Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-08-28 / 34. szám

TUDOMÁNY TECHNIKA Számok helyett vonalak MIRE JÓ A VONALKÓD? A termelésben és a kereskede­lemben már évek óta használatosak az áruszámozás (azonosítás) külön­féle módszerei, melyek az árukörfor­gás és tartalékok irányításának, fel­jegyzésének és ellenőrzésének megkönnyítésére irányulnak. A szabványosított számozási mód­szereket először az élelmiszeripari termékeknél kezdték használni. Az USA-ban keletkezett 1973-ban az UPC (Universal Product Code) rendszer, később 1977-ben jóvá­hagyták Európában az EAN (Euro­pean Article Numbering) vonalkódot. Mindkét rendszer alkalmas fogyasz­tási cikkek és szállítási csomagolá­sok megjelölésére. A megrendelé­seken, szállítóleveleken, árjegyzé­keken és számlapokon szereplő (azonosító) áruszámok, mint ismer­tető jegyek használatosak a gyártók és felvásárlók körében. A szabvá­nyosított árumegjelölés - Article Numbering - szabványosított szá­mok hozzárendelését jelenti az egyes árukhoz, árucsoportokhoz. A vonalkód használata kiküszöböli a nemzetközi üzleti életben előfor­duló nyelvi akadályokat. 1981 elején az EANA (European Article Num­bering Association) 13 tagországból állott. Az EAN kódot elfogadták Ja­pánban és Ausztráliában is. Egyéb­ként az UPC és EAN vonalkódok nagyon hasonlóak. A kódolásnak több előnye van nemcsak az eladásnál, de a gyártó cégek szempontjából is. Például a pénztári fizetés automatizálása, a gyorsabb kiszqlgálás, az üzleti veszteségek csökkentése, az árvál­tozások rugalmas követése, a pénz­tári blokk minőségi javulása (több adatot tartalmaz), a könyvelés és leltározás megkönnyítése, a vezető dolgozók jobb tájékozottsága, az egyszerűbb megrendelési rendszer, a pontos áttekintés (milyen árut, mi­kor, hol adtak el), a termelés, a rak­tározás, a szállítóeszközök haszná­lati tervezésének és a piacfelmérés­nek megkönnyítése szempontjából. ÍJ SZÓ 17 . Vili. 28. A kódolás módja Az EAN vonalkódrendszerben az árut 13 jegyű számmal jelölik, amely szám vonalkód alakban van feltün­tetve. A vonalkód összetevői: az első 2 számjegy jelöli az országot, a következő 5 számjegy a gyártó céget, ismét 5 számjegy a gyárt­mányt, terméket, az utolsó számjegy ellenőrző funkciót tölt be. Így a gyár­tó cégeknek elméletileg 99 999 gyártmányfajtája lehet. A vonalkódot világos és sötét párhuzamos sávok sorozata (sötét vonalak vagy oszlo­pok és világos térközök) alkotja. A kódot fehér keret veszi körül. Mindegyik számjegynek 7 egymás melletti modulus (terület) felel meg. Egy számjegy két sötét és két vilá­gos sávból tevődik össze, miközben egy sáv szélessége 1, 2, 3 vagy 4 modulus lehet. A szomszédos számjegyek modulusai folytatólago­san helyezkednek el egymás mel­lett. A kódszimbólum a számjegye­ken kívül egyéb vonalakat is tartal­maz: bal- és jobboldali védővonala­kat, (közép) választóvonalat, mely hosszabb. Az utolsó, ellenőrző számjegyet, amely csökkenti a hibás jelölés és olvasás veszélyét, a pénz­tári műveletnél használják ki. (A szá­mot elolvassák, s egy előre mega­dott algoritmus szerint az előző 12 számjegyből kiszámítják a tizenhar­madikát, melynek egyenlőnek kell lennie az ellenőrző számjeggyel. Ha nem egyenlők hibakijelzés történik.) Az EAN 45 jelet tartalmaz összesen. A számjegyek értelmezése, átalakí­tása is különféle algoritmusok alap­ján történik. A gyakorlatban 11 szab­ványosított nagyságú kód létezik, melyek megjelölése SCO, SC1, SC2,... SC10. Létezik 8 számjegyű, rövidített kód is, melyet a kis méretű csomagolásokon használnak. Eb­ben az esetben 2 hely adott az ország, 3 hely a gyártó cég, 2 hely a termék és 1 hely az ellenőrző számjegy megjelölésére. így egy gyártónak legfeljebb 99 különböző terméke lehet. A vonalkódról részle­tesebb tájékoztatást a DIN 66236-os nyugatnémet norma tartalmaz. (Az EAN kód koordinációs központja Kölnben van.) Hova kerül a jel A vonalkódok nyomtatását film­minták (EAN matricák) alapján külön erre szakosodott cégek végzik, me­lyeknél a termelést modern számító­gépek irányítják. A nyomtatásra ki­választott kód nagyságának megvá­lasztásánál figyelembe kell venni a reprodukciós technikákat, a nyom­tatás módját, a nyomtatási forma fajtáját és anyagát, a nyomtatási színt és természetesen a gép műszaki állapotát A nyomtatott jel minőségé­nek döntő kritériuma az olvasható­ság. Ebből a szempontból fontos a helyes szín kiválasztása is. A fel­használható sötét színek: a fekete, sötétkék és sötétzöld. Világos szín­képet alkotnak a sárga, narancssár­ga és piros. Legjobb színkombináció a fekete-fehér. Sokszínű szimbólium használata tilos. A sötét és világos vonalakat nem szabad felcserélni a nyomtatásnál. A vonalkód elhelyezése a csoma­golás alsó, hátsó részén vagy bal, alsó sarokban szokásos. A karton­dobozoknál az alsó lapon, de nem a hajtások, összetételek, illetve ra­gasztásokhoz közel. Félkemény 008976 071716 EAN vonalkód az áru azonosítá­sára vagy puha csomagolásnál a lapos, alsó felület használatos, fóliacsoma­golásnál pedig többször is feltüntetik a kódot. Használnak öntapadós sza­lagokat is. Vigyázni kell, hogy a szál­lítási kódok ne legyenek összeté­veszthetők a fogyasztási csomago­lás kódjaival. A leolvasás eszközei Azonosításkor az érzékelő (olva­só) berendezés fény- vagy lézer­megvilágítást bocsát ki. A sötét felü­let a fényt elnyeli a világos visszave­ri. A keskeny vonal a fényt rövidebb ideig nyeli el, mint a széles. Az érzékelő berendezésbe visszaérke­ző analóg jeleket digitális jelekké alakítják át. A tulajdonképpeni érzékelő kétfé­le lehet. A fényceruza vagy más néven fénytoll, amely az árucímkék legfeljebb 40 fok alatti „letapogatá­sával“ érzékeli a vonalkódot. Hosz- sza 150 mm, átmérője 13 mm, súlya 100 g. Fényforrást és fotoszenzort tartalmaz. A vonalkódot 950 mm hullámhosszon érzékeli. A lézerberendezés a leolvasást néhány cm távolságból is végezheti. Gyorsabb, különböző irányokban tud olvasni, egyenetlen felületen, vagy fólián keresztül is. A lézer fény­nyaláb forgó tükörközbeiktatágával jut el a vonalkódra. A lézerolvasók megbízhatóak, nagy az élettar­tamuk. Az érzékelő irányítóegysége saját memóriával, mikroprocesszorral rendelkezik. Az érintkezési egység segítségével összekapcsolható ma- gasabbrendú terminállal vagy tele­fonhálózaton keresztül magasabb rendű számítógéppel. A vonalkód-érzékelők lehetnek stacionárisak (mozdulatlanok) vagy hordozhatók. A stacionáris érzéke­lők az áruházak pénztárainál, az automatikus szállítási rendszereknél használatosak. A hordozható érzé­kelők olyan esetekben előnyösek, amikor a vonalkód elhelyezése gyakran változik éfs a vonalkód-fel­jegyzések gyakorisága kisebb. Már nálunk is A hazai belkereskedelemben az árukörforgás automatikus informá­ciófeldolgozásának komplex rend­szere, a nagykereskedelem auto­matizált információfeldolgozására összpontosul. A kiskereskedelem­ben, ahol az árukészletek 40-55 százaléka található, a kézi módszer­rel történő adatfeljátszás használa­tos, mely nem felel meg a kereske­delem operatív irányításának. így a kereskedelem ezekkel a készle­tekkel gyakorlatilag nem tud rendel­kezni, nincs áttekintése a konkrét áruk előfordulási helyéről, nincs le­hetősége az áru áthelyezésével az eránytalanságok kiegyenlítésére. Lényeges változás kezdődött el, amikor Csehszlovákia csatlakozott az IÁN A EAN nemzetközi szerve­zethez. A kormány elrendelte az exportra irányuló termékek vonal­kóddal való kötelező megjelölését. Meghatározták a vonalkód szerke­zetét. Elkészítették a csehszlovák szervezetek, elsősorban az exportá­ló vállalatok számlapját. Javaslatok, tervezetek születtek a vonalkód be­vezetésének módját, s az adatok feldolgozását végző berendezések előállítását illetően idehaza és a KGST-országokban. A „Cseh­szlovák belkereskedelem 1995-ig terjedő elektronizációs programja“ foglalkozik a vonalkód problémájá­val is. Elsősorban az alábbi teen­dőkről van szó: 1. Kísérletileg meggyőződni a modern adatgyűjtés eszközeiről a kiskereskedelemben - elektroni­kus pénztárak, elektronikus mérle­gek és csomagoló automaták gyár­tási lehetőségeiről, 2. Kidolgozni a mikroszámítógé- pes rendszer műszaki követelmé­nyeit, mely használható lesz az üz­letvezetők munkájában és az EAN kód olvasására az elektronikus adatpénztárakban, 3. Az árukörforgás automatizált irányítású rendszereinek tökéletesí­tése céljából megteremteni a feltéte­leket a kiskereskedelem információs rendszerének kidolgozására a szá­mítástechnikai eszközök bevoná­sával. Ezek olcsó megvalósítása érdeké­ben a 2ilinai Számítástechnikai Ku­tatóintézettel tárgyalások folynak az elektronikus adatpénztárak, hordoz­ható adatfeljátszó berendezések gyártási lehetőségeiről és a cseh és szlovák kereskedelmi minisztériu­mok bekapcsolódnak „Az árucso­magolás EAN vonalkóddal való megjelölése műszaki alapjainak emelése Csehszlovákiában“ elne­vezésű állami feladat előkészíté­sébe. A hazai belkereskedelem a témá­ban együttműködik a KGST-orszá- gok Számítástechnikai Kormányközi Bizottsága mellett működő Számí­tástechnikai Eszközök Kihasználá­sának Tanácsával. Tervezik 1987 és 1990 között, 35 regisztrációs EAN vonalkóddal dolgozó (egyelőre kapi­talista importból származó) adat­pénztár, 16 vonalkódcímke-nyom- tató, elektronikus mérleg, 2 irányító számítógép próbaüzemeltetését négy ESŐ élelmiszerüzletben, a Hradec Králove-i Don áruházban és néhány Luxus cipőüzletben. A vonalkóddal ellátott árucímkék nyomtatását nálunk elsősorban a Krkonosské papírny vállalat végzi. Ennek ellenére behozatalra szoru­lunk jó minőségű címkékből. Csak a zöldség- és gyümölcskonzervekre évente 8-9 millió címkét importá­lunk. Hazánkban a Grafotechna válla­lat, amely 1982- óta foglalkozik az EAN vonalkóddal, lát el tanácsadó szolgálatot. Szakmai segítséget nyújt a nyomdáknak, a vonalkód nyomtatásával kapcsolatban, kata­lógust készített az ajánlott színekről. Mérőműszereink lehetővé teszik a filmmintákkal való pontos bánás­módot. Ezek a filmmihták (masterok) az Artia külkereskedelmi vállalat közvetítésével szerezhetők be kül­földről. Kisebb árutételnél (20 ezer darabig) alkalmazhatók öntapadós címkék is, de ez drágább megoldás, mint a nyomtatási módszer. IZSÖF CS. BÉLA Pajzs a nátha ellen Ha valakinek csöpög az orra, kapar a torka, zúg a feje, panaszai jobbára a rhivovírusok számlájára írhatók. A „törpe hódítóknak“ ez a csoportja okozza a meghűléses fertőzések 30-50 százalékát, a nedves, hűvös évszakokban akár a 70 százalékát is. Ez idő szerint a rhinovírusoknak több mint száz faját ismerjük. Annyira különbözőek, hogy ugyanennyi oltóanyagra lenne szükség átfogó védelmül ellenük. Védőoltással azért sem lehet eredményesen harcba szállni ellenük, mert megváltoztathatják a felszínüket és így kivonhatják magukat a védőol­tással mozgósított immunrendszer támadása alól. A legújabb kutatások alapján, most amerikai tudósok olyan védőpajzzsal látják el az orr nyálkahártyáját, amely megakadályozza a rhinovirusok behatolását. Ezen a módon ki lehet éheztetni a kórokozókat hiszen a vírusok csak élő sejtben szaporodhatnak. A kutatók érdeklődése arra a „kapura“ összpontosult, amelyen a vírusok betörhetnek a sejt belsejébe: a valamennyi sejt felszínén levő receptorokra. Ezekkel a parányi, nagyon specializált, az antennához hasonlítható képződ­ményekkel fogják fel a sejtek a külvilágból származó információkat. Rajtuk „landolnak" például az olyan fontos anyagok mint a hormonok. Ezeket vagy „bezsilipelik“ a sejt belsejébe, vagy csak továbbadják azok vegyi üzenetét a sejtbe. Meghatározott vírus rendszerint csak nagyon meghatározott típusú recep­toron kötődhet meg, mint egy kulcs amely csak bizonyos zárba illik bele. Egészen másként van ez a rhinovirusok esetében. A kutatók megállapították, hogy a rhinovirusok az emberi orr-nyálkahártya két receptortípusára speciáli- zálódtak. A megvizsgált 88 vírus közül 78 ugyanarra. Ezt az egy típust már sikerült vegyileg azonosítani, a másik elemzése még nem fejeződött be. Ennek a „fő-receptornak“ a felfedezésével a kutatók nagy előnyre tettek szert a rhinovírusokkal vívott csatában. Most már olyan antitestet fejlesztet­tek ki, amely pontosan ehhez a receptorhoz kötődik és ezzel elzárja az utat a rhinovírusfajok háromnegyede elöl. Egész sor kísérlet bizonyítja már a várt védöhatást. önkéntes kísérleti vállalkozóknak nagy koncentrációjú antitestet tartalmazó orrcseppeket adtak, majd ezt követően rhinovírusokat csepegtettek a kezelt személy orrába. Az eredmény: az önkéntes vállalkozók csak két nappal később fertőződtek meg, mint a nem védett ellenőrző csoport tagjai és betegségük tünetei egyértel­műen gyengébbek voltak. Mielőtt ezt az új, náthavírus elleni védőanyagot forgalomba hozhatnák, még behatóan meg kell vizsgálni a receptorblokkolók nem kívánatos mellékhatását, az általuk kiváltott nem kívánatos immunreakciókat. Addig, amíg a kísérletek sikerrel be nem fejeződnek, továbbra is a forró tea és az izzadás a legjobb háziszer a rhinovirusok okozta nátha ellen. A FIATALOK ÉRZÉSVILÁGÁRÓL A mai fiataloknál az érzések sokkal nagyobb szerepet játsza­nak, mint annak idején szüleik­nél és nagyszüleiknél. Erre az eredményre jutott G. Ries kölni pszichológusnő „Milyen vagyok és milyen szeretnék lenni - fiata­lok leírása önmagukról a nemze­dékek összehasonlítása kereté­ben“ cimú tanulmányában. A vizsgálat ezer tanuló válaszait hasonlította össze német fiatalok 1923-ban és 1956-ban adott vá­laszaival. Eszerint a legutóbbi évtizedek során megvalósult emancipáció bizonyos nyomokat hagyott a fi­atal fiukban és lányokban. Ez utóbbiak lényegesen öntuda o- sabbak lettek, mint amilyenek 1923-ban voltak, és a fiúk is kimutatták érzéseiket. A két nem közötti Különbségek a háború utáni nemzedékek tagjaiban két­ségtelenül kiegyenlítődtek - jel­lemezte G. Ries a fejlődést. 1923:ban a fiatal fiúk még nem árulták el szabadon érzéseiket, ma pedig ugyanolyan nyíltan be­szélnek róluk, akár a lányok. Ezek viszont ugyanolyan gyak­ran hozták szóba a konkrét kér­déseket és beszéltek jövendő hivatásukról, mint a fiúk, s ma­napság jóval elégedettebbek ön­magukkal, mint annak idején 1923-ban voltak. Kiegyenlítődött a város és a vidék közötti különbség, sőt részben ellenkezőjére fordult- ezt a következtetést vonta le a pszichológusnő. 1923-ban a vidéki népiskolai tanulók „a fejlődésben elmaradottak vol­tak“ még, s csupán ritkán be­széltek személyes értékekről, valamint kulturális érdeklődé­sükről. Manapság pedig a vidéki tanulók sok tekintetben a felsőbb iskolai végzettségű fiatalokhoz hasonlítanak. „Sót, részben még felül is múlják őket, ami a vita komolyságát illeti“ - állítja a vidéki tanulókról a pszicholó­gusnő. A fiatalok ugyanakkor nagy fontosságot tulajdonítanak a kül­ső megjelenésnek, az öltözkö­désnek, az anyagi jólétnek, vala­mint a fizikai élvezeteknek, ilyen például az evés és az ivás. Ez a tendencia már 1956-ban je­lentkezett, a fiatalok azonban akkor - a pszichológusnő szerint- elsősorban a jövővel kapcsola­tos anyagi kívánságaikat fejez­ték ki. Ma viszont a megkérde­zett fiatalok inkább arról beszél­nek, amijük már van. G. Ries mindazonáltal azt is megállapí­totta, hogy az NSZK-beli fiatalok a külsőségek kedvelése mellett a környezetvédelemmel is törőd­nek, és nagyon érdeklődnek a természet és a technika iránt. NEM MINDIG A VASHIÁNY OKOZZA A GYERMEKEK SÁPADTSÁGÁT Sok sápadt gyermeket kezel­nek vaskészítményekkel. Egy nyugat-németországi orvosi szaklap szerint, ez a gyógymód „az egyik leggyakrabban előfor­duló, téves vagy legalábbis fe­lesleges gyógykezelés". A hely­telen kezelésnek az oka az, hogy rosszul értelmezik a gyer­mekek sápadtságát. Ennek gya­kori oka az arcbőr gyenge vérel­látása, a családban öröklött fe­hér arcbőr, vagy az allergiás be­tegségedre való hajlandóság. Újabban gyakran találkozunk egy érdekes jelenséggel: a kecs­ketej által okozott vérszegény­séggel. Ez mindenekelőtt az olyan alternativ lakóközössé­gekben észlelhető, ahol sokan kecskét tartanak. Ez a vérsze­génység B-12-es vitaminnal, va­lamint folsawal gyógyítható. Ha az orvos végezte vérvizsgálat vashiányt nem mutat ki, akkor a sápadt gyermekeknek nem szükséges vastartalmú gyógy­szert adni. A SZÍVKUTATÁS ÚJ TÁVLATAI A szív- és érrendszeri beteg­ségek okainak kutatása során a Göteborgi Egyetemen olyan áttörő eredményt értek el, amely, az ebben részt vevő tudósok nézete szerint, utat mutat a zsír­anyagcsere jobb ellenőrzése felé. Mint G. Bjursell, a kutató- csoport szóvivője kijelentette, si­került két olyan gént elkülöníte­ni, amelynek köze van az arteri- oszklerózíshoz és a sziverek be­tegségeihez. Ez az elkülönítés módot nyújt arra, hogy a halál­esetek felét előidéző, az erekkei kapcsolatos szívbetegségeket más szemszögből vizsgáljuk, és újfajta megelőző gyógymódot fejlesszünk ki. Bjursell és kollé­gái remélik, befolyásolni tudják azoknak a pácienseknek a zsír­anyagcseréjét, akiket öröklési anyaguk fogékonnyá tesz a szív­ós érrendszeri betegségekre - közölte Bjursell. Külföldi lapokból fordította G. Gy. ■**«* 4008976071716

Next

/
  • Elrendezés
  • Igazítás
  • Forgatás
Oldalképek
Tartalom