Új Szó - Vasárnapi kiadás, 1987. január-június (20. évfolyam, 1-25. szám)
1987-01-23 / 3. szám
(fa0é /W4, rX-r ia^h&ixrfc ^ » * A*t <J~H.cCf <*-&. TROMBITA- Kedves uram, hogy az éjjel betörtek önhöz, az még nem jelenti azt, hogy a betörő a szomszédja volt! Ezt bizonyítania is kell!-Van bizonyítékom... Semmi egyéb nem tűnt el, csak a trombitám. LÉTRA Kovács szörnyen feldagadt arccal állít be a fogorvoshoz és így jajgat:- Doktor úr, maga tegnap kihúzta a fogamat és mégis olyan fájdalmaim voltak egész éjszaka, hogy kínomban a falra másztam. Mit csináljak?- Felírok magának egy orvosságot - mondja neki az orvos -, azt lefekvés előtt vegye be, de a-ftizton- ság kedvéért mindenesetre készítsen be este a szobába egy létrát is. ÉRV- Hogy jut eszedbe ilyesmi, drágám?! Bundát venni! Az űrkutatás korában csak nem akarsz állatbörbe öltözni, mint őseink tették hajdanában? IRODALOM- Vajon X író miért ír csak az állatokról?- Azért, mert az állatok nem tudnak olvasni! VAGYIM TOMKOV: ÁLLATI INTERJÚK Megkérdezték az albatroszt:- Tudjuk, hogy ön minden madárnál nagyobb távolságot képes megtenni. Honnan ez az erő?- Ez nem erő, hanem gyengeség Rettenetesen félek a leszállástól - hangzott az albatrosz válasza. xxx A krokodilhoz a következő kérdést intézték:- Az ön számára mi a legbecsesebb az életben?- A saját bőröm... - így a krokodil. XXX Egyszer ezt kérdezték a ráktól:- Magának mi a jelszava?- Előre, csak mindig előre! - kiabálta a rák. XXX Vallatóra fogták a házőrző ebet:- Maga miért ugat minduntalan, s miért harap meg minden ide érkező vendéget? Mire a kutya: s- Kérem, én nem nagyon szeretek ugatni, és alapjában véve vendégszerető, jámbor állat vagyok. Csak ezt gondosan palástolom!- És vajon miért?- Mert ha nem így teszek, a gazdám szélnek ereszt! (A Krokogyilból fordította: PETÉNYI JÁNOS) Az osztályvezető így szól a protekcióval odahelyezett beosztottjához:- Kedves kartársnö, maga határozottan fejlődőképes! A hivatalos levelei egyre hibátlanabbak! Még néhány hónap és egy-kettőt el is küldhetünk közülük... MEGTANULTA- Mondja Brahovác, hol tanult meg maga ilyen remekül a víz alá bukni?-Tavaly az Adria mellett, amikor a parton hirtelen észrevettem Zohor- nyait, akinek 5000 koronával tartozom! ZUHANY- Még mindig hideg zuhanyt veszel reggelenként?- Nem, már abbahagytam, hogy időt takarítsak meg.- De hiszen az csak pár perc!- Igen, de mindig legelább fél óra kellett, amíg rászántam magam. SZENVEDÉLY Egy titkárnő meséli:- Az én főnököm szenvedélye: a munka. Ha az uzsonnazacskót nem dobom azonnal a papírkosárba még azt is aláírja! KRITIKUSOK- Mit szól ehhez az énekesnőhöz? Tetszik önnek? - kérdi a hangversenyen az egyik kritikus a másiktól.- Nehezen tudnék bármit is mondani róla - mivel otthon felejtettem a szemüvegemet. ŐSZINTE- Azt a dalt három évig komponáltam - vallja be a zeneszerző.- De miért tartott ilyen sokáig? - érdeklődik a kritikus.- Azért, mert minden újabb ütem után elaludtam... MINTAFÉRJ- Amikor Kovács beállít Virizlai- hoz, az éppen harmonikázik.- És hol van a feleséged? - kérdi Kovács.- A fészerben, fát vág.- Hát helyes dolog ez, barátom, hogy te itt ülsz a jó melegben és harmonikázol, a szegény feleséged pedig fát vág a hideg fészerben?!- Mit csináljak - ha az asszony nem tud harmonikázni! - válaszol Virizlai. TAKARÉKOS- Mennyibe kerül önöknél egy szoba? - kérdi a vendég a szálloda portásától.- Nyolcvan korona egy éjszakára.- De nekem csak hetvenöt koronám van. Mivel a dolog így áll, nem tudna öt koronával korábban felébreszteni? £ C 'S •rrliyi <32- Ne mondd, hogy mihaszna alkoholista vagyok! Nézd meg, néhány nap alatt mennyi üres üveget gyűjtöttem! (Elek Tibor karikatúrája) Modern idők BLÖD Kovács az egyik üzlet kirakatában a következő feliratot pillantja meg: „Amit nem lát a kirakatban, azt megtalálja bent az üzletben.“ Gondolkodás nélkül benyit az üzletbe és az eléje siető tulajdonostól megkérdezi: /- Kérem, itt van Pohárnoki Ödön, a sógrom?- Miért lenne itt?- Mert nem látom kirakatban. SKÓT Két skót találkozik.- Hová mész? - kérdi az egyik.- Vízbe ölöm magam - felel a másik.- Megőrültél! Új ruhában?!- Borszasztó pech! - öntött el az indulat, amikor másodszor is kidöntöttem a korsó sört az alig egy pillanattal előbb kicserélt abroszra.- Ezt nevezi baleszerencsé- nek? - legyintett fitymálóan Pechnágel úr. - Én aztán beszélhetnék a pechról...- Mondja - szóltam, míg a pincér kicserélte az abroszt.- Körvadászaton voltam és még egy verebet sem lőttem. Ezért útban haza felé vettem a hentesnél egy vadnyulat. Mit nem ad az ég? Amig betértem a vendéglőbe, néhány korsó sörre, ellopták.- Ezt már olvastam valahol.- Lehetséges - hárította el a célzást Pechnágel úr. - Csakhogy ez az eset velem megtörtént. Elmentem a rendőrségre, (Lityeraturnaja Gazeta) JÓSNŐNÉL A fiatalember megkérdi a jósnötöl:-Csak a jövőt árulja el vagy a múltat is?- Mind a kettőt - feleli a jósnő.- Akkor legyen szíves, tárja fel előttem a jövendő feleségem múltját! ÁLLATKERESKEDÉSBEN Egy elegáns hölgy beállít az állatkereskedésbe. Francia uszkárt akar vásárolni. Megkérdi a kereskedőtől:- Ennek az uszkárnak valóban olyan kitűnő a családfája?- Higgye el, asszonyom, ha ez az állat beszélni tudna, akkor szóba se állna önnel - velem pedig még kevésbé. jelenteni. Kérték a személyazonossági igazolványomat.- Nem volt magánál.- Eltalálta. De nálam volt a jogosítványom. Megmutattam, sajnos, elfelejtettem, hogy ráömRUDOLF ÖECHURA: lőtt a sör és teljesen hasznavehetetlen. Megtörtént.- Pech - mondtam.- Az. A jogosítvány leöntve, és én is leöntöttem néhány korsóval. Elvették. Adtak egy cédulát, hogy menjek be két hét múlva. Nem mentem.- Miért?- Útban haza felé belahajtot-' tam egy Fiatba. A főnököm ült benne, félreérhetetlen helyzetben a titkárnőjével.- Hát ez valóban minden képzeletet felülmúl.- Nem, ez még nem minden - folytatta Pechnágel úr. - A titkárnő a feleségem. Eltörtem az állkapcsát.- A balesetnél vagy azután?- Is, is. Válaszul kiverte a metszőfogam. Két hét múlva lesz a tárgyalás. Hát ezekután beszéljen nekem balszerencséről. Egy nyúl miatt elveszítettem a jogsimat, az autómat, a fogamat, a munkahelyemet, a feleségemet és az illúziómat. Akkorát húzott a korsóból, hogy lenyelte a frissen beültetett műfogát.- Megveszekedett balszerencse! - szakadt ki belőle. - A fogorvosom éppen külföldre utazott. Palágyi Lajos fordítása 1987.1
