Rozália, —- Galánta (Galanta), Bedecs Margit, Komárom (Komárno).
