Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-09-18 / 37. szám
Ne találomszerűen műtrágyázzunk Borús időben nagyobb a zöldség nitráttartalma A nitrát-próba nem mai találmány, de mivel a termények minőségének elbírálásakor a mindennapi gyakorlatban korábban nem alkalmazták, a termelők körében nagy port kavart a zöldség nitráttartalmának kötelező ellenőrzésére hozott határozat. Szükség volt erre az intézkedésre, ugyanis a szakemberek már évekkel ezelőtt figyelmeztettek arra, hogy a sok nitrátot tartalmazó termények károsan hatnak az emberi szervezetre. A kisebb-nagyobb mérgezések mellett, sajnos, halálesetek is előfordultak a nagy nitráttartalom miatt. Ennek ellenére nem történt semmilyen intézkedés, és a kutatók az utóbbi években mind gyakrabban találkoztak olyan terményekkel, melyekben döbbenetesen nagy volt a nitrátok mennyisége. A sajtó, a rádió és a televízió is mind gyakrabban foglalkozott ezzel a problémával, mígnem az idén döntő lépésre került sor: kerül amibe kerül, rendszeA laboratóriumban főidényben olykor hatszáz mintát elemeztek naponta. A felvételen Nagy Júlia, Fehér Mária és Helena Okonkwová mérnöknő készíti elő az elemzésre beérkezett mintákat. rés ellenőrzéssel könyörtelenül ki kell szűrni azokat a termelőket, akik a mind nagyobb haszon érdekében - embertársaik egészségét sem kímélve - túlzásba viszik a műtrágyázást. Ennek az intézkedésnek köszönhető, hogy nálunk ma már csakis laboratóriumban kivizsgált és Rifogástalannak talált zöldségfélék kerülhetnek felvásárlásra, illetve forgalmazásra. A Dunaszerdahelyi (Dunajs- ká Streda) járásban az agrokémiai vállalat szakembereit bízták meg a rendszeres laboratóriumi ellenőrzéssel. Kornfeld Tibor mérnökkel, a vállalat agrolaboratóriumának vezetőjével az utóbbi hónapok tapasztalatairól beszélgettünk.- Ma már minden nagyüzemi kertész és háztáji termelő tisztában van azzal, hogy a növényvédő szereken kívül a nitrogénműtrágyákkal is elővigyázatosan kell bánni, mert a laboratóriumi elemzés kimutatja a vétett hibákat. Milyen tapasztalatokat gyűjtött a szakember a minták elemzése során?- Most már elégedettek vagyunk a minőséggel, de az ellenőrzésre hozott első, kora tavaszi minták elemzése döbbenetes eredményeket adott. Egy-egy mintában néha az engedélyezettnél kétszer-háromszor több volt az emberi szervezetre káros vegyi anyag. Az első félévben a mezőgazdasági üzemek részére 97 zöldségmintát elemeztünk s 8 esetben kellett a nagy nitráttartalom miatt leállítanunk a szállítást, illetve elodázniuk a termelőknek a betakarítást. Hasonló volt a helyzet a kertészkedőknél: az ellenőrzött 8297 mintából 350 minősült elfogadhatatlannak. Főleg a korai paprikával, a kelkáposztával és a fejes salátával volt baj, de több esetben a karfiolban, a retekben, a csomózott sárgarépában, a salátauborkában és a karalábéban is a megengedettnél jóval több nitrátot találtunk. A fólia alatt hajtatott zöldségfélékre általában jellemző a nagyobb nitráttartalom. A termésben felhalmozódó nitrátok mennyisége sok tényezőtől függ. így például a légkör szennyezettségétől, az öntözővíz vegyianyag-tartalmá- tól, a zöldtrágyázástól és az istállótrágyázástól, és természetesen a műtrágyázás szakszerűségétől. A problémát az okozza, hogy a növények az eltérő külső tényezők hatására aránytalanul bontják le a felvett nitrátot. Például a fogyasztási érettség előtt vagy tartósan borús, csapadékos időben szedett termények általában sok nitrátot tartalmaznak, tehát fogyasztásra alkalmatlanok.- A tapasztalatokból kiindulva, mit tanácsol a termelőknek a jövőre nézve?-A kertészkedöknek előnyben kellene részesíteniük a könnyű homoktalajokat, ugyanis az ilyen területekről hozott minták rendszerint kevesebb nitrátot tartalmaztak, mint a nehéz talajon termelt zöldségfélék. Sok problémának elejét lehetne venni, ha a termelők a nitrogéntartalmú műtrágyákat a laboratóriumi talajvizsgálat eredményeinek ismeretében adagolnák. Bizonyítottan téves az a nézet, hogy a felhasznált műtrágyák mennyiségének találomszerű növelésével növelni lehet a terméshozamot. Sőt! A túladagolt nitrogén bizonyos küszöbértéken túl terméscsökkentő hatású.- Az imént említette, hogy a nagyobb nitráttartalom főleg a hajtatott zöldségfélékre jellemző. Miért?- A szabadföldi növények több fényhez jutnak, így gyorsabb az anyagcseréjük, tehát nem halmozódik fel bennük annyi nitrát. A hajtatott zöldségféléket napos időben kell szedni, amikor kevesebb káros anyagot tartalmaznak.- Egy kényes kérdés: mi történt, ha az ellenőrzött mintában a megengedettnél több nitrátot találtak? /- Természetesen nem adtunk engedélyt az értékesítésre. A termelőknek azt tanácsoltuk, néhány nap múlva hozzanak újabb mintát. Ha még akkor is sok volt a nitrát, akkor a nagyüzemnek is meg a háztáji kertészkedőnek is meg kellett várnia, amíg naposabbra fordult az idő és felgyorsult a növényzet anyagcseréje. Voltak, akik éjjel-nappal világítottak a fóliaházban, csakhogy szállíthassanak a tervezett időpontban. Rendszerint megkérdeztük a termelőket, hogyan adagolják a műtrágyákat, de többnyire tiltakoztak a szakmai hozzáértésük megkérdőjelezése ellen. Jó néhány esetben többszöri laboratóriumi vizsgálat ellenére sem adhattuk ki az értékesítéshez szükséges engedélyt. Persze, mostanában már nem is nagyon kérik a felvásárlók a laboratóriumi elemzés eredményét tartalmazó igazolást. Ez nem abból következik, hogy kevés a zöldség, tehát mindegy milyen, hanem abból, hogy nyár van és ilyenkor általában minimális a nitráttartalom.- Azon túlmenően, hogy a maga módján hozzájárult egészségünk védelméhez, mit könyvelhet el siker gyanánt a szakember?- Bízok abban, hogy az idei tanulságokból a nagyüzemek és a kertészkedők egyaránt levonják a következtetéseket s a jövőben alaposan fontolóra veszik, hogy mikor és mennyi műtrágyát használjanak, mikor szedjék és kínálják megvételre az árujukat. Ha ennyit elérünk egy év alatt, akkor érdemes volt a kora tavaszi főidényben olykor napi ötszáz-hatszáz minta elemzésével bajlódni. Persze, még előttünk az ősz, és a télire szánt sárgarépában, petrezselyemben és zellerben ismét bőven lehet nitrát, ha , a termelő megfeledkezik a szakszerűségről, illetve a betakarításra vonatkozó útmutatásokról. SZITÁS GABRIELLA Kornfeld Tibor mérnök Beata Behrová mérnöknővel megbeszéli az elemzés eredményét (Fogas Ferenc felvételei) A Milex nemzeti vállalat galántai (Galanta) üzeme a termelési feladataikat példásan teljesítő tejipari üzemek közé tartozik. Az itt készült Sunka, Kaskaval, Pol'ovník és Váh párolt sajtok ismertek és közkedveltek a fogyasztók körében. A tervfeladatok teljesítéséből és az.üzem termékei minőségének javításából nagy részt vállal a sajtgyártó részleg 14 fős, és a sajtkezelő részleg 16 fős szocialista munkabrigádja.-A sajtgyártó részlegen 1972-ben alakult meg a szocialista munkabrigád - mondta egyebek között Katona Margit művezető, aki ma a sajtkezelö részleg brigádjának krónikáját vezeti. - Harmincán voltunk, s a szervezkedéssel mindenekelőtt az volt a célunk, hogy jó példát mutatva, az üzem többi dolgozóját is még nagyobb teljesítmények elérésére - és természetesen a minőség javítására - ösztönözzük. Hogy jól dolgoztunk-e? Ennek bizonyítékául talán csak annyit említenék, hogy 1981-ben valamennyien megkaptuk a brigádmozgalom aranyjelvényét. Tizennégy éven át Somogyi Vera állt a jól összekovácsolódott dolgozókollektíva élén. Harmincöt éve dolgozik a szakmában, s példás helytállásával kiérdemelte ,,A tejipar érdemes dolgozója“ kitüntetést. Ö így nyilatkozott:- Jót és rosszat közösen vállalva, azért kapcsolódtunk be a mozgalomba, hogy a legmagasabb fokú szocialista munkaverseny mozgósító erejét is a feladatok teljesítésének szolgálatába állítsuk. Nem volt könnyű dolgunk, hiszen akkoriban a sajtgyártás még nem volt gépesítve. Mégis helytálltunk, s a dolgozókollektíva legjobbjai három év múlva átvehették a brigádtagoknak adományozott jelvény bronzfokozatát. Két évvel később jött az ezüstfokozat, a brigád fennállásának kilencedik évében pedig az aranyjelvényt is a mellünkre tűzték. . Az „aranybrigád“ tavaly két kisebb kollektívára oszlott. A sajtgyártó részlegen működő munkabrigádot Balogh Judit vezeti, a sajtkezelőket tömörítő kollektíva élére pedig Mária Gal- bavát választották meg. A szocialista brigád ketté oszlott ugyan, ám a cél továbbra is közös: hiánytalanul teljesíteni a feladatokat, megőrizni és lavítani az üzem termékeinek minőségét. Igaz, a munkafeltételek az évek során megváltoztak, a korszerű gépek könnyebbé tették az emberek munkáját, viszont a fejlődéssel párhuzamosan a feladatok is igényesebbek lettek. És nem csupán azért, mert az üzem exportra is termel, hanem azért is, mert a belföldi piac, a hazai fogyasztók is mindinkább igénylik a választékot és a kifogástalan minőséget.- A sajtgyártó részleg korszerűsítésén dől-, gozunk - említette Balogh Judit -, így most naponta csak 4,5 tonna sajtot készítünk. Ha majd teljes kapacitással dolgozhatunk, akkor ez a mennyiség 6 tonnára nő, vagyis az évi 300 tonna párolt sajt szállítására vonatkozó exportfeladatunk teljesítése mellett a belföldi piacra is többet adhatunk az üzem keresett termékeiből. Oláh Gyula- így füstöljük a sajtot - mutatja Katona Margit (A szerző felvétele) A mezőgazdasági vállalatok országszerte sokféle módját kipróbálták már az erkölcsi és anyagi ösztönzésnek, hogy aratás idején a lehető legjobb munkára serkentsék dolgozóikat. Az Abaújszinai (Sena) EfszÖtletes megoldás ben az idén nyáron merőben újszerű megoldást választottak.- Éveken át diákokat alkalmaztunk a szemveszteség ellenőrzésére - mondta Szendrei István, az üzemi pártalapszerve- zet elnöke. - Rendszeresen ellenőrizték a kombájnok munkáját s az eredményekről folyamatosan tájékoztatták a csoportvezetőket. A csoportvezetők beszámoltak az ágazatvezetőnek, az pedig informálta az elnököt. Csak ezt követően született döntés a gépek tökéletesebb beállítására vagy a haladási sebesség csökkentésére. A túl bonyolult, de kevés haszonnal járó ellenőrzési forma helyett az idén egyszerűbbet választottunk. A kombájnosok között aratás előtt kiosztottunk 20-20 darab, egyenként 50 korona értékű zsetont. Ezeket aratás végeztével a kombájnosok beválthatták a pénztárban. Már tudniillik annyit, amennyi kinek-kinek megmaradt aratás végére, ugyanis a rossz munkáért minden alkalommal egyet-egyet azonnal elvettünk tőlük. A szemveszteséget az idén már természetesen nem diákok ellenőrizték, hanem a növénytermesztési ágazat vezetője. Ő pedig nem húnyt szemet a hanyag munka fölött, hiszen maga is érdekelt volt a beta-, karítási veszteség csökkentésében. A kom- bájnosoktól visszavett zsetonok darabjáért tíz koronát kapott anyagi ösztönző gyanánt. A szövetkezet vezetői úgy nyilatkoztak, hogy az újszerű megoldás beváltotta a hozzá fűzött reményeket. Hiába volt folyamatos az ellenőrzés, korábban soha nem végeztek olyan jó munkát a kombájnosaik, mint ezen a nyáron. Iván Sándor Szabó Mária kiszedi az egy napig sós fürdőben áztatott sajtokat
