Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-04-24 / 16. szám
ROMAN POLÁÖIK ÚTJA AZ „EVÁ“-ból A FÁY UTCÁBA Sokan felkapták a fejüket, és csak mendemondának tartották, amikor meghallották: Roman Polácik, a 24-szeres bajnok ŐH Kosice kitűnősége a magyar bajnokságban Faragó és Budavári egykori csapatában, a Vasasban folytatja pályafutását: Az átigazolás elég sokáig elhúzódott, s az ügy végére április 1 -jén került pont. A TESCO közvetítésével, az ÁISH támogatásával a 24 éves válogatott vízilabdázó két évre a piros-kékekhez szerződött. Goór István, az angyalföldiek mestere - már régebben, hollandiai edzösködésekor felfigyelt kivételes tudására. Eleinte az Eger, aztán a BVSC szemelte ki a közel két méter magas balkezes centert, de végül a Vasas kezdeményezése járt sikerrel.- A magyar vízilabdasportban meglehetősen ritka az ilyesmi, nem sok külföldi próbálkozott az OB l-ben. Az ötvenes években az ugyancsak csehszlovák Cerny jeleskedett, aztán néhány évtizeddel később a mexikói Fernandez játszott Markovits Kálmán akkori csapatában, a Bp. Honvédben. Most tehát Poláőikon a sor... - írta az Esti Hírlap. Nem volt könnyű dolog öt elcsípni a magyar fővárosban, hiszen egykori egyesületében csak annyit tudtak róla, hogy családjával együtt március végén Budapestre költözött. Ottjártunkkor hosszabb szünet után ismét forduló volt az OB l-ben. A Vasas - természetesen Polácikkal - a Bp. Honvéd otthonában, a Tüzér utcai sátortetős uszodában küzdött a bajnoki pontokért. A rangadó után készségesen válaszolt kérdéseinkre. • Hol is kezdődött a „vizes kalandod"?- Pieáfanyban. Én is az úszással kezdtem, mint a többi pólós. Az egyhangú, faltól falig való sprinteléseket csakhamar meguntam. Amikor egy kimerítő úszóedzés után a kezembe vettem a sárga Mikasát az Eva- uszodában, elhatároztam: pólós leszek. Az első gólra még most is emlékszem. Tízvalahány éves lehettem, amikor tétmeccsen először juttattam a labdát a hálóba. • Azóta majdnem minden mérkőzésen feliratkozol a góldobók közé. Hányszor voltál eredményes az I. ligában és a válogatottban?- Az előbbire nem tudok pontos választ adni. 1981-ben kerültem Kassára (Kosice), durvák. Itt mindenki a pólóra összpontosít, a labdát figyeli, nem pedig az ellenfelet. Nehéz átállni az itteni stílusra. No, és a játék- vezetés is más... • Voltak nyelvi nehézségeid?- Sajnos, igen. Egyelőre nehezen értetem meg magam a többiekkel, de intenzíven tanulom a magyart. Az első hét volt a legrosszabb, most már majdnem az összes szakkifejezést tudom. • Mikor játszottál először a Vasasban?- Az MNK negyeddöntőjében, a Tatabánya elleni mérkőzéseken. Nem a legjobban szerepeltünk, hiszen kiestünk. Nekem sem ment valami fényesen a játék, igaz, nemigen s hat idényt pólóztam a CH-ban. Két évvel ezelőtt pontosan száz találattal lettem gólkirály. A válogatottban eddig 68 mérkőzésen 151 gólt dobtam. • Kétszer (1983, 1984) lettél az év játékosa, a hazai medencékben az ellenfél kapuja előtt szinte mindig az történt, amit te akartál. Köztudott: a csehszlovák bajnokság nem tartozik a legszínvonalasabbak közé. Nem tartottál attól, hogy nehezen illeszkedsz majd be új csapatodba?- Az igazat megvallva egy kicsit féltem. Nálunk egészen más felfogásban pólóznak a ligában. Az OB l-ben jobban tisztelik egymást a játékosok, nem olyan alattomosak, kaptam labdát. Úgy tűnt, mintha Udvardiék nem bíztak volna bennem. A legutóbbi bajnoki fordulókban azonban már javulás volt tapasztalható. Szentesen kimondottan jól pólóztunk; a Bp. Honvéd ellen aztán megint megtorpantunk, rengeteg helyzetet elpuskáztunk. Ha megdobom a szokásos három gólomat, akkor nyerünk... • Szeretsz gólt dobni?- Nagyon! Talán az is a baj, hogy minden helyzetből megcélozom a kaput. Jobban oda kell figyelnem! Most még egy kicsit izgulok, ám ha visszaszerzem az önbizalmam, nem lesz baj. Úgy érzem, már úgy-ahogy akklima- tizálódtam. • Hány centere van a Vasasnak?- Velem együtt négy. Kuncz, Udvardi és Mészáros is tagja a magyar válogatott bővebb keretének. Lazítani tehát nem lehet, kemény csata folyik a csapatbakerülésért. Senkinek sincs bérelt helye a Vasasban, s ezt Goór István edző többször is hangoztatta. És ez így van rendjén. Nálunk ritkán játssza valaki végig a négy negyedet. Gyakran cserélünk, így a vízben mindenkinek maximális eröbedobással kell küzdenie. • Mik a terveid?- 1981-tól zsinórban hatszor nyert bajnokságot a ÖH. Hozzászoktam tehát a győzelmekhez, sikerekhez. Bajnokságot szeretnék nyerni a Vasassal. Ebben az évben ez aligha sikerül. Ha összerázódik a fiatal gárda, jövőre talán felkerülhetünk a csúcsra. Rajtam nem múlik majd. Gólokkal, jó játékkal szeretném maghálálni a Vasas vezetőinek, edzőinek a bizalmát. A kassai csapatban sok felejthetetlen csatát vívtam a BEK-ben, remélem nem marad el a folytatás. Minden vágyam, hogy egyszer a BEK-döntöben szerepeljek. • És a válogatott...?- Bottlik László edző továbbra is igényt tart a játékomra, és a szerződésemben is benne van: válogatott meccsekre szabaddá tesz az egyesületem. Augusztusban lesz Franciaországban az Európa-bajnokság. Mint ismeretes, a legutóbbi „igazolatlan hiányzásunk" miatt csak a C-csoportba kaptunk besorolást. Nem lehet más céunk, mint a B-csoportba jutás kiharcolása. • Egy hónap után mik a benyomásaid?- Befogadtak a társak, és ez a fontos. Most már rajtam a sor, bizonyítani kell, pontosabban, gólokat dobni. Elvégre ezért igazolt le a Vasas. Goór István, az angyalföldiek edzője a következőket mondta csapata új szerzeményéről, Roman Poláőikról: - Fizikai adottságai kiválóak; nagyon erős, éppen ezért egyszerűen nem lehet elnyomni a vízben, ráadásul lövőereje is kivételes, klasszikus centerjátékos. Ha valaki pedig balkezes, az már önmagában sokat jelent. Az is kedvező, hogy pályafutása során bejárta a viágot, Így aztán rutinos, véleményem szerint még vagy tíz évig lehet világszínvonalú játékos. Természetesen beilleszkedése a Vasasba nem kis szakmai hozzáértést, türelmet igényel. Változtatnunk kell a csapat stílusán, de azt hiszem, sikeresek leszünk vele. ■jBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBBli ■}{i][«i[kn»n«u 0BSSSSBBSO ÜSSBSSBSSSSBHSSS BOTTLIK ISTVÁN VÍZILABDA-JÁTÉKVEZETŐ AZT VALLJA: Aki egy kicsit is figyelemmel kíséri a hazai vízilabdázást, az tudja: Csehszlovákiában a Bottlik-fivérek nélkül szinte elképzelhetetlen a sportág. László már évek óta a ÖH Koáice és a válogatott sikeredzöje; neve hallatán nemcsak odahaza, hanem határainkon túl is kalapot emelnek előtte. István, bátyjával együtt a sokszoros bajnok kassai (Koáice) csapatban vízilabdázott, majd a hetvenes évek elején kettéváltak útjaik. Bottlik Istvánnak makacs betegsége miatt be kellett fejeznie a sportolást. A póló azonban annyira a szívéhez nőtt, hogy nem tudott búcsút venni a sportágtól. Tíz évvel ezelőtt a sikeres játékvezetői vizsgák után bíráskodni kezdett. Négy évig alacsonyabb osztályban fújta a sípot, 1982-tól pedig az élvonal legjobb bírói közé tartozik. Fél évtized alatt összesen 113 I. ligás meccset vezetett, tavaly nemzetközi minősítést szerzett. Külföldön, tétmérkőzésen 7 alkalommal tartotta kezében a kék-fehér zászlót.- Nem olyan egyszerű dolog bíráskodni, mint ahogy azt egyesek elképzelik. Különösen a pólóban illik nagyon odafigyelni. Nemcsak a labdát kell nézni, hanem a vízben lévő valamennyi játékékost is. Csak így lehet (majdnem) minden szabálytalanságot, víz alatti trükköt elcsípni. Ha valaki kitűnő vízilabdázó, abból nem biztos, hogy jó játékvezető lesz. A bíráskodást is gyakorolni kell, nem elég a parton sétálni, alaposan oda kell figyelni, át kell élni a vízben történteket. A bírónak ugyanúgy szüksége van az edzésre, mint a játékosnak. Csehszlovákiában különösen nehéz helyzetben vannak a síp mesterei. Főleg azért, mert az utóbbi időben elharapódzott az úgynevezett „vízibirkózás“. Holtidőben a támadócsapat csatárai meg sem mozdulhatnak, mert őrzőik kullancsként tapadnak rájuk, a víz alatt fogják, dögönyözik őket. Mikor újra játékba kerül a labda, akkor elrugaszkodnak a hátvédtől, kiszabadulnak az Ölelésből. Szabálytalanságot tehát szabálytalanság követ. A játékvezetők pedig nem veszik észre (vagy nem akarják) a víz alatti csetepatét és a sorozatos „abstó- szokat“.- Sajnos, ez a mi hibánk, egyszerűen nem tehetünk mást. Meg kell engednünk ezt a nemzetközi medencékben ritka Bottlik István (Archivumi-felv.) jelenséget. Pólósaink hozzászoktak ehhez az agresszív játékstílushoz. Többször előfordult, hogy elkezdtem kidobálni a szabálytalankodókat, a másik bíró viszont az ő térfelén élvezte a „birkózást", és senkit sem állított ki. Ilyenkor két lehetőség van: vagy ráhagyom, és lesz, ami lesz, vagy pedig közbesípolok. A két rossz közül talán az első az elfogadhatóbb, ám ez sem a legszerencsésebb megoldás... Manapság az a helyzet: az edzők (tisztelet a kivételnek) egy-egy kiállításnál nem a szabálytalankodó játékost korholják, hanem a bírót, aki ki merte állítani a vétkest. A csapatok nagy része nem tud veszíteni, s a balsikert rendszerint a játékvezetők nyakába varrják. De vajon miért?- Eddigi pályafutásom során még egyszer sem fordult elő, hogy a vesztes csapat edzője azt mondta volna: jól fújtál; azért kaptunk ki, mert gyengén pólóztunk. Az ellentettje bizony már többször megesett. A kihagyott emberelőnyöket egyik szakvezető sem boncolgatja, egyszerűbb és kényelmesebb dolog a síp mestetereit bírálni. Bottlik Istvának nem voltak zűrös meccsei, melyek után félteni kellett volna testi épségét. Egyszerűen azért, mert mindig azt fúj, ami a vízben történik.- Hazudnék, ha azt mondanám, soha sem bíráltak meg. Volt, amikor jogosan, hiszen a bíró is ember, aki tévedhet. Egy azonban biztos: a részrehajlás messze áll tőlem! Meglepett, amikor tavaly Brnóban az UK vezetői a mérkőzések előtt lerohantak és alaptalanul meggyanúsítottak. Szerintük állítólag azért neveztek az első rájátszásos tornára, hogy megveressem őket. Aki ott volt, láthatta: a Nováky ellen saját maguk „szórakozták el" a győzelmet. Szombaton kezdődött az új bajnoki idény, amelytől mindenki sokat vár. A sportág fejlődése és magasabb szintre emelése megkívánja, hogy az edzők, játékosok és játékvezetők végre szót értsenek. Valamennyien csakis magával a játékkal törődjenek, s gondoljanak arra: közeledik a franciaországi Európa- bajnokság, ahol reméljük, ott lesz majd válogatottunk, és kiharcolja a B-csoportba jutást jelentő elsőséget.- Nem olyan rossz ez a csehszlovák póló, mint ahogy azt egyesek gondolják. Kicsivel jobban kellene támogatni, s a válogatottnak nagyobb játéklehetőséget adni a külföldi tornákon. A sportág jelenlegi helyzete megkívánja, hogy a személyes érdekeket alárendeljük a közérdeknek. És ez ránk, játékvezetőkre is vontakozik. Most derül ki igazán, ki szereti a sportágat! Az oldalt írta: ZSIGÁRDI LÁSZLÓ $ÚJSZÚ VASÁRNAPI KIADÁS Index 48097 Kiadja Szlovákia Kommunista Pártjának Központi Bizottsága. Főszerkesztő: Kiss József, helyettes főszerkesztő: Szarka István és Csető János. Szerkesztőség: 815 81 Bratislava, Gorkého 10., telefon: 309, 331-252, 332-301. Főszerkesztő: 532-20. Szerkesztőségi titkárság: 550-18. Sportrovat: 505-29. Gazdasági ügyek: 506-39. Távíró: 092308. Adminisztráció: Pravda Kiadóvállalat. 815 80 Bratislava. Volgogradská 8. Fényszedéssel készül a Pravda, az SZLKP Nyomdaipari Vállalatának 02-es üzemében (815 80 Bratislava. Martanovicova 21.). Hirdetési iroda magánszemélyeknek: 815 80 Bratislava, Jiráskova 5.. telefon 335-090, 335-091. Hirdetési iroda közuleteknek: 815 80 Bratislava. Vajanského nábrezie 15., II. emelet, telefon: 551-83. 544-51. Előfizetési díj havonta - a vasárnapi kiadással együtt - 14,70 korona. A vasárnapi kiadás előfizetési dija negyedévenként 13,- korona. Terjeszti a Postai Hírlapszolgálat, előfizetéseket elfogad minden posta és kézbesítő. Külföldi megrendelések: PNS. Ústredná expedicia a dovoz tlaée, 813 81 Bratislava Gottwaldovo námestie 6. I „A bírónak nemcsak a labdára kell figyelnie" S' Q> 'S 2 3 CO-C c 5 Q) CO 5 Q) >ü -Q 2 S o w 0. c «0 E o te
