Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-30 / 4. szám
s Madarász Pál (A szerző felvételei)-A község határában van egy másfél hektáros halastó, a múlt év tavaszán irtunk a horgászok szövetségének, kértük a rendbetételét. Mi is segítenénk, de levelünkre a mai napig nem kaptunk választ. Számunkra ez azért is fontos lenne, mert a településrendezési terv a tó közelében egy szálloda építésével számol. Szorgalmazzuk a művelődési otthon színpadának átépítését is, bár tudjuk, hogy kevés a pénz, és a fontossági sorrendet szem előtt kell tartani - vallja az elnök. A községet járva felfigyeltünk, hogy legalább nyolc családi ház lakatlan. A kisajátitási eljárást hátráltatja, hogy az ingatlanoknak több tulajdonosuk van. Pedig amint már említettük, építkezési telkekben nem bővelkednek. A gondozatlan házak a falu képét is rontják.- Néha elkeserít, hogy a település fejlődését az idegenek jobban észreveszik és értékelik, mint az itt élő emberek, ők megszokták mindazt, amit két kezük munkájával sikerült felépíteniük. A jövőben is csak összefogással fejleszthetjük tovább településünket - vélekedik az elnök. NÉMETH JÁNOS- Építkezni szeretnénk - mondja egy 35 év körüli fiatalember, miután leteszi a kérvényt Madarász Pálnak, a helyi nemzeti bizottság elnökének asztalára. Némi szünet után kérdéssel folytatja. - Mikor kaphatunk házhelyet, építkezési engedélyt? - Határozott választ nem kap. Hogy miért, arra távozása után az elnök szavai adnak magyarázatot.- Jelenleg huszonöt építkezési kérvényt tartunk nyilván, csakhogy kevés az építkezési telkünk. Beltel- keket, kerteket kell kisajátítanunk, ami körülményes és időbe telik. Hamarosan hat házhelyet mérünk ki, további 15-öt most intézünk. Azt tervezzük, hogy a tervidőszak végére harmincöt új családi házba költözhetnek be és további harminc építését kezdik meg. Kajaion ma mintegy ezerötszáz lakos él, kétszázzal kevesebb, mint két évtizeddel ezelőtt. A járási székhely közelsége, a Duslóban adódó munkalehetőségek vonzották a fiatalokat. Ma sem változott meg a helyzet, a munkabíró lakosság negyven százáléka idegenben dolgozik. Egyre többen vágyódnak azonban vissza és szeretnének családi házat építeni. A múlt tervidőszakban is huszonöt családi ház épült fel.- Hogy egyre többen akarnák községünkben építkezni, az nagy részben annak tudható be, hogy az utóbbi években javultak az életfeltételek - jegyzi meg Mészáros Zoltánná anyakönyvvezető, a hnb számvi- vóje. - Megépült a gázvezeték, amelynek előnyét már a település lakosainak fele élvezi. Nincs már gondunk a háztartási szeméttel sem, hetente elszállítja a Galántai (Galanta) Műszaki Szolgáltató Vállalat. Az év második felében megkezdődik a vízvezetékhálózat építése is. Igen nagy szükség van erre, mivel jelenleg a járási székhelyről tartálykocsikban hordjuk az ivóvizet. A múlt választási időszakban is nagy gondot fordítottak a település vezetői a község megtartó erejének növelésére. Utakat építettek. Egy régi családi házat szolgáltatóházzá alakítottak át. Itt kapott helyet a ruhabegyújtó, a cipőjavító, a varroda, a fodrászműhely. A nemrég átadott nyugdíjasklubhoz étterem is tartozik. A klub önkormányzattal működik és ma már száz tagot tart nyilván.- A klubba ellátogató asszonyoknak lehetőségük van, hogy rendbe tetessék a hajukat, a férfiaknak pedig, hogy hajat vágassanak, mivel a műhelyeink mellett mennek el - mondja Mészáros Ferencné, fodSzabó László Mészáros Zoltánné összefogással rász. - Ki is használják ezt a lehetőséget.- A település lakosai örültek, hogy 1984-ben elkészült az egészségügyi központ. Itt rendel a körzeti orvos és a gyermekorvos is. Sajnos, a fogorvosi rendelőt mindmáig nem sikerült berendezni, de ígéretet kaptunk, hogy erre is hamarosan sor kerül - viszi tovább a szót az elnök. - Az épületben orvosi lakás is van. Főleg a háromszáz nyugdíjasunk értékeli, hogy nem kell az orvoshoz utazniuk. Mindnyájan büszkék vagyunk erre a Z-akcióban felépült létesítményre. Központi fűtést kapott a szlovák és a magyar oktatási nyelvű alapiskola és az óvoda. Tavaly elkészült az iskolai konyha is, így január 1 -tói mintegy nyolcvan gyerek étkezését oldották meg. Folytatták a közterületek parkosítását, a jövőben az idegenforgalom növekedésével számolnak, mivel egy kilométerre van tőlük a királyfai (Kráfová) vízmű.- Ezt is figyelembe vettük a Nemzeti Front új választási programjának összeállításakor - mondja Madarász Pál. - A hnb székháza mellett Z-akcióban bevásárlóközpont épül. A terv szerint jövőre kellene átadni, de minden tőlünk telhetőt megteszünk, hogy az év végére üzembe helyezzük. Ezután hozzálátunk a vendéglő átépítéséhez, hogy az megfeleljen a növekvő idegenforgalom követelményeinek, magasabb színvonalon szolgálja a lakosokat. A lakosok, a tömegszervezetek tagjainak segítsége nélkül nem valósulhatnának meg a tervek. Tavaly is hétezer órával több társadalmi munkát végeztek, mint azt kötelezettségvállalásukban ígérték. Különösen kitett magáért a Nőszövetség, a Vöröskereszt, a Honvédelmi Szövetség helyi szervezete. Az utóbbi tagjai a saját létesítményük bővítésén kívül minden más társadalmi munkából is kivették részüket. A Vörös- kereszt többek között az ócskavas és az üvegcserép gyűjtésében jeleskedett.- Az idén is közel ezer óra társadalmi munkát vállalt tagságunk - újságolja Szabó László, a Honvédelmi Szövetség alapszervezetének elnöke. - Ha a szükség megkívánja, még többet is segíthetünk a falu fejlesztésében. Lesz rá alkalmuk. A Nemzeti Front választási programjában ugyanis szó van jutói, hogy a szövetkezettel összefogva közös beruházással óvodát építenek. Bővítik a közvilágítási hálózatot, és rendbe teszik a korábban épült járdákat. Sic terep s • levegő minősége^ valamint a termőföld eróziójának enyhítése szempontjából olyannyira fontos erdők területének szlovákiai viszonylatban a legkisebb hányadát, csupán mintegy négy százalékát borítják a Kis-Duna, a Fekete Víz és a Vág mentén. Ezek a folyamok csakúgy, mint a levegő, elsősorban a seredi Nikkelkohó és a vógsellyei (Sara nad Váhom) Duslo üzem számlájára írhatóan, meglehetősen szennyezettek. Ezért olyan fontos itt minden olyan lépés, amelyet a természet védelmére tesznek.- Ezen túlmenően problémákkal járnak a nagyméretű mezőgazdasági talajjavítási munkálatok, az öntöző és a lecsapoló berendezések építése is. Ez természetesen megbolygatja a természet kialakult rendjét, s helyenként, időközönként feszültséget idéz elő a termelésfejlesztés és a természetvédelem érdekei között - a tetézett gondokat így jellemzi dr. Pavol létok, a Galántai (Galanta) Járási Nemzeti Bizottság művelődésügyi szakosztályának inspektora, akinek feladatköre a természet- és a műemlékvédelem. - Meg kell azonban mondanom, hogy az utóbbi években ezeket a néha konfliktusos érdekeket nagyjából sikerül a jnb többi illetékes szakosztályával együttműködésben összehangolnunk. Minden beruházásnál ragaszkodunk ahhoz, hogy pótlólag telepítsenek fákat, újraműveljék a földet. Ezt tesszük egyebek között például a Serecfet megkerülő útszakasz építésénél is, hozzávetőleg száz hektárnyi területen. Törekvésünk célja megőrizni a természetnek azokat az értékeit, amelyek még megórizhetöek. Erőteljesen harcolunk a nyitott terepet gyakran végigsöprő szél okozta erózió ellen is, mégpedig széltörö erdősávok, fasorok ültetésével. A termőföld hatékony védelmére ebben az esztendőben átfogó koncepciót dolgozunk ki.- A Nikkelkohóval és a Duslóval kapcsolatban hogyan alakul a helyzet?- Hát ez különálló és alapvető fontosságú kérdés, amely immár hosszabb ideje gondbarázdákat szánt az arcunkra. Szüntelenül figyelmünk homlokterében áll s tény az, hogy több intézkedésnek köszönhetően a helyzet - úgy látjuk - stabilizálódott. Lényegesebb javulást azonban csak a következő ötéves tervidőszaktól remélhetünk.- Úgy tudom, hogy más járásokhoz hasonlóan erre a tervidőszakra is kidolgozták járási környezetvédelmi koncepciójukat. Visszatekintve az elmúlt néhány esztendőre, miben látja céltudatosabb és átgondoltabb lépéseik legnagyobb hozamát?-Legnagyobb sikerünknek azt könyvelhetjük el, hogy 1983-ban a jnb kihirdetett 19 kis természetvédelmi területet, ebből kilenc parkot. Főleg a homokos, szikes talaj flórája néhány értékes fajának megőrzésére törekszünk. De gondolunk például a járásunkban még Vágfarkasd (Vlőany) környékén előforduló legnagyobb madarunk, a túzok megtartására is. Tavaly még Sered környékén is „felfedeztünk“ vagy hét darabot belőlük s azon vagyunk, hogy faunánknak ez a színfoltja ne tűnjön el.- Parkjaik közül melyek a legjelentősebbek?- Kétségtelenül elsősorban a tallósi (TomáSíkovo). Nemcsak 23 hektáros terjedelmével és értékes faállományával, hanem főleg azért, mert viszonylag a legkisebb károkat szenvedte el és karbantartott. A munkát, beleértve a további fatelepítést is, itt már 1980-ban megkezdtük. De büszkék vagyunk a seredi parkra is, amely ugyan dendrológiai szempontból nem különösképpen figyelemre méltó, viszont szép keretbe foglalja a sintavai várkastélyt, amelynek udvarán egyébként régészeti kutatómunka folyik. *** Termeszetvédeimi eredmények és gondok a Galántai járásban- Vannak minisztériumi rendeletekkel létrehozott állami természetvédelmi rezervációik?-Több is. A legjelentősebb a dubníki erdő, jelenleg 57 hektáron, de területét szeretnénk kétszáz hektárra kibővíteni. Továbbá a Nagymácséd (Vefká Maőa) melletti 25 hektáros liget és a sládkoviőovói dűna homokbuckás területe. Különben távlatilag számolunk további természetvédelmi területekkel is...- Az állami természetvédelem igyekezetének milyen a társadalmi háttere?- Úgy hiszem, hogy e tekintetben jó úton haladunk. Az utóbbi években tapasztalható a tisztségviselők, a helyi vezetők és általában a lakosság körében a természetvédelemmel kapcsolatos szemlélet előnyös változása. Az emberek megértik törekvéseinket és különféle formákban mind készségesebben járulnak hozzá megvalósításukhoz is. Azelőtt bizony nem egyszer ütköztünk a nemzeti bizottságok tisztségviselőinek olyan nézeteivel, amelyek egyoldalúan csak a termelésfejlesztésre helyezték a hangsúlyt, és nemigen vették tekintetbe az ökológiai érdekeket. A kedvező változáshoz az is hozzájárult, hogy nemcsak rendelkezünk, hanem egyben szorosabbra fűzzük a kölcsönös kapcsolatokat, meg aztán a múlthoz képest jobban élünk a meggyőzés módszereivel is. így van ez nagyjából a nyolcvanas évek elejétől. Véleményünket, álláspontunkat ma már az esetek zömében tiszteletben tartja a jnb többi szakosztálya is, amelyek előzetesen megbeszélik velünk a fejlesztéssel kapcsolatos elképzeléseiket, terveiket, és érveinket többnyire elfogadják. Persze a megoldás kulcsa sokszor a kompromisszum - ez tulajdonképpen nem is lehet másképp. Példát is mondhatok erre. Sopomya (Soporfia) mellett termeszetvédeimi terület kihirdetésére készülünk. Mégis engedélyeztük itt a helyi horgászszövetségnek egy, a tájba beilleszkedő létesítmény felépítését. Mégpedig azzal, hogy maguk a horgászok fognak gondoskodni e terület gondos védelméről.- Milyen az együttműködés a Szlovákiai Természet- és Tájvédelmi Szövetséggel, vagyis a társadalmi természetvédelemmel?- Nos, lehetne jobb is. A kapcsolatteremtésnek megfelelő formáit még nem sikerült alkalmazni. Mi a részünkről több kezdeményezést várnánk el tőlük a természetvédelmi problémák felvetésében és megoldásában is. Különben velük karöltve a közeljövőben szeretnénk nagyobb figyelmet fordítani az egyes növény- éa állatfajok védelmére.- S a szélesebb nyilvánosság hogyan tekint munkájukra?- Említettem már, hogy kedvezően alakul a szemlélet. Ezt is példával igazolhatom. Amikor hozzáfogtunk a parkok rendezéséhez, sokan ezt kifogásolták, hiszen hosszabb távon hozzászoktak az adott állapothoz s beavatkozásainkat a természet rendjével ellenkezőnek tekintették. Ez az elutasító szemlélet folyamatosan módosul. Az emberek ma már „birtokukba veszik“ a rendbe hozott parkokat. Többnyire megértik, hogy a felújítás és a karbantartás e formája rendeltetésszerű és tulajdonképpen az ö érdeküket szolgálja. S ennek köszönhetően ezek a rendezett parkok ismét élni kezdenek. GÁLY IVÁN 1987 TÉLI TÁJ (Procháczka István felvétele)
