Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-10-16 / 41. szám

Az emberek tudatára és gondolkodásmódjára is hatnak A nagylödémesi (Veiké Úrany) Béke Efsz kommunistái a pártalapszervezet évzáró taggyűlésén, majd ezt követően a szövetkezet közgyűlésén a pártonki- vüliekkel közösen tartalékokat kereső és feltáró elemzést végeztek. A gyorsí­tás és átalakítás stratégiájának szelle­mében olyan intenzifikációs program és költségtakarékosabb megoldások beve­zetését szavazták meg, amelyek teljesí­tése a tagoktól még jobb munkát és nagyobb felelősségérzetet igényel.- Napjaink egyre nehezebbé váló gazdasági feltételei közepette csak így léphetünk előre. A maga helyén munka­köri feladatainak ellátásában kivétel nél­kül mindenkinek a lehető legjobb telje­sítményt kell nyújtania - hangsúlyozta a közgyűlésen Kaprinay Imre mérnök, kandidátus, az efsz elnöke, és ugyanez­zel a gondolattal kezdte a számvetést, amikor a közelmúltban vele és Czadró Károly alelnökkel, a pártalapszervezet elnökével az év eleji tanácskozásokon elfogadott határozatok teljesítését vet­tük számba. A PÁRTCSOPORTOK IS SEGÍTETTEK- Eredményes gazdálkodásunkat csak nehezíti, hogy szántóterületünk közel fele talajvízvédelmi körzetben van, ahol a növénytermesztésre és az állattenyésztésre egyaránt szigorított előírások vonatkoznak. Ezek betartása évente a növénytermesztésben tízmillió korona többletkiadást igényel, az állat- tenyésztésben pedig számos termelő­kapacitásunk áthelyezését teszi szük­ségessé. így szövetkezetünkben a ha­tékony és messzemenően költségtaka­rékos megoldások alkalmazása kétsze­resen is szükségszerű. Példaként emlí­tem az új tehénistállókat. A 24 millió koronás beruházás negyven százalékát mi fizetjük, és kiadásunk annál előbb megtérül, minél jobbak lesznek a tejter­melési mutatók. Az alelnök által említett példa vala-, mennyi ágazatra vonatkozik, és a párt­alapszervezet gazdaságpolitikai tevé­kenységének jellegét is meghatározza. Ezért határoztak úgy az év eleji tanács­kozásokon, hogy a szövetkezet egészé­ben önelszámoló szervezeti egységeket alakítanak ki, és ezeken belül több he­lyen a brigádrendszerű munkaszerve­zést és -díjazást is bevezetik.- Ez megtörtént, mindenki csoport, illetve egyéni érdekeltségi rendszerben dolgozik - folytatta az alelnök. - Az év végén a részesedés már a kollektív és egyéni érdemek szerint alakul. Persze magunkat csapnánk be, ha nem ven­nénk észre, hogy vannak kollektívák, amelyekben az érdekeltségi rendszer még mindig nem vált meghatározóvá. Ezt fejleszteni, erősíteni kell. Nevelés­sel, ráhatással, a párttaggyúléseken és a termelési értekezleteken egyaránt. Ebben többek között a pártcsoportok is a segítségünkre vannak. A nyári, első­sorban az aratási munkák idején a ti­zennégy állandó pártcsoport mellett öt ideiglenes is tevékenykedett. A pártcso­portok a hagyományos feladatok válla­lásán túl a személyes értékelésekben is segítettek. Az érdem szerinti díjazást ugyanis az aratás idején is messzeme­nően érvényesítettük. Az aratási és a betakarítás járulékos munkáit végző csoportok között huszonkét ezer korona prémiumot osztottunk ki, de a jutalma­zásból munkafegyelmi vétség miatt egy kombájnos és egy szalmabetakarító kollektívát kizártunk. SAJÁT ERŐVEL - KEZDEMÉNYEZÖEN Más újszerűség is jellemezte az idei aratást. Évek óta először kooperáció nélkül, tizenhárom saját és két bérben dolgozó kombájnnal takarították be a termést. Az azóta elvégzett értékelés és elemzés egyértelmű tanulsága, hogy a szövetkezet betakarításban érdekelt tagjai a rendkívüli feladatot sikerrel ol­dották meg.- Valamennyi fórumon alaposan megvitattuk és nyíltan megbeszéltük kí­sérletünk lényegét. Abból indultunk ki, hogy a kooperáció közel harminc em­bert érint, akikre az aratás után idehaza is nagy szükség lenne. Az sem mellé­kes, hogy objektív okok miatt kombájno- saink szövétkezeten kívüli, koronákban kifejezett teljesítménye a nálunk dolgo­zó vendégkombájnosok teljesítményé­nek alig harmadát éri el, és több élenjá­ró gépkezelőnk szintén objektív, első­sorban családi okok miatt azért nem vállalja a kombájnoskodást, mert hosz- szabb időre nem utazhat el. Mindezt tudatosítva mellőztük a kooperációt, az érdekeltek megfelelő meggyőző munka eredményeként pedig vállalták, hogy a minőségi követelmények messzeme­nő betartása mellett saját igyekezetük­kel pótolják a hiányzó erőket. Tegyük hozzá az efsz elnökének sza­vaihoz, hogy nemcsak megígérték, ha­nem szavukat messzemenően meg is tartották. Ennek az aratás krónikája megdönthetetlen bizonyítéka. A kom- bájnosok gépenkénti teljesítménye 115-150 hektár között van. Volt olyan hét E-512-es-ből álló csoport, amely­nek tagjai a 140 hektáros teljesítményt négy kombájnnal is túllépték. Ök és kombájnostársaik is a szó legszorosabb értelmében minden munkára alkalmas percet kihasználtak. Például ha történe­tesen egyszerre két kombájn került be a műhelybe, akkor az egyik gép hibátlan részét átszerelték a másik gép elromlott részének helyére, hogy a javítás ideje alatt is csak egy kombájn álljon. TANULMÁNYUTAT IS SZERVEZTEK A műszaki szolgáltató ágazatról már a párttaggyúlésen is szó esett, és a köz­gyűlés beszámolója is ezt az ágazatot minősítette a legkritikusabb szavakkal. A határozatok többek között a gépek gondosabb karbantartását és javítását adták feladatul, és az emberi tényező szerepét is kiemelték. Több konkrét tény bizonyítja, hogy ezen a téren is történt előrelépés.- Az idén már kétszer tartottunk mű­szaki napot, amikor valamennyi motoros és vontatott járművet ellenőriztünk. A karbantartási és javítási fegyelem ja­vult. Ebben többek között annak is része van, hogy a munkában érdekelt tagjain­kat elvittük egy kétnapos tanulmányútra, amelynek során Dél-morvaországi föld­műves-szövetkezetekben megismer­kedhettek a műszaki szolgáltató ágazat munkájával, a javítások és karbantartá­sok módjával. A tapasztalatokat megbe­széltük, s amit az adott feltételek mellett lehetett, már érvényesítünk. A többi új­donságot a központi műhely átadása után vezetjük be - részletezte a szövet­kezet elnöke, majd a készülő új üzem- szervezési és irányítási rendszer, vala­mint belső szabályzat lényeges alapel­veiről beszélt.- Az önelszámolás újszerű gondolko­dásmódot igényel, és ennek megfelelő­en új belső szabályzatot dolgozunk ki. Abból indulunk ki, hogy a jövőben mun­kabeosztásából adódó irányító és szer­vező feladatait az ágazatok és részle­gek vezetőinek teljes felelősséggel kell ellátnia. A szövetkezet vezetőinek így több ideje marad a tervezésre és a fej­lesztésre. Egy üzem ugyanis csak akkor fejlődhet, ha vezetői évekre előbbre ter­veznek. Mi például már azokat a zöld­ségtermesztéssel és elöfeldolgozással kapcsolatos terveinket formáljuk, ame­lyek egy-két, esetleg három év múlva a fagyasztóüzem tervezett korszerűsíté­se után válnak időszerűvé. VIDEO - MÉG MINDIG CSAK REMÉNY-A pártévzárón az eszmei-politikai nevelést is részfetesen értékeltük, és a hatékonyság fokozását tűztük ki célul. Ez természetes, hiszen most is, amikor sorra vettük az egyes gazdaságpolitikai feladatokat, az embert, annak meggyő­zését és gondolkodásmódjának átalakí­tását mindannyiszor kiemeltük - mondta a pártelnök, s nyomban hozzátette: - (gy annál inkább fájlaljuk, hogy épp azt a feladatot nem teljesítjük, amelyik a tö­megpolitikai munka, a gazdasági propa­ganda és politikai agitáció valamint a pártoktatás hatékonyabbá tételét cé­lozza. Tervbe vettük ugyanis egy okta­tó-nevelő központ, szoba felszerelését, amit video berendezéssel is elláttunk volna. Sajnos ez eddig csak terv ma­radt, mivel az érvényben levő kereske­delmi rendelkezések e hazai gyártmá­nyú termékek megvételét is csak kész­pénzért engedélyezik, és erre a szövet­kezetnek nincs lehetősége.- Pedig egy ilyen berendezést való­ban sokoldalúan tudnánk hasznosítani. Értékes kiegészítő műsorokat játszhat­nánk fel a pártoktatáshoz, és a Haladó tapasztalatok iskoláját is színvonala­sabbá tehetnénk. A TV műsorához ki­egészítőként levetíthetnénk a saját gya­korlatunkat, és a kettőt összehasonlítva megbeszélhetnénk a teendőket. De az sem lenne mellékes, hogy mindezt, mi­vel a műsor szalagon lenne, akkor szed­hetnénk elő, amikor esik az eső, és bőven ráérünk. Napjainkban, amikor már a kevésbé nevezetes futballcsapa­tok tagjait is videóról tanítják a taktikára, szerintem nálunk semTenne haszonta­lan egy ilyen befektetés - zárta le a gon­dolatsort az efsz elnöke. E. F. Fennállásának 50. évfordulóját ünnepli az idén a myjavai Szlo­vák Szerelvény­gyár. A termelést 1937-ben kezd­ték ötven mun­kással egy mű­helyben, ma a korszerű üzemben ötez­ren dolgoznak, az évi áruterme­lés értéke meg­haladja az egy- milliárd koronát. Felvételünkön az üzem csaptele­peket gyártó részlege látható. (Vladimír Andor felvétele - CSTK) A pártmunka színvonalának emelésével hatékonyságá­nak növelésével s az ezzel összefüggő kádermunka problémakörével foglalkozott behatóan az elmúlt napokban az SZLKP Rimaszombati (Rimavská Sobota) járási bizottsága. A politikai munka színvonalának elemzésére nem csupán a korábban jóváhagyott ügyrend alapján került sor, hanem a járás gazdasági életének pangása, a mindennapok szorító kényszere miatt is. A nyolcadik ötéves tervidőszak feladataival foglalkozott a februári ülésén a járási pártbizottság. Ezen a tanácskozáson kitűzték a legközelebbi időszak és a távlati fejlesztés céljait is. Egy fél év elteltével sajnos azt kellett megállapítani, hogy az idei évre vonatkozó elképzelések nem valósultak meg mara­déktalanul. Különösen a járás ipari termelése maradt el a várakozástól. Baj van a minőségi mutatók teljesítésével is. A gazdálkodó egységeknek továbbra is gondot okoz a nyers és alapanyaggal való takarékoskodás, nem sikerült döntő fordu­latot elérni az eszközök és a munkaidő kihasználása terén sem. A félévi termelési statisztikák egyértelműen jelzik a helyzet tarthatatlanságát. Döntő fordulatot kell elérni a gazdaság irányításában és a termelésben. A járási pártbizottság ülésén elhangzott az az igény is, hogy több gondot kell fordítani a tagjelöltek kiválasztására és felkészítésére. Erre nem minden alapszervezetben adottak a feltételek. A járás huszonhét községének lélekszáma nem éri el a kétszáz főt sem, ezekből az elmúlt esztendőkben szinte teljesen elköltöztek a fiatalok. A fenti okok miatt jelenleg a járás harminc kisközségében nincs önálló pártalapszerve­zet. Például a beretkei (Bretka), cakói (Cakov), dobfeneki (Dubno), alsóhegymegi (Dőlné Zahorany), balogtamási (Tomasovce) zádori és más kisközségek idősebb kommunis­tái kénytelenek a központi községek pártalapszervezeteiben tevékenykedni. A tagjelöltek számát illetően nem kedvező a helyzet a me­zőgazdaságban sem. Az idén felvett 48 tagjelölt közül huszon­hármán az irányításban, tizenhatan a gépesítésben dolgoz­Kulcsszerepben a dolgozó ember nak, s mindössze öt tagjelölt dolgozik a növénytermesztési és at állattenyésztési ágazatban. Az irányítás szintjén is vannak aránytalanságok. Nem kielégítő a szociális korösszetétel sem. A nők részaránya például a vezetésben csupán 19 százalék. Elgondolkodtató a magasabb szintű káderképzés problémája is. A munkahe­lyekről elsősorban a főiskolát végzett fiatalok hiányoznak. Kevés a képzett szakember az iparban, a mezőgazdaságban a szolgáltatásokban és az egészségügyben is. Mivel a járás mezőgazdasági jellegű, így különös jelentősé­ge van az agrárszakemberek képzésének és stabilizálásának. Igaz, húsz évvel ezelőtt a helyzet még rosszabb volt, ma már lényegesen jobb. A legnagyobb gondot a főiskolát végzett fiatalok megnyerése és letelepítése jelenti. A 7. ötéves terv­időszakban a mezőgazdasági vállalatok például 128 végzőst vettek fel, közülük azonban csak hatvannégyen maradtak meg a földműves-szövetkezetekben és az állami gazdaságokban. Még az elmúlt évben is a munkahelyeknek csak 53,9 százalé­kát tudták betölteni megfelelő képesítéssel rendelkező szak­emberrel. Jelenleg a járás mezőgazdasági vállalataiban 272 főiskolát végzett dolgozik. Megoszlásuk azonban nagyon eltérő. Amíg ugyanis az Agrokémiai Vállalat tizennyolc, a Rimaszécsi (Rimavská Sec) Efsz tizenhét agrármérnököt, illetve üzemgazdászt foglalkoztat, addig Lénártfalván (Lenar- tovce) csupán hat, Gesztetén (Hostice) és Kálosán pedig csak négy-négy főiskolát végzett szakember dolgozik. Aránylag kevés a szakember a Bátkai (Batka), a Safárikovói és a Jesenkéi Állami Gazdaságban is. Az, hogy aránylag sok fiatal agrárszakember hagyja ott a mezőgazdaságot, főleg annak tudható be, hogy több vállalat nem tud megfelelő körülményeket, mindenekelőtt lakást biztosítani számukra, néhol a munkahelyi légkörre panaszkodtak a távozók. Érde­kes, hogy a jövedelem miatt alig bontottak szerződést munka­adójukkal a fiatalok, annál többen panaszkodtak a munkakö­rülményekre, és a falvak nyújtotta szórakozási és kulturális lehetőségek hiányára. A fizikai munkát végző dolgozók össze­tétele is kedvezőtlenül alakult az utóbbi években. Kivált a növénytermesztési és állattenyésztési ágazatban rosszabo- dott a helyzet. Különösen a Bátkai Állami Gazdaság és a drienőany-i földműves-szövetkezet állattenyésztő telepein sok a szakképzetlen, sokszor még alapiskolai végzettséggel sem rendelkező munkás, s ez a körülmény elriasztja a munka- fegyelmet megkövetelő, kulturáltabb körülményekhez szokott felsőfokú végzettséggel rendelkező fiatalokat. Szakemberek véleménye szerint az égető agrármérnökhi­ányt csak úgy lehetne megoldani, ha a járás falvaiból több fiatalt vennének fel a Nitrai Mezőgazdasági Főiskolára. Sajnos - egyelőre - a jelentkezők sem tolonganak. Safárikovó környékéről például az idén alig akadt érdeklődő. A mezőgazdasági vállalatok vezetői sem egyformán viszo­nyulnak a szakemberutánpótlás kérdéséhez. Nem biztatják a fiatalokat a továbbtanulásra, támogatást sem igen kapnak képességeik kibontakoztatásához. Vannak persze pozitív tapasztalatok is. Almágyon (Gemersky Jablonec), Rimajáno- siban (Rimavské Janovce), Rimaszécsen a fiatalok elismerés­sel szólnak a kapott gondoskodásról és a munkahelyi lég­körről. A középkáder ellátottságot illetően már sokkal kedvezőbb a helyzet. Legfeljebb az okoz gondot, hogy a központtól távoleső helyeken nem szívesen vállalnak munkát a fiatalok. A nehézségek ellenére a termelésben is sokat javult a helyzet, hiszen napjainkban már közel négyezren rendel­keznek valamilyen szakmunkásbizonyítvánnyal. Az elkövet­kező években bizonyára lényegesen nő majd a mezőgazda­ságban is a szakképzett fiatalok száma. Hiszen a több tudás, a magasabb szakmai képesítés nemcsak a termelés növelé­sét segíti elő, hanem nagyobb keresetet, jövedelmet is bizto­sít. HACSI ATTILA ÚJ SZÍ 1987. X.

Next

/
Oldalképek
Tartalom