Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)

1987-01-30 / 4. szám

Valentyin Beresztov A gólya és a csalogány Ezt a mesét Horezmben hal­lottam. Valamikor régen a madarak még nem tudtak énekelni. Egyszer hírét vették egy bölcs öregembernek, aki egy messzi országban élt és dalolni tanított. A madarak elküldték hozzá a gólyát és a csalogányt. A gólya nagyon sietett, szeretett volna a vi­lág első énekesmadara lenni. Úgy rohant be az öreg bölcs házába, hogy nem kopogott, nem is üdvözöl­te az öreget, hanem egyenesen a fülébe kiáltotta:- Ej, öreg! Taníts meg gyorsan énekelni! A bölcs elhatározta, hogy előbb megtanítja öt: udvariasan viselkedni. Kivezette a gólyát a küszöb elé, kopogott az ajtón, s azt mondta:- Látod, így kell csinálni!-Minden világos! - örvendezett a gólya.- (gy kell énekelni is? - Azzal elrepült, hogy mielóbb ámulatba ejt­se a világot művészetével. A csalo­gány apró szárnyain csak később érkezett. Szerényen kopogtatott az ajtón, köszönt, engedelmet kért a zavarásért, s elmondta, hogy na­gyon szeretne megtanulni énekelni. A bölcsnek megtetszett az udvari­as madár, s mindenre megtanította, amit tudott. Attól az időtől fogva a szerény csalogány a világ legjobb énekesmadara. A csudabogár gólya pedig csak kelepelni tud a csőrével. De ő erre is nagyon büszke, s így oktatgatja a többi madarat:- Hallgassátok csak! fgy kell csi­nálni. Ez az igazi éneklés. Ha nem hiszitek, kérdezzétek meg az öreg bölcset! Átányi László fordítása MIHÁLYI MOLNÁR LÁSZLÓ Zúzmarás zumm zumm befagyott a folyó csupa jég repedés rianás a fedél takaró hol a szél tekereg kavarog halihó fut a szán csudajó robogás lefelé faragott paripán ez a tél a miénk vigyük el oda is ahová sose hull puha hó vigyük el szekeren taligán aki itt szaporáz mivelünk soha sincs egyedül de korán jön az est mehetünk haza már egyenest MEGFEJTÉS A január 16-i számunkban közölt feladatok megfejtése: 9, 15; felfelé. Nyertesek: Farkas Tibor, Almágy (Gemersky Jab­lonec); Szalay Anasztázia, Zse- liz (Zeliezovce); Hozlár Tamás, Érsekújvár (Nővé Zámky); Csi­kós Gábor, Tardoskedd (Tvrdo- áovce); Szelte Iveta, Nagyabony (Vefké Blahovo). Hibakereső Az alsó kép a felső tükörképe. Illetve csak majdnem a tükörképe, mert köztük 7 eltérés fedezhető fel. Ha 5-7 percen belül megtalálod őket, elégedett lehetsz megfigyelőképességeddel. rsssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssssfsssssmVJ. olt nekünk néhány évvel ezelőtt egy nagy feketeszőrü német juhászku­tyánk. Barátságos természetű, okos állat volt. Minden ajtót ki tudott nyitni, hacsak nem voltak kulcsra zárva. Végigsétált a lakáson, a verandán, kinyitotta az utcaajtót, kiült a kapu elé és nézegette a járókelőket. Nem féltek tőle Kormi a kórházban az emberek, ismerte az egész falu, a gyere­kek is, mert sokszor elkísért engem az iskolá­ba. Csak az autókra haragudott. Rohant utá­nuk, míg bírta szusszal. így kapta el egyszer egy teherautó kereke, szétroncsolta a jobb hátsó lábát. Takaróba csavarva cipeltük haza, alig bírtuk. Elhívtuk az állatorvost, megnézte, adott neki fájdalomcsil­lapítót és azt mondta: „Ha megéri a reggelt, megmarad, de be kell vinni a kórházba." Azon az éjszakán virrasztóit az egész csa­lád. Kormi halkan nyögött és olyan bánatosan nézett ránk, hogy csak úgy futkosott a hideg a hátamon. Megérte a reggelt. Elvittük az állatkórházba, ahol a szétroncsolt lábát mego­perálták, gipszbe tették, majd fölvették az adatait: hogy hívják, mit eszik, harapós-nem harapós stb. Kormi az állatkórház lakója lett. Hamarosan gyógyulni kezdett. Három iá­bon is biztosan állt, sót az ajtókat is ki tudta nyitni, bejárta a kórház egész területét, nem kis rémületet okozva a többi páciensek között. A macskák nyávogtak ijedtükben, a többi kutya morgott, a tehenek bőgtek, mikor meg­jelent közöttük. Az irodai alkalmazott csaknem infarktust kapott, mikor az ajtó hangtalanul kinyílt és megjelent a „ háromlábú fekete ször­nyeteg“ Egyedül a főorvos nagy fehér ko­mondorja fogadta barátságosan. Együtt ebé­deltek, együtt sütkéreztek a napon, csak este váltak el, mikor Kormit a kórházi előírások szerint becsukták a kórterembe. A kórteremből nyílt az orvosi szoba, mely­ben volt egy kényelmes heverő. A mi kutyánk fogta magát, kinyitotta az ajtót, bevonult az „irodába" - és elaludt a heverön. Ott találta reggel az egyik ápoló. Ezzel azonban vége lett a kóházi ápolásnak. A főorvos telefonált, hogy menjünk a kutyáért, nem hajlandó egy heverön aludni a Kormival. Kormi elbúcsúzott a kórháztól. Egészséges lábával pacsit adott a doktoroknak, ápolók­nak, körülszaglászta a komondort, majd há­rom lábon bicegve elindult velem az autó felé. Még három hétig volt gipszben a lába. Meg­gyógyult, de az autók után többé nem futott. Petri Józsefné EGY SZÓ, TÖBB SZÓ Képezz értelmes szavakat a „csa­lán“ szó betűiből. LOGIKA SZÜKSÉGES Bizonyos logika alapján milyen szám kerül az üres négyzetbe? A FÉKRENDSZER Járművezetői tanfolyamokon az elsők között szokták hangsú­lyozni: a mai gépkocsi két leg­fontosabb alkatrésze a gáz- és a fékpedál. Ezzel arra kívánják felhívni a figyelmet, hogy napja­inkban, amikor az utak egyre zsúfoltabbak, csakis megfelelő gyorsítással és fékezéssel tart­ható meg például a városi utcák áteresztő képessége. Ez ugyan nem a legtakarékosabb megol­dás, se a lassan döcögő, féke­zés helyett üresjáratban guruló autó nagy mértékben akadályoz­za a forgalmat. Tehát, ha valamilyen okból eredően aránylag gyors ütem­ben akarjuk csökkenteni a gép­kocsi utazósebességét, vagy ha megállni kényszerülünk, féket kell használnunk. Féket termé­szetesen már évszázadok óta használtak, hintókon, kocsikon; ezek közös jellemzője volt, hogy a forgó kerék palástjához szorí­tották a fékező lapocskát, akár­csak a mai kerékpárokon. Kez­detben a gépkocsikon is így ol­dották meg a fékezést, csupán később alakult ki a kerékagyba szerelt fékdob, amelynek belső falához nyomódnak az azbeszt­betétes fékpofák. Kezdetben ez is teljesen mechanikus úton va­lósult meg, ún. fékrudak segítsé­gével vitték át a fékpedál erejét a fékdobokra. A modern, ún. hidraulikus (fo­lyadékoszlopos) fék aránylag kései találmány: 1921-ben jelent meg az amerikai Duesenberg márkájú gépkocsin, amely.- és már ezért is nagy feltűnést keltett -, megnyerte a franciaországi nagydijat (Grand Prix de France). Hogy ebben a motor mellett mekkora szerepük volt FÍKPOFAK a fékeknek, azt ma már nehéz megmondani, de hogy szerepük • volt, az nyilvánvaló: megfelelő minőségű fékezés hiányában az utazósebességnek is szükség­szerűen alacsonyabbnak kell lennie, különösen ha ép bőrrel akarunk megúszni egy versenyt. A fékpedál lenyomásakor az au­tó valamennyi kerekét egyszerre fékezzük. Ha a négy fék nem egyszerre fog, akkor a kocsi ol­dalra csúszik - ez főként csú­szós, jeges úton figyelhető meg. A jelenség elsősorban a két első keréken tapasztalható, hiszen ezek mozgathatóit. Ahhoz, hogy valamennyi ke­rékre egyforma féknyomás has­son, olyan fékrendszert kellett szerkeszteni, amely ennek a kö­vetelménynek eleget tud tenni. A fizikából jól ismerjük Pascal törvényét, ez abból a felismerés­ből született, hogy a folyadékok gyakorlatilag összenyomhatatla- nok és bennük a nyomás minden irányban egyenletesen terjed. Ez a törvény adta az ötletet a fékfo­lyadékkal működő hidraulikus fék megalkotásához. Tehát a fékrendszert folyadékkal - fék-, olajjal - töltötték fel, amelynek kiegyenlítőtartálya pontosan mu­tatja, nem került-e levegő a rendszerbe; a fékpedálra kifej­tett nyomást a dugattyúk továb­bítják. A fékpedállal a központi, ún. főfékhenger áll közvetlen kapcsolatban. Ez a dugattyú ad­ja át a fékcsövek folyadékoszlo­pának a nyomást. Mind a négy kerék fékpofái a kerékfékhen­gerrel állnak közvetlen kapcso­latban. Mivel a folyadék össze­nyomhatatlan, a féknyomás ké­sedelem nélkül - és ami a leg­főbb: változatlan formában - jut el a fékpofákhoz csatlakozó du­gattyúkba, amelyek a fékpedálra kifejtett nyomásnak megfelelő mértékben feszülnek a fékdo­bokhoz. A fékpofák a visszahú­zórugók révén kerülnek újra ere­deti helyzetükbe. Bár a fékcsö­vek meglehetősen vékonynak, törékenynek tűnnek, mégis ké­pesek nagy nyomást „elviselni“ (5000-8000 kPa-t). Ha a fékrendszerbe valami­lyen oknál fogva levegő jut, a fé­kezés csak nehezen valósítható meg, sőt olykor többször is „pumpálni“ kell a fékpedált, hogy egyáltalán működésbe hozhassuk a fékeket. Ilyenkor a fékrendszert légteleníteni kell. Érdekességként említem, hogy nehéz teherautókon hasz­nálják az ún. légféket, amelynél kompresszor állítja elő a féke­zéshez szükséges nagynyomá­sú levegőt. Az ilyen teherautó mögött túlságosan közel haladni nem épp veszélytelen vállalko­zás, mivel a légfékkel rendkívül hirtelen fékezés érhető el. OZOGÁNY ERNŐ

Next

/
Oldalképek
Tartalom