Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-10-09 / 40. szám

Ideje előkészíteni az ültetőgödröket Aki telepítéshez készül, facsemetét, ültetóanyagot csak engedéllyel működő lerakatokból vásároljon. A faiskolák ügyelnek oltványaik minősé­gére, de azért vizsgáljuk meg alaposan a felkínált árut. Választásunkban a gyökérzet épsége és terjedelme legyen a döntő. Ha a törzs netán alacsonyabb és kevésbé tetszetős is, ezt a kezdeti szépséghibát jó gyökérzettel, igényesen ültetve hamarosan kinöheti a fácska. A gyümölcsfaoltványok alapvetően kétfélék. A koronás oltvány azt jelenti, hogy a törzsön legalább három fejlett koronavessző van. Ezek elhelyezkedése meghatározza a törzsmagasságot. Elsősorban alacso­nyabb törzsű sövény nevelésére alkalmasak a suháng formájú oltványok. Egybehangzóak a vélemények arról, hogy az ültetés legmegfelelőbb ideje az ősz, ezen belül is az október végétől november közepéig terjedő idő. Az időpont a téli fagyok beálltáig kitolódhat, azon túl semmi esetre sem. Az ideális időszakban ültetett csemeték gyökérsebei még beforr­nak, sót némi gyökérképződés is megindulhat a tél beálltáig. Ha fácskánk őszei így megvetheti a lábát, akkor tavasszal, amint a föld fagya kienged, rövidesen képessé válik a víz és a tápanyagok felvételére, időben fakad, és már az első évben erőteljesen fejlődik. Fontos a tenyészterület meghatározása. Gyakori hiba, hogy túlzsúfol­juk kertünket, s fáinknak nem adjuk meg azt a teret, amely jó fejlődésük alapfeltétele. Bár az ostornyélnyi fácskáról még nehéz elhinni, hogy 15 év múlva hatalmas koronájúvá terebélyesedik, mégsem szabad elfelejte­nünk, hogy felnő a mi fánk is és kitölti a rendelkezésére álló teret. A túlzsúfolt kertben egymást árnyékolják, megnyúlnak, deformálódnak a fák, termésük, díszítő értékük csökken. Fáink helyigényének megterve­zése alapvető feladatunk. Az ültetésnek adjuk meg a módját. Ne sajnáljuk a fáradságot, hiszen fáink egy egész emberöltőt is megélnek. Gyümölcsfáinknak 100 x 100 centiméter alapterületű és 70-80 cm mély gödröt ássunk. A ribiszke-, köszméte- és a málnabokrok ültetéséhez a 60 x 60 centiméteres gödör elegendő. Az ültetőgödör jelentősége az, hogy á nagy felületen és mélyen megmozgatott és tápanyaggal feltöltött talajban a gyökérzet kezdeti, legerőteljesebb fejlődése akadály nélkül mehet végbe, amelytől - természetesen - függ a törzs és a korona fejlődése is. Gödörásáskor a feltalajt (az első két ásónyomnyi földet) tegyük az egyik oldalra. Az altalajt a másik oldalra halmozzuk. Ásáskor minden szennyező anyagot (gyökérmaradványt, törmeléket) távolítsunk el a talaj­ból. A kiásott gödör aljába 20 cm vastagon terítsünk érett szervestrágyát. Ezt dúsíthatjuk 1-2 kilogramm vegyes műtrágyával. A trágyaréteget fedjük 20 cm-es feltalajréteggel. A visszamaradó 40 centiméter mélységű árkot az altalajjal töltsük meg, de még ebbe is keverjünk 3:1 arányban érett istállótrágyát. Jó, ha nem közvetlenül a gödör kiásása után telepítünk, hanem 1-2 héttel azután, addig a megforgatott föld kissé megülepszik. Az oltvány előkészítésekor a roncsolt, elhalt (megbámult) gyökérré­szeket metsszük vissza az ép, egészséges részig. A seb így lesz a legkisebb felületű és így gyógyul be a leggyorsabban. Szükségtelenül viszont ne metszegessük a gyökereket, csak annyira avatkozzunk be, amennyire feltétlenül szükséges. Az agyagos altalajból készítsünk pépet. Keverjünk el benne 30-40 g Basamid G általános talajfertőtlenítő szert. Az előkészített oltványt mártsuk meg ebben úgy, hogy a gyökérzet egészét bevonja. A pép a gyökeret a kiszáradástól és - fertőtlenítő szert is használva - a talajban élő károsítóktól óvja. Ültetéskor az előkészített gödör talajából csak annyit vegyünk ki, hogy a facsemete gyökérzete visszagyürödés nélkül, kényelmesen beleférjen. Fontos, hogy a fa olyan mélyen kerüljön a földbe, amilyen mélyen a faiskolában volt, vagyis a gyökérnyak 2-3 centiméterrel a talajfelszíne fölött legyen. Ügyeljünk arra is, hogy függőlegesen álljon. Ültetés után célszerű felkupacolnunk az oltvány tövét. A mintegy 15 centiméteres földhalommal (erre még szalmás istállótrágyát is teríthe­tünk) a kiszáradástól, de a téli fagyoktól is védjük a gyökérzetet. A karó csak védelmezze és ne támogassa az oltványt. A kerti út mellé vagy pz utcára ültetett fák védelmére helyezzük el a karót a veszélyezte­tés irányába állítva, de a fácskát ne kössük hozzá. Életerős, egészséges oltványaink nem igénylik a támaszt. K. M. I JSZÚ 21 37. X. 9. Jó tudni a tökről Hazánkban annak ellenére, hpgy több fajtáját ismerjük, leginkább álla­ti takarmányként használják. Étren­dünkben, sajnos, alaptalanul rikán szerepel. Különösen a téli hónapok­ban, amikor egyébként is kevesebb főzelékféle áll rendelkezésünkre, táplálkozásunkat változatosabbá, egészségesebbé tehetjük a tökkel. Étkezésre az óriási termés húsát és megvait használják. Hasonlóan a többi főzelékféléhez, a tök ehető része tartalmazza a legtöbb vizet. Tápértéke hasonló, mint a banáné, azzal a különbséggel, hogy kalória­értéke jóval alacsonyabb, ugyanis kevesebb cukrot tartalmaz. Mivel rostokban gazdag, elősegíti a gyor­sabb bélmüködést. A tök gazdag vitamin- és ásványianyag-forrás. Sok A-vitamint (karotin) C-vitamint, és valamivél kevesebb B-vitamint tartalmaz. Az ásványi anyagok közül fontos megemlíteni a káliumot, ami elősegíti a vizelet-kiválasztást. Ki­sebb mennyiségben tartalmaz fosz­fort, kalciumot, ként, magnéziumot, mangánt és más ásványi sókat. Mivel a tök könnyen emészthető, betegek, idősebbek és gyerekek egyaránt fogyaszthatják. A sült és főtt tökből készült püré, vagy a frissen elkészített, rostos tök­lé bélgyulladás és véres hasmenés esetén hatásos. Készíthetünk belőle kompótot is, ami ha reggel éhgyo­morra fogyasztjuk, enyhe hashajtó­ként szolgál. Magas káliumtartalma, ugyanak­kor alacsony nátriumtartalma miatt javítja a veseműködést (vese- és húgyhólyag-gyulladás esetén alkal­mazzák). A népi gyógyászatban enyhébb égési sebek kezelésére re­szelt nyers tököt használnak. Az utóbbi időben a tököt bőrbe­tegségek gyógyítására is használ­ják, pl. a pszoriázisban (bőrpikkely) szenvedőknek ajánlatos naponta sült vagy főtt tököt fogyasztani. A tökmag tápértéke igen magas, kevés vizet, sok fehérjét, zsírokat és cukrokat tartamaz; leginkább sütve, csemegeként fogyasztják, a háztar­tásban dió, mogyoró és mandula helyettesítője lehet. A népi gyógyá­szatban féregúzőként már régóta is­mert a tökmag. A tökmag az utóbbi időben egyre többet kerül szóba a prosztata (dül- mirigy) gyógyításánál. Külföldön már speciális készítmények előállítására is használják. (P) SÜRÍTETT MUST KÉSZÍTÉSE HÁZILAG Nagyon sokan kedvelik az édes­kés bort. Ilyen bort akkor nyerünk, ha kellő cukortartalmú (22-24 fok) must erjedését idő előtt leállítjuk (ké- nezós), hogy a borban cukor marad­jon vissza. Ez nagy szakértelmet igénylő beavatkozás, mert úgy kell dolgoznunk, hogy a kellő alkohol­fokot is biztosítsuk, de egyúttal ele­gendő cukor maradjon a borban. Sokkal egyszerűbb és biztosabb módszer, ha hagyjuk a mustot telje­sen kierjedni, majd fejtés és tökéle­tes letisztulás után az újbort sűrített must hozzáadásával állítjuk be az ízlésünknek leginkább megfelelő édességi szintre. A sűrített must se­gítségével még a kemény, savas borokat (Ezerjó, Olasz rizlig stb.) is könnyűszerrel „megszelídíthetjük“, hiszen a sűrítmény takarja a savat, kellemesebbé teszi a kemény bo­rokat. Hogyan készíthetünk sűrített mustot? Tíz liter sűrítmény elkészí­téséhez tizenkét liter mustra van szükségünk. Az egészséges szőlő­ből (lehetőség szerint Muskotály, Tramini, Rajnai rizlig, Fehér burgun­di fajtából) sajtolt mustot leszűrjük, nyálkázzuk és 10 gramm borkén hozzáadásával ülepítjük. Egy-két napig hűvös helyen tartjuk, majd amikór szépen letisztult, óvatosan lefejtjük az üledékről. így körülbelül tíz liter tiszta mustot nyerünk, mely­nek cukortartalmát - cukor hozzá­adásával - 38-40 fokosra növeljük. Például a húsz cukorfokos musthoz 2,3 kiló cukrot kell adni, hogy elérjük a kívánt 38-40 cukorfokot. Amikor a cukor már tökéletesen elolvadt a tíz liter mustban, a sűrítményhez negyven gramm borkősavat és négy -öt gramm feloldott borként adunk. Tekintettel arra, hogy a cu­kornak minden bizonnyal lesz némi üledéke, két-három hét múlva a sű­rítményt lefejtjük és palackokban vagy demizsonban tároljuk tovább. Az így készített sűrítményt a hozzá­adott cukor tartósítja. Amikor az újbor az első fejtés után tökéletesen letisztul és meg­kapja a jellemző fajtajelleget és za­matot, száz literhez - egyéni ízlé­sünknek megfelelően - egy-három liter sűrítményt adhatunk. Végezetül még annyit: a kész sű­rítményből nyáron kitűnő - a keres­kedelem által forgalmazott Víneához hasonló - üdítőitalt készíthetünk. Egy liter üditő elkészítéséhez egy deci sűrítményre, egy tasak pezsgés üdítőporra (Sumienka) és szódavízre van szükségünk. V. J. A vadgesztenyéről A vadgesztenyét mindenki ismeri, a gyógyszeripar részére főleg a kez­dő gyógynövénygyűjtők és a gyere­kek gyűjtögetik. Vékony rétegben elterítve, alaposan ki kell szárítani, mert könnyen megpénészedik. A vadgesztenye hatóanyagaiból a gyógyszeripar a visszerek gyulla­dásos megbetegedéseinek gyógyí­tására alkalmas gyógyszereket készít. A gesztenye hatóanyagai nemcsak hígítják a vért, de a szív koszorúereit is tágítják, tehát hasz­nunkra lehetnek a szívininfarktus megelőzésében. Azonkívül bakté­riumölő hatásuk is van. A népgyógyászatban gyakran használják a vadgesztenye megszá­rított, lereszelt termését, pedig mér­gező hatása miatt ez szigorúan tilos. Házilag csak külső kezelésre java­solt főleg a sömör, az aranyér, a fá- zási vagy rosszul gyógyuló sebek kezelésére, főzet formájában (boro­gatás). A vadgesztenye levele, amely fontos összetevője az aranyér kezelésére készülő gyógyteának, házilag köptetőnek is megteszi. A száraz, apróra tört levélből egy kávéskanálnyit kell teakészítéskor egy csésze vízzel leforrázni. A vad- gesztenye szeszes kivonata házilag szintén csak külső kezelésre használható. Dr. Nagy Géza 0000E000000000000E0000000000E0E00000E0000E000 A kik rendszeresen figye­lemmel kísérik állataik viselkedését, bizonyára azt is megfigyelték már, hogy a nyu- lak néha az utolsó szálig elfo­gyasztják a napi szénaadagju­kat, máskor meg csak válogat­nak, turkálnak benne. A jelen­ség láttán először arra gondol­tam, hogy talán a széna minő­ségével lehet baj, de később megbizonyosodtam " felőle, hogy tévedtem. Ugyanarról a területről gyűjtött széna egyik nap ízlett a nyulaknak, de más­A légnyomás hatása a nyulak étvágyára nap a fele sem fogyott el a ha­sonló adagnak. Mivel kertészkedem is, rend­szeresen figyelemmel kisé­rem az időjárás alakulását. Jegyzeteim tanulmányozása közben furcsa megállapításra jutottam: új-zélandi fehér nyu- laim étvágya a légnyomás ala­kulásának megfelelően vál­tozik. A felfedezést követően rész­letes megfigyelésbe kezdtem, s kitűnt, hogy amikor lényege­sen csökken a légnyomás, az állatok étvágya is alábbhagy. Ezzel szemben, ha emelkedik a légnyomás, a nyulaim szinte kiseprik az etetórácsot, még a padlóról is felszedik az el­szórt szénaszálakat. Megfigyelésem során azt is megállapítottam, hogy a nyu­lak étvágyát a légnyomás ala­kulása csak a szénafogyasztás viszonylatában szabályozza, ide számítva a füvet is, viszont abrakból rendre elfogy a felkí­nált mennyiség. Nem tudom, felfigyelt-e már erre a jelenségre valaki, és vizsgálja-e a tudomány a je­lenség esetleges kihasz­nálásának előnyeit és lehető­ségeit? Én úgy hasznosítom ezt az ismeretet, hogy amikor emelkedik a légnyomás, akkor gyengébb ' minőségű szénát teszek az állatok elé, olyat, melyből normális viszonyok között nem sokat fogyasztaná­nak. Mivel ilyenkor szinte csil­lapíthatatlan az éhségük, a gyengébb minőségű takar­mányból is komoly mennyisé­get fogyasztanak. Sz. F. VÍZSZINTES: 1 Rejtvényünkben Ráth-Végh István aforizmáját rej­tettük el; első rész. 13. Delibes operája. 14. Lombtalan. 15. A ma­gyar kommunista mozgalom harco­sa. 16. Magyar színész. 17. Szemé­lyes névmás. 19. Kézfogás. 21. Női név. 22. Sárga - németül. 24. Nap­tár jelzője. 25. Súlyarány. 26. Fiú­név. 28. Képző. 29. Azonos betűk. 30. Gyümölcs. 31. Alsóruha. 33. Lengyel író. 34. Inganyag. 37. A por­ta része! 38. Hazai. 39. Rezsim. 40. Ideggyógyászati eljárás. 43. Néma tudat! 44. Franciaországi város. 45. Kedveskedő dicséret. 46. Város a Loire tölcsértorkolatában. 48. Ve­zekel közepe. 49. Egyiptom királya volt. 51. K. A. A. 52. Nagy Sándor. 53. Szilícium. 54. Vidám történetek. 56. Centiméter. 57. Bizalomban van! 59. Norvég matematikus. 60. Oldó hatású anyag. 61. Kiürít. 64. Határo­zószó. 65. Töltelékkel ízesített sült tészta. 66. Ámít. 67. Öltözet. 69. Hajdani vándorénekes. FÜGGŐLEGES: 1. Vitamin. 2. Szlo­vákiai város. 3. Magyar szobrász. 4. Ürmérték. 5. Az alma közepe. 6. Hosszmértek. 7. Azonos betűk. 8. Nyaraló. 9. Iraki politikus. 10. Attila. 11. Afrikai állam. 12. Tökfedó. 16. Az aforizma befejező része. 18. Előkelő. 20. Kiskabát. 22. Görög betű. 23. Tengeri hal. 26. Kihalt futómadár. 27. Szegecs. 29. ... monda. 30.... bar. 32. Magyar erdő- mérnök. 33. Finn női honvédelmi szervezet tagja. 35. Az állatöv egyik jegye. 36. ... Regia. 41. Mózes öt könyve. 42. Állat. 47. Rag. 49. Gyer­mekem. 50. Város Japánban. 53. Bálterem. 55. Névutó. 56. Római államférfi. 57. Ázsiai ország. 58. Af­rikai főváros. 60. Törmelék. 62. Egy szó a Halotti Beszédből. 63. Figyel. 65. P. N. Z. 68. Azonos betűk. 70. Rag. Keresztrejtvény A szeptember 25-én közölt keresztrejtvény helyes megfejtése: Szőlők, szilvák szép évszaka! Micsoda nyüzsgés szorgalom! Az ősi lombok beértek s fölkínálkoznak gazdagon. Könyvjutalomban részesülnek: Sebök Szonya, Bratislava, Benedek György, Preáov, Batoch László, Garamkövesd (Kamenica nad Hro- nom), Petrik Ildikó, Izsa (Iza), Kiss Anikó, Nyárasd (Topolníky). * * * ■t

Next

/
Oldalképek
Tartalom