Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. július-december (20. évfolyam, 26-51. szám)

1987-07-31 / 30. szám

Amikor Bulgária fővárosa, Szófia repülőterén kiszálltunk az óriási gépmadárból és helyet foglaltunk a kis mikrobuszban, még nem sejtettük, hogy tizenkét napos ország­járó kőrútunk során mennyire nem lesz kedvünk minduntalan ismét beszállni a buszba és elindulni egy-egy csodálatos hangulatú városból. Ám vendéglátóink, a Balkanturist utazási iroda, munkatársai elhatározták, megmutatják az ismert tengerparti üdülőközpon­tokat, de elsősorban a belföld kincseit, látnivalóit. Az útirány tehát Szófia, Vitosa, Pazardzsik, Plovdiv, Pamporovo, Kazanlak, Etar, Lovecs, Pleven, Veliko Tarnovo, Arbanaszi, Sumen, Albena, Napospart, Elenite, Szozopol és Burgasz. Az utolsó állomás a Düni üdülőközpont volt. A FŐVÁROS VONZÁSA Szófiai barangolásaink során lépten-nyo- mon, magánautókon, plakáton, taxikon, vi­rágokból kirakva találkozhattunk a „Növek­szik, de nem öregszik“ jelmondattal. Az 1 200 000 lakosú város évről évre változtat­ja arculatát, s mégis, évtizedeken keresztül megmaradt a parkok városa. De nem csu­pán a város közepén levő hektáros parkról híres, az új lakónegyedekben is az egyik legelső feladat a parkosítás. A főiskolások­nak épített Botyev lakónegyedben sétálva meggyőződhettünk az állítás valódiságáról, s gondolatban máris a hazai sivár lakótele­szállás képezi. Tény, a Fekete-tenger nagy vonzerő, ám az is igaz, a turisták joggal panaszkodtak a kempingek zsúfoltságára, a szociális berendezések hiányára, a ma­gánházakban lakók pedig a fizetövendég- szolgálat alacsony színvonalára.- Az idényre való felkészülés időszaká­ban 2 millió leva ráfordítással igyekeztünk javítani a helyzeten. Megszüntettünk né­hány régi kempinget, illetve csökkentettük a meglévők befogadóképességét. A 10-15 évvel ezelőtt felépített tengerparti üdülőtele­pek elöregedtek, tehát felújításra várnak, illetve helyükre újakat kell építeni. Annak • Szófia, a parkok városa KÉTEZERKÉTSZÁZ KILOMÉTER BULGÁRIÁN ÁT pekkel hasonlítottuk össze a látottakat. Ta­pasztalhattuk, a főváros nagy vonzerő a tu­risták számára, a szovjeteken kívül sok német, lengyel, magyar, de angol, osztrák és görög csoporttal is találkoztunk. IDEGENFORGALOM - TÉLEN ÉS NYÁRON Amikor a Balkanturist szófiai székházá­ban találkoztunk Todor Nanov igazgatóhe­lyettessel, valamint Alexander Barzacskivel és Grigori Mihajlowal, az utazási iroda veze­tő munkatársaival, természetesen elsősor­ban arra voltunk kíváncsiak, hogyan fogad­ják a hazánkból érkező turistákat.- Bulgáriában mindenki nagyon jól tudja, hogy az első turisták még 1948-ban Cseh­szlovákiából érkeztek, s azóta is sokan látogatnak hozzánk. Az 1980-1985-ös években már több mint kétmillióan nyaraltak a tengerparton, szervezetten közel 1 050 000-en. Tavaly a szervezett turizmus keretében 200 ezren látogattak hazánkba, viszont a hozzánk érkező magánutazók száma 1985-höz viszonyítva 60 ezerrel csökkent. Természetesen elemeztük a helyzetet, a turisták elmaradásának okát - közölte szimpatikus nyíltsággal Todor Na­nov. Megtudtuk, a magánutazók nagy gondja a távolság, nem titok, a repülőjegy ára borsos. Az autós turistákat riasztja a ha­tárokon való várakozás gondolata, de a szállás bizonytalansága is. S ez nemcsak a szállodai kapacitásokra vonatkozik, ha­nem néhány éve a magánszállásokra is. A bolgár tengerparton 31 ezer ágy áll a csehszlovák turisták rendelkezésére, 2-3 ezer az ún. bungalókban, hatezer szállodák­ban, a többit pedig a kemping és a maqán­ellenére, hogy évente körülbelül 30 szállo­dát sikerült korszerűsíteni és egyre épülnek az újak, az átalakítást nem győzzük olyan ütemmel, ahogy szeretnénk nemcsak mi, hanem a hazánkba látogató idegenek is. Korszerűsítésre várnak a csehszlovák vál­lalatok tengerparti üdülői is - sorolta a té­nyeket. Grigori Mihajlov röviden felvázolta a Balkanturist által üzemeltetett objektumok helyzetét. A 370 szállodában 85 ezer a férő­hely, a kempingekben 70 ezren, a magán­házakban 150 ezren üdülhetnek. Elmondta, annak ellenére, hogy megérti a vendégeket, akiket a tengerpart érdekel, számos új, korszerű és kényelmes szállodát építettek belföldön is, olyan városokban, ahol sok a történelmi emlék, látnivaló. Tavaly ugyan megkezdődött a belföldi-tengerparti útaján­latok propagálása, ám ezen a téren még sok a tennivaló. Pedig ebben látják a turiz­mus fejlesztésének nagy lehetőségét.-Megpróbáltuk tehermentesíteni a fő­idényt (júliust, augusztust) - és kedvezmé­nyes árajánlatokkal„csalogatjuk“ a szezon előtt, illetve az utószezonban érkezőket. Ez segített ugyan, de be kell vallanunk, a turis­tákat kiszolgáló 40 ezer állandó, és körülbe­lül 20 ezer szerződéses dolgozó sem tudhat maradéktalanul megfelelni az elvárások­nak. S hogy a kép teljes legyen, elmondta azt is, a kötelező pénzbeváltás (személyen­ként naponta 10 leva, amit elkölteni nem nehéz) is kedvét szegi a magánutazóknak. Szólt a téli turizmus fejlődéséről, s hogy ne maradjon csak a szavaknál, elindultunk.egy vitosai kirándulásra.- - A Vitosa 550 méteres tengerszint feletti magasságban fekszik, a hegy magassága 2290 méter. Kedvenc kirándulóhelye a fő­városiaknak, hiszen a távolság csak 22 kilométer, és a három korszerű szálloda telente a fehér sport kedvelőinek nyújt ké­nyelmes átmeneti otthont. A kiváló sítere­pek nemcsak a Vitosára jellemzőek, Boro- vec és Pamparovo is kiválóan alkalmas a téli sportok üzésére. Talán ezért is igyek­szik Bulgária megszerezni az 1992 évi téli olimpiai játékok megrendezésének jogát. Élveztük, hogy a hegycsúcsok hósapkát vi­seltek, de azért örültünk, hogy kissé átfagy­va visszaindultunk a fővárosba. Azt észre­vettük ugyan, hogy másfelé megyünk, ám arra gondoltunk, a hazaiak csak ismerik a járást. HARANGSZÓ A GYERMEKEKÉRT- Kis kitérőt teszünk - közölte sejtelmes mosollyal tolmácsunk, Lubomír Ruszkov - Megnézzük a Ludmila Zsivkova ötlete nyomán felépített A béke harangjai emlék­művet. Amikor 1979. augusztus 25-én felavat­ták, csupán néhány ország harangját kon­gatták meg a világ összes gyermekéért, a békéért. Azóta elkészült a világ gyerme­keinek nemzetközi parkja is, de gyarapodott a haranggyüjtemény is. Nyolcvanhat ország harangját kongattuk meg mi is, s nekünk hazánk harangjának mély hangja szólt a legszebben. PÉTERFISZONYA • A Vitosa télen-nyáron vonzza a turistákat (Eman Uher felvételei) szót: kirakat. Mire 9°",f°t'babákra? kendben, vagy««*" olyan, mint en. . t nem csak /maradt meg, városok i) lakóheWem, hane ^ koptatom. utcá,t 'Lakát korántsem egy <est- hogy a kirakat ° üvéSzethezezert y grafika, holott, a m értelmező ze? noha A^ffiZónél művész. kirakatrendező c nincs szó. szüksegszeruseg (evó tárgyak zás így sz°^L;*ivei kakátok diszité­sos eirend^ve', ^ H “ A hatásos elrenu^ I) népszerúsitese. A meghatározásokból ennyi talán elegendő is, hiszen sokkal izgalmasabb az a kérdés, hogy hogyan is állunk mi a kirakatrendezőinkkel, elégedettek lehetünk-e kirakataink színvonalával. Megítélésükről álljon itt előbb egy külföldi szakember véleménye. Kiss Sándomé, a Magyar Reklámszö­vetség dekoratőr szakosztályának szervező titkára mondja:- A csehszlovák kollégák rendezési stílusa kicsit eltér a magyarokétól. Végtelenül precízek, szépen kidolgozzák az árut, nagy hangsúlyt fektetnek azok kirakására. A kirakatren­dezésében mi inkább az egyes áruk tulajdonságait emeljük ki, tehát nem azt, hogy mi minden kapható az üzletben. Állítha­tom. hogy itteni kollégáink igen jó szinten művelik a szakmát, AMI LÁTSZIK ÉS AMI NEM... amit az is bizonyít, hogy az idei Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából megrendezett kiraktrendezöi versenyen a nemzet­közi kategóriában Alzbeta Sestáková és Emilia Kováőová, a kassai Prior áruház dekoratőreinek kirakata második díjat nyert. A harmadik díjat az ostravai Pramen kollektívája, a negyediket pedig Tancsák János, a presovi Obuv kirakat- rendezője kapta. Kiss Sándornéval kassán találkoztunk, ahol a hazai kirakat­rendezők szakmai tanácskozásán éppen a Budapesti Tavaszi Fesztivál alkalmából rendezett kirakatverseny tapasztalatairól tartott előadást, kollégája - Istvánfi Péter, a Magyar Reklám- szövetség elnökségi tagja, dekoratőr szakosztály vezetője pedig a düsszeldorfi Euro-chop-ról. A világ legnagyobb deko­rációs kiállításának tanulságaira hívta fel itteni kollégáinak figyelmét. Ludovít Korotnoky mérnök, a Zdroj kelet-szlovákiai vállalata kereskedelem-politikai osztályának vezetője ezzel kapcsolat­ban megjegyezte: 1980-tól kezdve kétévenként rendezzük meg a dekoratőrök és a kereskedelempolitika vezetőinek találkozóját, tavaly azonban valahogy „kifutottunk“ az időből, ezért találkoztunk idén. Több mint 130 kolléga jött el a kétnapos tanácskozásra. Kelet-Szlovákiából az összes kereskedelmi vállalat dekoratő­rei itt voltak, a Zdrojtól pedig Szlovákia egész területéről eljöttek. Ezúttal a bratislavai ERPO vállalat szakembereinek segítségével a reklámfilm műhelytitkaiba tekintettünk be, s azt is tisztáztuk, hogy milyen együttműködésre lenne szükség.- A reklámfilm-szakma és a kirakatrendezők között?- Igen, ugyanis szükségét érezzük a kölcsönös informáló­dásnak. Célszerűnek tartjuk reklámterveinket összehangolni. Sajnos, a múltban arra is akadt példa, hogy a tévében olyan árut reklámoztak, ami az üzletekben alig volt. No, nem azért, mert hiánycikknek számított, hanem azért, mert a szállításokat máskorra időzítették. Nos, a jövőben az ilyen baklövéseket szeretnénk megelőzni. Ha tudni fogjuk előre, hogy mikor, milyen reklámfilmek vetítését tervezik, kirakatainkba is igye­kezni fogunk a hirdetett áruból kiállítani.- Az előző szakmai tanácskozásokon milyen témák kerül­tek a napirendre?- Az első találkozón csak a Zdroj dekoratőrei voltak jelen. Ezen kimondottan a kirakatrendezés legaktuálisabb szakmai kérdéseivel foglalkoztunk. A második találkozóra már minden kereskedelmi szervezet képviselőit meghívtuk a kerületből. Ezen a reklámgrafika helyzetét elemeztük, majd két évvel később a szövegírás problematikáját boncolgattuk - termé­szetesen kitérve a szövegmegválasztás szabályaira, a felira­tok elhelyezésére a kirakatképben. Két év múlva pedig a betűfestés és a politikai kirakatrendezés problémáit tűzzük műsorra.-Miért a Zdroj a kezdeményezője ezeknek a szakmai tanácskozásoknak?- Talán azért, mert Kelet-Szlovákiában ez a legnagyobb kereskedelmi vállalat - és nálunk dolgozik a legtöbb reklám- szakember, számszerint több mint hatvan. El kell mondanom, hogy dekoratőreink felkészültsége nem egyforma. Vannak akik kirakatrendezői szaktanintézetet végeztek, mások ipar­művészeti szakközépiskolát, de olyanok is vannak, akiknek semmilyen szakmai végzettségük nincs, jóllehet évek óta ebben a szakmában dolgoznak. Bennünket az a cél vezérelt, hogy egy fórumot teremtsünk a szakmai eszmecseréhez, hogy felhívjuk a figyelmet a kiraktrendezés új irányzataira - vagyis, hogy dekoratőreink elérjenek egy jó szakmai szintet. Itt azt is meg kell méo ieoveznem. hogy rendezvényünk

Next

/
Oldalképek
Tartalom