Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-08-28 / 34. szám
CSAK JÓ ALAPOKRA LEHET ÉPÍTENI Nemrég ülésezett a pardubice-semtini Kelet-csehországi Synthesia Vegyiművek üzemi pártbizottsága. Megállapította, hogy a tervteljesités ugyan nem alakult rosszul, ám a nyereség elmarad a várttól. Igaz, egy külföldi cég lemondta megrendelését, ám ez nem jelenti azt, hogy a vállalatvezetésben dolgozó kommunistáknak nem kell helyette más megoldást keresniük. Ezért feladatul adta, hogy tegyék meg a megfelelő intézkedéseket. Ezenkívül többet kell foglalkozniuk azzal, hogyan biztosíthatnák a terv mutatóinak megfelelő teljesítését.- Ma mindez kétszeresen fontos - mondja Jindrich Blazek, az üzemi pártbizottság elnöke mivel szeretnénk mi is részt venni a kísérletben, és az állami vállalatról szóló törvény tervezetében foglalt néhány kritérium szerint dolgozni. És ez elsősorban azt jelenti, hogy maradéktalanul teljesítenünk kell idei feladatainkat, és felelősségtudattal készülünk az újakra. Az emberek sokat vitatkoznak arról, milyen is lesz, ha a törvény hatályba lép. Ez egyébként helyeselhető: több szem többet lát. A tanácskozásig volt még két óránk, fgy elmentünk a karbantartó műhelybe. Dolgozóinak a kénsav, salétromsav, valamint gázok előállítására szolgáló berendezések vannak a gondjaira bízva. A szerelők egy ventilátor javítását fejezték be. Egyesek takarítottak. Péntek volt. Elég volt azonban említeni a törvénytervezetet, máris olyan szóáradat indult meg. amelynek alig akart vége szakadni. A fiatal Bohuslav Hvézda munkás beismerte, hogy bár olvasta a tervezetet az újságban, nem lett tőle sokkal okosabb. Stanislav Králik a következő mondatban sűrítette véleményét: ,,A törvénytervezet mindenkitől napi teljes 8 órán át végzett tisztességes munkát követel meg.“ Josef Veis hozzátette, hogy a fő dolog az emberek érdeklődésének a kiaknázása lesz, akik igyekeznek majd minél nagyobb mértékben részt venni a vállalat irányításában. Miroslav Malynak, a karbantartó részleg pártalapszervezete elnökének kész elképzelése volt arról, hogyan fog lefolyni a vita: „Augusztus végén összejönnek a pártcsoportok, és megvitatják a tervezetet. A bizottság minden tagtól megköveteli a megfelelő felkészültséget a taggyűlésen, amelyen erről lesz szó, s várja az ötleteket, új elképzeléseket. A kérdés szerepel a termelési értekezletek programján is." A TANÁCSKOZÁS öt perc múlva egy óra. A Népi Milícia Terme már tele van. Rövidesen megkezdődik az annyira fontos dokumentummal kapcsolatos, a Kelet-csehországi kerületben első, a Kelet-csehországi Vegyiműveknél egyetlen koordináló tanácskozás. Meghívták rá a pártalapszervezeti elnököket, a pártcsoportok vezetőit, az üzemi, szak- szervezeti, SZISZ- és CSSZBSZ-bizottság- nak az elnökét, a Csehszlovák Tudományos-Műszaki Társaság üzemi csoportjának az elnökét, valamint a vállalat vezetőit. A terem falán vörös alapon ez a felirat olvasható: „Az 1948-as februári forradalom megteremtette a munkásosztály hatalmát, és megnyitotta a szocialista társadalom építésének útját.“ Nem hiányzik a Népi Milícia és a Csehszlovák-Szovjet Baráti Szövetség emblémája sem. Amikor Borivoj Frybert, a vállalat igazgatója beszél, az asztalon heverő jegyzetfüzetek gazdái elkezdik róni jegyzeteiket. Néhány embernek már csak az ablak mellé helyezett pótszékeken jutott hely. A 154 meghívott közül csak kettő hiányzik. Az értekezlet másfél óráig tart. Minden felszólaló tulajdonképpen hangosan gondolkodik arról, mi mindenre van szükség napjainkban. Az igazgató elemezi az első félévi feladatok teljesítését, s felsorolja, mit kell tenni a hiányosságok kiküszöbölése céljából. Utána áttér a törfénytervezetre. „Az új feltételekre való felkészülést azonnal meg kell kezdeni. Nem várhatunk. Minden vezetőnek át kell gondolnia, mit tehet meg már ma. A vállalat egyetlen szervezeti egységét sem fogják a végtelenségig dotálni. A tartalékok keresése - a termelésben és az irányításban egyaránt - minden vezetőnek kötelessége.“ Körülnézek a teremben. A jegyzetfüzetek lapjai telnek. Sok ember előtt ott látom az asztalon a törvénytervezetet. Egyes sorokat aláhúztak, mások mellett kérdő- vagy felkiáltójel. Oldalt megjegyzések. SZÓT KÉR... Elkezdődik a vita. A tanácskozás elnökének csodálatosképpen nem kell felszólítania a résztvevőket, hogy szóljanak hozzá. Oldrich Koudelka munkás, pártalapszervezeti elnök lép a mikrofonhoz. „Ahhoz, hogy teljesíteni tudjuk a kongresszusi határozatokat, a gazdaság átalakítása elengedhetetlen. A nyereségelvonással és a termelési alapok kérdésével kapcsolatos változást örvendetesnek tartom. A hatos számú paragrafust illetően azonban van egy megjegyzésem. Véleményem szerint a kár, bárki okozza is, kár marad, és teljes mértékben meg kellene téríteni: nehogy ez csak a vállalatra vonatkozzék, az államra ne... Növelni kell a kollektívákban a munkafegyelmet és a rendet. A törvény ezt eleve feltételezi, ám tudjuk, néha milyen nehéz megvalósítani.“ Milan Kudrnác, a távlati fejlesztési osztály vezetője jelentkezik szólásra: „A vállalat szocialista vállalkozói szelleme nem proklamáció, hanem szükségszerű, ha jól akar működni az önelszámolási rendszerben. Pontosan tudnunk kell, milyen irányban kell vállalkozni, merre tart a világfejlö- dés, milyen termékeket vár tőlünk társadalmunk. s hogyan biztosíthatjuk a felhasználható nyereség növekedését. Mi következik ebből? A vállalatot illető koncepciót sokkal komolyabban kell venni." Milan Svorc főművezetőtől, pártelnöktől a következőket halljuk: „Háromféle reakcióra figyeltem fel az embereknél a törvénytervezettel kapcsolatban. Az alkalmazottak egy része azért aggódik, nehogy túl sok huzavona legyen körülötte, és anélkül enyésszen el. hogy hatással lenne társadalmunk életére. Az idősebb elvtársak, akik a párt tagjaiként élték át a válságos időszakot, az új körülményektől a párt alapvető befolyását féltik, egyesek pedig abban a reményben élnek, hogy tér nyílik számukra olyan tevékenységhez, amelynek semmi köze sem lesz a párt, vállalat és társadalom érdekeihez." Jiri Cernik, a pénzügyi osztály vezetője a kétszintű irányításról beszél: „Egy egész sor fontos határozat csupán azáltal, hogy több szinten kell jóváhagyni, későn jut a vállalatvezetés tudomására ahhoz, hogy a teljesítéséhez szükséges feltételeket megteremtsük. Minden irányítási szinten érvényesül bizonyos szubjektivitás. Ezért az volna a helyes, ha minél kevesebb volna ezeknek a szinteknek a száma. Magából a törvény szövegéből nekem hiányzik az egyértelmű kétszintes irányításnak a hangsúlyosabb kimondása, és mivel sajnos rengeteg utalás történik benne további előírásokra, azért aggódom, nehogy ebben az esetben is lehetővé tegye a különböző kerülöutakon a vállalat és az állam közé való beékelődést." diri Rozinek pártalapszervezeti elnök, osztályvezető: „Felhívtuk a kommunistákat, hogy a törvényjavaslatot tanulmányozzák át, és a pártcsoportok vezetői az észrevételeket és ötleteket közöljék. Augusztusban a tervezetet taggyűlésen tárgyaljuk meg. A törvényjavaslatban hangsúlyt kap a minőség, hatékonyság, intenzifikálás és demokratikus centralizmus gondolata. Ezeket a fogalmakat ismerjük. De puszta ismételgetésükkel nem realizáljuk őket. Ma a legfontosabb az. hogy felkaroljuk az emberek kezdeményezését." Kvétoslav Hradecky, a kerületi pártbizottság titkára is szót kér. Az ipar belső helyzetéről beszél, s hangsúlyozza, hogy az embereknek a törvényjavaslattal kapcsolatos kérdéseit a dolgok ismeretében kell megválaszolni De egyikre-másíkra nehéz felelni. Ma ezt még nem kell szégyenleni. Hisz még csak törvényjavaslatról van szó, és egyes kérdésekre csak a végső változat elkészülte után kaphatnak választ. Václav Vinkler mester, pártalapszervezeti elnök nem megy a mikrofonhoz. Elég erős a hangja, a helyén felállva beszél. ..Mindenki előtt világos, hogy az új feltételek között megnőnek a párt- és a kádermunka feladatai. Nagy felelősségei tartozunk azért, hogy a vezetői tisztségekben olyan emberek legyenek, akik valóban meg tudnak felelni az igényes feladatoknak. Ezért már ma megfelelő légkört kell kialakítani a kollektívákban. Nem szabad megtörténnie, hogy ha majd igazgatóválasztás lesz, a kollektíva olyan embert válasszon meg, aki bár alkalmas, nem eleg igényes.“ Mások is felszólalnak. Szó esik többek között egy munkacsoport megalapításáról, amely a továbbiakban értékelni fogja a vita vállalaton belüli eredményeit, s az észrevételeket és ötleteket továbbítja a felsőbb szervekhez. Tagjai közt egyaránt vannak a vállalatvezetőséghez, valamint üzem- és részlegvezetöségekhez tartozók és munkások. MILLIÁRD A VÁROSNAK Amikor a tanácskozás résztvevői távoznak, egyiküket, Milada Schwarzbachová elvtársnót, pártalapszervezeti elnököt, a Pardubícei Járási Nemzeti Bizottság képviselőjét megkérem, maradjon még. A tanácskozáson több oldalt töltött meg jegyzeteivel. Elmondja, mennyire örül, hogy a törvénytervezet a vállalat számára kötelezővé teszi, hogy együttműködjék a nemzeti bizottsággal. Bár a Kelet-csehországi Vegyiművek tevékenysége e tekintetben példásnak mondható - egy hónapja kezdték meg például egy biológiai szennyvíztisztító építését, amely a városnak is szolgál majd, és mintegy egymilliárd koronába fog kerülni -, azért még van mit javítani. Főleg a közlekedés, a dolgozóknak a munkahelyükre való szállítása terén. Ö maga már több esetben folytatott megbeszélést ebben az ügyben, sajnos eredmény nélkül. A város és a vállalat közti viszonyt illetően mindkét részről egyformán kell törekedni a nehézségek áthidalására. A Kelet-csehországi Vegyiműveknél jól felkészültek a vitára, s a törvénytervezet megbeszélését összekötötték az idei terv teljesítésének kérdésével. Az utóbbit tekintik kiindulási alapnak az új gazdasági feltételekre való felkészüléshez. VÁCLAV PERGL A Gottwald napok jelentősége A CSKP XVII. kongresszusa nagyon igényes, átgondolt programot tűzött ki, amelynek teljesítése gondos irányitómun- kát követel meg a pártszervektől és pártszervezetektől. Az azonban mindenki előtt világos, hogy a párt politikáját a kommunisták csakis a széles tömegek bevonásával valósíthatják meg. A párt viszont csak úgy vonhatja be a tömegeket, úgy irányíthatja munkájukat, ha velük szoros a kapcsolata, ismeri a dolgozók érdekeit, problémáit, gondjait. A Komáromi (Komárno) járásban az utóbbi évek tapasztalatai azt bizonyítják, hogy az emberekhez fűződő eleven kapcsolatok egyik leghatékonyabb formáját a Gottwald napok képezik, amelyek során különböző munkacsoportok ellátogatnak egy meghatározott pártalapszervezet vagy helyi párt- szerv hatáskörébe tartozó munkahelyek valamennyi kollektívájához, hogy azok tagjaival közvetlenül beszélhessék meg, mi az, amit a dolgozók jónak látnak, vagy milyen hiányosságokat észlelnek és milyen elképzeléseik vannak az adott helyzet javítására. A Csehszlovák Autóközlekedési Vállalat komáromi üzemében megtartott Gottwald napokon részt vettek a járási és városi szervek vezető képviselői, élükön Anton Hlavác-csal, a járási pártbizottság vezető titkárával, Varga Ernővel, a járási nemzeti bizottság elnökével, és ötvecky Ferenccel, a városi nemzeti bizottság elnökével. Rajtuk kívül részt vettek a járási nemzeti bizottság szakosztályainak vezetői, és azoknak a vállalatoknak és szervezeteknek a vezető dolgozói, akiknek a Gottwald napok munkacsoportjai tolmácsolták a dolgozókkal folytatott beszélgetések során felmerült problémákat. A Nyugat-szlovákiai kerületben a komáromi járási pártbizottság volt az első, amely az autóközlekedési üzemben szervezett Gottwald napokat. A járási pártbizottságnak meg is volt rá az oka, hiszen olyan gazdasági szervezetről van szó, amelynek dolgozói naponta a lakosok és a fiatalok százaival vannak közvetlen kapcsolatban a tömegközlekedés és a teherszállítás lebonyolítása folyamán. Munkájukat sok százan dicsérhetik, de ugyanannyian bírálhatják is, hiszen aki dolgozik, az hibát is követhet el. A hibákat pedig okozhatják objektív és szubjektív tényezők. Egyszóval a rendszeres havi párttaggyúlések értékelésekor alig múlik el hónap anélkül, hogy ne kerülne az értékelés anyagába az autóközlekedéssel kapcsolatosan valamilyen észrevétel. Haddjegyezzem azonban meg, hogy nem minden esetben az autóközlekedési üzem címére szóló észrevételekről van szó. Az üzem kommunistái is gyakran nyilvánítanak ki olyan észrevételeket, amelyek gátolják őket a párt gazdaságpolitikája által kitűzött feladatok teljesítésében. Ezek közé tartozik például a hiányos géppark (nincs elegendő autóbusz), alkatrészhiány, rossz munkakörülmények, stb. A hiányosságokat nem csupán a külső tényezőkben keresik az üzem kommunistái, hanem konkrétan és névre szólóan rámutatnak a saját munkájukban előforduló hiányosságokra is. Ezek közé sorolható például, hogy az üzemben az idei kemény tél munkaszervezési felkészületlenséget tárt fel. Ez a hiányosság elég nagy kiesést okozott, olyannyira, hogy még a Gottwald napokat záró nyilvános gyűlésen is a tervlemaradás megszüntetése volt az egyik fő téma. Erre vonatkozólag közös állásfoglalás is született, amely szerint a résztvevők biztosították a pártszervek képviselőit, hogy szeptember 30-ig pótolják a lemaradást. Megjegyzendő azonban, hogy az üzem az 1986. évi gazdasági feladatait sikeresen teljesítette, sót a legtöbb mutatóban túl is teljesítette. A komáromi járás, főleg pedig székhelye gyökeresen megváltozott, jelentős fejlődésen ment át az utóbbi évtizedek során. Közvetlenül az 1965-ös árvíz utáni években Komáromban például csak a hajógyár melletti lakótelepeket kötötte össze városi autóbuszjárat a város központjával. Akkoriban még a vasútállomásra érkező utasok az ott várakozó fiakkert is igénybe vették, ma viszont már 8 járat autóbuszain közlekedhetnek a városban. Sőt már ott tartanak, hogy rövid időn belül a járás további két városában, Kolárovóban és Hurbano- vóban is létesítenek helyi autóbuszjáratokat, a járás székhelyén pedig korszerű autóbuszpályaudvart építenek Az utazás kulturáltsága, a gépkocsik műszaki állapota, valamint az intenzifikácíós program feladatainak teljesítése képezték a Gottwald napok fő témáját, olyan értelemben, hogy e célkitűzések megvalósítása érdekében kutatták a dolgozók észrevételeit, véleményét, javaslatait, igényeit a kijelölt munkacsoportok is. Az autóközlekedési üzem dolgozói éltek az alkalommal, és őszintén, nyíltan kifejtették véleményüket. Egyebek között kifogásolták a fénysorompók gyakori meghibásodását, ami főleg a vasúti átjáróknál okozhat veszélyhelyzeteket, továbbá a nem kielégítő orvosi ellátást, a hiányos alkatrész-ellátást, a közlekedési dolgozók egyenruhájának kifogásolható minőségét, valamint a közutak szintén kifogásolható állapotát, főleg a városi közlekedésnél. Felhívták a figyelmét az olyan gyakori jelenségekre is, hogy egyes vállalatok nem értesítik az üzem vezetőségét az útlezárásokról, úttesteken folyó munkákról stb. Valamennyi kérelem, észrevétel elérkezett a címzetthez és a nyilvános gyűlésen a legtöbb kérdés megoldásáról (esetleg közeljövőbeni megoldásáról) szerezhettek tudomást a résztvevők. A nyilvános gyűlésen a járási pártbizottság vezető titkára, Anton Hlavác elvtárs nagyra értékelte a Gottwald napok munkacsoportjainak munkáját és elért eredményeit. Felhívta a figyelmet az üzem dolgozói előtt álló feladatok még gondosabb teljesítésére, főleg a kifogásolt rendellenességek megszüntetésére és a tervlemaradás mielőbbi kiegyenlítésére. KOLOZSI ERNŐ, az SZLKP Komáromi Járási Bizottságának munkatársa
