Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-09-04 / 35. szám

I VÁLLALATI TÖRVÉNYTERVEZET A JAVASLATOKAT ÉS ÁLLÁSPONTOKAT Az ország más területeihez hason­lóan a Galántai (Galanta) járásban is nagy érdeklődést váltott ki az állami vállalatokról szóló törvénytervezet. Élénk viták keretében pártcsoportok­ban, pártalapszervezeti taggyűlése­ken és termeiési értekezleteken a munkások széles rétegei mondanak véleményt. A nézeteket és állásponto­kat a pártalapszervezetek a járási pártbizottságra küldik, ahol ezeket egy tizenegytagú munkacsoport összegezi és a felsőbb pártszervekhez továb­bítja. Vannak üzemek, ahonnan az egye­di javaslatok mellett kisebb-nagyobb kollektívák tagjai közösen küldik el észrevételeiket. A Trenőíni Szer­számgépgyár galántai üzemében a gazdasági vezetés és a pártalap- szervezet tisztségviselői saját terme­lési feladataik szemszögéből megvi­tatták a törvénytervezet egyes rendel­kezéseit és ezt követően Igor Fürdik, az üzem igazgatója, Ondrej Jung, a pártalapszervezet elnöke és Július Polák mérnök, igazgatóhelyettes kö­zösen küldte el álláspontját. Ebben mindenekelőtt kifejezik meggyőződésüket, hogy a törvényter­vezet életbe lépésével a népgazdaság irányításában alapvető változás törté­nik a gazdasági módszerek javára az adminisztratívakkal szemben. Ki­emelik az aktivitás és a kezdeményezőkészség megerősíté­sének fontosságát, és támogatják a szocialista demokrácia elmélyítésé­nek gondolatát. Egyetértenek a válla­latok szervezési struktúrájának terve­zett racionalizásával, amely a társa­dalmi termelés gazdaságilag ésszerű koncentrálásához és szakosításához vezet. Saját tapasztalataik alapján a vállalatok gazdasági versenyével kapcsolatosan szorgalmazzák a nem­zetközi munkamegosztás kiszélesíté­sét, elsősorban a szocialista integrá­ció elmélyítését. Konkrét javaslataik is vannak. A 9., 57. és 71. cikkellyel kapcsolatosan javasolják, hogy a vállalatok keletke­zésével, az alapítási lehetőségekkel, valamint az alapító jogaival és köte­lességeivel kapcsolatosan törvénye­sítsék a „lentről“ való kezdeménye­zést. Az 57. cikkely ezzel ugyan foglal­kozik, de a törvénytervezetben és an­nak indoklásában sincs szó arról, hogy az üzem vagy részleg önállósu­lási szándékát milyen feltételek mellett és módon válthatja valóra. A 71. cikkelynél azt is megjegyzik, hogy pontosítani kellene a „vállalat alapítójának" fogalmát. Mégpedig e cikkely harmadik, illetve negyedik bekezdésével kapcsolatosan, amely az alapító jogait és kötelességeit rész­letezi. Szerintük, amennyibe az alapí­tó a jelenlegi minisztériumi szint lesz, a komoly problémák megoldására és a gazdasági tevékenység megfelelő ellenőrzésére nem jut ereje. Végül a 2. cikkely második bekezdésével kap­csolatosan javasolják, a „gazdasági és szociális fejlődés" tartalmának pontos meghatározását. A járási pártbizottságra már augusztus közepéig is számos további észrevétel és javaslat érkezett. Az ezek osztályozásával és feldolgozá­sával megbízott politikai dolgozó sze­rint a tömegesebb jelentkezéseket az elkövetkező hetekben várják. Az egyes üzemekben ugyanis e napok­ban tartják a politikai-gazdasági aktí­vaértekezleteket, amelyek után a tör­vénytervezetet egyéb fórumokon is megvitatják. Az eddig beérkezett ja­vaslatok alapján egyértelmű, hogy a vállalati törvény tervezetét a munká­sok mindenütt pozitívan fogadták, és gbndos tanulmányozás után nagy fe­lelősségtudattal formálják nézeteiket és javaslataikat. Meggyőződésük, hogy észrevételeikkel a gazdasági és szociális fejlődés és az átalakítás fo­lyamatának meggyorsítását szolgál­ják, s ennek érdekében a kezdemé­nyezés új lehetőségeit is keresik. Az észrevételekből találomra ki­emelt példák teljes egészében a fenti­eket igazolják. A Járási Lakásgazdál­kodási Vállalatból érkezett javaslat például az ellenőrzés rendszerének egyszerűsítését szorgalmazza. Csak feleslegesen szaporítja a gazdasági ügyek irányításával megbízottak gondjait, ha ugyanazt a tevékenységet az év folyamán különböző intézmé­nyek ellenőrzik és jelentéseket kér­nek. -A Járási Ipari Vállalatból a saját gyakorlatuk és tapasztalataik alapján javasolják az anyagi-műszaki ellátás rendszerének felülvizsgálását, és egy­ben az árképzéssel kapcsolatos prob­lémákra is felhívják a figyelmet. A költ­ségvetési befizetésekkel és adókkal összefüggésben felteszik a kérdést, hogy ezek nagysága előre meghatá­rozott-e, vagy a bevétel részarányával kifejezett összeg lesz-e? Elsősorban az elvonások nagyságára kiváncsiak a Járási Építőipari Vállalatban is. Kér­déseket tesznek fel a vállalat irányítá­sával és érdekeinek védelmével kap­csolatosan, és szorgalmazzák a meg­rendelői-szállítói kapcsolatokra vonat­kozó szigorú előírásokat. A már emlí­tett területeken túl több hozzászólás­ban részletesen elemzik és hangsú­lyozzák a párt vezető szerepének fon­tosságát, többek között a káderután­pótlással kapcsolatosan. A teljesség igénye nélkül készített áttekintésből egyértelműen adódik, hogy amennyiben a vállalati törvény tervezetével kapcsolatosan felmerül aggodalom, az csak a végső ered­ményre vonatkozik. Általános igény, hogy a folyamatot sikerüljön követke­zetesen véghezvinni. EGRI FERENC ^bbb^^ *^bbb^ *^b KISVÁROSBÓL A NAGYVILÁGBA... Tartós fogyasztási cikkek tartozékai • Sportszerek, korongok exportra • Termékek a járműiparnak Annak ellenére, hogy általában egy-egy nemzetközi vásárt - így pél­dául Bratislavában az Inchebát - na­gyon sokan megnéznek, nem mind­egyik termékcsoport nyújt különösebb látványt a nagyközönség részére. Az idei Inchebán is megfigyelhettük, hogy a vásárlátogatók jelentős része az aranyéremre javasolt egyes termékek mellett szinte közömbösen ment el, ellenben nagyon sokan megszemlél­ték például a műanyagokból készült használati cikkeket. Amikor a Dőlné Vestenice-i Gumi­gyár standja előtt haladtak el a látoga­tók, aránylag többet időztek az ott kiállított termékek előtt. Tették ezt an­nak ellenére, hogy a bemutatott ter­mékek nem mindegyike volt látvá­nyos. Voltak köztük olyanok, amelyek­ről aligha feltételezhették, hogy eset­leg a háztartásban is alkalmazhatók. Aki közelebbről is meg akart ismer­kedni a kiállított termékekkel és a vál­lalat gyártási programjával, annak Ro­man Kazík, a gyár műszaki szolgálta­tási osztályának vezetője alapos tájé­koztatást nyújtott. Mi akkor arról kér­deztük, hogy miként lehetne a kiállított termékeket „osztályozni"?- Tulajdonképpen három olyan fő területe van a gyártási programnak, amelyek szinte egyenrangúak, mégis az építőipar számára készülő préselt- gumi-készítményeket sorolnám az el­ső helyre. Ezt követik az autóipar számára fontos, - az iméntihez egyébként hasonló funkciójú - tarto­zékok gyártása, de külföldi hírnevün­ket a sportszereknek, elsősorban a korongoknak köszönhetjük. Ezeket a világ valamennyi olyan országába exportáljuk, ahol a jégkorong a kedvelt sportok közé tartozik. • Akkor talán részletezhetnénk a három gyártási területet, kezdve a legfontosabbal...- Az építőipar számára préseltgu- mi-szigeteléseket gyártunk. Vannak olyanok, amelyek a fémvázas nyílás­zárókhoz készülnek, az ablakok és ajtók üvegezését veszik körül, hő- és hangszigetelésre szolgálnak. Ezenkí­vül olyan préseltgumi-szigetelést is gyártunk, amivel a panelházak egyes elemeit szigetelik oly módon, hogy az egymáshoz illesztett panelok közé préselik. Ez hang- és hőszigetelésre egyaránt szolgál. • A második helyen az autóipart említette.- Hasonló célt szolgálnak ezek a termékeink is. Mindenütt, ahol két nem stabilan rögzített felület érintke­zik, az általunk készített préseltgumi- szigeteléssel illesztik egymáshoz őket. Elsősorban az ablakokat rögzítik így. A Mladá Boleslav-i Autógyárnak már eddig is készítettünk ilyen termé­keket, és a továbbiakban az új Skoda személygépkocsi - az S 781 -es - is a mi szigeteléseinkkel készül. Ha már a járműiparról szóltam, akkor meg kell említenem a Tatra tehergépkocsikat, valamint a Karosa autóbuszokat is, de az exportra készült csehszlovák moz­donyok és vasúti kocsik ablakszigete­léseit is mi gyártjuk. Nem említettem az imént a tartós fogyasztási cikkek közül az automata mosógépeket, amelyek gumitartozékait ugyancsak mi készítjük a popradi Tatramat válla­lat részére. Ezenkívül az egészségügy számára is gyártunk különböző kisebb cikkeket, például a szemcseppekhez az „adagolót". • A világhírnevet viszont elsősor­ban a sportszerek jelentik.- A jégkorongsport számára készü­lő korongokat - bármennyire is megle­pően hangzik - a sportág őshazájába, Kanadába és az USA-ba is exportál­juk. Persze, nemcsak oda, hanem mindenhová, ahol ezt a sportágat isme­rik. Legutóbb például a bécsi világbaj­nokságon is ezekkel a korongokkal játszottak, összesen évente mintegy 2 millió korong készül a gyárban, s eb­ből másfél milliót exportálunk. Általá­ban valamennyire rápréselünk valami­lyen emblémát - a megrendelők kí­vánsága szerint. Gyártunk ezenkívül korcsolyavédőket, diszkoszt, expan­der néven ismert erősítő eszközöket is, amelyeknél a rugókat gumiszálak helyettesítik. • Manapság, amikor az egyik leg­fontosabb kérdés mindenütt a műsza­ki fejlesztés, miképpen valósul ez meg egy kisváros vállalatánál?- Mi tulajdonképpen már túl va­gyunk a nehezén. Korszerűsítettük a gyárat, korszerű gépsorokon készül­nek a préseltgumi egyes változatai. Tekintettel arra, hogy a gumiipari ada­lékanyagok gyártása terén az utóbbi időben Csehszlovákia nagyhatalom­má vált, új termékeink minőségi szem­pontból sokkal jobbak, tartósabbak lesznek, mint eddig, amelyek - mel­lesleg ezidáig is elbírták az összeha­sonlítást a világpiacon. Így újabb kivi­teli lehetőségeink nyílnak az iparilag fejlett országokba is. Tekintettel arra, hogy a 12 méternél hosszabb autóbu­szok gyártásában a budapesti Ikarus- gyár világelső, általuk mi is kikerültünk a világpiacra. Az erről szóló szerző­dést éppen az Incheba alkalmával sikerült aláírni. A minőségellenőrző vizsgálatokat a magyarországi szak­emberek már korábban megkezdték. Az elmondottakból tehát az követke­zik, hogy módunkba áll öregbíteni a csehszlovák vegyipar - s ezen belül a gumiipar - jó hírnevét a világban. MÉSZÁROS JÁNOS A Kelet-szlovákiai Vasmű dolgozói vállaratunk több mint negyedszázados fennállása alatt számtalanszor tanúbizonyságát adták annak, hogy értik szakmájukat, becsületesen dolgoznak és elismerést érdemlő sikereket érnek el a feladatok teljesítésében. Ez a sikersorozat a 8. ötéves tervidőszak második évében, az idén is folytatódik, amikor a vasmű árutermelésének az értéke meghaladja a 16 milliárd koronát. Ebből az év első felében 51,4 százalékot teljesítettek. Az első félévre tervezett exportfeladato­kat 101,2 százalékra teljesítették, ami szintén figyelemre méltó eredmény. Számos olyan üzemi kollektíva dolgozik a Kelet-szlovákiai Vasműben, amelyek az elért eredményekkel, pontosan végzett munkájukkal országszerte ismertté váltak. Ezek közé tartozik a meleghengerde is, ahol mindig történik valami, meghonosodik valamilyen haladó új módszer, születik olyan javaslat, módosítás, amely végül is jelentős gazdasági hasznot eredményez. Az igazság kedvéért azt is el kell mondani, hogy Stefan Király kandidátus személyében olyan nagyszerű szakember áll az üzem élén, aki kezdeményező példamutatásával hasznos cselekvésre sarkallja a meleghengerde minden dolgozóját. Általános elisme­rést kiváltó újításairól már lapunk hasábjain is beszámoltunk. Most azzal a céllal kerestük fel, hogy elbeszélgessünk vele az idei tervfeladatok teljesítésének eredményeiről, valamint arról, miként készültek fel a brigádrendszerű munkaszervezés és java­dalmazás teljes üzemi alkalmazására ez év július elejétől.- Nagy örömünkre szolgál, hogy a korábbi évekhez hasonlóan az idén is sikeres tervteljesítésról számolhatok be, bár a kemény tél bennünket sem került el, s az év elején igen nagy gondokat, termelési problémákat okozott - kezdte tájékoztatóját az üzemve­zető. - Az év eleji lemaradást már az első negyedév végéig sikerült pótolnunk úgy, hogy az első félév végéig csaknem 28 millió koronával túlteljesítettük a tervezett árutermelést.- Véleménye szerint miben rejlik üzemük tervteljesítésének folyamatos, szinte már tartós eredményessége?- Mindenekelőtt dolgozóink igyekezetében, céltudatos munká­jában, közös feladataink iránti őszinte érdeklődésében, az ezek­ből eredő személyes, csoportos tennivalók önzetlen vállalásában, az irányításban való részvételük magasabb formáinak érvényesí­tésében, az új haladó módszerek bevezetésére irányuló elkötele­zett törekvéseikben látjuk üzemünk sikereinek biztos alapját, bázisát. Ez a tudat bátorított fel bennünket arra is, hogy a vasmű­ben elsőként, a csaknem ezerötszáz embert foglalkoztató üzem­ben bevezessük ez év július elsejétől a brigádrendszerú munka- szervezést és javadalmazást.- Úgy gondolom, nem ment az egyik napról a másikra, alapos előkészületekre volt szükség.- Az előkészületek már évekkel ezelőtt elkezdődtek, s az 1985- ben megtartott üzemi pártkonferencia határozatainak szellemé­ben, elképzeléseink konkrét formát öltöttek. Egyébként erre irányuló döntésünknek több indítéka is volt. Mindenekelőtt tud­nunk kell, hogy üzemünk dolgozóira mind az idén, mind az egész tervidőszak folyamán nagyon igényes feladatok teljesítése vár. Például vállalatunk idei kezdeményező tervének feladataiból 40 r százalékot a mi üzemünk kollektívái teljesítenek. Annak érdeké­ben, hogy a kitűzött célokat elérhessük, nemcsak új szervezési­technikai módszereket kellett bevezetni, hanem feltétlenül meg kellett változtatnunk a dolgozók anyagi ösztönzésének a rendsze­rét is. Tekintettel arra, hogy a brigádrendszerű munkaszervezés és javadalmazás terén - amit üzemünk néhány munkahelyén már korábban bevezettünk - aránylag jó tapasztalatokra tettünk szert, alapos megfontolás után eldöntöttük, hogy a többi munkahelyen is, tehát az egész üzemben alkalmazzuk ezt a módszert.- Ebbeni döntésüket főleg mire alapozták?- Már évek óta arra törekszünk, hogy minden elgondolás, intézkedés üzemünk minden egyes dolgozójához időben eljus­son, hogy mindenki tudja, mi a feladata és annak teljesítése alapján milyen keresethez jut. Nagy előnyünk, hogy üzemünk dolgozói fegyelmezettek, feladataik teljesítésében következete­sek, véleményeik közlésében nyíltak, őszinték. Közös munkánkat a kölcsönös bizalom jellemzi, vezető és beosztott egymás mellett, egymást segítve dolgozik céljaink megvalósítása érdekében. Ez a biztosítéka annak, hogy a brigádrendszerú munkaszervezés és javadalmazás teljes bevezetését követően az eddiginél is jobb gazdasági eredményekre számíthatunk, s ennek arányában dol­gozóink jövedelme is javulni fog. A meleghengerde üzemben elért eddigi eredmények és a meg­alapozott távlatok alapján nincs joguk kételkedni abban, hogy az új feltételek közepette is tovább folytatódik az üzem kollektíváinak sikersorozata, s fokozódik a dolgozó emberek ebből fakadó elégedettsége. KULIK GELLÉRT ÚJ« 6 1987. IX. • Stefan Király mérnök, kandidátus, a me- leghengerde üzemvezetője Anna Feéková felvétele

Next

/
Oldalképek
Tartalom