Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-10 / 27. szám
EREDMÉNYEK ÉS HIÁNYOSSÁGOK A TUDOMÁNYOS-MŰSZAKI FEJLESZTÉS MÉRLEGE A DUNASZERDAHELYI JÁRÁSBAN A dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) járási pártbizottság legutóbbi plénumülésén a CSKP KB 5. és az SZLKP KB ülésén elfogadott határozatok szellemében értékelte a tudományos-műszaki fejlesztésben elért eredményeket és meghatározta a feladatokat. Az elnökség beszámolójában a CSKP KB 1983. évi 8. ülése után kidolgozott járási intenzifikációs programot vette alapul. Megállapította, hogy az elért eredmények mellett a tudományos-műszaki haladásban számottevő hiányosságok is vannak. Ezek pótlására a pártalapszervezetek többségében a CSKP KB 5. ülését követően már megtették az első lépéseket: önbírálóan elemezték eddigi munkájukat és összegezték a teendőket. A beszámolóban ismertetett tények alapján leszögezhetjük, hogy a minden részletre kiterjedő önbíráló elemzésekre az üzemek többségében valóban szükség van. Amíg ugyanis az egyik oldalon 1983-1986 viszonylatában 24.8 százalékkal nőtt a saját termelési érték, 15.8 százalékkal lett nagyobb a munkatermelékenység, bővült a piaci termelés, a munkaidő kihasználásának aránya pedig 1,4 ponttal javult és elérte a 88,5 százalékot, addig a minőségi mutatókban és a termékfelújításban a kitűzött célokat nem sikerült elérni. Az említett időszakban az ipari ágazatban (az élelmiszeripart kivéve) az I. minőségi osztályba sorolható termékek részaránya 27,1 százalékról 25 százalékra csökkent. A helyzet az idén tovább romlott, 1987 első negyedévének végén az I. minőségű termékek részaránya 21,8 százalék volt. Az új termékek minőségi besorolásánál az arányok még ennél is rosszabbak. Néhány üzem példája bizonyítja, hogy lehet ezt jobban is csinálni. A Bratislavai Nemzetközi Nőnap Vállalat illésházi (Novy 2ivot - Eliasov- ce) üzemében a tavaly gyártott 42 termék kivétel nélkül I. minőségű volt. Jó példát mutatnak az ipari szövetkezetek üzemei, elsősorban a Kozatex somorjai (Samorín) részlege. Termékeik közel száz százalékban az I. minőségi osztályba tartoznak. Ezzel viszont lényegében a példatár ki is merült, mivel a további ipari üzemek közül már csak a Holiői Len- és Kendergyárak dunaszerdahelyi üzemében mutatnak ki I. minőségű terméket. Csak emlékezésképp, olyan üzemek maradnak ki a sorból, mint például a Tesla és a Nehézgépipari Vállalat dunaszerdahelyi üzeme, az Ister Járási Ipari Vállalat, és a járási szolgáltató vállalat. Az élelmiszeripari üzemek termékfelújítási tervüket teljesítették, sót túl is szárnyalták, a mennyiségi mutatóknak tehát maradéktalanul eleget tettek. Azt, hogy milyen minőségben, nem tudtuk meg, mivel a beszámoló ezt nem részletezte. A minőség mellett az újitómozgalom és a komplex szocialista racionalizáció is olyan terület, amelyekre a jövőben az üzemek gazdasági vezetőinek és a pártalapszervezetek tisztségviselőinek jobban oda kell figyelniük. Amint az összegezésből kiderült 1983-hoz viszonyítva a következő két évben az újítótevékenység bővült, de 1986-ban már csökkent. Párhuzamosan az elfogadott újítások gyakorlati alkalmazásában is visszaesés volt, bár a négy év alatt elért 81 százalékos hasznosítási arány jónak mondható. Viszont, ha figyelembe vesz- szük, hogy a dolgozóknak csak 6-9 százaléka újít rendszeresen, elképzelhetjük azt a hatalmas tartalékot, ami a műszaki alkotókedv megerősítésében rejlik. A feladat nehéz, de a felelős vezetők megfelelő hozzáállásával, a felületesség és a nemtörődömség megszüntetésével teljesíthető. A komplex racionalizácíós brigádok tevékenységében a stagnálás megszűnt, és ez reményt ad a további fejlődésre. A komplex brigádok tagjai tavaly összesen 42, brigádonként átlagosan 1,3 tematikus feladatot oldottak meg, tartalékok tehát még itt is vannak. A mezőgazdasági termelést értékelve a beszámoló előbb összegezte a járási eredményeket, majd megállapította, hogy a további fejlődés csakis az intenzifikációs tényezők, valamint a legújabb tudományos-műszaki ismeretek széles körű gyakorlati alkalmazásával lehetséges. A feladatok között a rendszergazdálkodás kiszélesítését, a termőföld még jobb hasznosítását, a talaj termőerejének ésszerű fokozását, és a tudományos ismereteken alapuló öntözést említette a beszámoló. Pozitívan értékelte a nö- vénynemesítö állomások munkáját és a termálvíz-hasznosítási programot. Megállapította, hogy a tudományos ismeretek lassan érvényesülnek a cukorrépa termesztésében (1986-ban termelési tervét csak három mezőgazdasági üzem teljesítette), a gyümölcstermesztésben javítani kell a minőségi mutatókat, a zöldségtermesztésben pedig nem hasznosítják kellő mértékben a rendszergazdálkodás előnyeit. A feladatok az állattenyésztés szakaszán is igényesek, teljesítésük a nemesítési program tervszerű továbbvitele és az ésszerű takarmányozás általánossá tétele mellett megköveteli a legújabb tudományos ismeretek nagyüzemi alkalmazását, többek között az embrióátültetést és a vemhesség korai felismerését lehetővé tevő ultrahangos vizsgálatok alkalmazását. A beszámoló mezőgazdasági része csak általánosságban értékelt, így nem derült ki, hogy melyek azok a mezőgazdasági üzemek, ahol a gazdasági vezetők és a pártbizottság tagjai nem állnak hivatásuk magaslatán, az intenzifikációs programnak nem szentelnek kellő figyelmet, vezetői beosztásukból adódó jogaikat és lehetőségeiket nem a lényeges területekre összpontosítják. Ilyen összefüggésekben nemcsak egyes üzemek, hanem kommunista elnökök, igazgatók és más gazdasági vezetők, valamint pártelnökök nevét is meg lehetett volna említeni, hiszen amint a vitában kiderült, a járás nem teljesíti sem a tej, sem a sertéshús eladási tervét, és a takarmánykészletek is hiányosak voltak. A vitában a plénumtagok közül kilencen szólaltak fel. Közülük elsősorban négy felszólalást emelünk ki. A Légi (Lehnice) Efsz elnöke saját eredményeik egyoldalú részletezése helyett azt elemezte, hogy a tudományos-műszaki fejlesztésben milyen alapelvekhez igazodnak. A szövetkezetben íratlan törvény, hogy aki bármilyen szinten irányít, az a tudományos- műszaki haladásért is felelős, a gazdaságosság és a hatékonyság növelése pedig mindenki feladata. Helytelen, ha egy üzemben a fejlesztésben csak a külső segítségre várnak. Ha az késik, sok minden saját erőből is pótolható, csak megfelelő kezdeményező szellem kell hozzá. Az pedig, hogy ez milyen mértékben érvényesül, elsődlegesen az üzemen belüli irányítástól és szervezéstől, valamint a munkadíjazás ösztönző erejétől függ. Az Isterben dolgozó plénumtag a beszámolóban elmarasztalt üzemek képviselőjeként kért szót, és a jobb munkaeredmények elérését nehezítő objektív okok mellett önbírálóan a szubjektív okokról is szólt. Szavai bizonyították, hogy az Isterben dolgozó kommunisták már számba vették tartalékaikat, nem magyarázták a hiányosságokat, hanem keresik a javítás lehetőségeit. így tesznek a Hydrostav építő- vállalat gabőíkovói üzemében is. Az üzem igazgatója elmondta, hogy új, korszerű technológiai eljárások alkalmazásával és a dolgozók széles körű kezdeményezésével a tervteljesítésben fennálló lemaradást június végéig pótolják. A komplex szocialista racionalizáció feladatainak teljesítésében a beszámoló követendő példaként említette a Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat dunaszerdahelyi részlegét. Az igazgató vitafelszólalásából kitűnt, hogy eredményeiket átgondolt és tervszerű munkával érik el. Nemcsak a fejlesztés műszaki feltételeit biztosítják, hanem arra is gondolnak, hogy a haladás egyik legfőbb tényezője az ember. Kezdeményez, ha erre anyagiakkal is ösztönzik, újít, és kiveszi részét a komplex racionali- zációs brigádok munkájából, ha látja, hogy igyekezetének eredményeit megbecsülik. A másik oldalon viszont annál visszahúzóbban hat, ha csak azért állnak az autóbuszok, mert hiányzik egy-egy fogaskerék vagy csapágy, mivel a szállító vállalat késve tesz eleget a megrendelésnek. Pótolnivaló, megoldásra váró probléma tehát akad bőven. így csak helyeselni lehet, hogy a plénumülés megállapításait és határozatait az érdekelt gazdasági vezetőkkel ágazatok szerint is megvitatják. A tudományos-műszaki haladásban kitűzött feladatokat ugyanis kivétel nélkül és minden üzemben teljesíteni kell. EGRI FERENC M iben rejlik ma egy gazdasági vezető felelőssége? Nem kívánunk tőle túlságosan sokat? Hogyan értelmezik a vállalati és üzemi igazgatók feladataikat a XVII. pártkongresszus határozatainak a teljesítését illetően? Ezekről a kérdésekről beszélgettünk Jaroslav Kubínek elvtárssal, a CSKP Pardubicei Járási Bizottságának vezető titkárával.- Nem szeretnék általánosítani, de távolról sem merném azt mondani, hogy minden kommunista gazdasági vezető tisztában van a kongresszusi határozatok lényegével, és mindent megtesz, hogy az ott megfogalmazott gondolatok kellő visszhangra találjanak, mindenekelőtt a saját köreikben.- Vagyis nehézkesek? Mi ennek az oka?- Nemcsak nehézkességről van szó. Több okot lehetne említeni. Például a mindeddig bevált módszerekhez való ragaszkodást. Sokan nemigen merik vállalni a konfliktust, s így látszatra minden rendjén is megy. Hogy aztán a valóságban hogy festenek a dolgok, más kérdés. Hangsúlyozom: járási pártbizottságunk egyértelműen leszögezte, hogy a tetteket, nem pedig a szavakat fogja értékelni, a gazdasági vehetőnek a párttal és az általa vezetett közösséggel szemben tanúsított felelősségtudatát. Ez a társadalmi érdekek tiszteletben tartásában tükröződik, még akkor is, ha esetleg a vállalat számára remélt eredmény emiatt egy ideig várat magára. Csak ilyen szemlélet teszi lehetővé, hogy a vezetők tovább lássanak az épp folyó tervidőszak végénél - amely döntő fontosságú a prémiumok szempontjából s tekintettel legyenek a dolgozók egyéb érdekeire is: az utóbbiak- Bizonyára konkrét esetre gondolsz. Melyikre?- A Pardubicei Gázvezeték-építő Vállalatra, amelynek hatásköre túlterjed a járás, sőt a kerület határain is, valahogy nem figyeltünk eléggé oda. Tehát mi is hibásak vagyunk abban, hogy a valóságosaknál jobb eredményeket könyvelhetett el, sőt a szocialista tulajdon védelmével kapcsolatos alapelvek durva megsértése is - amelynek következtében végül június 1-jén leváltották az igazgatót - részben ezért történhetett meg. Azóta újabb vizsgálat is indult, s ennek átfogó javulást kell eredményeznie. Véleményünk szerint nem kevésbé súlyos és demoralizáló a tervvel való ügyeskedés, például teljesítésének félévről félévre való halogatása. Ez ugyanis különféle egyéb spekulációkra ad alkalmat. A prelouci Teslában például többmillió korona értékű áru előállítása tolódott át az első félévről a másodikra. Persze itt meg kell említeni az anyag- és gépellátásban tapasztalható súlyos hiányosságokat is. De hol a garancia a bratislavai vezérigazgatóságtól arra, hogy ezek a második félévre megszűnnek? Sehol. Nézetem szerint mindezek csupán elegáns előkészületek a tervszámok lefaragására. És újra a gazdasági vezetők párttal Változások gondokkal A FELELŐSSÉGET NEMCSAK HIRDETNI KELL ugyanis gyakran egész életüket az illető vállalathoz kötik.- Mindaz. amit most mondtál, tükröződött a káderek átfogó értékelésekor is?- A járásban ez a felmérés egyértelműen eredményes volt. Minden szinten átgondoltan láttak hozzá. Az értékelés elenyésző számú kivételtől eltekintve igazságos volt, és semmit sem hagyott homályban. Minden egyéb szempontot félretettünk. Csaknem húsz elvtársat csupán feltételesen hagytunk meg tisztségében, s nem keveset közülük így is csak azért, mert nem volt megfelelő felkészített kádertartalék helyettük. Néhá- nyan azóta már távoztak is közülük.- Gondolod, hogy az ilyen átmeneti megoldás jó a gazdasági mechanizmus tervezett átalakításával kapcsolatos feladatok szempontjából?- Ezt nem állítom. De nem mindig egyedül az igazgató tehet arról, ha vállalata nem kellően eredményes. A szállítói-megrendelői kapcsolatok terén például nem csökkennek, hanem éppen ellenkezőleg: növekednek a nehézségek. Én a fogyatékosságok határozott felszámolása mellett vagyok. Az illetékes pártszervnek azonban mélyen meg kell róla győződve lennie, hogy valóban a szóban forgó vezető a hibás, mielőtt radikális lépéshez folyamodnék. Egy kisebb botlás nem döntheti halomra hosszú évek munkájának az eredményeit. Ilyenkor adunk neki még egy lehetőséget. Csak ha ezt követően sem állja meg a helyét, kell tisztségéről lemondania. Járásunkban kissé elhanyagoltuk az arra alkalmasaknak vezetői feladatok ellátására való felkészítését, s ez megbosszulta magát. A hibából tanultunk, még egyszer nem követhetjük el. Az említett ideiglenes megoldások egy része ezért van.-Az utóbbi időben egyes vállalatoknál tapasztalható volt a gazdálkodási eredmények kozmetikázása.- A népi ellenőrzési bizottság ilyen jellegű megállapításokat tett a Kelet-csehországi Hőerőmű, a Pardubicei Mélyépítő Vállalat, valamint a Pardubicei Gázvezeték-építő Vállalat esetében, bár különböző súlyossági fokozatú „korrekciókról“ volt szó. A kivizsgálás hosszadalmas és munkaigényes folyamat. Mind gazdasági, mind pártvonalon folyik a történtek tisztázása. A vizsgálat eredményeivel megismertetjük a járási párt- bizottság tagjait, s különféle szerveinek a munkatársait is, és az alapszervezetektöl a jövőben következetes ellenőrzést várunk el. De mindemellett félúton megálltunk, mert nem jelöltük meg pontosan a javuláshoz szükséges intézkedéseket: ki mikor mit fog ellenőrizni, hogy pontos képünk legyen arról, mi változott meg a népi ellenőrzési bizottság beavatkozása nyomán. Most folyik mulasztásunk pótlása. A gazdasági eredmények meghamisítása nagyon veszélyes jelenség, gazdasági és erkölcsi szempontból egyaránt. Lényegében a vezetői tisztséggel való visszaélés. Sajnos, nagyon sok vezetőnk szokott hozzá az eredményeken való kisebb-nagyobb pozitív változtatáshoz. S ami különösen sok veszélyt hordoz: a készletek fiktív likvidá- ciójában való kölcsönös megállapodás már nem is tűnik számukra nagyobb kihágásnak. Megszokták, hogy itt-ott szépíthetnek a dolgokon, elvehetnek, hozzátehetnek. szembeni felelősségének és a kongresszusi határozatok megvalósításához való viszonyának kérdésénél vagyunk. Az ilyesfajta hozzáállás sem a fölöttes pártszerv, sem az illető pártszervezet számára nem fogadható el.- Bocsáss meg, de ki varázsolja elő az ideális megoldást?- Itt nem az ideális megoldásról, hanem a hiányosságoknak a prelouői Teslában és másutt való felszámolásáról van szó. Továbbá arról, hogy a vezérigazgatóságok nagyobb felelősségtudatot tanúsítsanak a vállalatokkal szemben. A Tesla esetében például a vezérigazgatóságnak nyilvánvalóan tudnia kell, mi ott a helyzet. A problémákat nem dobálhatja ide-oda. Nagyobb személyes elkötelezetség, a nehézségek leküzdése - mégpedig ott, ahol keletkeztek-: ez a megoldás! Nem az a célunk, hogy a pártszervezet átvállalja a gazdasági vezetőség feladatkörét. Ez nagy hiba lenne. De a feladatok jellege megköveteli, hogy a pártbizottságok megfeleljenek a velük szemben támasztott igényeknek, és az elnök feladata magaslatán álljon. A járási bizottság nagyra értékeli, hogy ily módon dolgozik a pardubicei Kelet-csehországi Vegyiművek üzemi pártbizottsága. Nemrég szemináriumot hívott össze, melynek egyetlen témája éppen az alapszervezetek munkájának hatékonysága volt. Valóban kritikus szellem volt tapasztalható. Az egyik alapszervezeti elnök arról beszélt, miért nem helyeznek akkora súlyt a CSKP KB 5. ülésén hozott határozatok teljesítésére, mint kellene. Az okot abban látja, hogy a párttagok alig tapasztalnak változást. Állításának alátámasztására a gazdasági vezetőknek a műszaki fejlesztés kérdéséhez való hozzáállását hozta fel. Erről ma naponta hallani, a gondok azonban nem oldódnak meg. Egyúttal felhívta az üzem többi alapszervezetének elnökét, hogy energikusáéban követeljék meg a vezetőktől a párthatározatok megvalósítását. S nekünk kötelességünk az ilyen fellépés támogatása és a kritika konstruktív irányba való terelése.- Nem kívánunk túl sokat a gazdasági vezetőktől?- Nem. Sőt még többet fogunk követelni a gazdasági mechanizmus tervezett átalakítása kapcsán. Vezetőjének rátermettségéről maga a kollektíva fog tanúságot tenni, elsősorban eredményeivel. Az igazgatóknak már ma foglalkozniuk kell vállalatuk jövőjének kérdésével: előre kell tekinteniük. Valószínűleg nem mindenki fogja közülük megállni a helyét. De a káderpolitikát nem fogjuk összekeverni a szociális politikával. Aki nem tud eleget tenni feladatainak, nem érti őket, vagy nem akar aktívan dolgozni megoldásukon, számíthat arra, hogy a kollektíva nem fogadja el ót. Egyébként a járásban mostanában új, tehetséges és távlati sikereket ígérő emberek kerülnek vezetői beosztásba. Hogy aztán az ismereteken és a szorgalmon kívül az elengedhetetlen politikai érettségről is tanúságot tesznek-e és munkatársaikkal is megfelelő viszonyt tudnak-e kialakítani, ez majd idővel megmutatkozik, és természetesen nagy felelősséget jelent számukra. VÁCLAV PERGL újsa 1987. VII
