Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)
1987-07-03 / 26. szám
ft % » ALEKSZANDR GINYEVSZKIJ Az orvhalász Amikor Kuzja még kismacska volt, előszeretettel mászott tel a fotel támlájára, onnan meg a mama nyakába. Néha lajhár módjára lelógatta a mancsát, s ilyenkor úgy nézett ki, mint valami puha meleg sál. A mama nem kergette el, miközben kötött vagy olvasott, hallgatta hízelgő dorombolását. Kuzja egyenesen a fülébe dorombolt. De most már Kuzja gyönyörű nagy macska. Olyan nehéz, hogy erőlködve emelem fel, akár a súlyzómat. Egyszer a papával beletettük a bevásárlószatyorba, és megmértük. Kereken öt kilót nyomott! Kuzja végtelenül szeret aludni. Amikor kialussza magát, a díványra heveredik, és nézi az akváriumban úszkáló halakat. Az akvárium az éjjeliszekrényen van, s Kuzja a díványról remekül látja. Régebben az ide-oda cikázó, apró, színes halak annyira érdekelték, hogy alig tudott elszakadni az akváriumtól. Mielőtt még feltámadtak volna benne az alantas ösztönök, idejében figyelmeztettük:- Kuzja, jegyezd meg jól, ha kiveszel egy halat, lesz nemulass! Kuzja nem szereti, ha elnáspángolják, ezért igyekszik jól viselni magát. Már jó ideje csak nézegeti a halakat. Egyik nap a jóllakott Kuzja bent maradt a szobában, mi meg kivonultunk a konyhába vacsorázni. A papa fejezte be először az evést, felállt az asztaltól, s ment vissza, mert még dolga volt. Hamarosan én is indultam utána. Az előszobában látom, hogy a papa az ajtófélfának támaszkodik, s óvatosan be-bepillant a szobába. Lábujjhegyen közelebb lopakodtam, én is benéztem. Különös látvány tárult a szemem elé, mondhatom! Kuzja fent volt az éjjeliszekrényen, hátsó lábára állva gebeszkedett, az akvárium fölé hajolt, és feszült érdeklődéssel szemlélte a vizet. Mintha valaki megengedte volna neki! Aztán a vízbe dugta szétterpesztett, karmos mancsát, de azon nyomban ki is rántotta. A fejét magasra tartva tűnődött. A halak az akvárium fenekén úszkáltak. Kuzja rájött, hogy így nem éri el őket. Szemmel láthatóan bosszankodott is emiatt, mert mancsával mérgesen megpaskolta az üveget. Csak úgy puffantak az akvárium oldalán a puha ütések. A halak azonban zavartalanul, nyugodtan úszkáltak tovább. Kuzja újból dobolni kezdett az üvegen az első lábával.- Na, megállj csak, te kis dobos!- suttogta mellettem a papa. Ekkor Kuzja szünetet tartott. Leült,. és mérges szemeket meresztett a cikázó halakra. Még a bajsza is remegett Egy virgonc halacska egészen közel úszott el mellette. Vidáman lebegtette a farkát. Mintha odaszólt volna a macskának: „Szervusz, te bajszos! Mit akarsz itt?" Kuzja önkéntelenül utánakapott, de fájdalmasan beverte az orrát az üvegbe. Erre már igazán méregbe jött, a mancsával akkorát csapott az üvegre, hogy azt hittem, menten betöri. Ráadásul az előbbi hal megint elövillant, s egészen az orra elé úszott. Kuzja újból felállt a hátsó lábára, és bőszen elkezdte a vizet lefetyelni. Néha abahagyta, pihent, de aztán újult erővel nekilátott. Forgatta a fejét, nézegette, mennyit kell még kiinnia, hogy elérje a halakat. A hasa meg csak nőtt, gömbölyödött.- A végén még kiissza az egész akváriumot! - súgtam a papa fülébe.- Nem is gondoltam, hogy egy gödénnyel élünk egy fedél alatt - jegyezte meg a papa. De Kuzja belefáradt az ivásba. A hasa is iszonyatosan megtelt. Leült tehetetlenül, szomorúan.- Mit csinálsz itt, te huncut! - szólalt meg végre a papa, és belépett a szobába. Amikor Kuzja meghallotta a hangját, lesunyta füleit, és bűntudatosan lehorgasztotta a fejét. Le akart ugrani az éjjeliszekrényről, de ez nem ment neki. A gyomrában levő rengeteg víz súlya valósággal odaszögezte. Csak nyávogni tudott. Vékony, panaszos hang jött ki belőle. Olyan volt ez a hang, mint egy kiscicáé.- A szenvedőkön segíteni kell- mondta a papa, s ketten megfogtuk, és a díványra cipeltük pórul járt macskánkat. KOVÁCS SÁNDOR fordítása Gondolkodom, tehát,,. NEM KOCKÁZATOS Melyik kockát lehet a kiterített palástból összeállítani? Ha nem sikerül kiderítened, vágd ki a palástot, hajtogass belőle kockát, akkor rögvest megtudod. Nos, hányas számú kockára szavazol? H Á J Á K A K 0 P * A SZÓTAGKERESÖ Keressük meg azt az egy szótagot, amelynek a beírásával a szótöredékek értelmes szavakká alakulnak! SÁNDOR KÁROLY Hónapok Van egy tucat hónap, azaz tizenkettő. Január az első: téli hó, évkezdő. Februári enyhébb napok: már olvasztják a jégcsapot. Márciusra azért várok: hogy szedhessek hóvirágot. Szeszélyes az április: megcsal is, meg csábít is. Hónapok között a május: csodálatos virágárus. A tankönyvvel ki hogy bánik: júniusban majd elválik. Tüzheve van a napnak: júliusban aratnak. Ha szilvára kaptál gusztust: várd ki szépen az augusztust, örülsz avagy lábad reszket: a szeptember tanévkezdet. Hangosak a szőlőhegyek: októberben szüretelek. November már télelő: meleg ruhád szedd elő! A december sosem téved: mindig lezárja az évet. MEGFEJTÉS A június 19-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 7 + 5:4 + 6- 9 + 3- 2 (az egyik megoldási lehetőség); Fölszállott a páva. Nyertesek: Cserepes Ildikó, Bogya (Bodza); Ravasz Edit, Erdöhátkarcsa (Lesné Kraőany); Erdős Andrea, Kóhídgyarmat (Ka- menny Most); Kardos Norbert, Rozsnyó (Rozöava); Takács Helga, Béla (Belá). • Prücsökék, azaz a marcelházi (Marcelová) Prücsök bábegyüttes - ezúttal a szabadban 0 Pásztorjátékok - ez volt a címe a szepsi (MoIdává nad Bodvou) Bódvácska műsorának 0 A átúrovói Nevenincs bábosai és bábui az Árgyélus királyfi és Tündér Ilona című játékban 0 Balra Óz látható, a nagy varázsló - mozgott szeme, szája a dunaszerdahelyi (Dunajská Streda) Kis Fókusz előadásában »Jaj, most mi lesz?! (Gyökeres György felvételei) ÚJ SZÚ 18 1987. VII.
