Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-10-09 / 40. szám

A neves évforduló alkalmából Cti­f \ bor Dostálek akadémikust, a J. E. Purkyné-ünnepségek előkészítő­szervező bizottságának elnökét kértük meg, foglalja össze Purkyné legjelentő­sebb kutatásait, eredményeit.- Géniusz volt, korának egyik legki­válóbb búvára. Alakja kitörölhetetlenül beleíródott a tudomány történetébe. Eszméi jelentős mértékben befolyásol­ták a biológiai és az orvostudományok fejlődését, mindenekelőtt az élettan és a Szövettan terén. Purkyné fedezte fel elsőként a madártojásban a csírahólya­got, látta és írta le először a csillószörök mozgását. A fiziológiai optikában is szá­mos felfedezést tett, a kisagy kéregállo­mányában lévő nagy, jellegzetes sejtek, y a szív ingervezető rostvégződései, hadd ne soroljam tovább ma is a tudós nevét viselik. Egyébként a protoplazma elne­vezésnek is Purkyné az atyja. Purkyné mindenekelőtt fiziológus volt, de több tudmányág, így a fonetika, a daktiloszkópia, a fiziológiai farmakoló­gia megalapítása is az ő személyéhez fűződik. Ez utóbbi kutatásai alkalmából nemegyszer végzett magán életveszé­lyes kísérleteket. Továbbá a sejtelmélet egyik megteremtője, melyet a múlt szá­zad három legfontosabb felfedezése kö­zött tartunk számon. Rendkívüli érdeme a világ első kísér­leti élettani intézetének megalapítása az egykori Boroszlóban, a mai Wroclawban, melynek mintájára, hazaérve szeretett Prágájába, újabb fiziológiai intézetet alapított. A purkynéi minta alapján szü­lettek a további élettani intézetek szerte a nagyvilágban. Ugyancsak bámulatra méltó Purkyné napjainkban természe­tesnek, de annak idején rendkívül me­résznek számító elve, miszerint a mate­matika, fizika, kémia és pszichológia ne csupán a fiziológia segédtudományai­ként, hanem annak elválaszthatatlan al­kotórészeiként szerepeljenek. Purkyné a modern pszichológiában és pszichiátriában is nevet szerzett. így például már ötven évvel Freud előtt rámutatott az álom kérdésének a diag­nosztikában betöltött fontosságára. 9 S a felfedezések sorának koránt sincs vége! így tudomásunk szerint a világon elsőként Purkyné foglalkozott a feltéte­les reflex kísérleti analízisével 1819-ból származó disszertációs munkájában. Ugyancsak figyelemreméltó, hogy Purkyné kutatásai számos ma is alkal­mazott gyógymód alapját képezik. S ami ma már magától értetődő szá- A munkra, a megelőzés hangsúlyozása a gyógyászatban, Purkyné idejében so- w sem hallott, progresszív gondolat volt. Éppúgy, mint a rendszeres testnevelés, a megelőzés egyik leghatásosabb módja. Purkyné kutatásai mellett feltétlenül említést érdemel még a tudományos akadémia megalapítására irányuló, 1861-ből származó indítványa, mely modern alapokra kívánta helyezni a tu­dományos kutatást. S végül néhány szó Purkynénak az iparhoz fűződő kapcso­latáról. Az ipart „korunk hősének“, „csodatevő hatalomnak“ nevezte, mely fölött azonban egy magasabb hatalom áll, a tudomány. S íme, ismét azombe- sülünk saját törekvéseinkkel Purkyné gondolataiban, aki a tudomány és az ipar szoros összekapcsolását hirdette.- Purkyné, a tudós személyétől elvá­laszthatatlan Purkyné, a feltaláló. Pe­dagógiai célokra használt kinesiskópja a kinematográfia elődje volt. Purkyné azonban jeles költő, műfordító, Író, nyel­vész, a nemzeti újjáéledés egyik zászló­vivője is volt.- Természetesen, e nélkül nem lehet teljes a kép. Purkyné, a költő - aki versein kívül végtelenül szellemes epi­grammákat is írt; a műfordító - aki Schil­Egylete néven maga Purkyné alapított, s mely ma J. E. Purkyné nevét viseli. A Purkyné Orvostársaság rendszeresen Purkyné-éremmel jutalmazza az arra érdemesülteket; maga az akadémia ugyancsak rendszeresen értékeli ezüst és aranyéremmel a biológiai tudomá­nyok terén felmutatott eredményeket. Itt szeretném még hozzáfűzni, hogy Purkyné két legjelentősebb indítványa szintén megvalósult. Az elsőre, a Károly Egyetem visszaadására a cseh nemzet kezébe, halála után 49 évvel, 1918-ban került sor. A második - az akadémia igazi, valóban purkynéi szellemben való életrehívására szocialista államunk nyújtott lehetőséget 1952-ben. Ekkor vált valóra a Purkyné megálmodta tudo­mányos akadémia. ­- Az 1987-es évet átszövik a Purkyné életéről, munkásságáról megemlékező rendezvények. Melyek a Purkyné-év legnagyobb horderejű eseményei? 200 évvel ezelőtt született J. E. Purkyné J. E. Purkyné (litográfia) ŐSTK reprodukció lert, Goethét fordított, ugyanakkor cseh költők verseit ültette át német nyelvre, s fordított számos más nyelvből, (gy többek között szanszkritből, oroszból, olaszból is. Sőt, élete alkonyán a ma­gyar nyelvvel is foglalkozott, lefordított például egy Szigligeti komédiát, melyet 1869-ben sikerrel játszott az Ideiglenes Színház; a nyelvész - aki első prágai tartózkodása idején Josef Jungmannal és Jan Svatopluk Presllel együtt mun­kálkodott az „eretnek“ cseh nyelv szó­kincsének felújításán, a természettudo­mányi terminológia kialakításán. Majd később, hosszú wroclawi tartózkodása idején, ahol 1850-ig fiziológiát adott elő az egyetómen, Prágában nem lévén számára megfelelő állás, a lengyel nemzeti újjáéledés költőinek nyelvi ta­nácsadója is volt. A régi cseh írásbeli­ség szenvedélyes kutatója - neki kö­szönhető Komensky Didaktikája elve­szettnek hitt cseh változatának fellelése. Purkyné, a végtelenül szerény, igényte­len, minden erejét a cseh kultúra és tudomány felújításának szentelő, min­dig, s minden körülmények között a vi­lág nemzeteinek egyenjogúságát hirde­tő ember - a tudós portréjának megany-' nyi mozaikkockája.- A purkynéi hagyomány élő tradíció, ez volt az ön válasza ? purkynéi örökség ápolására vonatkozó kérdésemre...- Igen, s ez nemcsak hazánkban, hanem az egész világon érvényes. Szép bizonyítéka ennek többek között az a nemrégiDen Prágában meotartott „Purkyné a tudományban és a kultúrá­ban“ témával foglalkozó tudományos konferencia is, melyre nagy számú kül­földi vendég, világhírű tudós érkezett. Töretlenek a purkynéi hagyományok a fiziológiában, s a legkülönbözőbb or­vosi ágazatokkal foglalkozó tankönyvek, monográfiák is gyakran kezdődnek Purkyné személyével... De visszatérve a hagyományápoláshoz, többek között a brnói J. E. Purkyné Egyetemet, továb­bá a Csehszlovák Orvostársaságot emlí­teném, melyet egykoron Cseh Orvosok- A Purkyné-ünnepségek az év má­sodik felében érték illetve érik el tető­pontjukat. Mivel az évfordulót a tudomá­nyos és a kulturális élet egyaránt magá­énak tekintette, így számos tudományos konferencia mellett nem egy kitűnő kiál­lítás gazdagítja a Purkyné-év prog­ramját. A legnagyobb horderejű tudományos események közé tartozik a már említett tudományos konferencia, mely augusz­tus végén zajlott le, résztvevői ellátogat­tak Purkyné szülőhelyére, Libochovicé- be is, s felkeresték Purkyné sírját. Ezt követően szeptember 1-5. között nemzetközi szimpózium ült össze Brnó- ban, s azonos témájú, a sejtelmélet születésével foglalkozó konferencia va­lósult meg a közelmúltban Mikulovban is. Brnóban rendezik meg november 17-19. között a X. Biológiai Napokat, melyeken a sejtelmélet kérdéseit és perspektíváit tárgyalják majd. A tudo­mányos vonatkozású megemlékezések között ott szerepel természetesen a Csehszlovák Tudományos Akadémia tagjainak ünnepi gyűlése is, amely szeptemberben volt. A Purkyné évfor­duló legnagyobb tudományos találkozó­ja a J. E. Purkyné Csehszlovák Orvos­társaság november 9-től 13-ig tartó kongresszusa lesz, melynek a prágai Kultúrpalota ad otthont. December 17- én, Purkyné születésének napján pedig a prágai Károly Egyetem általános orvo­si kara tart emlékgyűlést a Karolínum- ban, s ezen a napon megkoszorúzzák Purkyné sírját, Mint említettem, a kiállítótermek szá­mos tárlata foglalkozott Purkyné és a kultúra kapcsolatával. Egyebek között a libochovicei kastélyban nyílt új, állan­dó kiállítás, a nyári hónapokban a prágai Ágnes kolostorban „J. E. Purkyné és a képzőművészet“ címmel várta érde­kes kiállítás a látogatókat. Jubileumi kiállítás látható jelenleg a prágai Nem­zeti Múzeumban, s ugyancsak jubileumi kiállítás nyílt a nyár végén a brnói Morva Múzeumban. A kiállítások sorában bizonyára cse­megeként fogadják majd a képzőművé­szet kedvelői azt a rendkívül érdekes tárlatot is, mely „Orvosi témák a festé­szetben és grafikában“ címmel decem­berben nyílik meg a prágai Közép-cseh­országi Galériában.- Végezetül, miben látja ön a purky­néi örökség időszerűségét? Purkyn* zseniális kutató, rendkívüli erkölcsi és etikai értékekkel rendelkező ember volt. Végtelen szerénysége,, ön- feláldozása, az a mérhetetlen odaadás, mellyel a tudományért és a társadalo­mért, az emberiségért végzett munká­nak szentelte életét, véleményem sze­rint örök példakép minden tudományos dolgozó számára. S a jelen időszakban, amikor társadalmunk új fellendülésre készül, úgy vélem, nem állhat előttünk szebb és nagyszerűbb példa, mint J. E. Purkyné TARICS ADRIENN Síró, remegő gyerek, feldúlt, sápadt szülő érkezik a bratislavai járványkórház rendelőjébe. Az alig tízéves kisfiú nadrágjának szára ron­gyos, véres. Az orvos gyors mozdulatokkal ellátja betegét, aki közben már érdeklődéssel figyeli a körülötte zajló dolgokat. Csak ezután kerülhet sor balesete körülményeinek elbeszé­lésére.- Bicikliztem a lakótelep játszóterén, ugyan­úgy mint máskor. Két-három napja társaimmal megfigyeltük, hogy egy kóbor kutya kószál a házak között. Gondoltuk, megnézzük honnan jön, hova tart. Biciklin közelítettem meg, s ő fo­gait vicsorgatva utánam eredt. A nyomomban volt, amikor a lábammal odébb akartam lökni. Megharapott és elrohant. Az orvos figyelemmel kisérte a gyerek sza­vait, majd egy-két részlet tisztázása után, már a szülőhöz fordulva megmondta, meg kell talál­ni a kutya gazdáját, mivel szüksége van a kutya oltási igazolványára. Ha három napon belül nem igazolják, hogy az állat egészséges, a kis­fiút be kell oltani veszettség ellen.- Nincs olyan nap, hogy ne hoznának be megmart gyerekeket. A lakótelepen elszapo­rodtak a kóbor macskák, kutyák, amelyek a ki­csik élő játékaivá válnak. Az állatok - ezt sohasem lehet kizárni - érintkezésbe jöhetnek veszett társaikkal és ezért ha már megesik a baj, a szóban forgó állatnak állatorvoshoz kell kerülnie. A veszettség elleni, nem kellemes oltástól csak akkor tekinthetünk el, ha a vizsgá­lat negatív. Előfordul, hogy az állat nem kerül elő, ilyenkor 90 nehéz napnak nézünk elébe, mert eddig tart a lappangási idő - magyarázta dr. Emília Joklová, a járványkórház gyermek- osztályának orvosa. - Azt ugye hangsúlyoz­nom sem kell, hogy a veszettség nem gyógyít­ható, az idejében adott oltással azonban meg­előzhető vagy lefolyása egy ideig enyhíthető. Szerencsére hazánkban ez a megbetegedés nem gyakori, de mi tartjuk magunkat a régi mondáshoz, jobb félni... Igaz, a gyógyítás kellemetlen, hiszen injekciózásból áll. A gyere­kek ugyan bevallották, a kezelés nem is fájdal­mas, de első alkalommal ezt nem hiszik el nekünk. Az orvosnő elmondta, sok az olyan állattulaj­donos, aki szájkosár és kiséret nélkül engedi a gyerekek közé kedvencét, s még ha a szeme - láttára is történik a baj, nem jelentkezik önként.- Az elkeseredett szülőnek, aki szeretné megkímélni gyermekét egyrészt a kórházi ke­zeléstől - hat napig megfigyelés alatt tartjuk - másrészt a kellemetlen injekciózástól, és nem ismeri a marást okozó állatot, azt ajánljuk, a keresésbe vonja be a lakótelep gyerekeit. Tapasztalatból mondom, fáradozásuk több­nyire sikerrel jár. De ismét szólnom kell egyes , felnőttek felelőtlenségéről. Nemrég előfordult egy mindannyiunkat felháborító eset. A tulajdo­nos látta, hogy kutyája megharapta az egyik járókelőt, s mégsem részesítette elsősegélyben a vérző gyereket, sót, még csak nem is jelent­kezett a felhívásra. A tízéves kisfiú sebének gyógyítása komoly beavatkozást igényelt és később plasztikai műtétre is sor kerül. S hiába feltételezzük, hogy a kutya be volt oltva, meg kellett kezdenünk a kisfiú injekciózását. Pedig ebben az esetben ezt el lehetett volna kerülni... Az orvosnő megemlítette azt is, hogy a vidé­ki gyerekek veszélyeztetettsége nagyobb, mint a városiaké. A beteg állat - többnyire a róka, kóbor kutya és macska házközeibe, a kertbe merészkedik, s bár ez intő jel, a gyerekek és gyakran a felnőttek nem eléggé óvatosak.- Az év első felében már 22 gyereket kezel­tünk osztályunkon. Különben potenciális ve­szélyt jelenthetnek a papagájok és más háziál­latok is. Az állatok, még ha oly kedvesek is, többnyire vírushordozók - mondta dr. Jjklová, majd hozzáfűzte. - Természetesen nem akarok az állattartásról lebeszélni senkit sem, de tuda- sítani kell, hogy az állatot nemcsak etetni, hanem gyógyítani is kell. A betegségeket meg lehet előzni, az állatorvosok tudják a hogyanját. Persze lényeges az is, hogy a rendeleteknek megfelelően a kutyatulajdonosok szájkosárral lássák el állatjukat, s ne sétáltassák a játszóte­reken. S ha engedve gyermekük unszolásának megveszik a kutyát, a macskát és folytathat­nám a sort, ne engedjék, hogy a ,,kedvencből“ Idővel lakótelepi kóbor állat váljék. Beszélgetésünknek egy újabb sérült érkezé­se vetett véget. - Megvan a marást okozó állat? - kérdezte az orvosnő a belépő anyuká­tól, miután lecsendesitette a síró kislányt. - Azt hiszem - hangzott a felelet, majd így a magya­rázat: - Az üzlet előtt beszélgettem egy isme­rőssel, s a kislányom hátranyúlt az ott várokozó kutya felé. Meg akarta simogatni. A kutyán nem volt szájkosár... Kié a felelősség? PÉTERFI SZONYA Neve azonban akarata ellenére is halhatatlanná vált. Születésének

Next

/
Oldalképek
Tartalom