Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-08-14 / 32. szám

» * 7"^ AUTÓSOK L-J MOTOROSOK Az autós turizmus elterjedésével mind több család tölti szabad idejét kempingezéssel, s aki megteheti, személygépkocsihoz csatlakoztatható lakókocsit, utánfutót is vásárol ehhez. Azt bizonyára mindenki tudja, hogy a legkülönfélébb utánfutók csak szabványos kapcsolószerkezettel ellátva válnak alkalmassá a vontatásra, s ugyanilyennel kell rendelkeznie a gépkocsinak is. A vonószerkezet házilag nem készíthető el, a gyártónak tanúsítvánnyal kell igazolnia a minőséget, a teherbírást, s a szakszerű felszerelést is. Személygépkocsihoz csak gömb típusú vonófejet szabad alkalmazni. A vonófejen kívül fel kell még szerelni a járműre a közúti forgalomban való részvételhez az utánfutó villamos jelzőberendezéseinek működtetéséhez szükséges csatlakozóaljzatot, vala­mint a másodlagos biztonsági kapcsolószerkezetet, vagy a „leszakadófék“ működtető kötele beakasztásához elengedhetetlen horgot. A gömbfej alul hengeres vagy kúpos szárrészével felfogószerkezethez vagy felfogótalphoz csatlakozik. A vonószerkezetek felszerelése szakember feladata, aki jól tudja, hogy az egyes kocsitípusoknak hol vannak a legmegfe­lelőbb felfogási pontjai. Ugyanis nem megengedhető a vonószerkezetnek a rugalmas részekhez - például a csomagtartó fenéklemezéhez - való rögzítése, a csatlakozópontot helyesebb a kereszttartó részig, merevítöbor- dáig előrevinni. A személygépkocsival való vontatás a vezető és az autó számára egyaránt fokozott igénybevételt jelent. A veszélyes helyzetek megelőzhetők, ha ismerjük a vontató gépkocsi és a vontatmány sajátos menettulajdonsá­gait, és azokat figyelembe vesszük a vezetés során. Tehát előbb mindenkép­pen gyakorolni kell a hosszú „szerelvénnyel“ való közlekedést: a kanyarodá­sokat, az előzéseket, mert az utánfutó kisebb körben fordul, mint a vontató gépkocsi. Emiatt a megszokottnál nagyobb ívben kell kanyarodni. De természetesen gyakorolni kell a vontatmány lefékezését, a lejtőkön való le- és felhajtást is. Körültekintően kell eljárni a tolatásnál. Feltétlenül hozzá kell szokni ahhoz, hogy az utánfutó tolatásnál a gépkocsival ellentétesen fordul, emiatt könnyen állhat hirtelen keresztbe, és úgynevezett .„bebicsaklás“ keletkezhet. (-) ■ Varsóban július 1 -jétöl emel­kedtek a városi közlekedési tarifák. A villamos viteldíja az eddigi 6 zloty- ról 9-re, az autóbuszoké és trolibu­szoké 12-ről 27 zlotyra változott. Az éjszakai autóbuszokon az eddigi 12 zloty helyett 36-ért szállítják az uta­sokat. ■ Norvégiában a szigorú bünte­tések ellenére is igen sokan vezet­nek ittas állapotban. Ilyen kihágás miatt tavaly mintegy 10 ezer vezetőt zártak börtönbe. A norvég törvények alapján 21 napos elzárásra ítélik azokat, akik ittas állapotban ülnek a volán mögé. ■ A Peugeot vállalatnak az a ter­ve, hogy 4-5 éven belül a legna­gyobb európai gépkocsigyártó le­gyen. A Peugeot francia magáncég tavaly 1,7 millió autót gyártott - Peu­geot, Citroen és Talbot márkane­vekkel - és Így Európában 7,3 szá­zalékra növelte piaci részesedését. Ezzel a negyedik helyre került a Volkswagen, a Fiat és a Ford mögött, megelőzve a nagy hazai vetélytársat, az állami Renault mű­veket. A Jikov karburátorok legújabb változatát a Skoda személygép­kocsik számára a Öeské Budéjo- vice-i Motor nemzeti vállalat a leg­modernebb technológiával gyárt­ja. Az alsó kamrák fúrása például WMW, számítógéppel irányított fúróval történik (Archív felvétel) A szakemberek egyik tábora arra esküszik, hogy intenzív gyorsítással kell minél előbb elérni a kívánt haladási sebességet, más részük viszont a kevésbé dinamikus gyorsítást tartja megfelelőbbnek... Az elvégzett gyakorlati mérések azt igazolják, hogy a dinamikus gyorsítás híveinek is van részigazságuk, de összességében a ,.lassúbb“ gyorsítás bizonyul takarékosabbnak. Az erőteljes gyorsítás hívei ugyanis csak a gyor­sítási szakaszra koncentrálnak, amikor is az intenzív gyorsítás valóban fajlagos tüzelőanyag-fogyasztással jár, a valóságban azonban, például városi forgalmi körülmények között nemcsak gyorsításokból áll a közlekedés! A valós viszonyokat legjobban egy olyan modell közelíti meg, amely szerint két pont (két jelzőlámpa) között az adott távolságot úgy kell megtenni, hogy felgyorsítunk, majd az adott körülményeknek megfelelő állandó sebességgel érjük el a következő megállási pontot. Az intenzív gyorsítás rövid gyorsítási útszakaszt, majd hosszú állandó sebességű haladást kíván meg, míg a szolidabb gyorsítás egy hosszabb gyorsuló szakaszból és egy rövidebb állandó sebességű haladásból tevődik össze. Az összesített mérési eredmények a ,.gyorsítson lassabban!" gondo­latot igazolják. Az ily módon végrehajtott gyorsítással kb. 20-25 százalékkal kisebb fogyasztás érhető el egy adott útszakaszon. Persze fontos tudni, hogy a gyorsítás csak egy kis , .része" az energiata­karékos vezetési stílusnak, s hiába gyorsít valaki mindig optimálisan, ha járművének üzemállapota nem jó! És figyelembe kell venni azt is, hogy mindez közlekedésbiztonsági kérdéseket is felvet, hiszen az úton nem egymagunk közlekedünk, hanem partnerek között, s a gyorsítások megvá­lasztásakor is alkalmazkodni kell hozzájuk. A forgalom ritmusához való alkalmazkodás az előbbre való. Ebből a szempontból a városi forgalomban akkor tud takarékosan közlekedni az autós, ha pontosan beméri magának az előtte álló útszakaszo­kat, ha jóval a csomópontok előtt tájékozódik a jelzésképek állásáról, s nem mulasztja el jó előre figyelembe venni az előtte mozgók kanyarodási, sávváltási stb. várható mozgásait. Ezek az előzetes képek alapozhatják meg a mindenkori gyorsítások szükséges mértékét. ISMÉTLÉS A HIBA ANYJA! „Óvakodj attól az autóstól, aki gyakran akar előzni, s mivel ez nem sikerül neki, mindig vissza kell sorol­nia!" - hangoztatják a közlekedési pszichológusok. Minden cselekvés végrehajtásá­hoz - bármi is legyen az - egyfajta hajtóerő szükséges. Ez a hajtóerő az, ami kiváltja, elindítja és fenntartja magát a cselekvést. A hajtóerőt leg­többször az a cél jelenti, amit a cse­lekvéssel el akarunk érni. A nagysá­ga a feladattól függően változik, de mindenképpen olyan nagynak kell lennie, hogy akkor, abban a pillanat­ban háttérbe szorítson minden mást. Az egyik legfőbb példa erre a köz­lekedésben az előzés. Előzni készül valaki - tehát jelentkezik az a bizo­nyos hajtóerő, ami szükséges az előzési manőverek végrehajtásá­hoz. Ha azonban az előzés valami­lyen oknál fogva nem sikerül - és ez gyakran megismétlődik! - ez a haj­tóerő erős erzelmi-indulati feszült­séggé alakul át, ami persze leveze­tést, kiutat keres - legtöbbször egy újabb előzési próbálkozásban! Csakhogy míg az első előzés - még ha nem is járt sikerrel - át­gondolt manőver volt, a másodszori­nál már korántsem lesz ilyen. A dön­tésben már nagy szerepet játszik az indulati feszültség, s a tudatos mér­legelés helyett ez veszi át az irányító szerepet. Minél többször ismétlődik meg a sikertelen előzés helyzete, minél erőltetebb lesz a próbálkozás, annál nagyobb a valószínűsége a hibázásnak. A korábbi sikertelenségek, a fel­halmozódó türelmetlenség diktál, a vezető már nem tudja számításba venni a sebességeket, távolságokat, forgalmi viszonyokat - maga az elő­zés veszélyessé, kockáztatóvá vá- Hk. (ss) A közelmúltban szenzációs hírek láttak napvilágot az autós szaksajtó­ban, amelyek arról tudósítottak, hogy a sorozatgyártás küszöbén áll a hűtést és kenést egyáltalán nem igénylő, minden eddiginél kétszere­sen jobb hatásfokú és ennek meg­felelően kisebb üzemanyag-fo­gyasztású kerámia motor. A gyakor­lati bemutatóra azonban mindeddig nem került sor és úgy látszik, hogy nem is fog - legalábbis a beharan­gozott formában. Ennek ellenére több helyen is dolgoznak a kerámia motoralkatrészek kifejlesztésén, ezek közül több már csakugyan be­lekerült a futószalagról legördülő modellekbe és részarányuk egyre növekszik. A dolog ilyen alakulása teljesen természetes, hiszen attól, hogy sikerült egy kedvező tulajdon­ságokkal rendelkező új szerkezeti anyagot bevonni a gyártásba, még felesleges lenne teljesen száműzni a jól bevált és bizonyos területeken pótolhatatlan fémötvözeteket. így a jelenlegi törekvés az, hogy a terve­zők igyekeznek megtalálni a fémes és kerámikus anyagok optimális fel­használási területeit és együttműkö­dési módját. Kerámia felhasználása belsőégé­sű motorban tulajdonképpen nem újdonság, hiszen a gyújtógyertya szigetelése már az ősmotorokon is porcelánból volt. Hosszú ideje hasz­nálják a szivacsos szerkezetű kerá­mia hordozóra felvitt katalizátort is kipufogó gáz tisztítására. Mindkét esetben olyan helyen szerepel a ke­rámia, ahol forró gázok jelenléte mi­att nagy höterhelésekkel kell szá­molni. Ezek a vegyi szempontból az oxidok, karbidok, nitridek és sziliká- tok közé tartozó ányagok ugyanis károsodás nélkül viselnek el olyan hőmérsékleteket, amelyeken a fé­mek már megolvadnának, illetve szi­lárdságukat szinte teljesen elveszí­tenék. Ez adta az alapötletet: olyan motort kell szerkeszteni, amelyben az égésteret teljesen kerámia hatá­rolja, így az égési energia nagy része nem távozik a motorfalakon keresztül a hűtővízbe, a hűtés feles­legessé válik, javul a hatásfok (adia­batikus motor). Sajnos, a kísérletek bebizonyították a tetszetős elképze­lés használhatatlanságát. Kiderült hogy a normál motorok mintegy 300... 400 C-fok hőmérsékletű hen­gerfala hűtő hatása következtében egy vékony határrétegben kioltja az égést és hőszigetelő gázburkot tart fenn. Ha viszont kerámia fal révén < 700 C-fok feletti falhömérsékleteket valósítanak meg, akkor erre a jelen­ségre nem kerül sor, és az égésgáz­ból nagy höáram folyik a falon át a hűtőközeg felé: a hatásfok és a fogyasztás javulás helyett még romolhat is. A kísérleteket ennek ellenére folytatják, mivel a tét igen nagy. Egy korszerű személygépkocsi benzin­motorban a tüzelőanyag égéshőjé­ből mintegy 15 százalék megy ve­szendőbe a hűtővízen keresztül - a névleges teljesítmény kifejtése­kor. Részterheléses üzemmódban a viszonyok még rosszabbak: itt már a 30 százalékot is megközelíti ez a veszteség. Kézenfekvő tehát a gondolat, hogy a víztér felé irányu­ló hóáramlás akadályozásával nö­veljék a kipufogó gázban maradó hőenergiát, az ugyanis részben visszanyerhető, mégpedig turbófel­töltő segítségével. Környezetvédel­mi szempontok is a kipufogó gáz hőmérsékletének növelése mellett szólnak, mert így a katalitikus tisztító berendezés hamarabb éri el a mű­ködéséhez szükséges hőfokot. A megoldást aluminiumtitanát bevo­nat jelentheti a dugattyúfenéken, szelepeken és az égésteret határoló hengerfej felületén, ennek az anyag­nak a hövezetöképessége ugyanis 60 százalékkal kisebb, mint az ötvö­zött acélé. Egyes Porsche modelle­ken pedig már ma használják soro­zatgyártásban az úgynevezett portli- nert, ami nem más, mint a hengerfej kipufogó csatornáiban elhelyezett hőszigetelő kerámia betét. A keramikus anyagok, amelyek­nek vegyi hasonlóságuk ellenére nem sok közük van a közismert porcelánhoz, egész sor különleges tulajdonságokkal rendelkeznek. Hő- tágulásuk a cirkonoxid kivételével sokkal kisebb mint a fémeké - rész­ben ezzel magyarázható, hogy nagyszerűen állják az úgynevezett hősokkot. Az ilyen alkatrészeket iz­zó állapotban vizbe lehet meríteni akár többször egymás után, nem történik semmi bajuk. További érté­kes jellemző bizonyos vegyületek rendkívül mechanikai szilárdsága. A szilíciumnitrid például szobahő­mérsékleten elmarad a fémes szu­perötvözetek mögött, de körülbelül 750 C-foktól kezdve már felülmúlja azokat. Ennek különösen a roppant nagy hőigénybevételnek, ugyanak­kor hallatlan mechanikai terhelésnek kitett turbófeltöltők esetében van je­lentősége. Próbapadon már járnak olyan motorok, amelyek feltöltőjének csigaházát ilyen kerámiával bélelték ki, sőt a teljes rotor is hasonló anyagból készült. Gyártásra még nem került sor, aminek oka többek között megmunkálási nehézségek­ben rejlik: az adott formájúra öntött kerámia alkatrészt nem lehet forgá­csolással utánmunkálni mint a fé­met, ezért hallatlanul precíz formá­zásra van szükség és ez ma még nehézségeket okoz. Másutt kopásállósága teszi érté­kes anyaggá a kerámiát. Vezérten- gelybütykök, szelepemelötőkék szinte örökké tartanak, ha vékony kerámia bevonattal látják el őket. Nagy előny a kis sűrűség és az ebből adódó csekély tömeg is, külö­nösen ha gyors alternáló mozgást végző alkatrészről van szó. Szele­pek, dugattyúk esetében ennek je­lentőségét aligha kell különösebben hangsúlyozni. A fénnyel sajnos együtt jár az árnyék: a kerámia anyagoknak elő­nyeik mellett komoly hátrányaik is vannak. Elsőként talán a ridegséget kell megemlíteni. A helyzetet jól megvilágítja a háztartásból vett ha­sonlat: az elejtett porcelán csésze széttörik, a plébögrének semmi baja sem lesz. A kerámia alkatrészek különösen a húzó és ütő igénybevé­telt viselik el rosszul. Természete­sen csak akkor van baj, ha a szerke­zeti kialakítás ezeket a jellemzőket nem veszi figyelembe. Kezdetben a tervezők egy bizonyos alkatrész anyagának megváltoztatásában gondolkoztak - a másik lépés azon­ban már az, hogy ezt a bizonyos alkatrészt már az új anyag jellemzőt figyelembe vevő alakkal lássák el, sőt az egész motort áttervezzék a megváltozott körülmények figye­lembevételével. Hasonló folyamat­nak voltunk tanúi például a műanya­gok bevezetésekor is. A kerámia motoralkatrészek na­gyobb arányú elterjesztését nehezí­ti, hogy az alapanyag gyártók egye­lőre nem képesek annyira egyenle­tes minőséget garantálni, mint ami a fémötvözetek esetében megszo­kott. Szóval a többé-kevésbé súlyos problémák egész sorát kell még el­hárítani, mire ha nem is a kerámia motor, de a „keramizált motor“ ko­moly tényezővé válhat az autógyár­tásban. Mivel azonban a kísérleteket több nagy gyárban és kutatóintézet­ben is intenzíven folytatják, semmi kétségünk sem lehet az emberiség által a legrégebben használt mester­séges anyag, a kerámia legújabb alkalmazási területén várható sikert illetőleg. íviteí A hengerfej kipufogó csatornáinak és a kipufogócsonknak a kerámiával való bélelése már sorozatgyártásban is megvaló­sult ÚJ SZÚ 16 1987. Vili. 1 y

Next

/
Oldalképek
Tartalom