Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-03 / 26. szám
„Lényegesen emelni kell az ellenőrzés színvonalát és hatékonyságát az egész politikai és irányítási tevékenységben. Ahol ezt nem értékelik eléggé, ott a hiányosságok súlyos anyagi, politikai és erkölcsi károkat okoznak. Mindenekelőtt a pártszerveknek kell az ellenőrzést a pártvezetés rendszeresen alkalmazott eszközévé változtatniuk, és semmiféle opportunizmust nem szabad eltűrniük e tekintetben. Senki, dolgozzék bármilyen tisztségben, bármilyen szakterületen is, nem vonhatja ki magát az ellenőrzés alól“. (Részlet a CSKP KB-nak a XVII. pártkongresszuson előterjesztett politikai beszámolójából) A társadalmi és gazdasági fejlődéi gazdasági intenzifikálás útján történő gyorsításának a stratégiája, amely a tudományos-műszaki fejlődés ütemének a meggyorsításán, szerkezeti változtatásokon és a szocialista gazdasági integrációban való, az eddiginél nagyobb arányú részvételen alapul, a gazdasági mechanizmus átalakításával dialektikus egységben törvényszerűen növeli az igényt a párt vezető szerepével, az ellenőrzési jog következetes érvényesítésével s az erre szolgáló formáknak és módszereknek a tökéletesítésével szemben. A pártalapszervezeteknek az egyes munkahelyeken fontos feladatuk, hogy a társadalom szociális gazdasági és szellemi fejlődésének meggyorsítását célzó stratégiai irányvonal megvalósításáért folyó küzdelemben élen járjanak. A pártszervezetek hatást gyakorolnak a dolgozókollektívák életének és tevékenységének minden területére. Ehhez felhasználják a rendelkezésükre álló összes politikai, eszmei, nevelési és szervezési eszközt. Ezek egyik legfontosabbika - döntő fontosságú - az üzemek, vállalatok és intézmények vezetésének ellenőrzésére való jog, amelyet a CSKP szervezeteinek a pártalapszabályzat 69. számú szakasza biztosít. A következő áll benne: ,,A pártalapszervezeteknek a termelő-, közlekedési és kereskedelmi üzemekben, valamint vállalatoknál, az állami birtokoknál, egységes földműves-szövetkezetekben és a többi mezőgazdasági vállalatnál, a tervezési intézményeknél, tervezőirodáknál és tudományos kutatóintézetekben, a lakás- gazdálkodásban, szolgáltató vállalatoknál, iskolákban, kulturális, népművelési és egészségügyi létesítményekben joguk van ellenőrizni, hogyan valósítja meg az üzem, vállalat vagy intézmény vezetősége a párt- és az állami politikából eredő feladatokat, biztosítja az üzemek fejlesztésével kapcsolatos lényeges célok elérését az országos érdekekkel összhangban, anélkül, hogy helyettesítené tevékenységüket, továbbá önállóan vizsgálniuk és ellenőrizniük a tervteljesítés állását. EMELNI A MINŐSÉG SZÍNVONALÁT ÚJ SZÚ 3 Az ellenőrzési jognak a XVII. kongresz- szuson jóváhagyott, módosított pártalapszabályzat értelmében további, a kutatóintézetekben, iskolákban, kulturális és népművelési, valamint egészségügyi létesítményekben, a szolgáltatásban és a lakásgazdálkodásban működő pártalapszervezetek- re való kiterjesztésének pozitívan kell tükröződnie a párt gazdaságpolitikája megvalósításának biztosításában, a tudományos kutatómunka hatékonyságának alakulásában, az ifjúság oktatásában és nevelésében, valamint a lakossági szolgáltatások minőségében. Ez azonban megköveteli, hogy a párttisztségviselók és minden kommunista - ezeknek a szervezeteknek és intézményeknek a vezetői is - megértse a pártszervezet ellenőrzési jogának lényegét, valamint ismerje tartalmát s érvényesítésének formáit és módjait. Szlovákiában ez több mint 2 ezer alapszervezetet érint, s nagyobb felelősségtudatot követel meg tőlük a pártvonal megvalósításával szemben, az egyes munkahelyek feladatainak a megfelelő ismeretét, továbbá hogy ez utóbbiakat előírásszerűén oldják meg, és fejtsék ki álláspontjukat velük kapcsolatban, kritikusan vegyék számba a pozitívumokat és a hiányosságokat, s minden erejüket az adott munkahely számára kijelölt feladatok teljesítésére fordítsák. Bár az ellenőrzési jog a politikai szervezőmunka alapvető fontosságú tartozéka, és a párt vezető szerepétől elválaszthatatlan, sok pártszervezetben nem értik a lényegét, és mindmáig nem élnek vele a kívánatos mértékben. Az ellenőrzési jog által kell biztosítani, hogy minden gazdasági, szociális és nevelési feladatot a társadalmi érdekeknek megfelelően oldjanak meg, hogy mindenütt megszabaduljanak a rossz értelemben vett lokálpatriótái szemlélettől, és meghiúsítsák azokat a kísérleteket, amelyeket egyesek arra tesznek, hogy személyes előnyöket szerezzenek a társadalom rovására, s minden munkahelyen következetesen érvényesüljön a szociális és gazdasági fejlesztés, valamint a szellemi fejlődés meggyorsításának stratégiai irányvonala. Az ellenőrzési jog fő célja annak szakszerű értékelése, hogyan valósítja meg az üzem, vállalat vagy intézmény vezetősége a párt politikáját, a gazdasági, szociális és nevelési feladatokat az üzem, vállalat vagy intézmény terveinek a teljesítésére s a hosszú távú fejlesztésre kidolgozott koncepció érvényesítésének a szempontjából, továbbá célja az emberek kezdeményezésének és aktivitásának a támogatása, a bevált munkaformák, -módszerek és -stílus terjesztése, a sikerek és kudarcok kritikus és önkritikus számbavétele, a nyílt bírálat és a hiányosságok, valamint a különféle visszásságok kiküszöbölésének az elősegítése. A vezetőktől meg kell követelni, hogy szüntessék meg a fogyatékosságokat, és támogassák a párt politikájának az érvényesítésére irányuló erőfeszítéseket. Az ellenőrzési jog további kiterjesztése elengedhetetlen a CSKP XVII. kongresszusán a gazdasági mechanizmus, a népgazdaság egész rendszere átalakítása megkezdéséről hozott fontos határozatnak a megvalósításához. E nélkül az átalakítás nélkül nem teljesíthetők azok a hosszú távú célkitűzések, amelyekre a gyorsítás stratégiája irányul. Ezért a pártszerveknek és -szervezeteknek teljes támogatásban kell részesíteniük az átalakítással kapcsolatos minden erőfeszítést, megfelelő politikai és általános légkört kialakítaniuk az ezirányú kísérletezéshez, igényes feladatok vállalásához, új munkamódszerek és -stílus alkalmazásához, s magas fokú igényességet, felelősségtudatot és figyelmet kell elvárniuk, amely a sikeres vezetői munka elengedhetetlen feltétele. Mindennapi feladatnak kell lennie - mint Milos Jakes elvtárs is hangsúlyozta a Prágában tartott országos aktívaértekezleten - a dolgozók tervteljesi- tésre való mozgósításának, s minden feladat megvalósítását igényes ellenőrzésnek kell alávetni, főként amely feladatok a minőségi mutatók teljesítésével, a tudományos és technikai eredményeknek a gyors alkalmazásával, a termelés folyamatosságával, a szállítói-megrendelői kapcsolatokkal és a szocialista gazdasági integráció fokozásával összefüggnek. Az ellenőrzési jog hatékony érvényesítésének feltétele, hogy a pártszervezetek, kommunisták jól ismerjék a CSKP gazdaságpolitikájából eredő feladatokat, köztük azokat, amelyek munkahelyükre várnak, hogy aktivan befolyásolják az éves gazdasági tervek kidolgozását, és politikai eszközökkel segítsék a feladatok teljesítésének biztosítását. Csak ha ismeri az illető párt- szervezet a fő feladatokat, akkor tudja megfelelő szakszerűséggel lebontani őket saját tervében, amelynek aztán világosan meg kell mutatnia, melyik munkaterületeken lesz a legnagyobb szükség a pártellenörzési jog folyamatos érvényesítésére. A pártszervezeteknek kell, hogy legyen áttekintésük a tervteljesítés alakulásáról, valamint azokról a szervezési, személyi és egyéb olyan kérdésekről, amelyek döntőek a minőség, a termelés hatékonysága, a munkatermelékenység, valamint az anyagi és erkölcsi érdekeltség szempontjából s egyéb lényeges szempontokból. Csak ilyen ismeretek birtokában foglalhatnak megfelelően állást a megvitatott kérdésekkel kapcsolatban, képesek valós értékelésre, tudnak konkrét határozatokat hozni, kijelölni minden kommunistának, részlegszervezetnek, pártcsoportnak, valamint a vezető tisztséget betöltő és a társadalmi szervezetekben dolgozó kommunistáknak a társadalmi igényeket tükröző pártfeladatot. A tapasztalatok azt mutatják, hogy a gyakorlatban nem mindenütt tudatosítják, hogy az ellenőrzési jog az alapszervezetet, azaz legfelsőbb szervét, a taggyűlést illeti meg, nem a pártbizottságot vagy csupán az elnökét. Az ellenőrzési jogot nem sajátíthatja ki magának sem a szervezet elnöke, sem pedig a gazdasági vagy egyéb bizottsága, amely a pártszervezet elnökéből, az igazgatóból, a szakszervezeti vagy SZISZ-el- nökböl és más tisztségviselőkből áll. Az alapszervezet bizottságának, élén az elnökkel, az aktíva segítségével olyan beszámolókat kell készítenie a taggyűlésekre, amelyek megfelelő részletességgel tükrözik a párt politikájának az adott munkahelyen történő megvalósításával összefüggő kérdéseket. A bizottság és az elnök felelős azért, hogy a taggyűlés előtt a bizottság megtárgyaljon minden jelentést és - főként - a vezetők intézkedéseit, hogy így elejét vegyék a szubjektivizmusnak, s hogy a bizottság éljen azzal a lehetőségével, amelyet a pártalapszabályzat előírt. NE FORMÁLISAN Az önálló tájékozódásra különféle módszerek közül lehet választani. Sok olyan alapszervezetünk van, ahol felhasználják a pártcsoportok és más pártaktívák tapasztalatait, bizottságokat, munkacsoportokat hoznak létre, s hasznosítják a szakszervezetben, ifjúsági szervezetben vagy különféle ellenőrző szervekben - beleértve a népi ellenőrzési bizottságokat is - tevékenykedő párttagok és egyéb dolgozók ismereteit. A taggyűlésre való ilyen felkészülés lehetővé teszi a gazdasági vezetők adatainak azokkal a tapasztalatokkal és tényekkel való szembesítését, amelyeket a kommunisták, főleg a munkások szereztek, illetve tapasztaltak. Ez adja az ellenőrzésnek a tömegjellegét, s lehetővé teszi a demokrácia további fejlesztését, az emberek kezdeményezésének, aktivitásának a hatékony fel- használását és mindannak a kiküszöbölését ami akadályozza a munkahelyi feladatok teljesítését. Az új gazdasági mechanizmus maga fogja kikényszeríteni, hogy mindenütt így járjanak el. A pártszervezetnek joga van megkövetelni, hogy a vezető számot adjon tevékenységéről a bizottságnak és a taggyűlésnek. A taggyűléseken előterjesztett beszámolónak az elkészítésekor ügyelni kell arra, hogy ne mellőzze az égető, bonyolult, aktuális, megoldatlan szociális, társadalmi, termelési és nevelési kérdéseket, hogy ne csupán technikai jellegű, gazdasági kérdésekkel foglalkozó, összesített számadatokat felsorakoztató jelentés legyen, amely figyelmen kívül hagyja az egyes intézkedések politikai és szociális következményeit, s nem terjed ki a nehézségek gyakorlati megoldására. A beszámolók nem lehetnek pesszimista hangvételúek, tele belenyugvással és sopánkodással, hogy mennyire teljesíthetetlenek a munkahelyi feladatok; nem az ún. objektív okokat kell keresniük, amelyek felmentenek a kötelezettségek alól. A gazdasági téren kialakult helyzet és a XVII. pártkongresszus határozatai nem tűrik el a felületességet, formalizmust és felelőtlenséget. Ma már nem elég hogy a taggyűlés csak egyszerűen meghallgassa és tudomásul vegye a vezetőknek a terv teljesítéséről vagy nem teljesítéséről szóló híradását, hanem konkrét lépéseket kell tennie a feladatok megfelelő minőségben történő megoldása céljából. El kell érni, hogy a vezetők se fölösleges teherként- vagy esetleg a bizalmatlanság jeleként- könyveljék el az ellenőrzési jog gyakorlását, hanem vezetői, szervező- és nevelő- munkájukhoz nyújtott segítséget lássanak benne. A pártszervezeteknek nemcsak meg kell követelniük a vezetőktől a párt politikájának a megvalósítását, hanem kötelesek támogatni is őket, és növelni felelősségüket a CSKP politikai irányvonalának azokon a munkaterületeken való érvényesítéséért, amelyekért felelnek. A pártszervezeteknek támogatniuk kell azokat a vezetőket, akik következetesen érvényesítik a párt politikáját, állandóan szem előtt tartják a társadalmi érdekeket, kezdeményezőek, igényes célokat tűznek ki maguk elé, s harcolnak a munkakerülés, felelőtlenség, valamint a szocialista törvényesség és fegyelem megsértése ellen. A pártszervezeteknek energikusan a feladataikat ily módon teljesítő vezetők mellé kell állniuk, és nem szabad eltűrniük, hogy rágalmazzák vagy megpróbálják különféle manipulációkkal félreállítani őket. Ezenkívül sehol sem szabad megengedni, hogy a pártbizottság inkább a gazdasági vezetők eszköze legyen, mint politikai szerv, amely CSKP politikai irányvonalának az érvényesítését szolgálja. „Ez lefékezi a pártszervezetek politikai kezdeményezését, csökkenti a dolgozókollektívákra való hatásuk lehetőségét, és erősíti a technokra- tikus vezetés felé vivő irányzatokat" - hangsúlyozta a XVII. pártkongresszus. A pártszervezet fő feladata, hogy állandó kapcsolatot tartson az üzem, vállalat vagy intézmény vezetőségével, teljes felelősséget érezzen a párt politikájának a megvalósításáért, felhívja a figyelmet a hiányosságokra és a hibákra, valamint segítse a kiküszöbölésüket, anélkül, hogy helyettesíteni akarná az üzem vagy intézmény vezetőségét. Az ellenőrzési jog gyakorlásának a tökéletesítésével kapcsolatban ki kell emelni a pártalapszabályzat hetvenedik szakaszának a jelentőségét is, amelyben a következők olvashatók: „A pártszervek- és -szervezetek. amelyeknek ellenőrzési joguk van az üzem, vállalat vagy intézmény vezetőségével szemben, véleményt nyilvánítanak hatáskörükben a vezetők kinevezésével és leváltásával kapcsolatban“. Az ebben a szakaszban foglalt rendelkezések érvényesítésének nagy jelentősége van az ellenőrzési jog helyes gyakorlásának és a párt vezető szerepe elmélyítésének szempontjából ezeken a tevékenységi területeken. Megtartásukkal még inkább elmélyül a demokrácia s a kollektivitás a kádermunka területén, és nő a pártszervek, valamint -szervezetek tekintélye. KÖVETKEZETESEN A pártalapszervezetek minden üzemben, vállalatnál, intézményben- a járási pártbizottsággal való megállapodás szerint - összeállítják azoknak a tisztségeknek a jegyzékét, amelyek betöltését illetően hatáskörüknek megfelelően véleményt fognak nyilvánítani. A dolgozók az említett jegyzékben szereplő tisztségek bármelyikébe csak a pártalapszervezet előzetes megkérdezése után nevezhetők ki vagy válthatók a tisztségből le. Az ilyen pártszervezeti véleménynek a bizottság vagy a taggyűlés elé terjesztendő javaslatát az illető szervezet vagy intézmény megbízott dolgozója készíti el. Mindenütt tudatában kell lenni annak, hogy a 8. ötéves tervidőszakra előirányzott feladatok sikeres teljesítésének, a gyorsításnak és a gazdasági mechanizmus egész átalakításának egyik legfontosabb feltétele a helyi káderpolitika és -munka, az emberek megfelelő kiválasztása, felkészítése és elhelyezése. Az a cél, hogy minden munkaterületen olyan emberek dolgozzanak vezetői beosztásban, akik értik a gyorsítást célzó pártirányvonal lényegét, odaadást tanúsítanak a szocializmus ügye iránt, határozottak, alkalmasak a dolgozókollektíva vezetésére, felelősséget éreznek a feladatok teljesítéséért, fegyelmezettek, erkölcsi kifogás nem merülhet fel ellenük, képesek arra, hogy minden területen a párt által meghatározott feladatoknak megfelelő mindennapi szervező-, gazdasági és nevelőmunkát végezzenek, következetesen leküzdik tevékenységükben a technokratikus irányítási módszerek kisértését, és - főleg - szorosabban együtt tudnak működni az emberekkel, felhasználják az emberi tényező jelentette mérhetetlen potenciált. A pártszervezeteknek nagy súlyt kell helyezniük arra, hogy mindenütt ilyen vezetők álljanak a dolgozókollektívák élén, és mindenütt a legmesz- szebbmenö segítséget kell nyújtani nekik. A vezetők munkájának az értékelésekor a döntő szempont a párt stratégiai irányvonalának megvalósítása során elért eredmény lesz. JÁN MACHYNIAK 987. VII. 3. A PÁRT VEZETŐ SZEREPÉNEK ELMÉLYÍTÉSE Sok fü a a az ellenőrzés színvonalától
